Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
■ Abonyi krónikái Mennyi idő marad? Nem elég a zongora A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1985. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK Tanuló kisiparosok Kezük nyomán megszépül a város Az abonyi Bihari János Zeneiskola KISZ-szervezete a közelmúltban elnyerte a KISZ KB dicsérő oklevelét. A 17 tagú ifjúsági szervezet tagjai olyan fiatalok, akik évekkel ezelőtt az iskolában kerültek kapcsolatba a zenével, vagyis: Abonyból indultak és mint pedagógusok tértek vissza. Pluszban Tevékenységük szerteágazó: a közművelődéstől kezdve az úttörőmozgalom patronálásig sok mindent vállalnak és csinálnak. Az utóbb említett munkához tartozik a két úttörő-zenekarnak, a gyerekeknek a különféle egyéni versenyekre való felkészítése. Igaz, ez bizonyos mértékig munkaköri kötelesség, de az e célra meghatározott óraszám az eredményes szereplésre nem elegendő. Tehát felkészítenek, közben a különböző szereplésekre nekik ugyancsak készülni kell. Mindez együtt már komoly pluszmunkát igényel, ráadásul még két fontos feladatot is vállaltak. — A zeneiskola 30 éves múltiában gyökerezik á népszerűsége — mondta Tóth László KISZ-titkár. — Lassan a második generáció is felnő, így annyi a zenét tanulni vágyó gyerek, hogy az iskola nem tudja valamennyit fogadni és oktatni. Ám mi mégsem szeretnénk senkit elutasítani, úgy éreztük, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a tanulásra. A férőhely hiányában elutasított, vagy elutasítható kisdiákoknak a tanítását a KISZ- szervezet vállalta. Bár fiatal j tanárokról van szó. de hadd j tegyem hozzá, hogv idősebb kollégák is segítenek. — Ez tehát társadalmi munkának tekinthető? — Igen. Ez telies mértékben társadalmi munka. Az oktatási intézménynek sok kihelyezett tagozata van. amelveknek megszervezéséből ugyancsak alanosan kivették részüket a KISZ-isták. Elismerés — Nem könnyű egy olyan településen a zenei oktatást elindítani, ahol nincs hagyománya fűzte tovább a megkezdett gondolatsort a titkár. — Az irreális felfogás, hogy elegendő, ha van egy terem, benne zongora, az oktató elmegy és megtartja az órát. Ez kevés, szervezni kell, utána kell járni, kik lesznek a tanulók. A figyelem felkeltésére hangversenyeket rendezünk az abonyi iskola növendékeinek, tanárainak, sőt hivatásos művészeknek a fellépésével. A közönségtoborzás ugyancsak ránk várt és vár. Gondolom, a felsorolt többletmunka szerepet játszott abban, hogy a rangos elismerést megkaptuk. A beszélgetés során és ennyi többletmunka hallatán felmerült egy újabb kérdés: a fiataloknak egyáltalán marad-e idejük önképzésre, alkotói tevékenységre? Tóth László erről így vélekedett: — Erről a témáról órákig lehetne vitázni. Manapság mindenkit erősen ösztönöz az anyagi javak megszerzése. Szerintem mindannyiunknak alaposan ki kell mérni azt az időt, amit önképzésre tudunk fordítani. Nehéz, de vannak, akik vállalják, időt áldoznak rá, és ezzel együtt pénzt is. Sörös Éva egyike azoknak, akik a múlt esztendőben a fiatal zenetanárok közül a legeredményesebben dolgoztak. Egyebek között az országos csellistaversenyen első lett. — Az oktatás mellett menynyi ideje jut a zenélésre, képességeinek fejlesztésére? — kérdeztem. — Amennyi szabad időm van. Az tény, hogy kevesebb, mint főiskolás koromban. Nem tudom pontosan megmondani; előfordul, hogy fél óra, de arra is volt példa, hogy két-há- rom óra. Esti energia — Minek a függvénye? — Az első, hogy mire kell készülni. Ha egy verseny előtt állok, nyilvánvalóan többet foglalkozom a gyakorlással. Természetesen ezt a körülményt az iskolában figyelembe veszik. Tavaly például előbb vizsgáztattuk tanítványaimat és hangversenyükre is egy korábbi időpontban került sor. — Más esetekben tehát a szabad idő a döntő. — Nem egészen, ugyanis hiába van időm, ha nincs energiám. Egy példa: általában reggel 8-tól délután 5-ig tanítok. Tételezzük fel, este nyolcig még gyakorolhatnék, képezhetném magam, de ha napközben elfáradok, biztos, hogy nincs és nem lesz kedvem, sem energiám az otthoni munkára. __________Gy. F. Ze nekari hangverseny Abonyban évtizedek óta magas színvonlú a zeneoktatás. Sok fiatal tanult meg játszani valamilyen hangszeren, szívta magába a muzsika szeretetét. A Bihari János zeneiskola a település zenei életének tevékeny szervezőjeként is ismert. A Dél-Pest megyei Áfész és a Petőfi Művelődési Ház szervezésében április 28-án, vasárnap este 6 órakor a szolnoki szimfonikus zenekar ad hangversenyt a nagyközségben. Vezényel Nádor László, közreműködik Inhoff Ede trombitaművész. Emlékezés Pírok Györgyre Ünnepi díszbe öltöztették a minap az abonyi malom épületét és környékét. Nemzetiszín és piros zászlókat lobogtatott az áprilisi szél, mindenütt a megszokottnál nagyobb rend fogadta a látogatót. Mindez abból az alkalomból történt, hogy száz esztendővel ezelőtt született Abonyban Pirók György, a magyar munkás- mozgalom harcosa. Ott élte gyermekéveit és ez a malom volt az első munkahelye. Az MSZMP nagyközségi bizottságának munkásmozgalmi hagyományokat ápoló csoportja és a falumúzeum az évforduló tiszteletére ünnepséget rendezett az épületen elhelyezett emléktáblánál. A Himnusz és az ezt követő szavalat után Csaba Istvánná, a nagyközségi szakmaközi bizottság titkára méltatta a mártírhalált halt mozgalmi ember munkásságát, harcos életútját. A fiatal Pirók György négy éven át inaskodott a nagyközségben és mivel igen keserves időszak volt ez számára, vándorbotot fogott. Útja Veszprém megyébe vezetett, ott került kapcsolatba a munkás- mozgalommal. Ám a vidéki lehetőségek nem elégítették ki a tanulni vágyó, ambiciózus fiatalembert. Pestre utazott. Abban az időben a fővárosban már tizenhárom malom szünet nélkül, éjjel-nappal őrölte a gabonát és a világ különböző tájaira szállította a lisztet. A magyar malomipar a fénykorát élte. egyre nagyobb tért hódított a gépesítés, az automatizálás. Ez azt jelentette. hogy egyre több munkás feleslegessé, munkanélkülivé vált. Nyilván ez is hozzájárult, hogy ez az időszak volt a malomipari munkások szak- szervezeti mozgalmának hőskora, a nagy győzelmek és a vereségek ideje. Ebbe a forrongó, zavargó világba csöppent bele az Abonyból származó fiatalember, akinek ekkor már mozgalmi tapasztalatai is voltak. A lelkes molnárlegény rövid idő alatt megnyerte szaktársai bizalmát, hamarosan bizalminak választották. 1903-ban részt vett a régebben feloszlatott molnárszakszervezet újraalakításában. Egy évvel később irányítója lett a Soroksári úti malmokban fellángolt harcoknak. Fáradhatatlan aktivitásával mindenütt ott volt. ahol bátorítani, a harcot szítani kellett. Szaktársai bizalmából Cegléden a KIOSZ székházában hetek óta nincsen hét végi munkaszünet. Nyitva a kapu, be is térnek rajta sokan. Mit csinálhatnak ott ilyenkor? Tanulnak, vizsgáznak. A szövetség szervezte szakmai és munkavédelmi tanfolyamok és vizsgák zajlanak, ám feladattal zsúfoltak a hét közbeeső napjai is. Sebtiben összeszámolva, június végéig több száz kisiparos szerez elismerő, hivatalos papírt a tanultakról. A könnyűipari miniszteri rendeletet követően a kisiparosoknak is több szakmában munkavédelmi vizsgát kell tenniük. Van majd’ ötven olyan munkakör, amelyeknél vizsgázni csak akkor kell, ha Csaba Istvánná emlékbeszédét mondja Pirók Györgyöt 1905-ben a IX. kerületi csoport titkárává választották. A váltakozó sikerrel folytatott harcot 1914-ig irányította, amikor sok-sok társával együtt behívták katonának. A fronton sem adta fel elképzeléseit, bár rövid idő után fogságba esett. A kemény oroszországi telék erősen megviselték egészségét, de amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzött, a hadifoglyok közül az elsők között csatlakozott az orosz proletárok szabadságharcához. 1918-ban fontos küldetéssel hazajött. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, mint tapasztalatokban gazdag szervező, tevékenyen részt vett a magyar Vörös Hadsereg szervezésében, majd politikai megbízottként Veszprém megyében dolgozott. Egyebek . között a megye területén jelentkező ellenforradalmi megmozdulásokat igyekezett felszámolni. Nyilván az első magyar munkáshatalom leverése után az üldözöttek listájára került, majd 1919 augusztusában, Pápán a lakásán letartóztatták. Több mint egyhónapos kegyetlen kínzások után, szeptember 25-én éjjel, huszonhat társával együtt a devecseri erdő szélén kivégezték. Az emlékbeszéd után egyenruhás ifjúgárdisták közreműködéséve! a pártszervek, a gabonaforgalmi és malomipari dolgozók, valamint a helyi népfrontbizottság képviselői az emléktáblánál elhelyezték az emlékezés koszorúit a mester alkalmazottat, szak-, munkástanulót vagy kisegítőként családtagot foglalkoztat. A KIOSZ helyi csoportja a szervezést már az esztendő elején elkezdte. Annak rendje- módja szerint zajlik most a számonkérés. Kisiparosaikat csak az írott tananyaggal tudták segíteni. Tankönyvet ki-ki beszerezhetett, de sajnos, az oktatáshoz csoportokat nem nagyon lehetett szervezni, hiszen minden szakterület külön témakörben, más-más könyvből tanulja a reá vonatkozókat, tanfolyam pedig akkor indulhatott volna, ha arra legalább harminc személy verbuválódik. Ám itt most egy-egy csoport húsz-, huszonötféle szakmából állt volna össze. így hát a magántanulásra szorítkoznak. A vizsga alapos, tesztkérdések seregéből tevődik össze. Megesik, hogy valakinek kétszer is neki kell látni a jó bizonyítványért. Vannak, akik, mivel problémájúik még nem adódott, nem értik ennek a vizsgának a fontosságát, húzódoznak. Ha nem is pont ezen a területen, hanem az ország más , vidékén tetemes kártól mentesítette magát néhány kisiparos. Oxult a munkavédelemről tanultakból és annak rendje, módja szerint a saját háza táján is körülnézett, megtette a „szükséges in'tézk'édésekét'."Céj0- ’ lédén á hét Végére a faanyaggal dolgozókat várják, jönnek vizsgázni az asztalosok, bérfű- részelők, bognárok, kádárok. Ám tanulnak mások is. A KIOSZ székházában, vizsgabizottság előtt többen tesznek mestervizsgát, különböző szakmákban. A vizsgabizottság tagjai közt helyet kap mindig egy jól képzett helybeli kisiparos, aki a megyei központban, tanfolyamon egészítette ki a vizsgáztatáshoz kellő ismereteit, szakmájában pedig eleve alaposan jártas. Vizsgabizottsági tag a KIOSZ megyei bizottságának egyik tagja és a Pest megyei Munka- védelmi Felügyelőség egyik munkatársa is. A vizsgák, előkészítésükkel egyetemben feladatot adnak a ceglédi KIOSZ- irodában is hiszen az adminisztratív teendőket ott bonyolítják le, hivatalos iratok kitöltésétől. listavezetéstől a szervezésig, értesítések továbbításáig. De nemcsak a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők tanulnak, hanem azok a fiatalok is, akik épp ilyen bizonyítvány megszerzésére szerződtek egy-egy mesterrel. A KIOSZ helyi csoportja hivatalból számon tartja, évente mely szakmákban, hány tanulóval tudnának a mesterek foglalkozni. A tájékoztató jelzést a megyei tanács munkaügyi osztályához továbbítják, ott rendeződik a létszámkérdés, onnan tudja meg az iskola, ceglédiek esetében a 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző, a KlOSZ-csoport és a kisiparosok, hogy hány pályakezdővel foglalkozhatnak egy-egy szakmában. Az iskola és a KIOSZ-cso- port kapcsolata igen jó. Számon tartják egymást, segítve egymás kéréseit, s ha „belefér a keretbe”, akkor teljesítik is azokat. Tény, hogy a kisiparosokat szakmunkásképzésben, mint oktatók, az erre felkészült ipari cégek megelőzik számos szakmában. Tavaly például autószerelő tanulót hét kisiparos foglalkoztatott volna, de csak hármuk mellé került egy-egy gyerek. Hogy a negyedik is kaphatott, szinte aián- dékszámba ment. A terület kisiparosai a múlt évben akár egy tucat szobafestő tanulót tanítottak volna, de ennél jóval kevesebb lehetett a hozzájuk kerülők száma. Egy idő óta a tanulóit nem az oktató kisiparos választja ki, nem a KIOSZ szerződteti őket mesterekhez, hanem az iskola osztja el a jelentkezetteket. Cegléden és környékén a kisiparosok számához képest a náluk tanuló fiatalok száma nem nagy. A többi közt ennek oka az is, hogy sokan olyan iparágban tevékenykednek, amelyre tanulókat nem képeznek, kezdve a gombbehúzástól a portorlővarrásig, fröccsöntéstől textil kézifestésig. Tanulnak viszont jó kőműves, festő, bádogos, vízvezetékszerelő, autószerelő, fodrász, kelmefestő, asztalos, géplakatos mellett. A KlOSZ-irodán zömök füzet fekszik az asztalon, egy szép oklevél társaságában. Az oklevelet a város kisiparosai elismerésül kapták a művelődési központ színháztermének kialakításában segítő társadalmi munkájukért, a tornacsarnok építéséhez adott szíves segítségükért és mindazért, amit szintén köszönömért a város iskolái érdekében tettek. I A füzetben a feljegyzések arról tanúskodnak, hogy részükről a városért való munka folyamatos, a két kezükkel adott munkával nem fukarkodnak. Most parképítésben segítkeznek. Nagyrészt társadalmi összefogással készül a székházuk elektromos vezetékeinek és külsejének felújítása. A munkadíj az anyagköltség többszöröse volna. E. K. Hosszú listát tenne ki. ha leírnánk annak a kiállításnak az alkotói névsorát, amelyet néhány nappal ezelőtt nyitottak meg a ceglédi gyermek- könyvtárban. A sűrűn rakott paravánokon a Mészáros Lőrinc iskola alsós napközisei mutatkoznak be, illetve mutatják be gyerek világuknak azon tárgyait, amiket a napközi munkafoglalkozásain készítenek. S bár a tárlat a fel- szabadulási ünnep jegyében Városunkban a kispályás labdarúgás rendkívül népszerű. Ez beigazolódott most is, a FIN Kupáért vívott tornán, ahol harminckét csapat vett részt. A Ceglédi VSE sporttelepén reggeltől estig pattogott a labda, s a mérkőzések többsége színvonalas, izgalmas volt. A selejtező csoportokban körmérkőzést vívtak a résztvevők, ahonnan az első helyezettek jutottak tovább, és kieséses rendszerben döntötték el a helyezések sorsát. A legjobb négy között egy- egy gól döntött a továbbjutók javára: Pincegazdaság—Élelmiszer Áfész 3-2, öregfiúk— KIOSZ 1-0. Következett a döntő és a harmadik helyért sorra kerülő összecsapás. A FIN Kupát a veretlenségét végig Képviselői jelölő gyűlés A ceglédi polgárok a 7-es számú országgyűlési választó- kerületbe tartoznak. A közeli napokban két képviselői jelölő gyűlésen vehetnek részt. Április 26-án, pénteken délután 2 órakor a KÖZGÉP gyárában, április 29-én, hétfőn este 6 órakor a Kossuth Művelődési Központ színháztermében tartanak összejövetelt. A tudomány a tenyésztésben Az MTESZ és a Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi szervezete közös rendezésében április 30-án, kedden délelőtt tíz órakor a Petőfi utcai technika házában dr. Bohy János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára tart előadást A biotechnika alkalmazása az állattenyésztésben címmel. Kelendőek a kisgépek, kertészkedéshez kellő korszerű eszközök, szerszámok Cegléden. Árusításukkal részben az áruház, részben a vas- és műszaki szakbolt foglalkozik, A kiskertesek közül többen beszereztek már rotációs kapát, kis traktort, fűrészt, különféle permetezőket. Oombfcgyatkozás Bár a sárga nem a remény színe, a Városgazdálkodási Vállalatnál mégis igen nagy bizodalommai tekintettek a tavaly novemberben közel kétmillió forintért megvásárolt, sárgálló köntösű szemétszállító autókra, azaz a két Uniporm- ra. Várakozásuk egyebek mellett annak szólt, hogy a település valamennyi utcáját megjáró, így a földutakra is bemerészkedő kocsik munkája nyomán legalábbis erősen csökkenni fog az illegális szemét- lerakó helyek száma. Végül is* könnyebb a kapu elé hetente egy alkalommal kipakolni a hulladék cókmókot, mint suty- tyomban és a büntetés terhével a Gerje-partra cipelni. Az ünipormok tényleg Hatékonyak. Mi sem bizonyítja ezt jobbán, mint hogy a legutóbbi bejáráson a hajdani 139 illegális szemétdombnak 10 százalékát sem találták a szakemberek. Három jelentősebb szégyenhalom éktelenkedik még mindig: a Török Ignác utca végében, a benzinkút mellett és a szociális otthon előtt. verbuválódott, a „művek” mégsem ünnepélyesek, sokkal inkább ötletesek, kedvesek és szépek. Nagyobb részük nem közszemlére szánt, nagyon is hétköznapi termék, s ettől válik rögvest érdekessé. Ugyanis a tojásfejű, mákhajú díszholmi és számtalan kellemesen megformált társa egyebek, között arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyermeki teremtőerő igazi lendítőjéül a pedagógusi találékonyság szolgálhat. Főképp a napköziben. megőrző, a döntőben biztosan nyerő öregfiúk együttese szerezte meg, megérdemelten. Az eredmény Öregfiúk—Pince- gazdaság 5-2 volt. Ez sima győzelem volt. Annál nagyobb küzdelmet hozott a harmadik helyért vetélkedő csapatok mérkőzése. Az Élelmiszer Afész és a KIOSZ a rendes játékidőben nem is bírt egymással. Az 1-l-es végeredmény után 7 méteres rúgások következtek, melyben az Áfész-esek bizonyultak biztosabb lábúnak, higgadtabbnak. A FIN Kupa végeredménye: 1. öregfiúk, 2. Pincegazdaság, 3. Élelmiszer Afész. 4. KIOSZ. ü. L. ISSN «133—2600 (Ceglédi Hírlap) Sráz éve született A mozgalom mártírja lett Gyermekmunkák tárlaton Tojásfejű, mákhajú Kis pályán Az öregfiáké a kupa
