Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az I. oldalról.) nak titkára a falvak urbani- zálódásának egyik legfontosabb feltételeként az egészséges ivóvízellátást nevezte meg: HÚDOSl JENÖNÉ (Baranya m., 14. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének kesztyűvarrónője felszólalásában kitért azokra a gondokra, amelyek választókerülete egyenetlen település- és demográfiai struktúrájából o H nrl na Ir KAPINYA MIKLÖS (Tolna m., 2. vk.), a Magyar Selyemipar Vállalat tolnai fonógyárának üzemtechnikusa kifejezte egyetértését azzal, hogy a következő 15 éves településfejlesztési koncepció alapján a községek kapjanak többet a településfejlesztésre. NAGY LÁSZLÓ (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 16. vk.), a krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke egyebek között elmondta, hogy megdöbbent az előterjesztésnek azon a megállapításain, miszerint a községek népességszáma a természetes fogyás és a belső elvándorlás következményeként várhatóan nyolcszázezer—egymillió fővel csökken az ezredfordulóig. TÓTH JÓZSEF (Szabolcs- Szatmár m., 17. vk.), a barabá- 6i Béke Tsz gépesítési főága- zatvezetője megállapította, Elnököl Cservenka Ferencné Pest megyei képviselő A képviselők érdeklődéssel figyelik társuk felszólalását hogy a megyében az elmúlt húsz évben számottevő ipar- telepítés indult meg. BOROS LÁSZLÓ (Budapest, 26. vk.), a Posta Kísérleti Intézete híradásipari technikusa a hazai hírközlési problémáiról szólt. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke — élve jogával — válaszolt a vitában elhangzottakra. A MINISZTERELNÖK-HELYETTES ZÁRSZAVA A VITA VÉGÉN Elöljáróban ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés határozatát megalapozó munkaokmányt gondosan áttekintik, és a képviselők észrevételei, javaslatai alapján helyesbítik is, ahol kell. — Valószínűleg több alkalommal vissza kell térnünk annak áttekintésére: nem kényszerülünk-e céljainkat kiigazítani, s az adott szakasznak mr 'elelően változtatni a követelményeket. Ebben a szellemben fogadom el a kormány megbízásából azt a módosító javaslatot, amely a Minisztertanács beszámolási kötelezettségére vonatkozik. A térségi szemléletfelfogásról szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta: — A szándék az. hogy a megyei tervezőmunka tárja fel a megyék közötti és a megyéken belüli térségek kapcsolódásait. Ezt a térségi szemléletet tehát erősíteni fogjuk, és a dokumentumot- kiegészítjük a megyei; településfejlesztési koncepciók, elképzelések eredményeivel. A kormányzat — mondotta — az elmúlt időszakiban is behatóan foglalkozott a népese- ........... dés kérdésével, s újra napihálózat rendre fogja tűzni, hiszen nem nyugodhatunk bele a demográfusok előrejelzéseibe, márpedig vizsgálataikat komolyan kell venni. A kormányzat a kistelepülések fejlődési lehetőségének biztosítása érdekében tört lándzsát egy olyan támogatási rendszer mellett, amelynek előnyeit a kistelepülések közvetlenül élvezhetik, függetlenül attól, hogy az adott időszakban hogyan fejlődött gazdaságuk. — Az elmaradt vagy hátrányos területek fejlesztését sokoldalúan segíteni kell. A foglalkoztatás és általában a gazdaság fejlődésének támogatására indokolt külön programot kidolgozni az érintett megyékkel együtt — mondta végezetül Faluvégi Lajos. Az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját. Ismét Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. FALU VÉGI LAJOS: javaslatot egyhangúlag elfő- tási rendszer korszerűsítésével gadta. összefüggésben az állami pénzNapirend szerint követke- ügyekről szóló 1979. évi II. tör- zett a tanácsi gazdaságirányí- vény módosításáról, valamint a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes tárgyalása. HÉTÉ NY! ISTVÁN: ÚJ SZAKASZT NYITUNK A TANÁCSI GAZDÁLKODÁSBAN A TERVEZÉSBEN NÖVEKEDJEN Hetényi István pénzügyminiszter a kormány nevében előterjesztette a két törvény módosítására irányuló javaslatot. Elismerve a tanácsok eddigi eredményes munkáját a társadalmi élet szervezésében, a társadalmi demokratizálódás és a gazdaságirányítás fejlődése egyaránt megköveteli, hogy új szakaszt nyissunk a tanácsi gazdálkodásban — mondotta. — Célunk az, hogy a helyi és megyei tanácsok növekvő feladataikat még inkább a helyi lehetőségek és igények alapján, azokat önállóan mérlegelve oldják meg. A tanácsi gazdálkodás fejlesztése igényli az állami pénzügyekről szóló törvény módosítását is. Űj módon kell szabályozni a tanácsok bevételi és kiadási lehetőségeit, jogosultságait és kapcsolatukat az állami költségvetéssel. Az előterjesztett javaslatok alapgondolataként a miniszter kiemelte: MSZMP XIII. kongresszusán kitűzött, nemzeti programmá vált célok teljesítéséhez — mondta a pénzügyminiszter, és kérte, hogy a beterjesztett törvényjavaslatokat az országgyűlés fogadja el. Mivel a törvényjavaslatokhoz hozzászólásra senki nem jelentkezett, határozathozatalra került sor. Először az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról készült törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottságnak a tanácstörvény módosításához beterjesztett további módosító indítványát, majd a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításának törvényjavaslatát általánosságban és — a már megszavazott módosításokkal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta az országgyűlés. VÁRKONYI PÉTER: A VÁLLALATOK ÖNÁLLÓSÁGA — Lényegesen javítsuk a helyi önállóság anyagi hátterét. A jövőben döntően a helyi tanácsok rendelkezzenek a VÉDELMI SZERZŐDÉSÜNK BÉKÉNK BIZTOSÍTÉKA A Minisztertancs ezen az ülésszakon a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény módosítását is javasolta az országgyűlésnek. E három — a gazdálkodás szempontjából fontos, egymással szorosan összefüggő — törvény módosítása szerves része annak a kormányzati munkának, amely gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére irányul — mondotta elöljáróban. — Az 1972. évi VII. törvény a népgazdasági tervezésben minőségi változást hozott. A törvény alapelvei a gyakorlatban jól beváltak. Társadalmunk és gazdaságirányítási rendszerünk fejlődése és fejlesztése azonban időszerűvé teszi a törvény néhány rendelkezésének változtatását: a módosítási javaslatok kimondják, hogy a társadalmi szervezeteket, az érdek- képviseleti szerveket, a szakmai és a tudományos testületeket be kell vonni a népgazdasági tervek készítésébe. Ugyanez a szándék fejeződik ki azokban a módosításokban, amelyek a népgazdasági tervezéstől azt igénylik, hogy jobban, megalapozottabban vegye figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat. A második kérdéskörben kiemelkedő javaslatok arra irányulnak, hogy a tervezésben növekedjen a tanácsok, a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége. Az új rendelkezések a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztéséhez igazodva állapítják meg a tanácsok, a vállalatok és a szövetkezetek tervkészítési feladatait, továbbá e szervezetek tervezőmunkájának a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatát. Az új szövegezés az eddiginél egyértelműbbé teszi, hogy az önállóan gazdálkodó szervezetek tervezőmunkája közvetlenül nem része a népgazdasági tervnek. A törvény módosítása azt célozza, hogy az önálló tanácsi és a vállalati tervezés a jövőben még inkább a saját feladatok kijelölésére és végrehajtásuk feltételeinek kidolgozására irányuljon. Az említetteken kívül néhány más módosítást is javasolunk. Ezek elsősorban a tervezés gyakorlatának továbbfejlesztésére irányulnak, mint például tervezési változatok készítése, a tervezés folyamatossá tétele, a folyamatos gazdaságirányítással való összehangolása. Faluvégi Lajos végezetül a Minisztertanács nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — miként azt az illetékes bizottságok állásfoglalása is megerősítette — az országgyűlés változtatás nélkül fogadja el. Ezután — mivel a törvény- javaslathoz hozzászólásra senki nem jelentkezett — határozathozatal következett: az országgyűlés a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényműködési és fejlesztési eszközökkel, és a kiadások nagyobb részét normatív juttatások, pályázati úton elnyerhető céltámogatások és a helyi bevételek fedezzék együttesen. Szűnjön meg a tanácsi gazdálkodással kapcsolatos központi kötöttségek minél nagyobb része. Az egyik teendőnk, hogy a tanácsok bevételei és kiadásai szorosabb összefüggésbe kerüljenek. A biztonságos gazdálkodást szolgálja az úgynevezett szabályozott bevételek növekvő súlya és e bevételek megállapításának módja. Ezt szolgálja az is, hogy a tervezés keretében kialakított kiadási előirányzatok, igények figyelembevételével kerül megállapításra az állami támogatás. A helyi gazdálkodás hatóköre növekszik és csökken a megyék közvetlen elosztó szerepe. A tanácsoknak nyújtott állami támogatás megállapítása, illetve esetleges módosítása az országgyűlés hatáskörébe tartozik. A tanácsi gazdálkodás fokozódó önállósága azt is maga után vonja, hogy a tanácsok költségvetései a jövőben nem szerepelnek az állami költség- vetésben, hanem csupán az állami támogatások rovatával kapcsolódnak ehhez. A tanácsok lehetőséget kapnak gazdasági társulásokban való részvételre, pénzeszközeiket más tanácsoknak átengedhetik. A jövőben az alap- és középfokú lakossági infrastrukturális ellátás fejlesztése, valamint az ilyen létesítmények fenntartása, létrehozása — hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik — általában a helyi tanács feladata lesz. — A módosított törvények társadalmi hatásai véleményünk szerint érdemi hozzájárulást jelentenek majd az Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Várkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy felhatalmazást kérjen az országgyűléstől a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Elöljáróban emlékeztetett arra: harminc évvel ezelőtt, 1955. május 14-én nyolc európai szocialista ország vezető képviselői Varsóban aláírták azt az okmányt, mely létrehozta államaik politikai védelmi szervezetét, a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A Varsói Szerződés tagállamai a szervezet megalakítása óta következetesen síkraszáll- tak a békéért, a nemzetközi biztonságért. Nem törekedtek és ma sem törekszenek egyoldalú előnyökre, erőfölényre, hanem az egyenlőségen, az egyenlő biztonságon, az egymás jogos biztonsági érdekeinek figyelembevételén alapuló, építő jellegű kapcsolatok fejlesztésén munkálkodnak. Kitartó küzdelmet folytattak és folytatnak az európai biztonság megerősítése és az együttműködés fejlesztése érdekében. Emlékeztetni kívánok arra, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének 1969-ben fővárosunkban elfogadott „Budapesti felhívása" nyomán kezdődött meg a helsinki értekezlet közvetlen előkészítése. Közös meggyőződésünk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani, s a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított álláspontja, hogy a világpolitikai helyzetben meglévő súlyos gondok ellenére a kedvezőtlen folyamatok nem visz- szafordíthatatlanok. Jelentős eseményként értékeljük, hogy márciusban Genfben új szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek a nukleáris és űrfegyverzetről. Támogatjuk a szovjet fél törekvéseit a tárgyalásokon, mert hazánk is abban érdekelt, hogy elérjék a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentését, megakadályozzák a fegyverkezési versenynek a kozmikus térségre történő kiterjesztését. Üdvözöljük Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának április 7-i bejelentését is, amely szerint ez év novemberéig szóló hatállyal a Szovjetunió moratóriumot hirdet közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére és leállítja Európában egyéb válaszintézkedéseit is. Határozathozatal következett: az országgyűlés — egyhangú szavazással — felhatalmazta a Magyar Népköz- társaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról szóló okmány aláírására. Az elnöklő Sarlós István a napirend végeztével megköszönte a képviselőknek eddigi tevékenységüket. Az ország- gyűlés — ebben az összetételében — most fejezte be munkáját: június 8-án választásokra kerül sor. Az elmúlt öt esztendő parlamenti tevékenységét értékelve megállapította: az országgyűlés megfelelt a munkájával szemben támasztott követelménynek. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — ezzel befejezte munkáját A Pest megyei képviselők egy csoportja
