Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-27 / 98. szám

ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 98. SZÄM 1885. Április 27., szombat Ébresztő és térzene Szép ünnep lesz május elseje Az üzemek, vállalatok deko­rációs műhelyeiben már elké­szültek a transzparensek, fel­frissítették a zászlók selymét, mindenhol megtették az elő­készületeket a május elsejei ünnepre. Városunkban az idén — az évekkel ezelőtti ha­gyományt felújítva — ismét felvonulást rendeznek a mun­ka ünnepe alkalmából. Felvonulás a városban Reggel hét órakor zenés éb­resztő köszönti a ceglédieket. A városközpont és az új lakó­negyedek táján hangzik fel a frissen pattogó indulók sora, jelezve, hogy ideje véget vetni a lustálkodásnak, készülődni kell a gyülekezőhelyre, az elő­re kijelölt négyszögekbe. Fél Él­től már a Szabadság téren szól a zene, majd pontban fél 10- kor felhangzik a Himnusz, és Varga István, az SZMT titkára mond rövid köszöntőt. A felvonulók menete a vas­útállomás felől halad a főté­ren álló dísztribün felé, élén a veteránokkal, a város veze­tő testületéinek tagjaival, majd a diákok, a kiváló üze­mek dolgozói menetelnek, s végül a sportolók csapata zár­ja a sort. Még a délelőtt folyamán színpaddá alakul az emelvény, műsornak adva helyet. Gon­doskodnak a gyerekeknek és a felnőtteknek megfelelő szóra­kozásról. Kabos László kaba­réja iránt nagy az érdeklődés, az óvodások, iskolások, az aszfaltrajzversenyre készülőd­nek, este a felnőtteknek ter­veznek szabadtéri diszkót. A sportolni vágyók is találnak maguknak megfelelő progra­mot. Ha szép idő lesz. a dél­utáni órákban bizonyára so­kan kirándulnak a Putrisarki erdőibe, ahová egy sereg vál­lalat maga szervez összejöve­telt munkásainak. Községi programok A községbeli megemlékezé­sek sorát április 30-iki délután két órai időpontjával Cegléd- bercel nyitja meg, ahol az Egyetértés Tsz-ben óiba László tsz-elnök tart beszédet. A töb­bi településen május elsején ünnepelnek. Abonyban Szűcs László, a nagyközségi tanács elnöke lesz a szónok. A felvo­nulás délelőtt tíz órakor kez­dődik. Albertirsán délután 2 órakor a vásártér lesz a nagy­gyűlés színhelye, ahol Losó József, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának el­nöke mond beszédet. Dánszentmiklóson délelőtt Propagandisták napja Előadás a párt szerepéről Oklevél, jutalom a legjobbaknak Megtartották a propagandis­ták napját a városi pártbizott­ságon. Az eseményen a város és a vonzáskörzet települései­nek párttitkárai, üzemeinek, intézményeinek vezetői, propa­gandistái vettek részt. Az el­nökségben foglalt helyet Sza­bó József, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese és Podmaniczki István, a párt vá­rosi bizottságának titkára. Mucsányi Józsefné, a párt- bizottság politikai munkatársa nyitotta meg a tanácskozást és méltatta Lenin munkásságát, a nemzetközi munkásmozgalom­ban betöltött szerepét, tanítá­sát, a nagy forradalmár szüle­tésének 115. évfordulója alkal­mából. Geczkó József, az MSZMP Politikai Főiskolájá­nak tanára a párt vezető sze­repéről és szövetségi politiká­jának főbb kérdéseiről tartott előadást. A ceglédi Várkonyi István Általános Iskola diákjai vers­sel, énekszóval köszöntötték a propagandistákat, majd Pod- maniczki István kitüntetéseket, elismerő okleveleket és jutal­makat adott át. Kiváló agitá- ciós és propagandamunkáért emléklapot vett át Bába József nyugalmazott tűzoltótiszt. An- dó Antal, a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat igazgatója harmincéves propagandamun­káért, Czinege Imre, a 203-as Bem József Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója, Lé- deczi Béla, nyugalmazott isko­laigazgató, Lencsés Gábor, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dol­gozója. Babosán Istvánná, az abonyi Mechanikai Művekből a SZOT Országos Tanácsának elismerő oklevelét kapta. Töb­ben a megyei megemlékezésen vették át az oklevelet. Székhazukat felújítják Példát mutató kisiparosok Megérett felújításra Ceglé­den a KIOSZ székháza. Vil­lanyhálózata kiöregedett, tete­jén igazgatásra vártak a cse­repek, csatornák. A vezeték- csere miatt bolygatott falakat is rendbe kell szedni. Főként erről esett szó egy tavaszi ta­nácskozásukon. A kisiparosok Ceglédért tetemes mennyiség­ben végeztek már társadalmi munkát. Nemrég vehették át ezért a város elismerő okleve­lét. Ügy döntöttek, hogy saját székházukat is megújítják, ha­sonló módon, csak a szüksé­ges anyagokat szerezzék be a számukra. Kiszámították, hogy az anyagköltség lehet, hogy meg­haladja a 14 ezer forintot, ami nem csekélység. De papírra vetették azt is, hogy a munká­ra jelentkezett iparosok mun­kadíja, ha pénzért dolgozná­nak, meghaladná a 37 és fél ezer forintot. A napokban már a tetőn dolgoztak, az ereszcsatornát javították a bádogosok, tetőfe­dők. Jut feladat a villanysze­relés során a vállalkozó kőmű­veseknek, festőknek is. Az épület valóban a székhá­zuk, sokan és gyakran megfor­dulnak ott. Tájékoztatókat, ta­nácskozásokat, gyűléseket ren­deznek sorra, van, hogy tante­remmé válik a tanácskozó szo­ba, mert a továbbképzést ott bonyolítják le, ott vizsgáztat­nak. Hivatalos ügyekben tá­jékozódni, tanácsot kérni gyakran betérnek a kisiparo­sok. Napjainkban — az újszil- vásiakat és tápiószőlősieket is beleértve Ceglédnek és von­záskörzetének úgy 800 kisipa­ros dolgozik. Valamennyien a KIOSZ ceglédi szervezetéhez tartoznak. tíz órakor a sportpályán hall­gatja meg a lakosság Bimbó József községi tanácselnök megemlékezését. Mikebudán délelőtt tizenegy órára az erdei nagy tölgyfánál gyülekeznek, ahol Virág János, a NEFAG ágazatvezetője köszönti a mun­ka ünnepét. A jászkarájenőiek és a kőröstetétleniek a községi erdőben tartanak majálist. Délelőtt fél tízkor dr. Bódi Gyula, a községi közös tanács társadalmi elnökhelyettese mond emlékbeszédet. Csemőben délelőtt tíz órakor kezdődik a felvonulás. Az ün­nepi előadó Ménesi Jánosné, a városi pártbizottság politikái munkatársa lesz. Törteién dél­előtt tíz órától vonulnak fel, s hallgatják meg Fazekas Sán­dornak, a Dózsa Tsz elnöké­nek szónoklatát. Az újszilvá- siak az MHSZ lőterét válasz­tották a fél tízkor kezdődő megemlékezés színhelyéül, ahol Szelepcsényi László isko­laigazgató méltatja az ünnep jelentőségét. Tápiászőlősön délelőtt kilenc órától a sport­pályán jelennek meg a falur beliek, s meghallgatják Sze­gedi óyörgy KISZ-titkár sza­vait. Vidám szórakozás Nemcsak a városban, hanem a községekben is szórakoztató műsorok lesznek, a fővárosi művészek és helybeli amatőr csoportok fellépésével. Min­denhol benépesülnek a sport­pályák, a szórakozóhelyek. Az ünnepre ételből, italból .meg­felelő ellátást ígér a kereske­delem és a vendéglátóipar. T. T. Kiegészülhet a térkép Árpához kerül a Kalász Megszűnnek a nevesincs utcák Bármilyen furcsának tűnik, egy éles szemű felfedező talál­na még fehér foltokat a város képzeletbeli térképén. Szó sincs róla, hogy akár egy talpalatnyi is a senki földje lenne, az vi­szont megesik, hogy nincs ne­ve az érintett fertálynak, hiányzik az utcanév, amely ismeretében a postás kézbesít­hetné a küldeményt. Némely utca már többé-ke- vésbé beépült, másokat csak a legújabb térképek jeleznek, a következő években emelnek telkeiken házat az építkezők. Ahol viszont már megtették ezt, ott kellemetlenségek szár­maznak, ha ügyes-bajos dol­gaik intézésénél csak körülmé­nyesen tudják elmagyarázni; merre is találni az otthonukat. A helyrajzi szám alapján sok­kal nehezebb eligazodni, mint a _ házszámok ismeretében. Ezért tartotta fontosnak a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága, hogy döntsön az új utcák elnevezéséről. Alapelvként fogadták el az ügyben döntést hozók, hogy olyan neveket kell kitalálni, amelyek nem téveszthetök ösz- sze már meglevő más utcák elnevezésével. Fontos szem­pontként szabták meg a tele­pülés történetéhez való kap­csolódást, továbbá azt az el­vet, hogy egy-egy területen azonos fogalmi körbe tartozó nevek honosodjanak meg. Ilyen előzmények után vagy másfél tucat utca, köz, tér elkereszte- léséről döntöttek. így a jövőben például senki se keresse a Túzok közt, lévén a Sátor utca folytatása, logi­kus, hogy így hívják. A Gerje telepen az árok mentén kiala­kult házsor ezentúl Koppány utca lesz, hiszen Álmos, Lehel és Bulcsú is arrafelé lelhető. A régi külső Gerje telepen a Márvány utcára merőlegesen Mályva utcai lakosnak mond­hatja magát, akinek ott van az otthona, hiszen van már arra Jácint, Muskátli és Tulipán utca is. Az öregszőlő frissen nyitott, parcellázás alatt álló három utcája Berda József költő, Pais Dezső nyelvész és Braun Soma tanár nevét veszi fel. A Bajza utcától befelé sorakozik majd a szép hangzású Citera, Furu­lya és a Harang utca. A Nagy- kátai út és a Csalogány utca Cipőgyári szandálszezon mi. w A tavaszi időszak­ban kétezer párnál több gyermekcipő, szandál, papucs készül naponta a PEMÜ ceglédi ci­pőgyárában. A Béke szocialista brigád tagjai — felső képünkön — szandálok felső­részeit szabják. Tóth Istvánné és Szabó Katalin csi­nos lánykaszandá­lok részeit készíti — alsó képünkön. Apáti-Tóth Sándor felvételei A W közé fészkelte be magát a Csíz utca. A Horgász utcát kö­veti a Harcsa utca. A Szállás utcából nyílik a Kéve utca, az Árpa, a Kalász és a Vetés ut­cához csatlakozik. A Csengeri és a Szüret ut­cát köti össze ezentúl a Bojtor­ján. Bedében a tangazdaság bejárati útja a Tangazdaság utca, közelében fut a Gereblye utca, meg a Kasza utca. A szi­rénázó piros autók székhelyé­nek környéke lett a Tűzoltó utca. A felüljáró környékén, ahol a tejipari vállalat és a vasipari szövetkezet van, im­már hivatalosan is Ipartelepi utat emlegethetünk. A hordó­gyár és az autószerviz előtt húzódik a kellemes hangzású Kosárhegyi út. A tanács megteszi az intéz­kedéseket az utcanévtáblák el­készíttetésére, majd az ott la­kók személyi igazolványába be­vezetik az új lakcímet, amire bárki könnyen odatalál. —ás Versenysor Éneklő ifjúság Kikelettől a tanév végéig résztvevőként vagy akár néző­ként, hallgatóként bőséges ren­dezvénykínálatból válogathat­nak a város és környéke úttö­rői. így például a sportkedve­lők több megyei szintű talál­kozó szemlélői lehetnek. Május 5-én a ceglédi színházterem­ben rendezik meg az éneklő ifjúság Dél-Pest megyei hang­versenyét, május 10-én pedig ugyanott a környék dramati- kus játszókörei adnak egymás­nak randevút. Május 11-én 300 gyerek, azaz épp harminc úttörő gárda alegység özönli el a tápiószőlősi sportpályát, hogy nemes vetélkedőben döntsék el, ki a legjobb. Míg az elmúlt esztendőkben szinte lasszóval kellett összefogni az épkézláb, versenyképes alegységeket, idén az induló csapatok nagy száma mindenképpen figyelmes előkészítést jelez. (Ugyanebben a „sportágban” a megyei dön­tőt május végén és június ele­jén Cegléden láthatjuk.) Az V. hónap jeles eseményei a kis­dobos- és úttörőavatások, és 24-én a körzeti gyereknap szí­nes forgatagában vegyülhetnek el a kisdiákok. A hely szelleme Alföldi fényképes könyv Az élő város szép pillanatai A CSUDA TUDJA, miért van az, hogy bár szépen gya­rapszik a Cegléd történetét méltó részletességgel és szaba­tossággal felidéző, vékonyabb és vastagabb írásos közlemé­nyek száma, mégis csak most kezdtem megsejteni, hogy va­lami csekélyke közöm van eh­hez a történethez. Most, ami­kor módomban áll ide-oda la­pozgatni Apáti-Tóth Sándor frissiben megjelent fényképes albumát, ami mindössze azt a címet viseli fedőlapján: Ceg­léd. Szóval nem tudnám megma­gyarázni, miért éppen a könyv­be zárt fotóösszeállításból len­gedez olyannyira a hely szelle­me s miért, hogy hatására set­tenkedik elő belőlem meg má­sokból is a ceglédiség. Ismerő­söm nem sokáig várt az indok­lással. Ö azt mondja, eloszlott a rejtély, amikor kezében tar­totta mindazt, amivel egyéb­ként nap mint nap összeakad a városban. Ezért gondoltam, legjobb, ha így jelöljük meg az album mű­faját: városkönyv. Olyasfajta fotográfiai kötet, ami egyaránt alkalmas arra, hogy a helybe­li atyafiak végre alaposabban szemügyre vegyék a város egyik-másik műemléki épüle­tét, köztéri látványosságát; ar­ra, hogy a vidékünkre vetődő távoli ismeretlen nagyobb bi­zalommal kószálja végig az utcákat; és mert kivitele igen­csak elegáns, alkalmas ajándé­kozásra is. Régóta hiányzott ez a kötet. Hiányzott annak népszerű­síthető bizonysága, hogy az al­földi település önbecsülését nem csupán hajdani sorsfordí­tó személyiségek emléke és napjainkba nyúló legendája táplálja, hogy Cegléd ezen a többihez oly nagyon hasonlító Olvasónk levele tavaszi napon is történelmet formál, a ma történelmét, hogy a piactéri kerékpárerdő látvá­nya éppen úgy elválaszthatat­lan jellemzője a város zsáneré- nek, mint a régvolt ceglédi pa­rasztok forradalmi hevülete, Apáti-Tóth Sándor, a város­magban kezdi el a szemlélő­dést, fogja munkára a kame­rát, s a nézőpontok és képki­vágások játékos váltogatásá­val olyan látványok titkos megfigyelőjévé avat bennün­ket, akik mellett bizony még a tősgyökeres helybeliek se mehetnek el közömbösen. Részletek, csupa kapcsolatke­reső részlet. A szilárd értékű historikus emlékek mellett az élő Cegléd természetes pillana­tai. Egyenrangúan kerekítve teljessé a benyomásokat. A Rákóczi úton és a Kossuth Fe­renc utcán tett séta a meg- megiramodó városiasodás mo­zaikjait illeszti össze, újdonat­új létesítményeket sorjáztatva. mégis éppen a terjeszkedő la­kótelepek lírája az, ami igazá­ból megragadó a nem kevés kiváló képet tartalmazó soro­zatban. Megint csak a részle­tek — amik az emberi élet esélyeit próbálják megragadni, a betonföldön. Mezőgazdaság, ipar, állatte­nyésztés, egészségügy, közmű­velődés — egy-egy kecses pil­lanat, tárgyi lenyomat vala­mennyiből. így lesz teljesség az apró pontokból. így lesz fontos Apáti-Tóth Sándor fo­tós kötete, nekünk pedig Ceg­léd. A HAMAROSAN forgalom­ba kerülő városkönyv a kecs­keméti nyomda munkáját di­cséri, köszöntőt Fekete Antal tanácselnök írt hozzá, történe­ti kalauzt pedig Szabó Alfréd művelődési osztályvezető. Varga Sándor Torma, más színben Nem lett semmi a vacsorából Meddig jő, meddig ízletes csemege a torma? — Ezt talál­gattuk a napokban, egy doboz­ka tartalmát mustrálva. A do­bozt, amelynek állítólag re­szelt tormát kellett a felirat szerint tartalmazni, csak ott­hon bontottam fel, mivel tor­más virslit szerettünk volna vacsorázni. Ám sem a tormá­ból, majdhogy a vacsorából sem lett semmi, mert a doboz­ban valami sötét massza volt. Még a virsli evésétől is elment az étvágyam. A tormát az albertirsai áruház élelmiszerosztályán vá­sároltam. A doboz feliratát nézve, megtaláltam rajta a sza­vatossági bélyegzőt. Ez a kö­vetkező volt: 1984. április 24. Mivel én most április 24-e előtt vásároltam a tormát, biztos, hogy nem a bélyegzést tévesztették el, hanem rég le­járt a szavatossági ideje. Kérdeném: hogy szabad ilyet árusítani? A boltosok nem nézik a polcra szánt árun, mielőtt azt a vevő elé tennék, a szavatossági határ­időt? Tószegi Mihályné albertirsai lakos Április 30-án, kedden dél­után három órakor a városi tanács aulájában kiállítás nyí­lik az iskolások azon rajzaiból, amelyeket a tűzoltóság és a városi tanács művelődésügyi osztálya által kiírt pályázatra készítettek. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents