Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-26 / 97. szám
ÉLJEN ÉS VIRÁGOZZÉK 40 ÉVE SZABAD HAZÁNK! Mennyit ér B agót. így mondta az egyik gyári vezér- igazgató a közelmúltban tartott országos tanácskozáson. Mit kellene tenni a pénteki munkaidő betartásáért, a hasznos, értelmes tevékenységért? Ezen tanakodtak ott és gondolkodnak az ország valamennyi munkahelyén — miközben a termelési grafikonok elképesztő süllyedést mutatnak hétről hétre a hétvégeken. Papíron minden rendben, de valójában nyílt titok, hogy a legtöbb iroda már délben kiürül, árválkodnak az íróasztalok, s az csak természetes következmény: sok munkagép sem forog, munkálatlanul hevernek az anyagok. Elég csak péntekenként déltájban megkísérelni az áthaladást a túloldalra a fővárosi Rákóczi úton, Lenin körúton, a Kossuth Lajos utcában — a villany- rendőröknél is kereszteződésbe szorult autóktól szinte reménytelen a helyzet. Reménytelen az autóban ülőknek is átvergődni valamelyik hídon Pestről Budára. Lépésről lépésre halad csak előre a sor az Árpád- hídon, hiszen a Dunakanyar is tömegeket vonz. S nem lehet elég korán indulni a Balatonra sem, hosszú az út, meg örülni kell a késve érkező tavasznak, kihasználni a kevés napsütést. Zsúfolt az Erzsébet-, a Margit-, a Lánchíd. Talán próbálkozni kellene a Petőfi-híddal. Jó tréfa: - épp a Soroksári út felé?, amikor Ráckeve, Szeged irányába is meglódult a forgalom ... Zsúfoltak a bevásárlóhelyek, hosszan kígyózik a türelmetlenek hada a pénztár előtt... Logikus a kérdés, miért nem ellenőrzik a munkahelyek vezetői, ki nincs a helyén? Vonnák le a szabadságból, netán a fizetésből az önként kivett szabadnapot. Ha ez ilyen egyszerű lenne, már megtették volna. De az ügyesebbje már a hét elején bejelenti: pénteken tárgyalásra kell mennie! A minisztériumban akkor tudják fogadni. Vagy megbeszélnivaló akadt a társvállalatnál. Sürgős az elintézendő a kooperáló céggel. Értekezletre hivatalos megannyi ember. Senki nem gondolja, hogy csalásról van szó. Valóban van értekezlet, fontos megbeszélés, vitás ügy elintézése — csakhogy az egy-, másfél órás ügyintézés után már „nem érdemes” visz- számenni a gyárba, amúgy is eltelne az idő az ide-oda utazással. Azért a néhány óráért ki töri magát? Majd pótolják a tennivalót hétfőn .., majd ... Egyébként is rádolgoztak a múlt héten, ha jól megnézzük a dolgot, most lecsúsztatják. Ez az önnyugtatás kicsit sántít, hiszen senkinek nincs joga önmagának megállapítani a munkaidejét. Már csak azért sem, mert ahol kiürül az iroda, gyorsan híre jár, s ki szólhatná meg az üzemben dolgozókat, ha valamilyen ürüggyel ott is megkurtítják a munkaidőt. Ügyet intéznek a tanácson, a rendőrségen, a szolgáltató vállalatnál vagy orvoshoz rohannak — miért ne? A kilépési cédula is rendben. Látszólag. Országosan is megállapították már. hány százaléka vész kárba ily módon az értékes munkaidőnek, mennyi pénzt vesznek ki mindannviunk zsebéből a pénteki „ügyintézők”. A a péntek? vidékre utazó ellenőrzők, akik épp e napon vizsgálják a hozzájuk tartozó szervek tevékenységét véletlenül azon a tájon, ahol a tulajdonukban levő üdülő áll... Országos tünet — kétségtelen — a pénteki lazaság, megoldani, szigorítani a fegyelmet azonban csak helyileg, a konkrét munkahelyeken lehet. Egyrészt a vezetői jó példával, másrészt valóban az ellenőrzéssel. Van azonban még egy lehetőség, amit szintén azon a bizonyos országos tanácskozáson javasolt valaki: legyen a péntek labu nap. Tabu? Az mit jelent? A hét bármely napján intézzék dolgaikat az emberek a minisztériumban, akkor utazzanak vidéki körútra ellenőrizni, hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön vitatkozzanak a kooperáló vállalattal. Pénteken tartózkodjon mindenki saját vállalatánál, és ne léphessenek ki a kapun a gyárból sem. Senki ne adhasson engedélyező cédulát a terület elhagyására. Péntek legyen az a nap, amikor csak „hazai” tanácskozást hívhatnak egybe, akár még délutánra is. Mert a péntek nemcsak a szalagok mellett, az üzletekben, a rendelőintézetekben munkanap, hanem valamennyi munkahelyen, ahol bért fizetnek érte. Szinte természetes már a köztudat számára, hogy a mentő, a tűzoltó, az orvos, a kereskedő, az egészségügyi középkáder, a vasutas, az autóbusz- vezető, a délutános műszakban tanító pedagógus — a helyén kell maradjon, mert szolgálati helyének elhagyása tragédiát idézhetne elő. Milyen nagy vívmány volt, amikor bevezettük a szabad szombatot, s mily hangosan fogadkoztunk, hogy a munkanapokat fegyelmezett munkával töltjük. Ahogy telt az idő, egyre inkább tapasztalhattuk a rend megbontását. Aki pedig dolgozni akart, hamar rájött, bárkit keres telefonon, az éppen házon kívül van, és csak „hétfőn tessék keresni, addig már nem lesz bent”, mert tárgyal, elutazott, éppen kiszaladt a házból, lement a műhelybe... Jói ismért „igazolt” formulák széles skálája alakul ki. De elavult mindahány. Korszerűtlenné vált. Újítani szükséges, mégpedig a párt XIII. kongresszusának szellemében. Emlékezve arra, ahogy ott fogalmazták: emeljük életszínvonalunkat, de sikerül-e és mikor juthatunk előbbre? Mert előbb azt írtam: tragédiába torkollnak, ha az orvos, a tűzoltó valamilyen csinált ürüggyel elhagyná szolgálati bázisát. Ki tagadná, hogy az is súlyos következménnyel jár, ha a hétvégeken milliókat húzunk ki saját zsebünkből? C selekednünk kell. Csodák nincsenek, csodákra csak az ember képes. Tudásával, erejével teremtheti elő a több pénzt, amit el kíván osztani. S mi, akik már annyi nagyszerűt alkottunk az elmúlt négy évtizedben, miért ne győzhetnénk le emberi gyönge- sésünket is e téren? Valamennyiünk hasznára válna az a csoda, ha a tavaszi idénytől eeész nyárra érvényessé válna: a péntek minden kis és nagy beosztású dolgozó számára munkanap. Sági Ágnes Megalakult a Dabasi Népi Ellenőrzési Bizottság Igazi rendet az üzemben SZOT-díjasok A Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában csütörtökön ünnepélyesen kiosztották az 1985. évi SZOT-dí- jakat. Az ünnepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a kulturális élet számos vezető személyisége. Virizlay Gyula, a SZOT titkára üdvözlő beszéde után Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. SZOT-díjat kapott az Astra bábegyüttes; Erdélyi Tibor, az Építők Vadrózsák Táncegyüttesének művészeti vezetője; Fasang Árpád karnagy; a „Felvonulók kérték” című műsort készítő és más tv-műsorokban is színvonalasan közreműködő televíziós alkotó közösség (Duzá- né Fábri Éva szerkesztő, Bánki Iván rendező,. Bosnyák Miklós főgyártásvezető, M. Lukács Ágnes rendező és Szegvári Katalin műsorvezető) ; Gyurcsek Ferenc szobrászművész; Halász Judit, a Vígszínház színművésze; Jani- kovszky Éva író; Jákó Vera előadóművész; Keresztury Dezső irodalomtörténész; Kiss József, a székesfehérvári Álba Regia Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója; Környei Attila, a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum igazgatója; Markó Iván, a Győri Balett művészeti vezetője; Neményi Ferenc, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőrrendezője; Petrák Katalin, az MSZMP Párttörténeti Intézetének kutatója; Ráday Mihály operatőr-rendező; a „Szabó család” című rádióműsor alkotóközössége (Major Anna rovatvezető, Baráti Géza, Forgács István, Liska Dénes írók és László Endre rendező); Tá- pai , Antal szobrászművész; Tusa Erzsébet zongoraművész és Verebes Károly, a Thália Színház színművésze. A szokásosnál is szenvedélyesebb szavak hangzottak el tegnap a Pest megyei Népi El. lenőrzési Bizottság Császár Ferenc elnök irányításával megtartott ülésén. A Váci Kommunális Költségvetési Üzem vezetője. Brandt János árral adott számot, hogy a NEB 1982 májusában folytatott vizsgálata során feltárt gazdálkodási hiányosságokat sike- rült-e megszüntetniük. Olyan üzemről van szó, amely működésének hatékonyságában, jövedelmezőségében, megbízhatóságában legjobb Pest megyében. Pedig a szakemberek kifejezése szerint presztízs nélküli munkák sorozatára — például köztisztasági feladatok ellátására — kell az üzemnek vállalkoznia. Tizenhat éve alakult ez a sajátos profilú szervezeti egység — elsők között a megyében — száz dolgozóval. Azóta létszáma négyszázhatvanra nőtt, évi termelési értéke és vagyona egyaránt eléri a 100 millió forintot. De éppen mert a megyében legjobb, sőt az országban is az egyik legjobb eredményt felmutató költségvetési üzemről van szó, könnyebben reflektorfénybe kerülnek a szervezeti egység belső fogyatékosságai is. Ezek a fogyatékosságok elsősorban a társadalmi tulajdon károsításáért indokolt felelősségre vonások elmulasztásában jelölhetők meg. Sok a raktári hiány, pontatlan a bizonylatolás, így a munkák helyszínére kiszállított, de fel nem használt anyagok egy részének a sorsa nem eléggé ellenőrizhető. A három éve tartott alapvizsgálat óta egy sor belső szabályzatot adott ki az üzem vezetője, ezeknek az előírásoknak a be nem tartásáért azokban nem mindig vonják felelősségre a mulasztókat és vétkeseket. Az üzem vezetőjének a feladata most így összegezhető: a kiváló szakmai irányítást párosítani kell a törvényes belső rend megszilárdításával. E feladat megoldását a megyei NEB fokozott figyelemmel fogja kísérni. ★ A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke általános helyettesének, dr. Sátor János- nénak az előterjesztése alapján tegnap délután Dabas városi jogú nagyközségi Tanácsa megválasztotta a Dabasi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét és tagjait. A bizottság elnöke Kuli Sándor üzemmérnök, társadalmi helyettese: Gondos Imre, a Miagyar Nemzeti Bank dabasi fiókjának igazgatója. A bizottság tagjai: Morva László, a hernádi Március 15. Tsz ellenőrzési főosztályvezetője, Sve- bis Mihály, az előbbi tsz ellenőrző bizottságának elnöke, Stegner Mihály, a Dabas és vidéke Afész főosztályvezetője, Sarus Gyuláné, a dabasi Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese, dr. Haja- bács Zsuzsanna, Inárcs körzeti fogorvosa, Duhaj László, a Dabasi Építőipari Költségvetési Üzem termelésirányítója és dr. Gábor Ferenc, a dabasi Húsipari Hizlaló Vállalat üzemi állatorvosa. Az új NEB, amelynek létrehozásáról a Pest megyei Tanács február 15-i ülésén döntött, megválasztása után letette az esküt, majd megtartotta első ülését. Ezen az eseményén a Pest megyei NEB-et dr. Sátor Jánosné és Gál Sándor képviselte. Az ülés napirendjén szerepelt az összefoglaló jelentés, amely a reprezentációs költségeknek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az Áfészeknél történt felhasználását mutatta be, majd a bizottság elfogadta az idei ellenőrzési tervét. Elismerés a kisszövetkezetnek A jó munka eredménye Cseri Sándor Mágneses pulsatron Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában tavaly isméi több új termékkel gazdagították áruskálájukat. Közülük a legnagyobb sikert a képünkön látható mágnesmezős terápiás készülék aratta, amely több társával — a monitoros betegőrző berendezéssel, a pszichológiai állapotvizsgálóval — rövidesen a gyógyítómunkát segíti majd. Megkezdődött a téli károk helyreállítása Fagynyomok az utakon A kemény tél rendkívüli megpróbáltatásoknak tette ki útjainkat. Több mint UO napon át voltak síkosak az utak (a megelőző télen 45 napig tartott a síkosság), s a szokásos 30—40 centiméter helyett csaknem egy méter vastagságban átfagyott a talaj. Emiatt az idén főképpen az úgynevezett olvadási kár volt jelentős. Több éve működik eredményesen Dunakeszi építőipari szervezete, a Dúnamenti Építőipari Kisszövetkezet. A mintegy 130 tagú közösség sikereihez jelentős mértékben járulnak hozzá a munkaversenyben dolgozó brigádok. Tegnap délután a többéves munka, az elmúlt évi munkaverseny eredményeit ünnepelték. Dr. Bernáth Tibor, a Pest megyei KISZÖV elnökétől Herde Károly elnök átvette a kollektívának szóló Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az OKISZ dicséNEM VÉLETLENÜL kezdődnek a jelölő gyűlések az új választójogi törvény lényegi ismertetésével. Kár lenne tagadni: mi, választópolgárok és a helyi gyűléseket vezető tanácsi alkalmazottak is még csak tanuljuk a hármas számú törvényben foglaltakat. Nos, persze nem a törvény betűit, mert azokkal már — hála a széles körű prograpandá- nak — ugyancsak ismeretséget kötöttünk. Tudott dolog azonban, hogy a gyakorlat ezernyi buktatót rejteget, s a paragrafusok nem rendelkezhetnek a gyakran előálló szokatlan helyzetekről, helyi sajátosságokról, mert akkor az agyonszabályozottság okozna úton-útfélen fennakadást. Nem rendelkezhet a törvény a megtiszteltetés és tisztelet- adás ugyancsak elvont, inkább filozofikus kategóriáiról sem. A jog igazán képtelen elérni, hogy a paragrafusaikban foglaltak alapján bármilyen feladatra felkért vagy kijelölt személy belülről át- érezze, megtiszteltetés érte akkor, amikor rá gondoltak, mint olyanra, aki képes eleget tenni az elvárásoknak, s megfelelni egy kisebb vagy nagyobb közösség bizalmának. Nos, Szentendrén, a 18-as rő oklevelét. Balogh Sándor kőmíves brigádvezető Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült. Herde Károlytól négyen vették át a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. A brigádok gazdasági és társadalmi munkájának elismeréseként 130 ezer forint jutalmat osztottak ki. Az elnöki értékelés után hozzászólások következtek. Az eseményen részt vettek: Vonczem István, a dunakeszi városi pártbizottság, Stadler Katalin, a megyei tanács munkatársa és a társszövetkezetek elnökei. K. T. I. tanácsi választókerületben éppen az említett két fogalomról feledkeztek meg nagyvonalúan. Itt ugyanis a tanácstagságra jelöltek egyike nem jelent meg jövőbeli választói előtt. Tény, ilyesmi bárkivel előfordulhat, hiszen az élet napról napra produkál helyzeteket. De ha az akadály nem rendkívüli, elhárítása kötelező annak, akit ilyen — vagy hasonló — megtiszteltetés ér. Megtiszteltetés és tisztelet- adás kézenfogva járó fogalmak s tettek. Aki nem értékeli s érzi át az egyiket, képtelen a másikra. Az említett körzet lakói joggal érezték, megtisztelik azzal jelöltjüket, ha az egész napos munka után nem otthon pihennek, hanem szemerkélő esőben, illően felöltözve megjelennek a gyűlésen. Ez alkalommal azonban „hoppon maradtak”. Tisztelet- adásuk viszonzatlan maradt. Persze, elhiszik ők — düny- nyögték néhányan a széksorok között —, hogy rátermett, értékes ember a Hazafias Népfront jelöltje, de azért szerették volna látni — még ha isKülönösen ott történtek nagy károk, ahol az útburkolat vastagsága, minősége nem kielégítő. Ilyen sajnos még bőven található Magyarországon, ugyanis a 90 ezer kilométernyi közúthálózatból mindöszmerik is máshonnan —, amint életében először, új szerepében eléjük áll, hallják őt életéről beszélni, terveiről vallani. Ennek hiányában néhányan bizony lemondóan legyintettek, mielőtt — végül is bizalmat szavazva a HNF jelöltjének — leadták rá voksukat. A TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN ugyan akkor is megtartható a tanácstagi jelölő gyűlés, ha a jelöltek egyike nem jelenik meg későbbi, potenciális választói előtt, ám jobb az ilyen vis majort elkerülni. Erre a Hazafias Népfront helyi vezetőinek és aktivistáinak kell különös gonddal ügyelni, hiszen a demokrácia eme új vetületét egyelőre még valamennyien tanuljuk. Nem árt azonban, ha azok, akiknek hivatalból is a tanítók szerepe jutott, nem elemi iskolás fokon bánnak velünk. így ugyanis tanulásunk ugyancsak hosszúra nyúlik majd, a törvény betűi pedig sokunk fejé ben — általános rendezőerő ként működő elvek helyett — csak betűk maradnak. II. J. sze 22 ezer kilométeren van jó minőségű aszfalt burkolat, a többi út szerkezete vékonyabb, sérülékenyebb, s a csapadék is könnyen utat talál a hézagos kőburkolaton keresztül a mélyebb rétegekhez. Láthatjuk ezt az olyan hegyes vidékeken, mint amilyenen például a csobánkai út vezet keresztül, s ahol már megkezdődött a fagyás okozta útkeskenyedés megszüntetése. Van azonban olyan feltöredezett, kátyúsodott betonút is, mint például a Gomba és Sülysáp közötti, ahová még nem jutottak el az útépítők. Az útburkolat súlyos sérülései miatt 120 kilométernyi főúton és 400 kilométer hosszú alsóbbrendű úton elrendelték a súly- és sebességkorlátozást. A fagy által okozott károk értéke megközelíti a 2 milliárd forintot, ezért szükség van más, útfenntartási célokra szánt pénzeszközök átcsoportosítására. A közúti igazgatóságok, valamint az útfenntartással foglalkozó tanácsi vállalatok nagy erőkkel fogtak hozzá az utak kijavításához. Jelenleg mintegy ,20 ezren végzik ezt a munkát, sokan vállalnak nyújtott műszakot, túlórát, s dolgoznak a hétvégeken is, hogy mihamarabb zavaita- lanná válhasson a közlekedés. A kátyúzással (a kisebb lyukak befoltozásával) a tervek sz rint május végére készülnek el, ám a nagyobb felületű javítások nyárig is elhúzódhatnak. Kézlegyintés nélkül
