Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-29 / 99. szám
KÖS7ÖNTJÜK A MUNKÁBAN ÉLEN JÁRÓKAT, A FELSZABADULÁSI ÉS A KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY RÉSZTVEVŐIT! Pillantás — előre Néhány mondatban vetünk pillantást előre, a jövő hét eseményeire. Hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában értesülünk az ifjúsági béke- és barátsági hónap programjáról, ugyancsak ekkor teszik közzé a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének programját. Kedden országos nemzetiségi tanácsot alakít a TIT. Megkezdődnek a május 1-i ünnepségek: felvonják az állami zászlót a Kossuth Lajos téren, valamint a gellérthegyi emlékműnél. E napon tart közgyűlést a Magyar Nemzeti Bank. Szerdán országszerte felvonulások és majálisok köszöntik május 1-ét, a nemzetközi munkásosztály ünnepét. Csütörtökön megnyílik a szocialista országok budapesti kulturális központjainak a győzelem napja alkalmából rendezett közös kiállítása a Pataky művelődési központban. Itt kerül sor filmbemutatóra is. Pénteken megyénk dolgozóit in érinti, hogy e napon kezdődik meg a fővárosban az Erzsébet-híd útpályájának felújítása. Megnyitják a postatörténeti országos kiállítást is. Szombaton emlékülés lesz a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban, Gárdos Mariska születésének 100. évfordulója alkalmából. Vasárnap bensőséges ünnepünk. Ekkor van az anyák napja, amikor virágcsokorral köszöntik hálás szeretettel a gyermekek az édesanyákat. Hogyha egyszer nem süt a nap Az első fecskék a kempingekben Rendeletértelmezés betű szerint Hoppon maradt vevők Azt terveztük fotoriporter kollégámmal, hogy a napfényes Dunakanyar eseményeiről számolunk be színes képes összeállításban. Igaz, a Meteorológiai Intézet előrejelzése pénteken már ijesztgetett, szombaton pedig már határozottan rossz idővel fenyegetett. Mi — talán az eddigi tapasztalatokból ítélve — nem hittünk az előrejelzésnek. így történhetett meg, hogy vasárnap délelőtt szakadó esőben indultunk útnak, hogy táboro- zókkal, kempinglakókkal találkozzunk. Érd. Főszezonban kedvelt pihenőhely a főváros és a Balaton között. Kempingje azonban most túlontúl is csendes. Falusi Ferenc, a táborozóhely vezetője szerint egy hét múlva, ha esik, ha fúj, jó néhány hazai és külföldi lakókocsival, sátorral találkozhatunk már. Ez az oka, hogy tekintet nélkül a vasárnapra és az esőre, nyírják a füvet, szerelik az új vezetékeket. Verőcemaros. Az Express nemzetközi üdülőtelepe április elseje óta van nyitva, s igaz, ami igaz, bizony most fáznak a Győr-Sopron megyéből és a Lengyelországból érkezett gyerekek. Szabó Magda igazgató szerint ez úgy látszik, nagyobb főfájást okoz a vendégfogadóknak, mint a vendégeknek. Napközben, mint most. vasárnap is, a fiatalok a Börzsönyben túráznak, szombaton nagy diszkó volt, amire a környékbeli településekről is szép számmal érkeztek a fiatalok. Nagymaros. Talán a Dunakanyar legszebb kempingje taA munkások érdekeiért harcolt Búcsú Gádorosi Ferenctől Ma, hétfőn délután fél három órakor a göd-alsói új köztemető ravatalozójában vesznek hamvasztás utáni végső búcsút tisztelői Gádorosi Ferenctől, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjétől, aki 1928. óta volt a párt tagja és 83 esztendős korában hosszú betegség után hunyt el. Amikor utoljára találkoztunk, már beteg volt. Nem mondta, inkább csak mozdulataival, szavaival jelezte, hogy már számot vetett, rendezte dolgait a világban, s napjai a régmúlt felidézésével telnek. Rövidesen kórházba került, a kór legyűrte idős szervezetét, de nem adta fel könnyen, sikerült felépülnie. Aztán ez az év ismét rosszul kezdődött számára: kórházba került, s ez a környezet volt az utolsó, amit Gádorosi Ferenc életében látott. A Göd-felsőn élt idős embert, akit 83 éves korában ért el a halál, nemcsak lakóhelyén és Vácott, hanem az egész megyében jól ismerték. Mindenkor közösségi, mozgalmi ember volt, harcos kommunista, aki fiatal korától az elnyomás, az igazságtalanság ellen harcolt. Gádorosi Ferenc munkáscsaládban született. 1902- ben, úí csehszlovákiai Gádoroson. Az első világháború idején apja lakatosinasnak szerződtette a korompai vasgyárba, ahol rövid idő alatt kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Az egyik sztrájkban való részvétele miatt nemcsak a gyárból bocsátották el, hanem Csehszlovákiát is el kellett hagynia. Átszökött a határon és Budapesten, egy textiigyár- ban helyezkedett el. Minderre a Magyar Tanácsköztársaság leverése után került sor, abban az időszakban, amikor az országban a fehérterror tombolt. Gádorosi Ferenc 1927-ben meanősült. maid nem sokkal később Felsőgödre költözött, ahonnan naoonta vonattal járt be budapesti munkahelyére, A körülmények úsv hozták, hocy textilfestő lett az Első Magvar Finomnosztó Gyárban. Ezekben az években a munkálok helyzet« egyre kilátásta1a"ab- bá vált. gyakoriak vo’tak a sztráikok. A textilfestő, aki mindenkor aktív részese, szervezője v«lt a m^gm^zdu1^ soknak, s 10**ft-tól a Ezrve:á!d«- mokrat.a Pártnak is tepin sokszor csak szerencsédnek köszönhette. ho«v n«m bocsátották el a pvárbó', s rtZz«*oi miatt nem került börtönbe. Közben Felsőgödön is bekapcsolódott a politikai életbe. Az SZDP 1939-ben nemcsak a választások lebonyolítását és szervezését bízta rá, hanem a község képviselőjelöltje is ő lett. Csak a jelölésig juthatott, mert a két Világháború közötti évek nem tették lehetővé a demokratikus választások lebonyolítását ... Aztán a háború évei: 1944- ben ő is megkapta a katonai behívót, de a front helyett az illegalitást választotta. Hosszú ideig vidéken bujkált, s Mezőkövesden érte a felszabadulás. Itt már 1944-ben elvtársaival megalakította a kommunista párt helyi szervezetét, amelynek vezetőségi tagjává választották. Az újjáépítés számára is rengeteg feladatot adott. A Budapesti Kötöttárugyárban helyezkedett el, szervezte a pártot. Nem sokkal később, 1948-ban Vácra, a Fonógyárba került, ahol őt választották párttitkárrá. Űj feladatot 1950- ben kapott: Szentendre polgár- mestere lett. majd a tanácsok megalakulása után a város első tanácselnöke. Az ellenforradalom idején fegyverrel védte a néphatalmat, majd az elsők között csatlakozott a megalakult munkásőrség tagjainak sorába. Beválasztották 1958-ban a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságba, majd nyugdíjba vonulásáig annak elnökhelyettese volt. Hosszú éveken át tagja volt a váci városi pártbizottságnak is. Közben Vácott és Felsőgödön is különféle pártmegbízatásokat vállalt. Énekkart, színjátszókört szervezett, előadásokat tartott, szemináriumokat vezetett. Munkáját nemcsak a barátok és ismerősök becsülték, hanem számos kitüntetéssel is elismerték. Megkapta például a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Gádorosi Ferenc élete utolsó éveiben visszavonult. Egyre romló egészsége mértéktartást parancsolt. Amikor utoljára találkoztunk, már rendezte dolgait a világban... Cl. J. Esőben a nagymarosi kompon Hancsovszkl János felvételei lálható itt a Duna-parton. A táborvezető, Maczkó Józsefné és férje az eső ellenére is nyírja a füvet. Nem lehet egy percet sem kihagyni, hiszen május elsején megérkeznek az első vendégek. Tahitótfalu. Évek óta vitatkoznak arról a szakemberek, hogy a gombamód szaporodó vendéglők vajon konkurren- sei-e egymásnak, számíthatunk-e arra, hogy a túlkínálat E hétvégi tapasztalataink aZ optimisták jövendölését igyekeznek igazolni. Tahitótfalun ugyanis mind Csonka János csárdájában és a Jakab Lajos vezette Vadásztanya vendéglőben egyaránt harmadosztályú árakkal várják a vendégeket. v — És ilyen esős időben is van vendég? Csonka úr, a panziőtulajdo- nos szerint, az eső elől menekülő vendégek hoztak annyit a konyhára, hogy erre a hétvégére se fizessen rá. Szentendre. Esős dunakanyari sétánk végállomása Szentendre, de ezt a találkozást akár szezonnyitó fanfárok is kísérhetnék. A kempingben ugyanis, ellentétben eddigi csalatkozásainkkal, számos sátrat és jó néhány lakókocsit talált a .-fényképezőgép deitcséj*. Égy zőrdort ffjú' angol úr ki- 'dúgva rejéf az egyébként a hátán cipelt sátorból csupán annyit közölt, hogy szerinte a lehető legnormálisabb brit idő van, s a nevét elárulni ném akaró NSZK-beli egyetemista annyit közölt, hogy ők az ilyen esős, borongós időt is kellemesen tudják eltölteni. Csulák András Vasárnap is nyitva vagyunk — Hirdette a szigetszcn-miklósi Márka Skála áruházát népszerűsít» csinos hölgy a tévéreklámban. Hogy miként vélekedtek azok az érdeklődök, akik a nyitás utáni vasárnap gépkocsival vagy gyalogosan, vásárlási vagy egyszerűen csak kirándulási céllal felkeresték az áruházat, az sajnos nem tűr nyomdafestéket. A Márka ugyanis nem tárta ki kapuit egyszer sem vasárnap. Az elmúlt héten öles betűk kerültek a kirakatokra, miszerint technikai okok miatt vasárnap zárva. Mást mond az udvarias fiatalasszony, a cipőosztály eladója, amikor rákérdezünk: nem engedélyezték. A példát nézték — Mi történt valójában? — tettük fel a kérdést dr. Tinnyei Istvánnak, a Taksony és Vidéke Áfész elnökének. — Hibát követtünk el — kezdi igen önkritikusan az áruháztulajdonos Áfész elnöke. — Amikor előkészítettük a nyitást, valami olyan pluszt kerestünk, amely révén felfigyelnek ránk. Így jutottunk a vasárnapi nyitva tartás gondolatára. Elsősorban az lebegett a szemünk előtt, hogy van erre példa, hiszen a fővárosban három nagy élelmiszer-áruház fogadja vasárnap délelőtt is a vásárlókat, tjgy okoskodtunk, hogy a Szi- getszentmiklós környékén, a Ráckevei-Duna-ágban pihenő sok ezer kiránduló nemcsak a tejet és a kenyeret venné meg, hanem esetleg a víkendházba szükséges tartós fogyasztási cikkeket is. — Sok szakember véleményét kértük ki, mielőtt meghirdettük a vasárnapi nyitva tartást — veszi át a szót Bakos György, az áruház igazgatója —, és senki nem amiatt óvott minket, hogy ez jogszabályellenes, hanem azt tudakolta, megéri-e. Ügy gondoltuk, hogy akkor is hasznára van az áruháznak, ha csak a befektetett-^jöas^eget. hozza; vissza.■ — Még az. első vasárnapi nyitás előtt jelentkezett nálunk a KPVDSZ megyei titkára, hogy miért nem kértünk engedélyt, s amit mi akarunk, arra az érvényben levő rendeletek nem adnak lehetőséget. Itt valóban hibát követtünk el. A ma még érvényben levő paragrafusok szerint — folytatja az Áfész elnöke — nyolcvan A minap az ötvenegyes úton, a duna” haraszti és a szigethalmi elágazás között követtem egy kék buszt. A HEV- pótló járatok egyikét. Akik olvasták annak idején lapunkban a hírt, azok tudják, várhatóan júniusig az ilyesmi naponta megismétlődhet. Pályafelújítás miatt Dunaharaszti-külső és Szigetszentmiklós- gyártelep között ezekben a hetekben, hónapokban autóbuszok szállítják az utasokat. A rádió reggelente közli, hogy ezek a járatok a közbeeső állomásokon nem állnak meg. Nem is állhatnak. Egészen más útvonalon haladnak. Dunaharaszti és Szi- getszentmikiós között, a HÉV vonala mentén nincs út. A vófiat a határban kanyarog, lakatlan területen. A kék buszt követve ismét eszembe jutottak a hajdan volt taksonyi parasztok. Akik igencsak elszédültek volna egypár- szor, ha igaz a mondás, a holtak emlegetésekor azok megfordulnak sírjukban. Utódaik azonban nem csupán emlegették, hanem szidták is a buszokat szaporán. Mit vétkeztek ezek az egykori paraszt- emberek? A legenda szerint meghiúsították a HÉV-vonal építését. Az elképzelésekben a HÉV Dunaharaszti után nem kanyarodik el lakatlan területre, hanem folytatta volna útját Taksonyig, majd ott ment volna keresztül a Dunán Miklósig. Igen ám, de ahhoz igénybe kellett volna venni a folyó másik mellékága menti termékeny földekből jókora csíkot. Ebbe nem egyeztek bele ama régi gazdáit. S ezért kellett később sok taksonyi munkásnak, férfinak, nőnek naponta nyolc kilométert gyalogolnia a dunaharaszti HÉV-állomásig. Azok az egykor élt parasztemberek józanul cselekedtek. Mit láttak, tapasztaltak? Eleik és azok elődei is a földből éltek. Nekik sem jutott más sors. Tudták, nagy különbség van föld és föld között. Az egyik művelésébe belepusztulhat az ember, mégsem fizet, a másikból kevesebb munkával sokkal többet lehet kihozni. Akkoriban semmi jele nem mutatkozott annak, hogy nem is olyan sokára a lakosság java innen az iparba megy, elsősorban a , fővárosba. Ehhez pedig milyen jó lenne a HÉV. A jövőt kellett volna látniuk az írni-olvasni alig tudó gazdáknak. Elporladtak már ők rég. A kérdések kérdése: vajon mi, akik olyan tudósnak, műveltnek, tág látókörűnek hisszük magunkat, mennyivel döntünk értelmesebben, a következő nemzedékek igényeinek jobban megfelelve? Gödöllőn új buszpáfyoudvart építenek. A hír elterjedése óta a város érdeklődő emberei nem képesek egyezségre jutni. Jó helyre kerül-e a pályaudvar? Ezekben a hetekben nagy a sürgés-forgás az építési területen. Ma már aligha képzelhető el, hogy ne itt legyen, a kedélyek azonban még nem csillapodtak le. A minap kaptunk levelet, amely másolata annak, amit a tanácselnöknek írt többek nevében az egyik gödöllői honpolgár. Arra kérik a város vezetőjét, állítsa le az építkezést. T elefonon is felhívott levélírónk, érdeklődni, mi lesz a levéllel. Szó szót követett, a végén megkérdezte, ml az én álláspontom. Valami olyat mondtam, hogy mi nem vagyunk szakemberek, helyt adtunk különböző véleményeknek, ám most, amikor már megkezdődtek a munkák, nem nagyon hiszem, hogy le lehetne állítani. Amikor letettem a telefont, arra gondoltam, hogy akkor lehetne biztos álláspontom, ha tudnám, kik és hogyan fognak élni Gödöllőn ötven év múlva, milyenek lesznek az igénveik, szokásaik, közlekedési eszközeik. Ám nem tudom, hasonlatosan a régi gazdákhoz. Bele kell nyugodnunk abba, hosv a mindenkori jelen ismeretei szerint döntsünk. Átadva alkotásainkat az utánunk következőknek, a költővel szólva: elfogadásra vagy elvet- tetésre. Kör Pál forintot fizethetnénk a dolgozóknak a vasárnapi négyórai munkáért, plusz egy szabadnapot. Itt, az agglomerációs övezetben nagyon nehéz kereskedelmi dolgozót találni, még egy ilyen korszerű áruházba is. A létszámhelyzet tehát nem teszi lehetővé, hogy hét közben szabadnapot adjunk. A dolgozókkal azonban megbeszéltük, hogy ötszáz forintot fizetnénk. — Nagyon sajnálom a Márka Skála vezetőit — biztosít beszélgetésünk elején Menyhárt Erzsébet, a KPVDSZ Pest megyei titkára. — Másfél millió forintot költöttek a reklámkampányra, amellyel sikerült teljesen lejáratniuk magukat, hiszen a nagy ígéret, u vasárnapi nyitva tartás nem valósult meg. Elképesztő a tájékozatlanságuk. Csupán a rendeletet kellett volna elővenniük. Még a készülő, a vasárnapi nyitva tartást is szabályozó új rendelet is csak kiemelt üdülőterületen engedélyezi a nyitva tartást vasárnap, és csak az élelmiszerboltoknak. Sziget- szentmiklóst csak nagy jóindulattal lehet ilyen frekventált helynek nevezni. Tehát ha a rendeletet megnézik, akkor azt is látják, hogy a vasárnapi nyitva tartásra nem elég a helyi tanács engedélye, hanem a megyei tanácsé kell. Mi lenne, ha minden üzlet akkor lenne nyitva, amikor kedvük tartja? Nincs ma Magyarországon vasárnap nyitva tartó áruház. Még b>$ág is lesz? — Érthetetlennek tartjuk az Áfész vezetőinek gondolkodását, s bár sajnáljuk, ami történt, de a tájékozatlanságuk nem menti őket — mondja Fekete Lajos, a Pest megyéi Tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese. — Mi is csupán á" megnyitón értesültünk a vasárnapi nyitva tartós tervéről. Mindössze annyit tehetünk értük, hogy Sziget- szentmiklóst kiemelt üdülőté- rületként' kezeljük, és módot adunk arra, hogy május 15-től szeptember 15-ig az élelmiszerosztályt kinyissák, de akkor is csak az új jogszabály által biztosított feltételek mellett. Legfeljebb kétszáz forint és egy szabadnap jár a dolgozóknak. Egyébként még nem döntöttünk arról, hogy kezdeményezünk-e ellenük bírságot, a reklámetika megsértése miatt, his2en olyat hirdettek, amit nem valósítottak meg. Felbábcrodott vásárlók — Leköpdösték az emberek a kirakatainkat, csaknem megverték a rendészeket — mondja keserűen Lestár László, az áruház szakszervezeti bizalmija. — Az első vasárnapon reggel nyolckor, amikor bezárt a szigethalmi piac, valóságos autóskaraván érkezett az áruház elé. A következő vasárnapokon is kétszáz- háromszáz kocsi állt itt. Amikor szavaztak a dolgozók a vasárnapi munkáról, mindenki támogatta, volt olyan, aki négyszer is bejött volna egy hónapban. Két vasárnapban maximáltuk, hiszen egyharmadnyi létszám elegendő lett volna a nyitáshoz. Ném értik meg a dolgozóink, hogy miért a saját érdekeik elten védi meg őket a szakszervezet. Azzal érvelnek, hogy a vasárnap tíz órát géemkázó férjeket ki védi? Sajnos, van olyan eladónk, aki továbbáll, mert elesett a remélt vasárnapi munka nyújtotta többletjöve- delemtől. Kétségtelen tény, hogy sz áruház vezetői hibát követtel, el, amikor nem a rendelet betűit, hanet.1 a már meglevő példát és nem utolsósorban a vásárlók igényét — amely szerencsésen találkozhatott voh> t a kereskedők törekvéseivel — tartották fontosnak. Egy olyan jogszabály irányelveit hagyták figyelmen kívül, amely egészen más megvilágításból szemlélte a vasárnapi nyitva tartást, arról az oldalról, amely a kereskedő számára kellemetlen, ám az ellátás szcmnontjából fontos kérdés. Ez esetben annyi történt, hogy az érvényesített rendelet érdekeik ellenére védte meg a kereskedőket és a vásárlókat. Móza Katalin A JÖVŐT FÜRKÉSZVE
