Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Lapunk első oldalán olvasható az az ösz- szefoglaló rövid tudósítás, amely a Pest megyei Tanács pénteki üléséről ad hírt. A testületnek a jelenlegi összetételben utolsó ülésén — hiszen a június nyolcadikén sorra kerülő országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásokat követően a megyei tanács is újjáalakul —, a jóváhagyott napirendnek megfelelően beszámoló hangzott el a megye közoktatása helyzetéről és fejlesztése feladatairól, különös tekintettel az 1986 és 1990 közötti időszakban, azaz a hetedik ötéves tervben követendő fő irányokra. Meghallgatták a megyei tanács tagjai azt a jelentést is, amely a megye 1984. évi költségvetése és fejlesztési- alap -tér ve végrehajtásának tapasztalait elemezte. A megyei tanács ülését a testület elnöke, Balogh László nyitotta meg, és a napirend jóváhagyása után megadta a szót a napirendi pont előadójának, Balázs Gézánénak, a megyei tanács elnökhelyettesének, egyben üdvözölte a téma tárgyalásában részt vevő dr. Kö- peczi Béla művelődésügyi minisztert. Balázs Gézáné szóbeli kiegészítésének elhangzása útáh elsőként dr. Husti István, Gödöllő megyei tanácstagja kért szót. Beszélt az oktatási reformok hosszú folyamatáról, majd arra mutatott rá: a megyében bizonyos elmaradások tartós jellemzőként vannak jelen, az országos átlag öt és tíz évvel korábban is annyira távolt volt a megyei színvonaltól, akárcsak napjainkban. Dr. Sándorfi László (Mónor), a többi között azt hangsúlyozta, hogy a megyén belül is tetemesek az eltérések az oktatási intézményhálózat színvonalában, tartalmi munkájában, majd a pedagógusellátás ellentmondásosságának következményeit elemezte. Ez utóbbiról szólott Zemplényi Zsuzsanna is, rámutatva: különösen nehéz megnyerni pedagógusokat kollégiumi munkára. Nemcsak Vác egyik megyei tanácstagjaként, hanem általában helytelenítette: a megszűnt pedagógus építési kölcsön helyett jelenleg nincsen más forma, holott valamilyen támogatásra mindenképpen szükség lenne. Dr. Molnár Lajos, a váci Gépipari Szakközépiskola igazgatója aláhúzta, sok a véglet az oktatás megítélésében a társadalom különböző köreiben. Vácott 10 400 diák tanul a város intézményeiben, azaz nagyon fontos a saját erő a fejtfesztási tervek megvalósításakor, de kizárólag erre támaszkodni természetesen nem lehet. Gádor András, a dányi általános iskola igazgatója kiemelte, a tárgyi feltételek javításának társulnia kell a szellemi megújulással. Kitért arra is, hogy a pedagógushiányt, a képesítés nélküliek munkáját nem szabad leegyszerűsiteve megítélni. Kisfalusi Mária (Szentendre) arra figyelmeztetett :, az óvodák nevelőmpnkája,. megtörik, tsráikör,'általános' iskolába kerül a gyer- roekj"Sert elvesz a differenciált 'foglalkozat lehetősége, akkora teher hátúi a pedagógusokra. Am} azért is gond, mert a tapasztalatok szerint az általános iskola első három osztálya rjöntő tiltással van a gyermek további útjára. Úógör Béla, Érd város Tanácsa elnöke a tpbbi között a fejlesztési tervek lényeges elemének tartotta, hogy érvényesüljön a telepitlések közötti differenciálás, hiszen az agglomerációs övezeten belül is lényegesek a különbségek, gyakran éppen, az ésszerűséggel ellenkezve. Szót kért az élénk érdeklődést tükröző vitában dr. Köpeczi Béla is. Foglalkozott a (negye helyzetével és fejlődésével, mondvárí, a fejlődés, az erőfeszítés akkor is elismerést érdemel, ha sok a gond, a megoldásra váró teendő. A megyének valóban rengeteg sajátos, az országostól eltérő jellemzője van,' s ezeket mindenképpen figyelembe kell venni a fejlesztési tervek kialakításakor. Részletesen elemezte a további haladás fő irányait, s mint mondotta, arra van szükség, hogy az . oktatás terepén, annyi vita, annyi reformelképzelés után végre a szó jó értelmében vett nyugalom legyen. Kitért a középiskolai Intézményhálózatnál érzékelhető feszültségekre, majd az oktatás személyi feltételeinek alakulásáról szólott, rámutatva, valójában itt is, sok más tekintetben is régóta halmozódó adósságokkal találjuk szembe magunkat. Solymosi Sándor, a KISZ Pest megyéi Bizottságának titkára az ifjúsági mozgalom adta segítség és az oktatás kapcsolatrendszéréf vizsgálta, hangsúlyozva, a KISZ-nek eltökélt célja, hogy visszaadja a tanulóifjúság körében a tanulás becsületét. Rozgonyi Ernőné dr., a megyei tanács művelődésügyi bizottságának tagjaként a szakképzés körülményeinek és a nemzetiségi oktatás feltételei javításának szükségességét említette a többi között felszólalásában, míg Harness László, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára, a célokkal való szakszervezeti egyetértés kifejezése mellett rámutatott: legyen kiegyensúlyozott az általános és a középiskolai hálózat fejlesztése. Balázs Gézáné válaszolt az elhangzottakra, majd Balogh László összefoglalója után a megyei tanács az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. A napirend második pontjaként a tavalyi évről szóló zárszámadás került beterjesztésre. Az anyagot megtárgyalta a megyei tanács tervgazdasági, a megyei tanács számvizsgáló bizottsága. A közös véleményt Pappert Ádám (Solymár, Üröm), a számvizsgáló bizottság elnöke ismertette, dr. Madas László (Dunabogdány, Leányfalu, Visegrádi pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a tervek végrehajtásában közreműködtek; A testületi ülés a zárszámadást egyhangúlag jóváhagyta. Két interpelláció hangzott el ezt követően. Mezei István (Pomáz, Piliszentlászló), a szeméttelepre vezető út felújítása ügyében kért intézkedést. Az illetékes szakigaZt^tásLszerv vezetőjének válasza szerint meg kell vizsgálni az út közforgalmi szerepét, s ezt ismerve Jéböt .htá^d .dpnteni. Öt; Oláh Kdjó's, '(Üáriyj, közvetlen aútóbuszjáráÜ indiíáő^t kéVté. A! , válasz szerint a jövő esztendőben nyílik lébe- < tőség a kérés teljesítésének eldöntésére. A válaszokat az interpellálók és a testület egyaránt elfogadta. A megyei tanács ülése Balogh Lászlónak a két ülés között történtekről adott tájékoztatójával ért véget. képzés, a Zsámbékon létrehozott tanítóképző enyhítette a hiányokat, megszüntetni nem tudta. Különösen az alsó tagozaton és a napköziben hiányzik a kellően képzett pedagógusok sokasága. A megye óvodáiból 400—600, az általános iskolákból 1300—1600 képesített pedagógus hiányzik folyamatosan. KIEMELT FŐ IRÁNYOK Ilyen és hasonló tényezők — a fejlődésben elért eredmények és a változatlanul fennálló gondok — mérlegelésével jelölte ki a testületi ülés a közoktatás fejlesztésének céljait a következő ötéves tervben.' Amint az megfogalmazódott, egyidejűleg három kiemelt feladat teljesítése elkerülhetetlen. Az első: az ugrásszerűen növekvő középiskolái és szakmunkásképzési igényeknek megfelelő intézmény- hálózat kialakítása. A második: a tovább gyarapodó általános iskolai korosztályok oktatási feltételeinek javítása. A harmadik: a tartósan kedvezőtlen pedagógusellátott- ság jelentős megváltoztatása. Ez a három fő cél — és ebben a felszólalók a vélemények teljes egységét mutatták — a megye társadalmi, gazdasági fejlődésének alapvető kérdése, döntő politikai feladat tehát, mert semmire sem juthatunk akkor, ha a felnövekvő nemzedékek nem kapják meg a szükséges — a kor követelményeinek teljesítéséhez szükséges tudást. • HATÁSOSABB ERŐFESZÍTÉSEK • PROGRAMOT ÖT ESZTENDŐRE • FEGYELMEZETT FEJLESZTÉS • RANGSOROLVA A TEENDŐKET Részleteiben is kitért a megyei tanács. ülése, a, közoktatás egy-egy részterületének a hetedik ötéves terv időszakában szükséges fejlődésére, korszerűsítésére, Az évtized végére elérhetőnek látszik az óvodai nevelésben részesülő gyermekek arányának — a korosztály egészéhez mért — 95—97 százalékára történő növelése. Az általános iskoláknál arra kell törekedni, hogy yninden, tanulócsoportnak legyen Önálló tanterme, csökkenjen a változó tanításban részesek aránya, száma, Ehhez a többi között az is szükséges, hogy az 1986. és 1990. közötti években megépüljön 634 tanterem és húsz tornaterem, meg kell oldani 800— 900 osztályterem felújítását, fűtésének, világításának korszerűsítését. A tartalmi munkában — és ennek nagy figyelmet szenteltek a felszólalók — határozottan törekedni kell az oktatás differenciáltságára, a gyorsabb haladásra, képesek optimális foglalkoztatására, a lemaradóik felzárkóztatására, Elkerülhetetlen annak kimondása is. hogy elsősorban a kezdő szakaszban — az első és a harmadik osztály fogja ezt át — kell maximális figyelmet fordítani a tanulási feltétel- rendszer javítására, mert az: ebben a szakaszban mulasztottak a későbbiekben már csak nehezen pótolhatók. Szükségesnek látta a megyei tanács, hogy a következő éveikben elérhető legyen az általános iskolát végzetteknél a továbbtanulók arányának 92—94 százalékra való növelése. Az ítélhető egészségesnek, ha a középiskolákba, illetve a szakmunkásképzőkbe járók fele-fele arányban oszlanak meg ezekből a korosztályokból, ugyanakkor gondoskodni kell a technikusképzés megszervezéséről' és folyamatos kiterjesztéséről is. jelentős, haladást kívánatos elérni a tárgyi feltételek bővítésében. a többi között 204 új tanterem megépítésével, 445 új tanműhelyi munkahely kialakításával. * LEGYENEK FELTÉTELEI Kitér a megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott program a személyi feltételék kedvezőbbé tételének teendőire is. egyebek mellett a pályakezdő pedagógusok letelepítésének elősegítésére, szolgálati lakások építésére, illetve un. szolgálati szobák kialakítására. A testület megfelelő határozatokban rögzítette a megyei tanács, á helyi tanácsok legfőbb teendőit, kimondva ugyanakkor: a közoktatás rendkívül föntete társadalmi ügy, éppen ezért továbbra is nélkülözhetetlen a lakosság adta támogatás. - | 1984-ES ZÁRSZÁMADÁ! JAVULÓ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK KAMATA KÖZOKTATÁS EZ A LEGFONTOSABB BERUHÁZÁS Jelentős eredmények és le nem becsülhető feszültségek terepe a megye közoktatása, ez volt megállapítható a megyei tanács pénteki ülésén elhangzottakból. Lényegében tizenhárom esztendő került mérlegre, hiszen 1972-ben hozott határozatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a közoktatás helyzetéről és. korszerűsítésének teendőiről, aminek alapján azután a megfelelő megyei programok is elkészültek. MINDENÜTT MEGTALÁLHATÓ Hatásos erőfeszítések, nagyarányú társadalmi összefogás színtere volt például az óvodai hálózat fejlesztése a megyében. Ennek eredményeként ma, három települést kivéve, mindenütt megtalálható ez a gyermekintézmény, az óvodás- korúaknak 87,5 százalékát fogadják falaik közé. ám nem szabad arról sem megfeledkez- , ni, hogy — és ez hangot kapott a vitában, nemcsak az óvodákkal, hanem általában a közoktatás valamennyi intézményével kapcsolatban — jelentősek a területi, települések közötti eltérések az ellátottsó.g minőségi jellemzőit tekintve. A hetvenes évek óta megkülönböztetett íjgyeimet kapott . az általános iskolák hálózatának bővítése, korszerűsítése. A 29 ezer főve! — 32 százalékkal — megnőtt létszám, az épületek egy részének teljes eiavultsága mindennél fontosabbá tette új iskolák építését, az ötödik és a hatodik ötéves tervben éppen ezért összesen hatvannégy új intézmény került tető alá. A tiszteletet érdemlő erőfeszítések ellenére is, napjainkban a megyében majdnem minden harmadik gyerek váltakozó rendben tanul és több, mint hétszáz tanulócsoportnak nincsen saját tanterme! A nehézségek lényeges forrása az is, hogy az iskolaépületeknek huszonhárom százaléka nem ilyen célokra szolgált eredetileg, ma 118 olyan tanítási helyet tartanak nyilván, ahol hiányzik az ivóvíz ... A mostoha tárgyi feltételek ellenére is sikerült elérni — és ezt nagy elismeréssel nyugtázta a megyei tanács, köszönetét mondva a pedagógusoknak áldozatos tevékenységükért — az' oktató, nevelő munka tartalmi javítását, a módszertani feladatok magasabb színvonalú megoldását. Üj gondokat, hozott magával az ötnapos tanítási rendre való áttérés, növekedett a napi óraszám, feszesebbé vált az iskolai munkarend. A \ szabad szombat megnövelte az iskolák szabadidős tevékenysége iránti követelményeket, gazdagította annak formáit. Ilyen hatások következtében is az Iskolák nevelési funkciói bővültek, erősödött az iskolai élet demokratizmusa. sok helyen elmélyültebb lett a család é= az intézmény kapcsolata. FESZÜLTSÉG KÖZÉPFOKON Néhány esztendeje, törvényszerűen, a népesség bevándorlása folytatódása, valamint a nagy létszámú általános iskolai osztályoknak e körbe átkerülése következtében, fokozódtak a feszültségek a megye középiskolai intézményeinél. A megyében harminc középiskolában és tizenhét szakmunkás- képző intézetben majdnem huszonegyezer ifjú tanul, ám ezeknek az intézményeknek a területi elhelyezkedésé nem mindenben felel meg a követelményeknek, ami különösen az agglomerációs övezet egyes térségeiben igaz. Érzékelteti a nehezedő helyzetet, hogy — amint a vitában elhangzott — a legutóbbi négy esztendőben harminc százalékkal gyarapodott a tanulók száma, az osztályoké pedig 586-ról 723-ra emelkedett. Ezzel a változással nem tudtak lépést tartani a képzés körülményei, amint azt a felszólalók egyike fogalmazta, a megye középfokú iskolahálózata felélte belső tartalékán, a fővárosi iskolákból növekvő számban szorulnak ki a megyéből jelentkezők, néhány szakmunkásképző intézetben már arra került sor, hogy áttértek a váltakozó rendszerű oktatásra. .. ! Begyeimet felkeltő tények sorakoznak a közoktatás ' személyi feltételeinek változásánál. Másfél évtized alatt az óvónők száma háromszorosára, az általános és a középfokú iskolákban oktató pedagógusoké a korábbi másfélszeresére emelkedett. Ennek ellenére — és megérteti a látszólagos ellentmondást a tanulólétszám növekedése — sem megnyugtató a helyzet. Az alsófokú oktatásban csak képesítés nélküliekkel sikerült a tanítás folyamatosságát fenntartani, s bár a Nagykőrösön és Gödöllőn nőszervezett középfokú óvónő-í ^.,Ha^^''ga7^3gi göp)djai ejj lemére is tiszteletet parancsoló eredményekkel ismerkedhetett meg a megyei tanács tegnapi ülésén, amikop-áttekintette az 1984. évi ún. működési költség- vetés és a fejlesztésialap-terv végrehajtásának legfőbb tapasztalatait. Amint az elhangzott, a költségvetés módot adott az intézményhálózat folyamatos és nagyobb zavaróiktól mentes tevékenységére, a fejlesztési alapnál pedig egyre érzékelhetőbb a kényszerű rangsorolások — eljövendő feladatokká átalakított tervcélok — diktálta nagyobb fegyelem, koncentráló egyeztetése az eredetileg elképzelt és a ténylegesen lehetővé vált tennivalóknak. NEHÉZ FELADATOK Érzékelteti a tanácsok tavalyi munkájának sokrétűségét a zárszámadásként beterjesztett összesítés néhány ténye. Így a többi között 694 lakás felújítása és 108 otthon korszerűsítése, az egészségügyi és szociális feladatok ellátására kiadott 1,6 milliárd forint, az oktatási és közművelődési teendők fedezeteként szolgáló 2,7 milliárd forint elköltése. A hatalmas összegek ellenére sem sikerült — és ezt a testületi ülésen nem födte szemérmes csend — mindenütt megtartani a korábbi ellátottsági színvonalat, hiszen a tetemes áremelkedések — elég itt utalni a közvilágítás költségeinek jelentős növekedésére — gyakran nehéz feladatok elé állítják a tanácsi testületeket. Költségvetési pénzből sok más _ mellett 17,8 kilométer hosszúságú utat korszerűsíted tek. Í55 millió forint szolgálta a belvízelvezetési és vízelhárítási feladatokat, az általános iskolák tevékenysége 939 millió forintot követelt. Az ilyen és hasonló tételek mutatják, mennyire körültekintően és nagy alapossággal kell a tanácsoknak kialakítaniuk gazdálkodási terveiket, hiszen kézenfekvő, az intézmények egyikéré sem írható ki. pénzhiány miatt a rendelés — az oktatás, az ügyintézés stb. — szünetel. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert most — a válasz. táfo^előkészjtésének szakaszában —t fel-felbukkan az tó) követelmény, hogy a. helyi, tanácsok tagjai a jövőben ismerjék meg jobban a gazdálkodás összetevőit, s amint az most is. máskor szintén bebizonyosodott: ennek a megismerésnek gyakran híján vannak egy-egy településen, inkább csak az sorolódik fel mondatok egymás."' útónjában, mi kell, mi kell, a miből-re azonban nincsen fele-* let. GAZDAG PÉLDATÁRAK Ha ez igaz a költségvetési feladatokra — márpedig ez áll rájuk —, akkor még inkább így van a fejlesztési alap forintjainak elköltésénél. A megyében az eredeti tervet meghaladó összeget fordítottak tavaly fejlesztésre, 2,2 milliárd forintnál is többet! Ami sommás válasz a kérdésekre, vajon javultak-e a lakosság élet- körülményei. Csupán néhányat kiemelve az ülés résztvevői által megismert példatárból: Budaörsön, Tökölön, Pi- liscsabán bővült az igénybe vehető víz mennyisége, az egészségügyileg kedvezőtlen vízellátottságú területeken — és ilyenekben még bővelkedik a megye — folytatódik a hálózat építése. Része van az életkörülmények korszerűsítésében annak is, hogy 3600 négyzetméterrel bővült a megye kereskedelmi hálózata, megyei támogatással befejeződhetett a fóti és a budaörsi ABC-árüház kialakítása, több mint százmillió forint kiadása fejében a tanácsok majdnem két és fél ezer építési telket bocsáthatták többletként az igénylők rendelkezésére. A mindennapoknak tartozéka az is, hogy Vecsésen elkészült az új nyolc munkahelyes szakorvosi rendelőintézet, Érden tíz munkahelyes bővítés fejeződött be a hasonló egészségügyi intézményben. tizenhat új körzeti orvosi, illetve fogorvosi rendelő szintén az egészségügy szolgálatába állhatott. Természetesen voltak, vannak olyan részterületek is, ahol nem sikerült az eredetileg elképzelt célok elérése és ezt a testület nem tivesztette szem eleji, s r.em maga az el.merad.4s, ;han®m «-figyelemmel tartás a természetes. így a többi között az állami lakásépítésben, néhány kereskedelmi beruházásnál, a fejlesztési alapból, mint forrásból eredetileg számított 102 általános iskolai tanterem helyett csupán nyolcvannak a tető alá kerülésében lelhetjük meg ezeknek az elmaradásoknak egy-egy elemét, s bár az okok, amelyek magyarázzák a miérteket, bonyolultak, a megyei tanács kifejezte: fokozni kell a tervezés megalapozottságát, a kivitelezés szervezettségét, a beruházási fegyelmet. Ami persze nem csupán a tanácsokra érvényes követelmény... HASZNOS TANULSÁGOK Áttekintette a megye! tanács, a tavalyi zárszámadás részeként a költségvetési gazdálkodás és a fejlesztési alap bevételi részét is, valamint néhány olyan szakterületét, amely az igazgatás és a lebonyolítás szakmai kérdései közé tartozik, majd határozatban jelölte meg a tanulságok hasznosításának szükségességéi A határozat egyebek között kimondja: az év hátralevő részében minden ésszerű lehetőséget fel kell használni a hatodik ötéves, terv sikeres befejezésére, főként a lakosság széles köreit érintő beruházások elkészítésére szükséges áz erőket koncentrálni. A hetedik ötéves terv jó megalapozása érdekében elengedhetetlen a fejlesztések, a felújítások eddigieknél is alaposabb előkészítése, a körültekintő műszaki ellenőrzés, valamint az is, hogy az eredetileg számított költségeken belül maradjanak a kiadások, hiszen a tartalékok minimálisak a tanácsoknál. A megyei tanács határozott arról, is, milyen módon kerüljenek kialakításra a jie- tedik ötéves tervre szóló településfejlesztési tervek. M. O.
