Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-22 / 93. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxix. Évfolyam, 93. szám i985. Április 23., hétfő Gyermekétkeztetés Ingadozó fejadagok a mérlegen Önmaga napszámosa Sárga sártenger hátán Gyanúsan sokféle, bizonytalan eredetű tészta úszkált a napközis gyerekek asztalára tett levesben. Nem első ízben. Rossz volt és gusztustalan. Nézték, nézgélték a nevelők, s mondták, hogy na ebből eny- nyi elég, majd segítségért fordultak az illetékeshez. Az illetékes helyt adott a bírálatnak, fogta magát, és elballagott a Cegléden működő étterembe (ahonnan a napközi kapja az ebédet) magyarázatot kérni. — Ja, kérem — csodálkoztak el az étteremben —, ha nem tudná, ez egy olasz ételkülönlegesség. — Az illetékesnek elakadt a lélegzete, mert más egyebet nemigen tudott tenni. Az egészben az a legsiralmasabb, hogy igaz a történet, és hogy ha megkérdeznénk, a járókelők többsége öt hasonló históriával tudna kapásból szolgálni. A helybeli szülők és óvónők meg is tették ezt, nem kellett messzire menniük, hiszen a környezetükben lévő csemeték táplálkozása kiváló tapasztalatokat adott, ráadásul meg is kérték a ceglédi Népi Ellenőrzési Bizottságot: tájékozódna arról, vajon a Dél-Pest megyei Áfész 71. számú konyháján miként értelmezik a közétkeztetés fogalmát. A népi ellenőrök Vizsgálata nyomán kibontakozó kép korántsem nevezhető derűsnek, de vészharang megkondí- tására sincs okunk. Viszont kiderült, hogy gyerekeknek főzni, az bizony nem azonos egy egyszerű üzleti vállalkozással, ami esetleg a haszon reményével kecsegtet. Valami kis többlet kell ehhez, egyébként ösz- szekeverednek a dolgok, s az apróságok gyömöszölhetik magukba az „előkelő olasz ételkülönlegességek” sorozatát. A 71. számú konyha, ami az ÉVIG ceglédi gyárának területén székel, s ami igencsak jelentős szerepet mondhat magáénak a város közétkeztetésében, naponta több mint kétezer adagot állít elő. ebből ezren felüli mennyiséget küld el 18 óvodába. Az úgynevezett központi konyha megszüntetése óta (néhány esztendeje) a ceglédi gvermekkertek egy kivételével a 71-esre szorítLe zajlott Cegléden a közép- iskolások vöröskeresztes vetélkedője. Jól felkészült fiatalok álltak rajthoz, s közülük is a legjobbak mehetnek tovább a megyei versenyekre. Elsősegélynyújtásban, a középkategóriában első a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola csapata lett, második az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, harmadik a Kossuth Gimnázium csapata Szakmunkástanuló kategóriában első a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola csapata, második a 203. Bem József Ipari Szakmunkásképzőé, harmadik az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola gyors- és gépírótagozatáé. Egészségügyi kategóriában a szakközépiskolások kerültek az első, a szakiskolások a második helyre. A csecsemőgondozásban legügyesebbeknek a Kossuth Gimnázium diákjai mutatkoztak, koznak. Ezt a konyhát és a hozzá kapcsolódó büfét ugyanaz a személy üzemelteti és vezeti szabadkasszás formában És viaskodik nap nap után az imént említett fogalomzavarral. Mert vajon mi mással lehetne magyarázni, hogy az első vizsgálati napon, február 14- én a gyerekeknek szánt csorrt- leves kalkulációjában feltüntetett 18 kilogramm csontot (értéke 52,20 Ft) kihagyták a műsorból, viszont, nem tudni, miért, 50 kilogramm nyers hús hozzáfőzésével dúsították a levest. A konyhavezető akként érvelt, hogy igenis belefőzték ők a csontot, ámde ki is hajították, mielőtt az ellenőrök megérkeztek. Hát... Az óvodások egyébként kis bibinek mondanák, ha tudnák azt, hogy az az 50 kiló hús papíron 58,4 kiló volt, de a 8,4 kiló- grammnyi differencia átforrá- zásához csupán a vizsgálódó csapat megérkezésekor kaptak hirtelen kedvet. Ok: edényhiány! Úgyszintén a keveredő fogaknak okozta elbizonytalanodás számlájára írható, hogy az óvodai küldemények porciózása kissé szabadosán, mérés nélkül történt. Az ahogy esik, úgy puffan mérési ely^neto alkalmazását látszik bizonyítani az, hogy az egy gyerekemberre szabott főtt hús mennyisége óvodánként 2,4 és 4,46 dekagramm között ingadozott. Ezzel ellentétben nem ingadoztak a népi ellenőrök, hanem megvizsgálták, hogy vajon a január 1-től február 19- ig húzódó időszakban a konyha számára beszerzett, illetve a főzéshez felhasznált nyersanyagok mennyisége nagyjából megegyezik-e. Nem egyezett meg. Sőt mind virsliből, mind pedig sertéskarajból és marhaapróhúsból nagyobb tételt alakított közétekké a konyha, mint amennyit vásárolt. Legalábbis papiron, és oly módon, hogy február 1-én például a felnőttek sertéspörkölt jéhez 60 kilogramm lapockát és a tetejébe 10,47 kilogramm virslit használtak fel, mármint a kalkuláció szerint. Az étkezési lehetőséget igénybe vevő dolgozók közül senki második a Dózsa György kollégium fiúcsapata lett, harmadik helyre a Török ^lános Mezőgazdasági Szakközépiskolások kerültek. A szakmunkás kategóriában a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóké lett az elsőség, második az ipari szakmunkásképző, harmadik helyre a gyors- és gépírók jutottak. Jelölő gyűlések Április 25-cn, csütörtökön este hat órakor városunkban az alábbi helyeken tartanak tanácstagi jelölő gyűlést: 2-es körzet művelődési központ, 9 -es körzet Várkonyi iskola, 18-as körzet Török János szakközépiskola, 2U-as körzet Malom téri iskola, 37-es körzet Déli úti iskola, 46-os körzet, volt talajjavító vállalat a Pesti úton, 53-as körziet szakmunkásképző intézet. sem emlékezett arra, hogy valaha is virslivel vegyített sertéspörköltöt fogyasztott volna. A virsliből összességében 50,31 kilogramm volt a többletfelhasználás ugyanakkor, amikor a büfében 44,8 kilónyi, olyan virslit dobtak piacra, aminek a beszerzési oldalon hiányzott a fedezete. Mindezek megengednek egy olyan következtetést, ami a konyhát alapvetően spórolós természetűnek láttatja. mert hiszen a kalkulációkban rögzített nyersanyagmennyiségeket ném használta fel teljes egészében. Hosszadalmas lenne a lista, ha mind ide akarnék állítani a fogalomzűr felszínre hozott jeleit. Az bizonyos, hogy a konyha vezetője immár lényer gesen tisztábban lát egy csomó kérdésben, de ahogy mondani szokás, előbb a tanulópénzt le kellett szurkolnia. S bár a konyha helyett sem jól főzni, sem pedig pontosan adagolni nem tudnak, természetesen mégia fölvetődött a felettes szervek felelőssége. A Dél-Pest megyei Áfészé a hatékony belső ellenőrzés elmulasztása miatt, a ceglédi Game- szé, mert nem élt jogaival a menük Összeállításában, a próbamérésben, a kalkuláció ellenőrzésében ,stfc>., valamint. a hatósági jogkörökkel felruházott egységek, mint a városi tanács egészségügyi, művelődésügyi, műszaki, termelés- és ellátá'sfelügyeleti osztálya, a KÖJÁL, mert a gyermekélelmezés területén rájuk kirótt feladatokat nem a kellő összehangoltsággal végezték. A vizsgálat lezárult, tanulságait az érintettek, úgy tűnik, megszívlelték. Legalábbis: az elemózsia, javult. Ezer gyerek a megmondhatója. Nem véletlen, hogy nagy a tekintélye a környéken. Magatartása, emberi problémák iránti fogékonysága és segítőkészsége, katonatiszti múltja, munkabírása, és egyáltalán egész életvitele vívta ki az emberek elismerését. Gyakran ad jó tanácsot a segítségért hozzá fordulóknak, segít megfogalmazni a kérvényt, hivatalos válaszlevelet, rendben tartja a tanyai postaládák környékét, besegít a szomszédos boltnak a lakásában levő segélykérő telefonnal a rendeléseknél, s ha éppen úgy jön ki a lépés, kiviszi a telefonon kapott táviratot. Hivatalosan is minden évben 100 óra társadalmi munkát vállal. Pedig van saját gazdasága, s hét éve nyugdíjas. Kovács Lajosról van szó, aki Csemő község XII. kerületében, a Bekötő út 14-es számú házban lakik feleségével s nagymamájával. — Nagykőrösi születésű vagyok, itt nőttem fel a tanyán, innen jártam iskolába Csemő- be. Elköltöztünk innen a későbbiekben, de amióta nyugdíjas vagyok, itt élünk hármasban. Van egy 800 négyszögöles földünk, azon termelünk szőlőt, gyümölcsöt, konyhakerti -növényeket. A gazdaságban van baromfi, nyúl, a malacokat most adtam le az anyával együtt, nem szerződéses alapon, csak ahogy szoktam, mindig a szaporulattól válók meg. De mostanában majd nemigen foglalkozom malacokkal, mert elég rossz a tápellátás itt a tanyán. Maradok a kisállatoknál. — Nemrég fiatalítottam azt a szőlőt, amiben apám mindig görbe derékkal dolgozott évtizedeken át. A termés nagyobb részét szőlőként adom el a termelőszövetkezetnek 6—7 forintjával. Haszon nem sok van rajta, sőt, ha a drága permetezőszereket számítom, akkor még veszteséges is. Forintot visszanyerni csak a saját munkámmal tudok, hiszen önmagam napszámosa vagyok. De a veszteséget a konyhákért behozza, a mák, a zöldség, a tök, a gyümölcs. így nem kell piacra, mennünk. De ezekért a terményekért keményen. meg kell ám dolgozni a homokon! Mert itt sárga futóhomok van, amit arra visz a szél, amerre éppen akar. Nem is tűri meg a hátán csak azt, aki becsületesen megdolgozza! S bizony van, akit nem fogad be — meséli Kovács Lajos. Menet közben a családra terelődik a szó. Vendéglátóm három fia közül az egyik Kaposvárott, a másik Szolnokon hivatásos katona, a harmadik a székesfehérvári Könnyűfémműben dolgozik, de ő sem lett hűtlen a sereghez, mert tartalékos zászlós és munkásőr Nagy meglepetésemre az is kiderül, hogy a felesége is a katonaságnál kereste kenyerét, amíg nyugdíjas nem lett, mert. a székesfehérvári helyőrségi klubban dolgozott. — Tiszta a lelkiismeretem, s a napi gondokat leszámítva elégedettnek érzem magam — mondta befejezésül a nyugdíjas katonatiszt. Elbúcsúztam tőle, hogy megbirkózzam ismét, ezúttal hazafelé, a sárga homok sártengerével... Aszódi László Antal A napokban zajlott le az al- bertirsai 1075. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapatban a könyvtár, a népfront helytörténeti albizottsága és az úttörőcsapat vezetősége által hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett helytörténeti vetélkedő. Sok diákot megmozgatott a felhívás. Szántó József hely- történeti kutatásokkal foglalkozó pedagógus irányításával gyűjtötték az anyagot, készítették az írásbeli munkákat. A dolgozatok értékelése után hét csapat jutott be a döntőbe, ahol szóbeli beszámolóikkal és a villámkérdésekre adott feleleteikkel bizonyították tudásukat. A hallgatók, szurkolók ismeretei is bővültek a vetélkedőt figyelve. Visszarepültek több évszázadot a múltba, a település történetével ismerkedve. Beszámolók hangzottak el a Tanácsköztársaság idején lezajlott helyi eseményekről, a népszokásokról, a Micsurin Termelőszövetkezet vermutüzeméről, a könyvtár megalakulásáról, az iskolák történetéről és az úttörőmozgalom kibontakozásáról, eredményeiről. A verseny végén oklevéllel, könyvvásárlás i utalvánnyal Ha az őszi vetésű gabona hektáronkénti termésének tavalyi átlagát, a 60 mázsát veszem összehasonlítási alapul, akkor azt mondhatom, hogy idén — jó idő esetén —, az átlag lehet ennél négy mázsával nagyobb, de ha száraz tavasz járja, akár tíz mázsával kevesebb is — vélekedik Balogh László, a ceglédi Lenin Tsz növénytermesztési főágazat vezetője, április harmadik hetének közepe táján. Ha megrendelhetném az időjárást — fűzi tovább a szót —, április második felében 25, májusban pedig 60 millimé- ternyi eső szóródna a földekre. ez utóbbi két részletben. Teljesül-e vagy sem a kívánság, majd kiderül. Annyi már most bizonyos, hogy a hátunk mögött hagyott tél a leninesek terveibe is beleszólt. A búza 10 százalékát elvette, főképp a jugoszláv fajták tűrték rosszul a fagyot, ellentétben a martonvásáriak- kal. Ráadásul 10 hektárnyi belvizes területen kipusztult, illetve 20 százalékosra fogyott az őszi árpa tőállománya. Helyére tavaszi árpa került. — A tavaszi munkákkal egyhetes késésben vagyunk az előző évi hasonló időszakhoz képest. Más a helyzet, ha a teendők időjárásbeli föltételeit nézzük. Mert igaz ugyan, hogy a napraforgó már április derekán a földben szokott lenni, ám ahhoz legalább 10 fokos talajhőmérséklet kell. Viszont ez idáig csupán 8—9 fokos volt. Mindegy, most már nem tudjuk tovább halogatni a kezdést. Egyébként a tavaszi vetésre szánt földtestek előkészítése most igen nagy figyelmet (és több munkát) igényel, mert a szokványosnál tömörebb a talaj. Az április elején elvetett búza kikelt, szép a tőállo- mány, zöldborsóból eleddig két szakaszban 100 hektárnyi Koszorúzás, megemlékezés Lenin születésének évfordulója alkalmából április 22- én. hétfőn délelőtt 11 órakor koszorúzás! ünnepséget tartanak Cegléden álló szobránál. A városi pártszékházban április 24-én, szerdán délután egy órakor rendezik meg a propagandisták napját. Gecz- kó József, a Politikai Főiskola tanára a párt vezető szerepéről és szövetségi politikájának főbb kérdéseiről tart előadást,• majd kitüntetéseket, jutalmakat adnak át a legjobb propagandistáknak. jutalmazta a zsűri a pajtások igyekezetét, de ennél talán többet jelentett az az ismeret- anyag, amivel egymást gazdagították, és annak az érzésnek az elmélyülése, hogy Albert- irsa a haza egy kis darabja. Kokas Ferencné tanár Hangverseny Április 22-én, hétfőn este hat órai kezdettel tavaszi hangversenyt rendeznek Cegléden a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. A műsorban a ceglédberceli Dózsa György Művelődési Ház vegyeskara, a ceglédi Vasutas vegyeskar, az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola énekkara, a ceglédi Táncsics Mihály általános iskola zenei tagozatának énekkara, a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium énekkara és a városbeli pedagógus énekkar lép fel. Vásár Albertírsán Április 28-án, vasárnap országos állat-, kirakodó- és autóvásárt tartanak Albertir- sán. területet terítettek be. A napraforgó számára 428 hektáron vegyszeres alapkezeléssel készítették elő a területet, azóta már a vetés Is befejeződött, a kukoricáé pedig április 22-én indul. Koncz-kcncert Április 28-án, vasárnap este hat órakor a városi tornacsarnokban rendezik meg Koncz Zsuzsa koncertjét. Az est vendége Bródy János. Közreműködik Móricz Mihály, Németh Oszkár, Len- gyelfi Miklós, Bornai Tibor, Dollak Saly Róbert és Cserepes Károly. Ismét lesz Ceglédi ősz Az idén ismét megrendezik a Ceglédi ősz eseménysorozatát. Az ezzel kapcsolatos előkészítő teendőket megkezdték. Április 23-án délután 4 órakor a városházán megalakul az operatív bizottság, amely a programot szervezi, lebonyolítását irányítja. Mozi Régi magyar film Nem kell messzire mennie annak, aki a honi filmtörténet jeles alkotásaival szeretne megismerkedni. A ceglédi Szabadság Filmszínházban nemrég indított archívsorozat valamennyi darabja jó alkalmat kínál erre. Legközelebb, április 22-én este hat órakor az 1939-b|ett‘ forgatott Halálos tavaszt mutatják be. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Varga Sándor Permetezéshez öltik fel Permetezőruhákat varrnak a Munka- és Védőruházati Ipari Szövetkezet Horváth József utcai részlegében Cegléden. Az AGROKER megrendelésére készülő ruhákból ebben a negyed, évben 10 ezer ötszáz darabot gyártanak. Apáti-Tóth Sándor (elvétele VstélHedő vöröskeresztesek Fiúcsapat az élvonalban A csessemőg©r.dozásban a legügyesebbek Oklevelesek Múltbéli kirándulás A hallgatók és a szurkolók ismeretei is bővültek Esőrendelés Tömör tavaszi talaj A tél a növénytermesztés terveibe is beleszólt
