Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

'K Mihail Gorbacsov beszéde Az SIKP KB-piénum határozatai Genf: Befejeződött az első forduló (Folytatás az l. oldalról.) megválasztásakor gondoskod­ni kell a döntésre érett káder- kérdések megoldásáról is. Ar­ra kell törekedni, hpgy a Ve­zető káderek körében éléri- kebb legyen a mozgás. Bát­rabban kell vezető tisztségek­be helyezni a nőket, és az ígé­retes tehetségű fiatalokat is. Az ország gazdasági és tár­sadalmi fejlődése meggyorsí­tásának legfőbb értelmét az SZKP abban látja, hogy to­vább növekedjen a szovjet nép jóléte. Az ország szociális fejlődé­séről szólva á főtitkár rámu- tátott, hogy a társadalom,, s ezen belül minden egyes em­ber életében, következésképp a párt szociálpolitikájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségvédelem és az ok­tatás. Nemzetközi kérdésekről Beszéde további részében az SZKP KB főtitkára nemzetkö­zi kérdésekről szólt. Emlékez­tetett a fasizmus felett aratott győzelem közelgő negyvenedik évfordulójára, s azokra a ha­talmas áldozatokra, amelyek­be e győzelem a szovjet nép­nek, s a Hitler-elienes koalíció­ban részt vett más népeknek került. Leszögezte, hogy ezek­re az áldozatokra emlékezve áz SZKP és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének legfőbb értelmét e tragédia megismétlődésének megakadá­lyozásában látja. A kialakult helyzetért első­sorban az Egyesült Államok vezető köreit terheli a felelős­ség. Az Egyesült Államok ka­tonai leszámolással fenyegeti Nicaragua hős népét, meg akarja őt fosztani szabadságá­tól és szuverenitásától, • mint tette azt Grenada esetében. Számunkra elvi jelentőségű a szolidaritás azokkal az orszá­gokkal és népekkel, amelyek a reakció nyomásával szemben szabadságukat és függetlensé­güket védelmezik. A békekezdeményezések A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólt arról, hogy ma különösen fontos a testvéri szocialista országok együtt­működésének tökéletesítése és javítása, A Szovjetunió céltu­datosan és kitartóan erősíteni akarja a kapcsolatait más szo­cialista országokkal, köztük a Kínai Népköztársasággal is. A főtitkár emlékeztetett ar­ra, hogy a Szovjetunió számos békekezdeményezést tett, ám az Egyesült Államok kormá­nya a jóakarat legcsekélyebb jelét sem adta válaszul ezek­re. A fegyverkezési hajsza és a leszerelésről folytatott tár­gyalások összeegyeztethetetle­nek. A Szovjetunió a maga ré­széről továbbra is szilárdan arra törekszik, hogy Genfben konkrét, kölcsönösen elfogad­ható megállapodások szülesse­nek, amelyek nemcsak a fegy­verkezési hajsza megállítását, hanem a leszerelés előmozdítá­sát is lehetővé teszik. A világ békéjének, a jobb jövőnek a biztosítása érdekében ma min­den korábbinál nagyobb szük­ség van a szilárd politikai akaratra — szögezte le végeze­tül Mihail Gorbacsov. Mihail Gorbacsov beszámo­lója után határozatot fogadtak el a beszámolóban érintett té­mákról. Ezután a plénum szervezeti kérdéseket vitatott meg. Viktor Csebrikovot, aki ed­dig a KB Politikai Bizottságá­nak póttagja volt, a plénum a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagjává válasz­totta, Jegor Ligacsovot és Nyi- kolaj Rizskovot, a KB titká­rait ugyancsak a Központi Bi­zottság Politikai Bizottságának tagjává választották. Szergej Szokolov, a Központi Bizottság tagja, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere a Központi Bi­zottság Politikai Bizottságának póttagja lett. Viktor Nyikono- vot, a Központi Bizottság tag­ját az SZKP titkárává válasz­tották. A plénum kedden befejezte munkáját. Genfben teljes ülést tartot­tak kedden az atom- és űr- fegyverzettel foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalásokon. Ezzel befejeződött a tárgya­lássorozat első. fordulója. A megállapodás szerint a következő tárgyalási forduló május 30-án kezdődik. Bandung: Nemzetközi találkozó Szerdán kezdődik az Indoné­ziai Bandung város független­ségi palotájában a 30 évvel ez­előtt ugyanitt megtartott első afroázsiai értekezlet emléké­re összehívott nemzetközi ta­lálkozó. Ezúttal hetvennyolc ország küldte el képviselőit, közülük huszonhárom külügy­miniszterét delegálta. Mitchell és Makarov a csilhgháborús tervről Bizonytalanná tenné a létet *-7 r,r' ■" Ma gas szintű megbeszélések kezdődtek NDK—alesz cs Erich Honecker Romában. A kó(ien az NDK. ÁüáTi(p}e és vendéglátója, Hcttioo Craxi olasz kormányfő a regUfóiéreh Élesen bírálta az amerikai kormányzat űr fegyverkezési tervét kedden Rómában Ed­gár Mitchell amerikai és Oleg Makaron szovjet űrhajós. Ed­gar Mitchell, az 1971-es Hold-expedíció tagja és Oleg Makarov, aki háromszor is járt az űrben, egy békemeg­mozdulás alkalmából tartóz­kodik Olaszországban, A világűr militarizálását egyetlen józan ember sem tá­mogathatja, s a kormányokat is ilyen értelemben kell be­folyásolnunk — mondta Ed­gar Mitchell. A „csillaghábo­rús” témákat hagyjuk meg a hollywoodi stúdiók számára — fűzte hozzá az amerikai asztronauta. A szovjet űrhajós szerint az űrfegyverkezés a világot csak bizonytalanabbá tenné, s a támadást követő válaszcsapás elhárítására alkalmas „űr­pajzs”, vagyis az agresszió büntetlensége az egész embe­riséget veszélyeztetné. Erich Honecker, az NSZEP központi bizottságának főtit­kára. az NDK államtanácsá­nak elnöke kedden kétnapos olaszországi látogatásra Ró­mába érkezett. A ciampinoi repülőtéren Bettino Craxi olasz miniszterelnök fogadta a vendéget, akit útjára töb­bek között Oskar Fischer kül­ügyminiszter, Hermann Axen, az NSZEP Központi Bizottsá­gának titkára, a politikai bi­zottság tagja is elkísért. Miután- az NDK-beli vezető érkezése útón megkoszorúzta az . ismeretién katona sírját, Sandro Pertini olasz köztár­sasági elaök- látta őt vendé­gül ebéden. Délután megkez­dődtek Honecker és Craxi miniszterelnök megbeszélései, amelyeken elsősorban a ke­let-nyugati párbeszéd fejle­ményeivel. a nemzetközi hely­zettel és a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok bő­vítésével összefüggő kérdése­ket tekintették át. Szervezet a békéért (l) Kik osztották meg Európát? AZ 1955. .MÁJUS 14-ÉN ala­kult Varsói Szerződés történe­tté nem ezen a napon kezdődik. Voltaképpen ez sokkal mesz- .szebbre nyúlik vissza, minde­nekelőtt azért, mert a Varsói Szerződés megalakítása nem kezdeményező, hanem válasz­lépés volt — feleletadás a NA­TO megalakítására. Azt már régóta tudjuk, miért vált a szövetséges hatalmak vezetői potsdami. értekezleté­nek idejére a nyugati hatal­mak magatartása sokkal eluta- sitóbbá a Szovjetunióval szem­ben, mint amilyen a korábbi jaltai értekezlet. idején volt. Nemcsak azért,. mert az Egye­sült Államokat Roosevelt . he­lyett, aki az. együttműködés híve volt.. immár Truman el­nök képviselte, fianem első­sorban azért,, mert. a potsdami értekezlet ideje alatti Truman rejtjeles táviratot kapott, amely az első amerikai atomkísérlet . sikeres végrehájtásáról számolt be. A következő, időszakra az atomfegyver lett. a fő eszköze a szovjetellenes, a fiatal népi demokráciák. visszaszorítására törekvő amerikai, politikának. De nemcsak az atombomba. Churchill egykori brit minisz­terelnök nyolcvanadik szüle­tésnapján valahogy beszédes hangulatba került .és. valami olyat mondott el nyilvánosság előtt, ami eddig ismeretlen volt. .,Mdr á háború befejezé­se előtt', mialatt a német kato­nák százezerszámra kapitulál­tak, táviratot küldtem Mont­gomery tábornoknak, és utasí­tottam, gondoskodjon róla, hogy a németektől zsákmá­nyolt fegyvereket gyűjtsék össze, hogy azok minden to­vábbi nélkül kiadhatók legye­nek a német hadifoglyoknak, akikkel majd együtt kell mű­ködnünk a szovjet előnyomu­lás megállítására.” A CHURCHILL-NYILATKO- ZAT botrányt kavart, és az ezt. követő sajtóvizsgálatok, nyomozások sokoldalúan bizo­nyították azt, amit az egykori brit kormányfő kifecsegett. A Spiegel című hetilap a kuta­tásokat, amelyekben Arthur L. Smith történész vitt vezető szerepet, így összegezte: „Brit égisz alatt az egykori hitleri Wehrmacht még hónapokig 1946-ban is, tovább létezett. Hárommillió német katonáról volt szó. akiknek egy része könnyűfegyverekkel is rendel­kezett, s akiket régi táborno­kaik vezettek; akiket az angol ellenőrök (értsd; a fegyverszü­net végrehajtását ellenőrző ka­tonai személyek) a szovjet szövetségessel való fegyveres összecsapásra tartottak készen­létben. Ez a történész Smith számára annak bizonyítéka, hogy Churchill szilárdan eltö­kélte, a Szovjetunió elleni harcban biztosítja a németek támogatását, tekintet nélkül arra, hogy nácik-e ezek a né­metek, vagy sem." Végül is csak a határozott szovjet tiltakozás kényszerítet­te ki annak a német „szellem- hadseregnek” feloszlatását, amelynek története sok szállal kötődik a második világhábo­rút követő drámai események­hez, s azok egyik legfontosabb mozzanatához: azoknak az im­perialista terveknek végrehaj­tásához, amelyeknek célja az európai erőviszonyok erősza­kos megváltoztatása, a határok újrarajzolása volt. A német katonai kontingens titkos fegy- verbentartása mögött az az el­képzelés állt, hogy a háborút a Szovjetunió ellen haladékta­lanul vagy igen rövid időn be­lül kirobbantják. Ez a terv még nem vallott kudarcot, amikor a második vasat is a tűzbe tet­ték. Elkezdődött egy alterna­tív elképzelés kidolgozása: olyan agresszív katonai-politi­kai tömb kialakítása, amely — ha nem rögtön, akkor a közel­jövőben — hadat viselhet a Szovjetunió, a szocializmus út­jára lépő országok, s a nemze­ti felszabadító mozgalmak el­len. A dolog lényegénél fogva ezt a második tervet már nem lehetett titokban tartani. Az imperialista blokkpoliti­ka ideológiai megalapozását Winston Churchill végezte el. 1946. március 5-i beszédében az Egyesült Államok Missouri államának fultoni egyetemén megfújta a hidegháború har­sonáját: keresztes hadjáratit hirdetett a szocializmus ellen. és meghirdette az angol—ame­rikai világuralom programját, mint mondotta, „nemcsak a mi időnkre, hanem a következő évszázadokra is”. 1948 márciusában, tehát nem egészen három évvel a fasiz­mus felett aratott győzelem után, jött létre Anglia kezde­ményezésére a nyugat-európai országok első katonai tömörü­lése a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Anglia, Franciaország, Belgium, Hol­landia és Luxemburg képvise­lői Brüsszelben állapodtak meg katonai szövetségük meg­teremtésében. Igaz, formálisan ennek a szövetségnek te­remtését még azzal próbálták indokolni, hogy p német ag­resszió ellen irányulhat... Va­lójában ez az érvelés csak a közvélemény megtévesztésére szolgált. A létrehozott blokk igazi célját a szovjet kormány ígv jellemezte: „Ez magában rejti azt a veszélyt, hogy Né­metország nyugati felét az el­jövendő agresszió stratégiai bázisává építik ki.” A BRÜSSZELI PAKTUM vezető ereje Anglia volt, s ez­zel is igyekezett az amerikai vezető szerepet némileg korlá­tozni. Ennek ellenére az ame­rikai politikusok (például Tru­man elnök) támogatták Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok megteremtette a formális feltételeket ahhoz, hogy alka­lomadtán csatlakozzék a brüsz- szeli paktumhoz, vagy saját égisze alatt egy másik katonai csoportosulást hozzon létre. 1948, július G-án Washington­ban tárgyalások indultak meg az USA. Kanada és a brüsszeli paktumhoz tartozó országok képviselői között. Ezeken meg­teremtették az új, szélesebb Elhunyt Takács Imre Mély megrendüléssel és fáj­dalommal tudatjuk, hogy Ta­kács Imre elvtárs, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első tit­kára április 22-én, súlyos be­tegség után elhunyt. Takács Imre elvtárs teme­tése április 26-án, pénteken 14 órakor lesz Dunaújváros­ban, a Temető utcai közte­metőben. Elhunyt elvtársunk bará­tai, harcostársai, volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a dunaújvárosi köztemető ravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottsága Az MSZMP Fcjcr megyei Bizottsága ★ Takács Imre 1927. december 31-én született Zalaegersze­gen. Középiskolai tanulmá­nyainak befejezése után a BM-karhatalomnál teljesített szolgálatot, majd — 1950. és 1954. között — elvégezte a közgazdaságtudományi egye­temet. Ezt követően négy éven át a Fővárosi Tanács főelő­adója volt. 1958-ban került Dunaújvá­rosba, a Dunai Vasműbe. A következő esztendőben már a városi KISZ-hizottság titkára, két év múlva pedig a dunaúj­városi pártbizottság első titká­ra lett. 1970-ben az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárává, 1974. augusztusában első titkárává választották meg. E tisztében másfél hó­napja, Fejér megye legfelső politikai fórumán, a megyei pártértekezleten ismét meg­erősítették. Takács Imrét nemcsak sző­kébb környezetében ismerték aktív közéleti embernek. Az MSZMP XII.. majd XIII. kongresszusán a Központi El­lenőrző Bizottság tagjává vá­lasztották meg. 1975-től tagja vált a Központi Bizottság mel­lett működő pártépítési mun­kaközösségnek. A választók bizalmát élvez­ve imnigr tíz esztendeje or­szággyűlési képviselőként te- vékenyKadett. A munkásőr­ségnek megalakulásától — egy évtizedig — volt a tagja. A társadalmi, politikai élet­ben kifejtett eredményes te­vékenységét több magas ki­tüntetéssel ismerték el. Tu­lajdonosa volt a Szocialista Magyarországért Érdemrend­nek, s többször megkapta a Munka Érdemrend arany fo­kozatát is. A Nyugat-európai Unió ülése Bonnban Növelik a kotorni potenciált A Nyugat-európai Unió fej­leszteni kívánja mind nukleá­ris. mind hagyományos kato­nai potenciálját — ez derült ki a szervezet miniszteri taná­csának kétnapos, bonni ülés­szakáról kiadott közös közle­ményből és a tanácskozást kö­vető. keddi sajtóértekezletből. A Nyugat-európai Unió to­vábbá. még nem látja elérke­zettnek gz időt Briiá; hagy'tag­államai választ adjanak az amerikai űrfegyverkezési programban való részvételt kezdeményező, washingtoni javaslatra. A tanácskozás résztvevői azt a reményüket fogalmazták meg. hogy a genfi tárgyalások majd drasztikusan csökkentik a hadászati és a közép-hatótá­volságú fegyverek számát és lehetővé teszik olyan szerző­dések megkötését, amelyik vé­get vetnek a fegyverkezési versenynek a földön és még­akadályozzák. annork kiterjedé­sét a világűrre. A Nyugat-európai Unió új főtitkárává a belga Alfréd Cá- hent nevezik ki. A szovjet nagykövetség sajtóközleménye A felelősség Washingtont terheli A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége az Arthur Ni­cholson amerikai őrnagy ügyé­vel kapcsolatos szovjet—ame­körű katonai csoportosulás alapjait. A tárgyalások szep­tember 9-én értek véget. A kiadott közös közlemény kol­lektív katonai szerződés meg­kötését ajánlotta a tagállamok kormányainak. Október végén a brüsszeli paktum tanácsa határozatot tett közzé, amely­ben teljesen magáévá tette az észak-atlanti védelmi szerző­dés megkötésére irányuló ja­vaslatot. 1949. március 15-én hivata­losan meghívták azokat az or­szágokat, amelyek 1948 decem­berében nem vettek részt a szerződés szövegének kidolgo­zásában. Március 18-án nyilvá­nosságra hozták a szerződés tervezetét. A következő hónap­ban pedig — április 4-én — az Amerikai Egyesült Államok. Belgium. Dánia Franciaország. Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország és Portugália kén­viselői Washingtonban aláír­ták az Észak-atlanti Szerző­dést. Ezzel megteremtették az Észak-atlanti Szerződés Szer- vezetét. A NÁTO-SZERZÖDÉS szö­vege azzal kezdődik, hogy a résztvevők „kifejezik hitüket az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének céljaiban cs elveiben”. Valójában az ENSZ-re való is­mételt hivatkozások sem tud­ták elfeledni az objektív elem­zés elől azt a tényt; hogy a ka­tonai szervezet létrehozása el­lentétben állt az ENSZ alapok­mányával, s megkérdőjelezte a világszervezet tevékenységé­nek alapját,is. nevezetesen azt. hogy a Biztonsági Tanács ál­landó tagjainak egységesen kell fellépniük. V. P. (Következik: 2. A Varsói Szerződé* — válaszlépés.) rikai megbeszélésről, a követ­kező közleményt hozta nyilvá­nosságra : Április 12-én az előzetes megállapodásnak megfelelően a Németországban állomásozó szovjet hadseregcsoport főpa­rancsnoka és az Egyesült Ál­lamok európai szárazföldi egy­ségeinek főparancsnoka talál­kozott egymással. Ilyen körülmények között látott napvilágot az amerikai külügyminisztérium közlemé­nye, amely elferdítette a két ország katonai képviselői kö­zötti tanácskozás tartalmát és eredményeit. Nem felel meg a valóság­nak, hogy a szovjet fél bele­egyezett volna bármiféle kom­penzáció lehetőségének megvi­tatásába az incidens kapcsán. Az Arthur Nicholson őr­naggyal történt tragikus kime­netelű eset sajnálatos, ám a történtekért minden felelősség az illetékes amerikai hatósá­gokra hárul. Az űrfegyvsrkezés veszélyei Az amerikai űrfegyverkezé­si tervek veszélyeire hívta fel a figyelmet a szenátus kato­nai bizottsága előtt Gerard Smith, az ismert leszerelési szakértő, aki annak idején az amerikai tárgyaló kül­döttség egyik vezetője volt a Sáli—I-szerződés kidolgozásá­nál. Smith ma a Salt—II-szer- ződés megmentésére alakult amerikai bizottságot vezeti. Kongresszusi bizottság . előtt rámutatott: az űrfegyverkezé­si program akadályozza a genfi leszerelési tárgyalások előrehaladását, s már a kö­zeljövőben azt eredményezhe­ti. hogy az Egyesült Államok megsérti a rakétaelhárító fegyverek tilalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents