Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

A 11. választókerületben Vecsésen Ketten kaptak bizalmat Szűkebb pátriánkban, Monor vonzáskörzetében a múlt hét végén — mint megírtuk — befejeződtek az országgyűlési kép­viselőket jelölő gyűlések. Mindhárom választókerületben el­dőlt, hogy kiknek a neve kerül fel a szavazócédulákra. Erről több ezer választópolgár döntött, nyílt szavazással, de persze akadtak, akik nem tudtak részt venni e fontos eseményeken. Ezért ma. holnap és holnapután közöljük a hat jelölt rövid portréját, bízva abban, hogy ki-ki felelőssége tudatában vá­lasztja ki közülük azt, aki meggyőződése szerint legjobban tudja majd képviselni a választópolgárok érdekeit. A 11. számú választókerülethez Monor, Monorl-erdő, Pé­teri, Pilis, Nyáregyháza. Gomba, Bénye és Káva tartozik. Az ott lakók Gulyás Lászlónét és dr. Varga Jánost jelölték ország- gyűlési képviselőnek. © Gulyás Lászlóné 1946-ban Mezőtúron, ötgyermekes család I»^idősebb lányaként született. Gimnáziumi tanulmányait szülő­helyén, a tanárképző főiskolát Szegeden végezte el. Mezőtúr vá­ros ösztöndíjasaként magyar nyelv és irodalom, valamint rajzszakos általános iskolai tanári diplomát szerzett. Tanított Mezőtúron. XJjszászon, Tiszaföldváron és hat évig Monoron, a Kossuth Lajos iskolában Jelenleg ugyancsak a körzetközpont­ban, a Munkásőr úti általános iskola tanára, 1980 óta igazgató- _ helyettese. Szakmai felkészültsége, tudása alapos. Bmiberi magatartása a tanulókkal, nevelőtársaival, szülőkkel való kapcsolata példa­mutató. hangsúlyozta a két jelölő gyűlés több felszólalója is. Korábban mindennapi munkája mellett az egyik pedagógus K.ISZ-alapszervezetének titkára, majd a volt járási KISZ- bizottság politikai képzésének felelőséként is tevékenykedett. Közel 15 éve az úttörőelnökség mellett működő kulturális szákbizottságban végzett kimagasló munkáját ez év április 4-én Kiváló úttörővezető kitüntetéssel ismerték el. Többször vezetett megyei anyanyelvi szaktábort, úttörőcsapat-tábort. Kollégái szerint jelentős része van az intézmény jó neve- # lőj közösségének kialakításában, a demokratikus munkahelyi légkör megteremtésében. Szeretik, elismerik tudását, tisztelik emberi és vezetői magatartását. A Hazafias Népfront, a fentiek, valamint politikai tisztán­látása, a párt politikájának megvalósítása érdekében kifejtett eddigi tevékenysége, segítőkész, pozitív .emberi tulajdonságai alapján javasolta országgyűlési képviselőnek történő jelölését. Jelölő gyűlések A vecsési nagyközségi ta­nácstól kapott tájékoztatás szerint ma — hétfőn — ta­nácstagi jelölő gyűlést tartanak 17.30 órai kezdettel a követ­kező választókerületekben és helyeken: A 6. választókerü­letét a Petőfi téri iskolában, a 10. választókerületét szintén a Petőfi téri iskolában. A 16. vá­lasztókerület jelölő gyűlésének színhelye a Ferihegy Mgtsz központja lesz. A 22. választó­kerületbeliek a művelődési házban jelölnek tanácstagot, a 25. és 26. választókerületbeliek a Bethlen utcai napköziben. A 32. és 33. választókerület je­lölő gyűlését a Martinovics téri iskolában, a 38. és 43. választó- kerületét pedig a Kun Béla téri iskolában tartják. Kulturális program Gyomron, hétfőn, 16 órától: a rajzszakikör foglalkozása az alkotóházban. Az úttörőház­ban, 17-től: a népitánc-szak- kör próbája. Monoron, 15-től: a nyugdíjas vasutasok taggyű­lése az állami gazdaságban, 17- től: a bélyeggyűjtő szakkör, 18-tól: a kertbarátkor foglal­kozása. Vecsésen, 16-tól: mű­vészi torna a.3. sz. óvodában, 17-től: a művelődési házban, 17-től: az A/48 galambászkör összejövetele. 18-tól: a kertba­rátkor foglalkozása a pince­klubban. Léva—Sahi © Buszkirándulás Dr. Varga János 1941-ben Farmoson született. Húsz eszten­deje dolgozik a Monori Állami Gazdaságban. s ez idő alatt a gyskornókságtól indulva eljutott az állattenyésztés legmaga­sabb szintű irányításáig. Mindezt pagyfofcú szakmai hozzáér­tésének, példamutató emberi magatartásának és a dolgozókhoz fűződő elismerésre méltó viszonyának köszönheti. Széles körű politikai, szakmai és emberismerettel rendelkezik.. Eleven jó kapcsolatai az állategészségügyi hatósággal, az Állatorvostudományi Egyetemmel, a gazdaság érdekeit szol­gálják — tartják róla a munkahelyén, ahol eddigi tevékeny­sége és magatartása alapján tekintélyt vívott ki magának a vezetők és a dolgozók előtt egyaránt. Tíz éve országgyűlési képviselő, ezt a munkáját is elkö­telezetten, a választópolgárok érdekében vállalt felelősséggel végzi. Kiváló munkakapcsolatot épített ki a választókerület politikai és állami vezetőtestületeivel. Képviselői munkájához igényli a rendszeres tájékoztatást, de ő maga is minden segítséget, támogatást megad a politikai, gazdasági, társadalmi célok megvalósításához. Monor, illetve az egész választókerület kommunális ellátottságának javításai hoz. Megkülönböztetett figyelemmel segíti az állampolgárok egyéni gondjainak, panaszainak elintézését. A Hazafias Népfront ajánlása leszögezi: eddigi munkája, szerény magatartása révén köztisztelet övezi. A választópol­gárok által is ismert közéleti tevékenysége, áldozatvállalása alapján javasolta a HNF országgyűlési képviselőnek történő jelölését. Egynapos autóbusz-kirándu­lást szervez május 29-én a Monori Tömegsport Egyesület Csehszlovákiába, Léva—Sahi útvonalon. Indulás reggel 5.30. kor a monori buszpályaudvar­ról. Részvételi díj 280 forint. Jelentkezni lehet május 10-ig Kucsera Károlynénál, a termé­szetbarát-szakosztály tagjánál, Monor, Ságvári u. 15., minden délelőtt. Mm Mozi Gombán, hétfőn a művelődé­si házban, 18 órától: Harctéri regény. Gyomron, a művelődé­si házban, 16.30-tól: Redl ezre­des I—II. Monoron, 16-tól: Kisapák és nagyapák, 18-tól és 20-tól: Mairaton életre-halálra. Pilisen, 17.30-tól és 19.30-tól: Szerelem csapdája. A Feiső-Tisza-vidék ajándéka A Rákóczi-hagyomány ápolói A napokban tartotta meg a gyömrői idős Pál Mihály baráti kör egyik legsikere­sebb rendezvényét, s egyben bemutatták az érdeklődőknek a legújabb kiállítási anyagot: a százéves szövőszéket, a ken­de:- és lenfeidolgozás vala­mennyi eszközével együtt, a község történetét bemutató fotódokumentációt átrendezett formában, s a néhai, Munká- csy-díjas szobrászművész, idős Pál Mihály nevét és alkotá­sait őrző emlékszobát. Magára az eseményre II. Rákóczi Ferenc fejedelem ha­lálának 250. évfordulója alkal­mából került sor. A kora esti órákban azzal kezdődött, hogy a gyömrői 2-es számú iskola tanulói gyönyörű műsort ad­tak, amelynek rbottója Rá­kóczi gyömrői beszéde volt. Rakó József, a baráti kör helytörténeti csoportjának ve­zetője, a rendezvény előadó­ja külön is felhívta a figyel­met arra, hogy a beszédnek óriási jelentősége van nem­csak Gyömrő, hanem az or­szág történelmében, és iroda­lomtörténeti emlék voltában. Ugyanis a fejedelem a Fel- ső-Tiszá' vidékén állomásozó seregeit rendelte Gyömrőre, ahol a Mányaréten mondta el híres beszédét a kuruc kato­náknak. Az 1705-ben elhang­zott beszédet a fejedelem sa­ját kezűleg írta, s mint ilyen, az egyetlen, ami fennmaradt teljes terjedelmében. Ez volt az egyik esemény, ami Gyomrot a Rákóczi-ha- gyományhoz fűzi, a másik még korábbi, a fejedelem 1704. évi gyömrői tartózkodása. El­mondta azt is Rakó József, hogy megvan a gyömrői ku­rucok névsora, majd új adat­tal állt elő. Eszerint Gyömrő földesura Kajali András együtf indult 1703-ban Ráday Pállal Tokajba, hogy hűség­esküt tegyenek a fejedelem­nek. Mindketten a fejedelem udvarában maradtak. Kajali András Rákóczi szenátora lett, Ráday Pál pedig a kan­cellárja. Ráday Pál vette fe­leségül Kajali lányát, így lett aztán Ráday, a péceli földes­úr gyömrői földbirtokos is. Azután Rakó József még egy bejelentést tett: a Felső- Tisza-vidékről, ahonnan Rákó­czi hadai Gyömrőre érkeztek, a vajai vármúzeum bronzba öntött Rákóczi-portrét, dom­borművet küldött a gyömrői tájházba, a fejedelem halálá­nak 250. évfordulója alkal­mából. Leírhatatlan izgalom lett úrrá a tájházban jelenlévő­kön, s alig várták, hogy lás­sák a messziről . érkezett ajándékot. Végül a helybeli Tölli La- josné adott elő régi éneke­ket. Palotai Sándor, a 2-es számú iskola igazgatója to­vábbi érdekes dolgokról szá­molt be. — Iskolánk 1088-as Zrínyi Ilona úttörőcsapatának ha­gyományőrző tevékenysége már nem újkeletű. Hadijáté­kokkal emlékezünk a Rákó­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1985. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ Nem elég a célt ismerni Tudni kell, hol kezdődött az út Életképekkel és történések­kel — amelyek alapján a köz­vélemény többnyire ítélni és általánosítani szokott — az ut­ca naponta szolgál, és ezeket akár a végtelenségig is lehet­ne sorolni. Ma reggel például, mielőtt a szerkesztőségben el­kezdtem volna a munkát, töb- bedmagammai vittük jól felöl­töztetett csemetéinket az óvo­dába, mert még igen hidegek a reggelek, és azt láttuk, hogy az egyik megbillent falú ház­ból kitódul öt gyerek. Egyik kicsi, másik még kisebb, kö­zöttük egy bölcsődés korú kis fésületlen, maszatos, akinek nyári szoknyája alól kivillant meztelen feneke, és apró mezít- lábaival iparkodott a többiek után. A felnőttek közül akadt, aki rémülten és tehetetlenül megtorpant, akadt, aki mo­solygott. és azt mondta: — Nyugalom, ez aztán nem fog megfázni! Az általános bámulás és a megjegyzések megállították a kis csoportból az egyik na- gyob blánykát — lehetett vagy ötéves —, aki mintegy anyai jogoktól vezérelve jól felpofoz­ta a mezítlábast, felvette és cipelni kezdte, s miután a bömbölés elhalt a kapu mö­gött, helyreállt a csend. A napokban — nem is hős z- szú idővel azután, hogy a me­gyei cigány koordinációs bi­zottság Monorra kihelyezett ülése tárgyalta meg alaposan a témát — ismét napirendre került az MSZMP monori vá­rosi jogú végrehajtó bizottsá­gának ülésén a cigány lakos­ság társadalmi beilleszkedésé­nek helyzete, különös tekintet­ezi-szabadságharc gyömrői vitézeire, s magára a törté­nelmi eseményre, s az idén kilencedszer tartjuk meg a névadónkról elnevezett Zrí- nyi-emléktúrát. Az egyik ko­rábbi túra során eljutottunk a szovjet határig. De a legnagyobb élmény az volt, hogy a vajai múzeum­ban egy kiállított eredeti kin­csesládában őrzött „kutyabő­rön”, amely egyféle alapítóle­vél, megtaláltuk az ország el­ső Libertás Örsének írott em­lékét. Az első Libertás Örs vezetője a gyömrői ifj. Godány Gyula volt, aki fél évtized­del ezelőtt, egy Szabolcs- Szatmár megyei ünnepségen Szűcs Istvánnétól, az akkori országos úttörő főtitkártól vet­te át a munkáját elismerő díszplakettet. Tehát ezt a libertás akciót folytatjuk itt Gyömrőn, azzal gazdagítva, hogy a vajait! pon­tosan másoló kincsesládát csináltunk Űnyi István fes­tőművészünk közreműködésé­vel, s benne fából készült li­bertásokat helyezünk el, amikből azok kapnak egyet- egyet, akik segítik a csapat munkáját, vagy a Rákóczi- hagyomány ápolását. Aszódi László Antal tel az egészségügyi viszonyok­ra. Rágyánszki Pál, a körzet- központ tanácsának elnöke ál­lította össze az anyagot, ő adott szóbeli kiegészítést s választ a kérdésekre. Monoron és Vonzáskörzeté­ben a mintegy 110 ezer főnyi népességből a tavalyi, nem egészen pontos adatok szerint 2 ezer 199 főnyi a cigány la­kosság. Ez a szám az utóbbi öt évet tekintve csaknem nyolc­száz fő emelkedést mutat. A közigazgatási területen a ci­gány lakosság 46 százaléka munkaképes korú, ezen a kö­rön belül 78 százalék rendel­kezik állandó munkaviszony­nyal, 4,6 százalék időszakosan, 16 százalék pedig alkalman­ként vállal munkát. Lakás- helyzetük az elmúlt tíz évben jelentősen javult, ennek elle­nére még mindig kilenc tele­pet tart nyilván a hatóság, ahol 69 csalad él szociálisan nem megfelelő körülmények között. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a telépek vis­kóiban több generáció is együtt él, s az elköltözöttek után mindig maradnak vissza családtagok, rokonok, „igény- jogosultak”. Ahol elkezdeni célszerű és leginkább érdemes a változta­tást: az óvodás korú gyerekek. Négyszázkilencvenen vannak, közülük 73 jár óvodába, ahol olyan körülményekkel talál­kozik, amelyek később megér­lelhetik benne az előbbre lé­pés igényét. Napközibe a 427 általános iskolás közül hetven- hármat sikerült elhelyezni. Csökkenő, de még mindig ma­gas a bukott tanulók száma, tanulmányaikat befolyásolja a szegényes szókincs, az általá­nos magatartási normákhoz való alkalmazkodási nehézség, a szülők írástudatlansága, ala­csony műveltségi szintje. Ör­vendetes azonban, hogy mégis egyre többen végzik el az álta­lános iskolát. Akcióterv határozza meg a monori vonzáskörzetben a ci­gányügyi koordinációs tevé­kenység egészségügyi és szo­ciális feladatait. Kiemelten kezelik az anya- és csecsemő- védelmet. a közegészségügyet és az egészségnevelést. A ve­szélyeztetett családokat nem­csak az orvosok és a védőnők, hanem a vöröskeresztes aktí­vák és a pedagógusok is láto­gatják. Nő a cigány lakosság részvétele a család- és nővé- dfelmi tanácsadásokon, az egészségügyi felvilágosító elő­adásokon, s bizonyos eredmé­nyek tapasztalhatók már a családtervezés területén. A cigány gyerekek gondo­zása és gyógyítása nagy és ne­héz feladat az egészségügynek. Tavaly a vonzáskörzetben 64 cigány csecsemő született, kö­zülük 14 volt a koraszülött — s ez százalékos arányban jó­val magasabb a nem cigány koraszülésekénél. Oka ennek, hogy 14—16 éves korban már szülésre vállalkoznak, s a ter­hesek nemigen tartják be az orvos tanácsait. A kis súlyú babákat gondozni, ápolni nem egyszerű, s előfordul az is, hogy a javasolt gyógykezelést elhanyagolják, sok esetben sa­ját felelősségükre tagadják meg a kórházi elhelyezést... Rendkívüli eredmény viszont, hogy tavaly a védőoltásokat már 99,57 százalékban sikerült teljesíteni. A cigány telepek egészségügyi viszonyai javul­tak ugyan az év.ek során — vannak közkutak, ingyenes, in­tézményes szemétszállítás —, a telepeken élők életvitelének, gondolkodásmódjának megvál­toztatása ellenben igen lassú folyamat. A KÖJÁL, a Vörös- kereszt és a tanácsok összefo­gásának eredményeképpen für­detőkonténerek is kerültek a telepekre — a rongálások utá­ni rendszeres karbantartás azonban jelentős összeget emészt fel. A párt-végrehajtóbízottsági ülésen sorra felmerültek azok a kérdések, amelyeket a hely­zetet alaposabban ismerő és tárgyilagosan szemlélő állam­polgár is feltesz olykor. Mert a számos, eltagadhatatlan eredmény a cigány lakosság érdekében született — de vár­ható-e, ami elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek: hogy velük együtt dolgozzon tovább a közösség az újabb éredményekért? A hozzászólá­sokból az is kiderült, hogy van iskola, ahol a cigány tanulók bukási aránya alacsonyabb a nem cigány diákokénál, s hogy például a bűnözések emelkedő számában is kisebb a részük — — különösen az ifjúsági bűn­elkövetők esetében —, mint azt a számokat nem ismerők oly­kor hangoztatják. Évszázados gondokat évti­zedek alatt egy csapásra meg­változtatni, az elmúlt rendszer által hátrányos helyzetű kö­zösségbe kényszerített, régi szokásokkal és törvényekkel átitatott emberek gondolko­dásmódján egyik napról a má­sikra változtatni nem lehet — összegezte Skribek József, az MSZMP monori városi jogú bizottságának titkára az el­hangzottakat. Hiszen nem rosszak az ered­mények — bár irritálóak a ki­rívó hiányosságok is. De mint a párt-végrehajtóbizottsági ülésen is elhangzott: nem elég a célt ismerni és annak irányában haladni, tudni kell, hol kezdődött ez az út, mert csak í&y érthető meg, miért jár annyi buktatóval. K. Zs. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek. szomszédoknak és mun­katársaknak, akik szeretett fér­jem. édesapánk, nagyapánk és dédnagyapánk. id. Szelei József temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és együttérző részvétnyilvánítá­sukkal osztoztak a hozzátartozók fájdalmában. Gyászoló család (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) PRV-NAPOK MONORON A Forrás Áruház ajánlata: kétrészes női divatruha, 997 Ft helyett 698 Ft női köntös, 1220 Ft helyett 854 Ft női köntös, 1020 Ft helyett 714 Ft Divatos, lánykaméretű jerseyruhák 30%-os árengedménnyel és gyermekdzsekik reklámáron. A Bétex ajánlata: nyári vászon, 126,- Ft helyett 88,20 Ft matlasszé, 81.— Ft helyett 56,70 Ft karton. 63,50 Ft helyett 44.50 Ft blúzanyag. 43,10 Ft helyett 30,20 Ft selyem, 181,— Ft helyett 126,70 Ft jersey. 265,— Ft helyett 185,50 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat!

Next

/
Thumbnails
Contents