Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-24 / 95. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. EYFULYAM, 95. SZÁM 1985. Április 24., szerda Lankadó építési kedv Mennyi téglát parancsolnak? — A szocialista import növelésével idén túljutunk a hiánygazdálkodáson, a tetőfedő anyagok kivételével — ekként vélekedett a minap egy tévéműsorban Somogyi László építésügyi miniszter. Az jó lesz — bólintott a képernyő előtt ücsörgő sokaság, mert érezte, csupán így lehet elejét venni annak, hogy a magánerős építkezés labirintusába ereszkedők végül egy kórház feliratú intézményben kössenek ki, ahol aztán tilos a tégla szónak még az említése is. Vajon eljutott-e már a hír Ceglédre, s téglával együtt érkezett-e — többek között erről érdeklődtünk Darázs Ká- rolytól, a helybéli építőanyagtelep vezetőjétől, — Érződik, már határozottan érződik az intézkedés halasa. Ami van: több is meg jobb is, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Mert ezek bizony rettentően kellemetlen időszakok voltak. Nézze, az elmúlt 30 esztendő alatt sok fnindent megtanultam a szakmából, egy csomó jó kapcsolatot alakítottam ki a termelő 'üzemekkel, a gyárakkal. Igen ám, csakhogy az áru zömét a központi elosztási szisztéma szerint kapjuk. Ha valamiből éppen tetemes a központi árualap, akkor abból nálunk is van bőven, ha meg nem, hát akkor ugye ... Szóval ez most nagyon egyszerűen hangzik, éppen csak annak nehéz elmagyarázni, akinek előtte, már azt kényszerültünk mondani: nincs. — Amit, gondolom, mostanában ts gyakran mondanak. — Téved. Egyelőre a kereskedő van kellemesebb helyzetben, s inkább a vásárlók lepődnek meg. Mert ha azzal jön hozzánk, hogy 8 ezer tégla kellene, a válaszom: kérem, tessék fizetni. Persze, mindez nem áll a cserépre, bár azon belül csak a békéscsabai mázassal van igazából gond. — No akkor úgy jognak szaporodni Cegléden a magánerős házikók, mint eső után a gomba. — Nem egészen. Jellemzésül hozzáteszem: tavaly ilyenkor a betongerendáért jelentkezőket előjegyzésbe kellett vennünk. Most pedig: milyet és mennyit óhajt? összességében meg úgy fest a helyzet, hogy az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest 3 millió forinttal kevesebb építőanyagot árultunk. Ez any- nyit jelent, hogy Cegléden lankadóban van az építési kedv. Habár az, hogy némelyek egyszerre 80—100 mázsa cementet cipelnek el, hát lehet, hogy ez reményre ad okot. — Mégis miért a lankatag kereslet? — Erre én aligha tudnék kimerítő választ adni. Talán a tavalyi csúcs után lefutott a házcsinálási hullám, aminek különböző okai lehetnek. — 1983 és 1984 — o mizéria évei. Emlékszik-e hasonlókra? — A hatvanas években kettő is akadt. Egyiket pusztító árvíz váltotta ki, ezért, bár akkoriban inkább csak előjegyzést vettünk fel, ez nem Sorolható a többi közé. A másik 62-ben vagy 63-ban volt. — S a legfrissebbet mi jellemezte? — Az, hogy az építőanyag- ellátást a kisebb családi házak szükségleteihez mérték. Például a hagyományos kétszobás hajlék megvolt 15—20 ezer téglából. De ma már inkább emeletest húznak fel, 35—40 ezer téglából. Tehát ezt a megváltozott igényt nem tudta a kereskedelem kielégíteni. Tavaly — a rekordok évében — 87 millió forint értékű építőanyagot forgalmazott a ceglédi telep, és még azt mondtuk, hogy szűkös ellátás mellett Egészséges életmód Kávé, cigaretta nélkül A résztvevők már a terembe lépésükkor megmérettek. Lemérték a testsúlyukat, magasságukat. Hiába volt oly szívélyes a meghívás, asztalhoz ülve mégsem kaptak vendégnek járó kávét. Csak azt tudakolták tőlük, hány csészével isznak naponta. Dohányozni nem volt szabad, még annak sem, aki megmondta, hány Cigarettát szív naponta. Mindez a közelmúltban történt egy délután a kórház ebédlőjében, a-hol még azt is megkérdezték a vendégtől, hogy rendszeresen reg- geiizik-e. Mindez annak a nyolc csapatnak a tagjaival történt, anik vagy ötvenen eljöttek a ceglédi, abonyi üzemekből, tsz-ekből, iskolákból, a postáról a kórház KISZ-szervezete által meghirdetett Egészséges életmód című vetélkedőre. Ez a fogadtatás természetesen már pontszámokat is jelentett azoknak, akik többet törődnek egészségükkel. E kezdet után már nem volt megállás, a vetélkedő pergett tovább, egyre vidámabban, ol- dottabban. A témakör komolyságát természetesen nem feledték, hiszen a káros életmódbeli szokások által egyre inkább veszélyeztetett kincsről, az egészségről volt szó. A sikeres szerepléshez nem kellett előzetesen könyvek sorát bújni, adatokat bemagolni. A csapatok tagjainak mindennapi egészségszemléletükről kellett vallaniuk a vetélkedő változatos feladatainak megoldása során. Végül a győztes csapat a ceglédi pincegazdaság csapata lett, őket követte a 203. számú Bem József Szakmunkás- képző Intézet vegyes csapata, a KÖZGÉP gárdája, a PEVDI abonyi és a posta helybeli csapata. Az első három csapat könyvjutalmakat vehetett át. Valamennyi résztvevő megkapta a kórház KISZ- szervezete által szerkesztett, a serdülőkori lelki problémákról szóló tudományos kiadványt. D. B. 3. Színi időpontok A különféle szervezési teendők elvégzése után véglegessé vált néhány színházi műsor kezdési időpontja. A Lida és a sárkány című gyerekdarab május 1-én 11 óra 30-kor, Molnár Ferenc Olympiája május 6-án 19 órakor, Horváth István nótaestje május 14-én 18 órakor látható. — Időközben fölütötte fejét a konkurrencia is. — A környéken eddig 5—6 maszek építőanyag-kereskedés nyílt. Meglátszik, hogy nincs keretszámuk, tervük meg ilyesmik, és hogy közvetlenül az előállítótól vásárolnak. Mert lehet ugyan, hogy a maszek például egy negyedévre mindössze 10 ezer cserepet kap, mi pedig 20 ezret. De ő előbb jut hozzá, mert maga megy érte, s így a portékája nyilván még a drágább árakon is vevőre talál, (Válaszadónk, Darázs Károly 1954-ben ismerkedett meg a TÜZÉP-es szakmával. Egy ideig az abonyi telepen dolgozott, majd 1966-ban vette át a ceglédi kirendeltség vezetését. Szakértelmét és tevékenységét néhány nappal ezelőtt a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el. Gratulálunk.) Varga Sándor Kiskertesek termékbemutató ja A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő kertbarátok klubja következő összejövetelét április 25-én, csütörtökön este hat órakor tartja a helyőrségi művelődési központban. Ifj. Csöbönyei István, a klub elnöke a kiskertesek augusztusban megrendezendő termékbemutatójának előkészítésével kapcsolatban tart tájékoztatót, amelyre minden érdeklődő kistermelőt várnak. Csak egy nulla „Most, hogy lódításaidat már...” Sorok a jegyzőkönyvből: „Hidasi István: Köszönti a megjelenteket, és bejelenti, hogy az énekkar megszűnőben van. A karnagy személye ellen rágalmazási lavinát indított valaki. Hogy ki és miért csinálja, azt nem tudjuk, de nem engedhetjük, hogy az illető továbbra is büntetlenül zaklassa a karnagyunkat, és a különböző intézményeket, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést teszünk.” W A válság, válságos helyzet egyáltalán nem ismeretlen fogalom azok számára, akik valamely amatőr csoport munkáját tevőlegesen vagy csupán szemlélőként nyomon követhették. A válság alkalmas (bár kritikus) pillanatok sokasága, amelyeket a döntéskényszer ural, s amelyekben ott rejtőzik a lehetőség a szétszéledésre vagy a folytatásra. Nem végzetszerűen, mégis természetes módon. Immár hatvanhatodik esztendejébe lépett a ceglédberceli vasutas dalkar, s lám, körüllengte a végzet szele. Amatőrök. De nem a teljesítményük, hanem az ok miatt, amiért csinálják. Nincs abban semmi különös, hogy valamikor górcső alá kerül a kialakult közösség: megkérdik, milyen szintet ért el. és azt: a gazdasági érdeket nélkülöző együttlétek eléggé von- zóak-e ahhoz, hogv ki-ki szabadidejéből szakítson értük. Ezek a dilemmák főleg válság idején bukkannak föl. így a válság hiteles mérce: ha sérülésmentesen átvészeli a közösség, bizonyára megmarad. Az sem csoda, hogy a kötelékek lazultával, a ceglédberceli énekkar tagjai közös dolgaik tisztázására kényszerültek. Ám az egyébként sem közömbös erőpróba végkimenetelét valaki szántszándékkal kiismerhetetlenné, kiszámíthatatlanná ködösítette. A falusi Anonymus. Névtelen hősünk Rostetter Szilveszter karnagyot vette célba. Elsőül, mintegy bevezetésként önnön kilétét titkolva. levélkét írt a hatóságnak, benne a berceli dalárda karvezetőjét adócsalással vádolva, egyebek mellett arról értesítette a hivatalt, hogy Rostetter Szilveszter munkálkodásáért havonta húszezer forintot vesz fel a helybeli művelőLiszt lesz a lucernából Május elejére várják az első szállítmányok érkezését a Ceglédi Állami Tangazdaság zöldtaharmány-szárító üzemében. A gépek felkészítése javában tart. Képünkön: a darálókat újítják fel a szerelők. Apáti-Tóth Sándor (elvétele dési háztól. A cifra eszű levélbajnoknak még arra is kiterjedt a figyelme, hogy egyik jeles „művét” a ceglédberceli gamesz fejbélyegzőjével ellátott borítékban adja postára. (Egyébként: boldog lenne az a művelődési ház, amelyik mostani ismereteink szerint bárkinek bármilyen megbízásért egy hónap alatt húszezer forintot tudna fizetni. Magyar- országon legalábbis nincs ilyen. Van azonban olyan, amelyik hónapjában kétezer forinttal honorálja a neves karnagyot. Mint például a ceglédberceli ház is. Érdemes megfigyelni, hogy nevesincs szerzőnk mit választ ócsároló hadműveletének eszközéül: egy nullát.) Mentek, mendegéltek a le- vélcsék: a Zeneművészeti Főiskolára, a rádió zenei főosztályára, a karnagy lakására. Ez utóbbit idézzük: „Tűnjön el Ceglédbercelről, mielőtt több bajt csinál. A falu felszabadulását pedig tartsd tiszteletben. Az ünnepek kicsúfolásáért a feljelentést már megtettem. Menjen el innen, mert ezt nem hagyom annyiban, elmegyek a Központi Bizottságig is, ha kell, de előbb lehet, hogy összetöröm a kocsiját, ha nem megy el hamarosan.” (A levelentyűt Budapesten, a 72-es postahivatalban adták fel.) m, w Nem tévedek nagyot, ha arra tippelek, hogy a fenti sorok, jellegüknél fogva, aligha jelennek meg a nagy gondolkodók sorozatban, mégsem vitás, hogy az ismeretlen írástudó esetleg gondolhatott valamire. Bizonyosan arra, hogy ha a karnagyot veszi üldözőbe, akkor a kart bomlasztja. Tiszta, világos logika. De vajon mi okból, mi célból? Lehet-e erre józan ok s homálytalan cél? S kicsodáé? Rostetter Szilveszter főképp a levélzetnek azon a részletén töprengett, ami az ünnep kicsúfolását tárgyalja. Nem értette. De hamar fény derült erre is, máshová küldött írvá- nyokból. A névtelen mester e sorokat ítélte ünneprontónak: „Most, hogy lódításaidat már nem hiszi senki, / S nincs kit félrevezess, / Hát becsapod magadat." S valóban, tavaly november 7-én a ceglédberceli idősek napközi otthonában e sorokat énekelte a kar. Csupán a rend kedvéért tegyük hozzá: egy Kálnoky László fordította Janus Pannonius-vers- ről" van szó, melyhez zenét Szokolai Sándor szerzett. Eny- nyit a botránykőről. . W Betelt a pohár, kar s karvezető egyaránt vesztesnek érezte magát. Rostetter Szilvesztert alaposan feldúlta a dolog, s úgy döntött, nem folytatja a munkát, míg megszerzett jó hírének ellopott darabja a helyére nem kerül. A dalosok azonnal belátták, hogy a történtek valamennyi ükét keserves helyzetbe hozták. De mitévők legyenek? Többek javaslata szerint le kell állni a próbákkal, amíg a vizsgálat nem tisztázott mindent, ráadásul így talán az illetékesek is nagyobb figyelmet szentelnek annak, hogy valaki a hatvanhat esztendős vasutas kórus széttördelésére tett fogadalmat. Mások azt mondták, a leállás éppen hogy a nevenincs levélfi malmára hajtaná a vizet. — Abban mindenki egyetértett — meséli a kari elnök. Hidasi István —, hogy a levélírónak semmiképp sem lehet igaza, nem fog szétszéledni a dalos gárda. Az önvizsgálat iót tett mindannyiunknak. Nyugodtan mondhatom, azóta együtt van a kollektíva. Tatán. ahol megvédtük az aranydiplománkat. már csak dacból is igyekeztünk a legtöbbet nvúitani. Olvan iól énekelt a kar, mint soha tán. A községi Anonymusszal pedig alig-alig törődnek már. „Most, hogy lódításaidat már nem hiszi senki...” V. S. Grafikai kiállítás Másfél évtized telt el azóta, hogy a ceglédi Kossuth Múzeumban önálló kiállításon mutatta be munkáit Mikloso- vits László Albertirsán élő grafikusművész. A Képzőművészeti Alap tagjaként azóta számos tárlaton vett részt, könyvek tucatjait illusztrálta. A Rakéta regényújság és a Nimród olvasói rendszeresen találkoznak rajzaival e lapok hasábjain. Most a ceglédi Toldy Ferenc Kórház tanácstermében nyílik kamarakiállítás a művész grafikai lapjaiból. Április 25-én, csütörtökön délután egy órakor Jakab Béla, a megyei tanács művelődési osztályvezető- helyettese nyitja meg a tárlatot. Kézilabda A kapufák napja Kézilabdában elkezdődött a megyei bajnokság is. A Ceglédi VSE női együttese jól rajtolt, az eddigi három fordulóban — veretlenségét megtartva — Öt pontot szerzett. Ennek értékét csak növeli, hogy Döm- södről mind a kettő, Vácról pedig az egyik pontot sikerült elhozni. Eredmények: Ceglédi VSE—Dömsöd 9-4 A kitűnő védekező teljesítmény gyenge, idény eleji góllövő formával párosult. A ceglédiek számtalan kapufát lőttek, helyzeteket, köztük büntetőket is, hagytak ki. A gólkülönbség így nagyobb is lehetett volna. Ceglédi VSE—Pilisszentiván 16-14 Ezen az összecsapáson mindkét kapus nagyon jól védett. A küzdelmes összecsapást a kiegyensúlyozottabban játszó CVSE megérdemelten nyerte. Ceglédi VSE—Váci Forte II. 13-13 Egyenlő erők küzdelmében nagyon értékes pontot szerzett a Vasutas a váci fiatalok ellen. A Cegléd góljainak csaknem felét — hatot — Gyöngyösi szerezte. U. L. Vízilabda Jól szereplő úttörők A legifjabb ceglédi vízilabdázók jól mutatkoztak be legutóbbi mérkőzéseiken. Az I- es korcsoportban a Tipográfia, a II-esben az FTC hasonkorú csapata volt az ellenfelük. A következő eredmények születtek: Az I. korcsoportban: Cegléd—Tipográfia 7-7. (2-0, 1-2, 2-4, 2-1.) A csapat tagjai :Pal- csó, Farkas, Nagy, Revuczki M., Gór, Karsai, Skultéti. Csere: Cseh, Dudás, Pankotai, Kolozsvári. Góllövók: Karsai (4), Revuczki M. (2), Gór. A II. korcsoportban: Cegléd —FTC 10-2. (2-0, 3-0, 2-1 és 3-1.) A csapatban játszott: Kollár, Kónya, Zsoldos, Dó- czi, Sindely, Revuczki Gy., Pető. Csere: Mohos, Bende. Góllövők: Revuczki Gy. (3), Sindely (3), Pető (3) és Dóczi. Az úttörők edzője: Pákozdi József. B. M. ISSN 0183—2600 (Ceglédi Hírlap)