Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
A VARSÓI SZERZŐDÉS TANACSKOZÍSANAK DOKUMENTUMAI KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagországai legfelsőbb szintű pórt- és állami vezetőinek találkozójáról A Varsói Szerződés tagországainak legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői 1985. április 26-án találkozót tartottaik Varsóban. A találkozón részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsívkov, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Grisa Filipov, a BKP KB politikai bizottságának tagja, a BNK miniszter- tanácsának elnöke; Petr Mladenov, a BKP KB politikai bizottságának tagja, a BNK külügyminisztere; Dobri Dzsurov, a BKP KB politikai bizottságának tagja, a BNK nemzetvédelmi minisztere, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke; Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSKP KB titkára; Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere; Milan Vaclavik, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere; a Lengyel Népköztársaság részéről: Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Henryk Jablons- ki, az LNK államtanácsának elnöke; Józef Czyrek, a LEMP KB politikai bizottságának tagja, a LEMP KB titkára; Zbigniew Messner, a LEMP KB politikai bizottságának tagja, az LNK minisztertanácsának elnökhelyettese; Stefan Olszowski, a LEMP KB politikai bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere; Florian Siwiczki, a LEMP KB politikai bizottságának póttagja, az LNK nemzetvédelmi minisztere; a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a küldöttség vezetője; Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke: Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára; Várkonyi Péter külügy- és Oláh István honvédelmi miniszter, az MSZMP KB tagjai; a Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpórt központi bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség, vezetője: - Wilíi Stoph, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke; Hermann Axen, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára; Heinz Hoffmann, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja; az NDK nemzetvédelmi mi-' nisztere; Egon Krenz, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, az NSZEP titkára, az NDK államtanácsának elnökhelyettese; Günter Mittag, az NSZEP KB politikai bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára, az NDK államtanácsának elnökhelyettese: Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; a Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Constantin Dascalescu, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának tagja, az RSZK kormányának miniszterelnöke; Constantin Olteanu, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere; ion. Stoian, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának póttagja, az RKP KB titkára; Stefan Andrei, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: M. Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; Ny. A. Tyi- honov, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, az SZSZKSZ minisztertanácsának elnöke; A. A. Gromiko, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, az SZSZKSZ miniszter- tanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere; Sz. L. Szokolov, az SZKP KB politikai bizottságának póttagja, az SZSZKSZ honvédelmi minisztere; K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára. A találkozó résztvevői áttekintették az 1955. május 14-én Varsóban megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés hatálya meghosszabbításának kérdését és jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés következő 20 és az azt követő további 10 évre történő meghosszabbításáról. Véleményt cseréltek az európai és a világpolitika időszerű kérdéseiről is. A találkozón hangsúlyozták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét. A szerződés 30 éve megbízhatóan szolgálja a tagállamok sokoldalú együttműködésének fejlesztését és elmélyítését, garantálja szuverenitásukat, biztonságukat és határaik sérthetetlenségét, biztosítja békeszerető külpolitikai irányvonaluk közös kidolgozását és végrehajtását, kiemelkedő szerepet játszik Európa és az egész világ békéjének megóvásában és megszilárdításában. A találkozón képviselt államok síkraszáll- nak a sokoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. Soha nem voltak hívei Európa és a világ megosztásának egymással szembenálló katonai tömbökre: jelenleg is fellépnek szövetségük és a,z észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO katonai tömbje és fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik védelmi szövetségüket, egyidejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért és a békéért, a katonai tömbök felszámolásáért. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról hozott egyhangú döntést az tette szükségessé, hogy megbízhatóan szavatolják a szövetséges országok biztonságát és előmozdítsák szoros nemzetközi együttműködésüket. A Varsói Szerződés tagállamai, a békét fenyegető veszélyből kiindulva, a jövőben is megteszik a szükséges intézkedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten megerősítik, hogy nem törekednek a katonai fölény megszerzésére, de nem is engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Síkraszállnak az erőegyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításáért. A találkozóra a második világháború.. az emberiség történetében lezajlott legpusztítóbb és legvéresebb háború befejezésének 40. évfordulója előestéjén került sor. A találkozó résztvevői kiemelték a szabadságszerető népek fasizmus felett aratott győzelmének nagy jelentőségét. A győzelemért nagy árat kellett fizetni. A fasizmus szétzúzásához döntő mértékben hozzájáruló szovjet nép, számos más ország népei életek tízmillióit áldozták érte. Az elesettek emléke, a ma élő és az eljövendő nemzedékek sorsáért viselt felelősség nem engedi elfelejteni a háború tanulságait. A mostani nemzetközi helyzetben — még inkább. mint valaha — szükség van az összes nép és állam, valamennyi békeszerető erőfeszítéseinek egyesítésére, politikai beállítottságuktól függetlenül, azért, hogy megakadályozzák a világnak a nukleáris katasztrófa felé sodródását. A Varsói Szerződés tagországainak kommunista és munkáspártjai, parlamentjei és kormányai a jövőben is azért küzdenek, hogy elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, megállítsák a földön a fegyverkezési hajszát, mindenekelőtt nukleáris téren, megakadályozzák a nukleáris fegyverkezési versenyt a vi- . lágűrben, áttérjenek a leszerelésre, felújítsák az enyhülés és az együttműködés folyamatát a nemzetközi kapcsolatokban. E célok érdekében a találkozón képviselt szocialista országok készek továbbfejleszteni a békés párbeszédet más államokkal a jóakarat és a bizalom szellemében, készek a békét és biztonságot szolgáló széles körű nemzetközi együttműködésre. A találkozó a barátság és a teljes egyetértés légkörében zajlott le, megerősítette a résztvevők nézeteinek egységét az európai és a világpolitika kulcskérdéseiben. Megállapodás született arról, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésére ez év őszén, a korábbi terveknek megfelelően Szófiában kerül sor. Amerikai visszhang a varsói találkozóról Az érdeklődés középpontjában Valamennyi fontosabb amerikai napilap, rádió- és televízióállomás pénteken reggel hírül adta, hogy a szerződés meghosszabbítására összeült a Varsói Szerződés legfelső szintű párt- és állami vezetőinek találkozója. A három nagy amerikai televíziós hálózat pénteken reggel már képes beszámolót közölt az érkezésekről, a Varsóban rendezett koszorúzás! ünnepségről A The Washington Post az eseménnyel foglalkozó írásában utal arra, hogy a Varsói Szerződés azt követően jött létre, miután Nyugat-Németor- szág a NATO tagja lett. A lap azt is megírja, hogy a szerződés tagállamai változatlanul felajánlották annak feloszlatását, ha a NATO-t is feloszlatják. Utal arra. hogy a szerződés fenntartását a tagállamok véleménye szerint különösen indokolttá teszik az olyan fejlemények, mint az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök nyugat-európai telepítése. illetve a leszerelési tárgyalások egy helyben topo- gása. Szovjet automata űrállomás A Szovjetunióban pénteken pályára állították az Interkoz- mosz-program Prognoz-10 automata űrállomását. A kísérlet célja, hogy tanulmányozzák a napszél plazmája és a földi mágneses szféra kölcsönhatására keletkező bolygóközi és föld körüli lökéshullámok szerkezetét. Az automata űrállomás szovjet és csehszlovák szakemberek által kidolgozott berendezéseket hordoz. Az űrállomás berendezései zavartalanul működnek, a koordinációs számítóközpontban és a szovjet tudományos akadémia intézeteiben folyik a beérkező anyagok feldolgozása. JEGYZŐKÖNYV a Varsóban; 1955. május 14-én aláírt Barátságir, Együttműködési; és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés időbeli hatályénak meghosszabbításáról A Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — elhatározták e jegyzőkönyv aláírását és a következőkben állapodtak még:' 1. cikk A Varsóban, 1955. május 14. + A Bolgár Népköztársaság nevében: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista I Köztársaság elnöke.' én aláírt Barátsági. Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés további húsz évre érvényben marad. Azon szerződő felek között, amelyek ezen időszak lejárta előtt egy évvel nem nyilvánítják ki a Lengyel Népköztársaság kormányának a szerződés felmondására irányuló szándékukat, a szerződés még tíz évig érvényben marad. 2. cikk Ezt a jegyzőkönyvet meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Lengyel Népköz- társaság kormányánál kell letétbe helyezni. A Lengyel Népköztársaság nevében: Wojcicch Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás, párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. A Német Demokratikus Köztársaság nevében: Erich Honeckcr, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. A jegyzőkönyv az utolsó megerősítő okirat letétbe helyezésének napján lép hatályba. A Lengyel Népköztársaság kormánya minden egyes megerősítő okirat letétbe helyezéséről értesíti a szerződés többi tagállamát. Készült Varsóban, 1985. április 26-án, egyetlen bolgár, cseh, lengyel magyar, német, orosz és román nyelvű példányban, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A jegyzőkönyv' hitelesített másolatait a, Lengyel Népköztársaság kormánya eljuttatja a jegyzőkönyv valamennyi szerződő feléhez. A Román Szocialista Köztár. saság nevében: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. a Román Szocialista Köztársaság elnöke. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: M. Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. VI Jaruzelski és M. Gorbacsov pohárköszöntője Díszebéd a lengyel fővárosban ugyanakkor rugalmasak is. Szüntelenül ügyelnek védelmi erejükre, de egyben mindig készek a tárgyalásra, ha ez lehetséges és célszerű, A mai napon aláírt okmány .egységünk, összeforrottságunk , és erőnk kifejezője. Kétségtelenül hozzájárul majd a szocializmus haladó és békés küldetésének teljesítéséhez — jelen-’ tette ki pohárköszőntőjébén' Wojciech Jaruzelski. kapcsolatok egész rendszerében, még a mostaninál is élesebb politikai és katonai konfrontációhoz vezetnek. Erről nem lenne szabad megfeledkezniük azoknak, akik ezt a provokatív tervet kidolgozták, s azoknak sem. akik nagy sietve kinyilvánítják részvételi szándékukat. Mihail Gorbacsov rámutatott: egyszerű és kézenfekvő mód kínálkozik a fenti cél megvalósítására — mindkét fél nukleáris potenciáljának befagyasztása. Az atom- és űrfegyverekről folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokon, mint a most véget ért első forduló tanúsítja. nehézségek mutatkoznak. Világos, hogy a tárgyalások sikere csak az egyenlőség és egyenlő biztonság elvének betartása mellett,.a tárgyalások végcéljáról szóló megállapodás. a megtárgyalt kérdések kölcsönösen összefüggő megoldása mellett lehetséges. Az SZKP főtitkára végezetül felszólította Európa és a többi földrész Országait: tekintsenek el a nézeteltérésektől, legyenek partnerek az új, az egész emberiséget fenyegető veszély — a nukleáris pusztítás veszélye elleni harcban. A Varsói Szerződés meghosszabbításakor a szocialista országok kifejezik megíTvőződésüket: közös erőfeszítéssel el lehet és el is kell kerülni a háborút. Mihail Gorbacsov végezetül a Varsói Szerződés^ a ’ szocialista országok testvéri szövetségének erősödésére, a népi; szocialista Lengyelországra, a találkozó minden résztvevőjének egészségére, a tartós világbékére emelte poharát. Beszédének bevezetéseként Mihail Gorbacsov a szovjet delegáció és a találkozó minden résztvevője nevében szívből jövő köszönetét mondott a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel állam vezetőinek, Varsó lakóinak és az egész lengyel népnek vendégszeretetükért. V. I. Lenin rámutatott: a forradalomnak meg kell tudnia védeni magát. Mit adott mindannyiunknak a Varsói Szerződés? A békés alkotómunka lehetőségét adta. Megbízhatóan garantálja határaink sérthetetlenségét. Erős barikádot emel azok útjába, akik ma újfent a szocializmus megdöntésével próbálkoznak és világuralmi igényekkel lépnek fel. A történelem a Varsói Szerződésen kívül nem ismer más szövetséget, melyben a résztvevők viszonya a szuverén államok teljes egyenjogúságán és elvtársi kölcsönös segítség- nyújtásán alapszik. Szövetséget. amely a szó szoros értelmében a népek között jött létre, s amely senkit sem fenyeget. Szövetséget. amelvnek egyetlen rendeltetése a béke védelme. Azt a tényt, hogy a NATO kategorikusan megtagadja a szovjet példa követését, s nem hajlandó lemondani az atomfegyverek elsőként való bevetéséről. Gorbacsov annak bizonyítékaként értékelte, hogy az Atlanti Szövetség szándékai az eddiginél is fenyegetőbbé válnak. A „csillagháborúkhoz” szükséges fegyverek kifejlesztése még csak most kezdődik. De ezek a tervek máris lázban tartják a világot, destabilizá- cíót idéznek elő a nemzetközi Cél a kaafrcatéció enyhítése aki felelősséget érez és reálisan tud gondolkodni — mondotta Jaruzelski. Befejezésül rámutatott, hogy a szocialista közösség országai ragaszkodnak elveikhez, de Wojciech Jaruzelski pohárköszöntője eleién a szocialista országok egységéről beszélt. Rámutatott, hogy a Varsóban pénteken aláírt jegyzőkönyv ékesen bizonyítja a létező szocializmus országainak egységét, politikai és védelmi erejét. Határozott szándékunk, hogv érvényesítsük az emberi jogok legfontosabbikát: az emberek jogát ahhoz, hogy békében élhessenek — mondotta Jaruzelski. A továbbiakban rámutatott^ a szocialista országok kényszerűségből hosszabbították meg a Varsói Szerződést. A katonai tömbök létrehozásának ötlete nem tőlünk származik, s ezeket nem mi akartuk. A szocialista védelmi közösség létrehozása válasz volt arra. hogy a Német Szövetségi Köztársaságot bekapcsolták a korábban létrehozott Észak-Atlanti Szövetségbe. A mai döntés is csak válasz a meghatározatlan időre szóló nyugati katonai szövetség soron levő agresszív terveire, mondta Wojciech Jaruzelski, hivatkozván a NATO fegyverkezési intézkedéseire, az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésére. A LEMP KB első titkára emlékeztetett arra. hogy az elmúlt 30 évben a szocialista közösség számos békekezdeményezést tett. Még egyszer kinyilvánítjuk azt a készségünket, hogy haladéktalanul feloszlatjuk a Varsói Szerződést, amennyiben feloszlatják az Észak-Atlanti Szerződést is — hangsúlyozta. Pohárköszöntője további részében Wojciech Jaruzelski fel. hívta Európa valamennyi népét az egvüttműködésre, a béke megóvására. Európa valamennyi népéhez fordulunk Varsóból: azokhoz, akik végigküzdötték a háborút, az antihitlerista koalíció soraiban, a fiatalokhoz, akik a háborút csak olvasmányaikból ismerik. Mindenkihez, függetlenül nézeteitől, vallási meggyőződésétől, műveltségétől és foglalkozásától, mindenkihez, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke díszebedet adott a találkozó résztvevőinek tiszteletére. Az ebéden Wojciech Jaruzelski és Mihail Gorbacsov pohárköszöntöt mondott. A Varsái Szerződés válaszlépés
