Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-30 / 100. szám
(iS*)-W: NÉHÁNY PILLANAT... Az i&aszegl Lignitéi Szövetkezetben A diósdl csapögygyárban A tökl pincesoron péceU Vasipari Kisszövetkezetben A MÉM Repülőgépes Szolgálatánál Ilyen az üzemegészségügyi központ Szürkülnek a fehér foltok „Az üzemi egészségügyi szolgálat feladata az üzemi dolgozók egészségének védelme, az egészségártalmak és megbetegedések hatékony megelőzése, az egészséges munkakörülmények előmozdítása, a dolgozók gyógykezelése és gondozása.” (Részlet az egészségügyi miniszter 22/1979 számú utasításából.) História tanulságokkal tarkítva i A férfi beteg negyvenéves volt, vérszegénység tüneteivel jelentkezett a körzeti orvosnál, aki vizsgálatra küldte, s ä kimutatott tényleges vérszegénységet a szokásos gyógyszerekkel kezelte. Ám a beteg állapota nem javult. Felkereste az üzemorvost is, aki — ismerve munkakörülményeit, tudva azt, hogy ólomtartalmú festékkel dolgozik —, üzemegészségügyi szakrendelésre küldte páciensét a Semmelweis Kórház Tárogató úti részlegéhez. Itt megállapították, hogy ólommérgezés okozta a tüneteket. Értesítésükre a beteg munkahelyén vizsgálatot tartott a KÖJÁL és az üzemorvos. Kimutatták: fokozott expozíciót okozott a festőműhely szellőző berendezésének elégtelen működése. Megvizsgálták a többieket is, egyiküket a kezdődő jelek alapján két hétre eltiltották a munkától. A beteg, akitől kiindult az ügy, az akut tünetek miatt két hetet töltött kórházban, kettőt otthon. Gyakorlatilag meggyógyult. A szellőzőberendezést újra cserélték. De történhetett volna tömeges ólommérgezés... — A história igaz — niondja dr. Várkonyi András, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórház főigazgató-helyettese, az üzemegészség- ügyi, központ vezető főQirvpsa,— Tanulságai is vannak a történetnek. Ha már a körzeti orvos gyanakodni kezd, háJttsrabb beavatkozhattunk volna. Ha az “üzem vezetői nagyobb figyelmet szenteltek volna dolgozóik munkafeltételeire, nem esik meg mindez. S végül a bajban szerencse, hogy az üzemegészségügyi hálózat fényt derített a tényleges okra. — Hálózatot említett, főorvos úr... Mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak ellátása — Igen, azt. Pest megyében mintegy 20 ezren dolgoznak az egészségükre veszélyes — szaknyelven exponált — munkahelyen. De szinte nincs olyan hivatás, szakma, amely ne rejtene veszélyeket művelőjére nézve. A többi között ez az oka az utóbbi évtizedben tapasztalható nagyarányú üzemegészségügyi fejlődésnek. A megyében 113 ipari és 90 mezőgazdasági nagyüzem dolgozóinak nevezett ellátása a feladata a hálózatban munkálkodó 32 főállású, 42 részmunkaidős orvosnak, 43 üzemi-körzeti gyógyítónak, s 142 nővérnek, asszisztensnek. A népesebb munkahelyeken szakorvosok — fogászok, nőgyógyászok, laborosok, munkaegészségügyiek és pszichológusok — is rendelnek. A fehér folt, ahol az ellátás esetleges. Mint a szétszórt, változó munkahelyen dolgozók körében az apróbb üzemekben, a gmk-k, szövetkezetek, kisvállalkozások tájékán. Ám a folt itt sem fehér, inkább szürke. Hiszen | tó J$r .<pr*ÍV.' j* ■ «"‘V;, stwi;<s'*v<V í . Beukuvicsné Kovács Irén a laboratóriumiban, vérvizsgálat közben Veress Jenő felvétele őket is várja a megye három üzemi szakrendelése, a váci, a ceglédi, s az itteni. — Mérhető-e a fejlődés? — Természetesen. Tíz esztendeje az iparban 60—65, a mezőgazdaságban 10—15 százalék volt az üzem- egészségügyben szervezetten ellátott dolgozók aránya. Ma az ipari üzemekben 90 százalék feletti, a mező- gazdaságban 50 százalékos ez az arány. S hadd tegyem hozzá, azóta a már említett három központban, a ceglédi, a váci kórházban és a miénkben egy-egy belgyógyászati osztäfy berendezkedett a foglalkozási betegségben szenvedők gyógyítására», Tavaly nálunk 46 ilyen beteg fordult meg, zömmel az üzemorvosok, vagy a szakrendelés gyógyítói küldték őket. A mi szakrendelésünkről annyit: tavaly kétezer klinikai vizsgálatot folytatott» — Jő néhány üzembe — mint % PEVD1, a PEMÜ, a DKV vagy a Sasad Tsz —, kijárunk szűrővizsgálati mintavételre. Az üzemorvos szabja meg, melyik dolgozónál, milyen laboratóriumi adat ismerete szükséges, hiszen ő tudja o legjobban, milyen kémiai* környezetben, milyen veszélyek között dolgozik az illető. Természetesen a mi feladatunk a Tárogató úti kórházi részleg kiszolgálása is, s még a munka- egészségügynél maradva, a kórháziak vizsgálata. Hiszen mi is egészségügyi ártalmaknak kitéve, expo- ná’t munkahelyen — a laborban például szerves oldószerrel — dolgozunk. A valóságnak megfelelő képet nyerünk Az olvasó bizonyára hallott már az ultrahangvizsgálatról. Ennek központja megyénkben itt lelhető Dr. Módi Szabó László, aki 1975- től, szakvizsgája óta foglalkozik az ultrahang diagnosztikai és gyógyászati alkalmazásával, így beszél: — Százezer dollárt érő három készülék található nálunk. A hatalmas ár bőven megtérül. Rengeteg lenne ttz elkallódó beteg, ha hiányozna az egészségügyi ellátást megkettőző üzemi hálózat, s benne ez a vizsgáló. — A máj, az epe, a hasmyálmi- * rigy. a vese, a lép, a belső szervek állapotáról ad felvilágosítást az ulti a hangvizsgálat, természetesen eredménye a laboratóriumi és röntgenadatokkal együtt értékelhető. Esetenként a^yojnor- és a _ bél te gyorsabban, fa)» deríthetjük. — A lényeg: a belső szervekről « valóságnak megfelelő képet ad > berendezés, anélkül, hogy szikére lenne szükség. Nemcsak a szervek hiteles anatómiai helyzete szemlélhető, hanem környezetük is. S mert pontos mérésekre is alkalmas, módot ad az ultrahanggal vezéreit beavatkozásokra. Lehet például a segítségével mintát venni a zsigerek- bői, s oda kontrasztanyagot, gyógyszert bejuttatni. Veszélyek között megnyugtatóan A pomázi ICO Üzemében A ceglédi Nívó Ipari Szövetkezetben — Üzemegészségügyi központról volt szó az imént. Tényleg az? — Igen. Két éve tekinthető teljesnek. De mielőtt folytatnánk, kérem nézzen körül! I A tanácsra hallgatni nem hiábavaló. Az érdeklődő itt láthatja a megye egyik legkorszerűbb kardiológiai őrzőjét vagy a modern laboratóriumot. Az utóbbinak vezetője dr. Szentirmay Katalin mondja: Laboratóriumunk 70-féle különböző vizsgálatot folytat, ebből 10 toxikológiai szűrővizsgálat, a ve- gyianyag-ártalomnak kitett embereknél. ,A tőlük vett mintákból a szervezetben maradó, egészségre káros anyagok mennyiségét ellenőrizzük rendszeresen. Ha valakinél a megengedett határértéken túli az adat, azonnal jelezzük a KÖJÄL- nak, s a dolgozót kiemelik a munkahelyéről. Csak akkor folytathatja munkáját, ha a kontroll megnyugtató eredményt ad.- Mindez — tavaly húszezer vizsgálat — csak a munkánk tizede. S ml a többi? Erről, 210 ezer laboratóriumi elemzésről Székely Ká- rolyné vezető asszisztens beszél: Öt lépcső helyett egy is elég — Naponta harminc beteg fim Ha idejében érkeznek, akkor az élelüket menthetjük meg, példaui jó eséllyel felfedezhetjük a daganatot, még a korai időszakban. Szűrésre is alkalmas a módszer. Elsősorban szerves oldószerrel dolgozókat vizsgálunk, hiszen az ártalom nyomán a lép és a máj nagyobbodása így mutatható ki a fegköny- nyebben, s megelőzhető a további károsodás. Talán véletlen volt, hogy a mi diagnosztikai lehetőségünket ismerve, sok hasnyálmirigy-gyulladásos beteg került hozzánk, akik' tőlünk várták a rendszeres kontrollt és a gyógyszert. De az utóbbi ügyben eredmény született: újításnak tűnik a nálunk bevezetett gyógyszeres kezelés, melyet először alkalmaztunk. S találmány is született itt, egy eszköz, amelynek segítségével öt lépcső helyett egy ,is elég egy katéter bekötéséhez. Ismét dr. Várkonyi Andrásé a szó: — Nem mentes a gondostól az üzemegészségügy. Űj problémákat hoz a mezőgazdaság folytatódó iparosodása, a fnind újabb technológiák bevezetése. A második gazdaságban az egyéni és a csoportérdek olykor fölébe kerekedik a követelménynek, hogy az egészségvédő előírásokat, szabályokat betartsák hordják a védőeszközöket, előzzék meg a bajt. Mi azon munkálkodunk, hogy megkíméljük az ember számára legnagyobb értéket, az egészséget. vasvari g. pái»
