Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

1985. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK 5 Fejlesztések a hetedik ötéves terv során A lakosság egyetértésével Mi várható a városban és térségében a hetedik ötéves terv időszakában? Melyek azok a változások, amik meg­határozzák: mit kell építeni, bővíteni, {elújítani, s mit nem? Ezekre a kérdésekre térségünk népességszámának alakulása, az országban betöltött szerepünk, s az anyagi erőforrások adják meg a választ. Rangsorolás Majdnem biztosnak látszik, hogy 1990-ig Szentendre, Po- máz és Budakalász lélekszáma gyarapszik, az idegenforgalom pedig tovább erősödik. Ebből adódik, hogy az eljáró dolgo­zók is többen lesznek, ugyan­akkor növekszik az igény a helyi kenyérkereseti lehetősé­gek teremtésére is. Változik a tanácsi pénzgazdálkodás rendszere. A bevételek na­gyobb része az adott települé­seken képződik, ez azt jelen­ti, hogy az eddigieknél dina­mikusabban fejlődhetnek a községek. Szentendrének a részleges középfokú, Párnáznak és Tahi- tótfalunak a kistérségi köz­pont funíkeiója jut. Leányfalu. Visegrád és Budakalász váro­siasodig Fontos szerepet kap a város- környéki bizottság, mert az igények és a korlátozottabb pénzügyi feltételek közötti fe­szültség szükségessé teszi a települések fejlesztésének ösz. szehangolását, a feladatok rangsorolását.' Félreértés ne essék, a döntés joga a lakossá­gé és a testületeké lesz, a vá­roskörnyéki bizottság javasol és egyeztet. Helytörténet . A lakáshoz jutást elsősorban á fiataloknak és a sokgyerme­kes családoknak teszik köny- nyebbé. A tanácsok fokozot­tabban keresik a házhelyeknek alkalmas területeket. Tovább­ra is igyekeznek letelepíteni a magasan : képzett szakembere­ket. ' Térségünkben sok a régi épület, Szentendrén folytató­dik a belváros, az egyházi és a lakóépületek rekonstrukció­ja, Visegrádon a régészeti ku­tatómunka és helyreállítás. A népességszám növekedé­séből következik, hogy az óvo­dák és az iskolák fejlesztésé­re figyelni kell. A bölcsődés és óvodóskorúaknál az a cél, hogy mindnyájuknak legyen helye ezekben az intézmények­ben. az általános iskolákban pedig mindenütt szűnjön meg váltott műszakiban a tanítás. A középiskolások elhelyezésével van jelenleg legtöbb gond. Az új gimnázium építésének első üteme szeptember elsejére be­fejeződik, s mód nyílik a szak­munkásképzőbe felvett tanu­lók létszámának emelésére. Szükség lenne kereskedő osz­tályok indítására, s szakközép- iskola építésére. A város és környékének kulturális szerepe ismert. A gond jelenleg az, hogy a ren­dezvények nem egyformán szolgálják a helyiek és a turis­ták kulturális igényeit. Ponto­sabban, a Dunakanyarban élők kevéssé használják ki a lehe­tőségeiket. Országos hírű miúzeumháló- zatunk aligha szolgálja a helyi történelmi hagyományok meg­ismertetését. Ezért fontos a helytörténeti múzeum létre­hozása. Idegenforgalom A jövőben a sportok közül az atlétika, a labdajátékok, az asztalitenisz, az úszás, a kajak és a kenu kap kiemelt anyagi támogatást. Az egészségmeg­óvás érdekében a szakorvosi rendelőt korszerű műszerekkel szerelik fel, s az egész térség­ben kialakítják az ügyeleti szolgálatot. A városból és kör­zetéből hiányzik egy szociális otthon is. A kereskedelmi hálózat leg­gyengébb pontja az iparciklk- eilátás. Ezen javít valamit a bútoráruház, de tennivaló még .bővefí marad. Az élelmiszer- választék bővítése főleg a ma­gánboltok szaporodásától vár­ható. Nagy lehetőségek rejle­nek az idényjellegű üzletek és a mozgóárusítás fejlesztésében. A térség jellegét a hetedik ötéves tervben is az idegen- forgalom és az üdülők számá­nak gyarapodása határozza meg. Az utóbbiak azonban csak azokon a területeken ter­jeszkedhetnek, amelyeken a fejlesztés költségei nem halad­Elefeszítstt gerendák Megnyílt a gyár boltja ják meg a parcellázásból vár­ható bevételeket Arra kell számítani, hogy a közművek bővítése egyre inkább a tár­sulások feladata lesz. A Du­nakanyarban kevés a szálloda. Több kellene magánpanziók- ból, motelekből, pihenő és tu. ristaközpontokból. Az utób­biak kialakítására elsősorban Visegrádon, Kisorosziban és a szentendrei Duna-parton van lehetőség. Közművek Körzetünk a főváros fontos vízbázisa is. Eggyel több nyo­mós ok arra, hogy a közmű- és kommunális ellátás az elő­ző évekénél dinamikusabban fejlődjék. A tanácsok főleg er­re fordítják a településfejlesz­tési hozzájárulás bevételeit. A hetedik ötéves tervben folyta­tódik a csatornaépítés Szent­endrén, Visegrádon, Pilisszent- kereszten, Pomázon. Kisoro­sziban és Tahitótfaluban. Né­hány településen ezek közül a munka már évekkel korábban megkezdődött, a többi helye­ken a tervezésnél tartanak. Tovább bővítik Szentendre szennyvíztisztító kapacitását. Sokat kell javulnia a szemét- kezelésnek és -szállításnak, mert az igényeknek megfelelő környezetvédelem enélkül nem képzelhető. A gázhálózat bő­vítése egyelőre Szentendrén folytatódik. Lesz tehát bőven munka az elkövetkező esztendőkben is. Nehéz feltételek között, a ta­nácsok számára fokozódó gaz­dasági önállósággal. A június­ban újjáválasztandó testüle­teknek nagyon kell ismerniük a gazdálkodás lehetőségeit, a döntéseiknek nagyobb súlyuk lesz, mint bármikor ezelőtt, így a lakosság tevékeny köz­reműködésével és egyetértésé-, vei jelentős eredményék eléré- ■sére lesznek, képesek. SZENTENDREI *zrtMan A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Párbeszéd pedagógusokkal Fórumon kaptak választ A város tanácselnöke fóru­mon találkozott a pedagógu­sokkal. Marosvölgyi Lajos előbb a hetedik ötéves terv településfejlesztési elképzelé­seit ismertette, majd a részt­vevők kérdéseire válaszolt. Kiragadunk néhányat a leg­fontosabb témák közül, ame­lyek napjainkban foglalkoz­tatják a Szentendrén dolgozó óvónőket, tanítókat, tanáro­kat. Elhangzott például az a kérdés, hogy miként lehetne lakáshoz juttatni az egyedül­álló, harminc éven felüli, jő! dolgozó pedagógusokat, akik már kinőttek az átmeneti szol­gálati szobákból, s végre sze­retnék a maguk életét élni. A lakáselosztásnál hátrányos helyzetűek, mert egyedülál­lók, de annyi pénzt, amennyi egy lakás vásárlásához szük­séges, a fizetésükből nem tud­nak összegyűjteni. Szívesen költöznének garzonokba, ám ezekből keveset építenek. A tanácselnök válaszként felso­rolta azokat az eseteket, ami­kor a tanács egyedülálló pe­dagógusnak biztosított lakás- vásárlási lehetőséget. Ugyan­akkor egyetértett azzal, hogy az esetek nagy többségében egyelőre nincs megnyugtató megoldás. Hogyan helyezik el szep­temberben a gyerekeket a Felszabadulás lakótelep isko­lájában? Az elmúlt években ugyanis már tanterem lett a gyakorlóműhelyből, négy zsi­bongóból, a könyvtárból, az úttörőszobából és a tanáriból. Belső leválasztással nem le­het tovább növelni a tanter­mek számát, hiszen a körül­mények már így sem megfe­lelőek. Az iskola igazgatója azt kérte, hogy a közeli óvo­dában — ahol erősen csök­kent a nebulók létszáma —, alakítsák ki a tantermeket az újabb osztályok számára. A tanácselnök nem tudott megnyugtatóan válaszolni ar­ra, hogy lesz-e — belátható időn belül — minden oktatá­si intézmények telefonja. Az., sem valószínű, hogy közvetlen buszkapcsolatot lehet létesíte­ni ízbég és a Felszabadulás lakótelep között. Megnyug­tatta azonban a pedagóguso­kat, hogy ígéretet kaptak: váltott műszakban az 1985/86- os tanévben sem fognak taní­tani Szentendrén. Hírek a város életéből — Zárszámadás. A városi tanács megtárgyalta az 1984- es évről szóló beszámolót. A testület egyebek között rheg- á!iá]Sft'tfítá, hogjf a távalyiTej-" Sportpályát építenek A lapunkban is megjelent híradásból sokan értesültek arról, hogy Kisoroszi a köz­ségek közötti megyei telepü­lésfejlesztési versenyben a második helyet szerezte meg. Minden lakos 4579 forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett. Jelentős volt a kész­pénzben befizetett összeg is. A helyezésért hétszázezer forintot kapott a község. A tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén döntött az összeg felhasználásáról. csatornahálózatának kiépíté­sét. A lakások rákötésének költségei hosszabb időre meg­terhelik az otthonok költség- vetését. Természetesen szíve­sen fizetnek, mert hasonló nagyságú csatornázott telepü­lés alig akad az országban. További lehetőségekhez te­hát a maguk erejéből juthat­nak Kisorosziban is. Eddig már bizonyították: a település fejlesztését a szívén viseli a lakosság. lesztések közműcentrikusak voltak. Egy év alatt még so­ha nem épült ilyen hosszú­ságú gáz-, víz- ésvillanyhá­lózata Összesem ao társulás- foglalkozott ezekkel a témák­kal. Már alakult közösség út-, csatorna- és telefonvezeték építésére is. — Jól haladnak. A Csősze­relő Vállalat dolgozói a belső gépészeti munkáknál tarta­nak a gimnáziumban. A va­kolást befejezték. Kezdik a belső burkolást és a festést. Ügy tűnik, nincs akadálya a szeptember elsejei nyitásnak. — Folytatják. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat április elsején a malomépület alatti pincék megerősítésével foly­tatja a tavaly megkezdett munkákat. Májusban az ugyanitt található támfal megerősítésére is sor kerül. Választ vár! Postafiók 57. A Pest megyei Hírlap szentendrei különkiadásá­nak a mai naptól kezdő­dően 57-es a postafiókszá- ma. Akinek az olvasók kö­zül számunkra közlendője van, a következő címre küldje leveleit: Pest megyei Hírlap szentendrei külön­kiadása 2000. Szentendre, postafiók 57. Szeretnénk elérni, hogy minél többen szerepeljenek híradásainkban, cikkeink­ben. Akinek közérdekű be­jelentése van, vagy segít­ségre szorul, keressen min­ket! A Postafiók 57 rovat­ban kérdéseket lehet fel­tenni a város vezetőinek, az újságnak. A választ ugyanezen a helyen közöl­jük. Olyan szondának szán­juk e rovatot, amely képes felmérni, hogy milyen problémák foglalkoztatják az adott időszakban az ol­vasóinkat, mi a véleménye a lakosságnak a várospoli­tikában hozott döntések­ről? A Postafiók 57-et a Uv­kosság véleménye fogja él­tetni. Reméljük, hogy so­kan élnek a körzetben olya­nok, akik eredményeinkre büszkék, a visszásságokra pedig bosszúsan reagálnak. Indításként választ sze­retnénk kapni arra, hogy véleményük szerint a pap­szigeti vagy a leányfalui strand medencéje fedhető-e bo gazdaságosabban úgy, hogy az téli fürdőzésre al­kalmassá váljék? Milyen megoldásokat tartanának jónak? Hajlandó volna-e a körzetben élő lakosság tár­sadalmi munkára és anyagi áldozatra a cél elérése ér­deké-ben? Várja segítségüket a Pos­tai iők 57! A tanácsnál kapható Gázkötvények Gázkötvényeket vásárolhat­nak a szentendrei lakosok április 24—25-én, szerdán és csütörtökön reggel kilenc órá­tól a városi tanácsnál. A köt­vények összesen 7 millió fo­rint értékben kerülnek forga­lomba, darabonként 10 ezer forintért. A kamat 11 száza­lékos, a lejárat 6 év. Világjáró szakmunkás Kerámiagyárak híres építője Öröm minden életképes új kezdeményezés, ami az épít­kezést segíti. Ezernyi gonddal küszködnek, akik saját erőből kezdenek a nagy vállalkozás­ba. és falakat húznak, tetőt raknak. Számít minden forint, amivel olcsóbb lehet az ott­honteremtés. ha jól szervezik a munkát, ha egyszerűbbé vá­lik az ’ anyagbeszerzés. Egy- egy jó tanács, vagy ötlet is aranyat ér, ha időben érkezik. S amiről most számot ad­hatunk valóban jelentős dolog. Gyári bolt nyílt a BMV-ben, ahol az építkezőket érdekes újdonsággal ismertetik .meg és kiszolgálják őket. Lássuk hát, hogy miiről van szó. Francia licenc alapján ta­valy kezdték meg az előfeszí­tett gerenda gyártását. Múlt évben sikeres volt a próba­gyártás. Idén már nem. keve­sebb, mint egymillió folyómé­ter készül az új cikkből. A gyári bolt — a vállalat váci gyárában is nyílt ilyen — el­sősorban a helyi és a környék­beli lakosság igényeinek a ki­elégítését szolgálja. Az új cikket ma még keve­sen ismerik, hiszen csak idén kezdődött a sorozatgyártás. Előnyös, hogy a kívánt mére­tűre levágott előfeszített ge­rendákat béléstesttel együtt árusítják. Az pedig már kereskedelem­politikai szempont, hogy a gyári boltban egyelőre nem számolnak fel kiskereskedel­mi hasznot, ami gyakorlatilag annyit, jelent, hogy a beszer­zés tíz százalékkal olcsóbb, mint egyébként A városi tanács támogatta az új kezdeményezést, mellyel egyebek között azt a sajnos sok helyen tapasztalható gya­korlatot lehet elkerülni, hogy a maszek fuvarosok felvásárol­ják az új cikkeket, és másfél- kétszeres áron adják tovább a vásárlóknak. Az üzlet kinyitott, a gyártás folyamatos, és helyi értékesí­tésre is megfelelő készlet áll rendelkezésre. A szakemberek véleménye szerint azok járnak legjobban akik mér tervezés­kor figyelembe veszik az új eljárásokat kínáló lehetőséget. A műszaki adatokat ismer­tető prospektusok bárkinek ingyen rendelkezésére állnak. A község lakóinak régi vá­gya, hogy a jelenlegi szemét­telep helyén sportpályát ala­kítsanak ki. Ezzel a környeze­tet is szépítik, védik, s a falu központjában lesz szabadidő- centrum. Azzal tisztában vannak, hogy a nagy terv megvalósí­tásához kevés a hétszázezer forint. A hiányzó összeget társadalmi munkával kíván­ják kiegészíteni. Annál is in­kább, mert a következő évek­ben már kiadások is lesznek. Ugyanis megkezdik a község Tatár Jánosnak, aki ma nyugdíjasként Szentendrén, a Perjéssy Sándor utcában lakik, rendkívül változatos küzdel­mes volt az élete. Érdemes megismerkedni vele. Család­jával nagy szegénységben élt, mert akkoriban alig volt mun­kalehetőség azon a tájon. Summásgyerekként kezdett dolgozni, majd rövid ideig la­katosinas volt. A szülei azon­ban képtelenek voltak előte­remteni a tandíjként fizeten­dő gabonát, ezért abbamaradt az ígéretesen induló tanulás. Dolgozott a bőriparban, kita­nulta a kályhásmesterség for­télyait, majd a papírgyártás titkát leste el. Három évtized Városunk kerámiaüzemébe 1953-ban került. Rövidesen ke­menceépítő szakmunkás lett. A három műszak mellett ál­landóan tanult. Tíz esztendő alatt ismert mestere lett a ke­rámiagyárak építésének. Az ő irányításával épültek fel 1970-re az üzemek Nyíregyhá­zán, Magyarszombatfán. Szek- szárdon. Bodrogkeresztúron, Zalaegerszegen, Tófejen és Sárospatakon. Aztán követke­zett tíz esztendő, amikor a fejlődő országokban építette a gyárakat. Dolgozott Vietnam­ban, Nigériában, Tanzániában, Jemeniben, Laoszban. Kam­bodzsában és Kínában, — Mindezt a mesteremnek. Vágó Gézának, a Zsolnay gyár főmérnökének köszönhetem — vallja mindmáig Tatár János. Öt évvel ezelőtt jött végleg haza. Rengeteg tapasztalatot gyűjtött, sok barátra talált. A lakása a távoli munkatársaktól kapott ajándékokkal van tele. A mozgalomban — Hazudnék, ha azt monda­nám, hogy könnyű dolgom volt külföldön. Nagyon nagy fele­lősség nyomta a vállamat. hi­szen az alapkő letételétől az üzembe helyezésig az én útmu­tatásom alapján dolgoztunk. Tévedni nem lehetett, de ha fiatalabb lennék ismét vállal­nám. Tatár Jánosnak a munkája mellett az ideje döntő részét a mozgalom foglalta le. Már 1945-ben belénett a kommu­nista pártba Ö szervezte meg a Szentendrei Ipari Szövetke­zet helyi csoportját. Hosszabb ideig titkárként tevékenyke­dett. A városi pártbizottság tagja volt 1953-ig. Az újjászer­vezésben aktív szerepet vál­lalt. A munkásőrség alapító tagjaként húsz esztendeig szol­gált. Negyedszázada tanáostag. — Amikor ezt a házat épí­tettem, itt még pusztaság volt — mutat körbe az új városré­szen. Nyugodtan mondhatom, hogy van némi szerepem ab­ban, hogy ez a nagy változás bekövetkezett Ki lép örökébe ? Tatár János nyugdíjas, de még aktívan dolgozik a BÉPÁ- ban. Sokan kérdezték már tő­le, hogy végül is mi a szakmá­ja? Erre azt szokta felelni, hogy minden, ami egy kerá­miaüzem felépítéséhez szüksé­ges. Ezekből válogathat a kér­dező. Többszörös kiváló dolgozó, Vietnamból a Barátság Ér­demrenddel tért haza. Elége­dett az életével, de van egy nagy bánata is. Hosszú évek óta, nem jelentkezett fiatal, aki a kemencéépítés, -javítás mes­terfogásait megismerni akarta volna. — Addig nincs baj. míg bí­rom csinálni, de hogy utánam ki fogja építeni, karbantarta­ni a kemencéket, az számom­ra rejtély — mondja búcsú­zóul. Az oldalt irta: Vlcsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes Mintás damaszt, térítőnek A budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat szövőnői általá­ban nyolc lyukkártyás vezérlésű damasztszövő gépet kezelnek. Képünkön: Kapornai Józsefné mintás damaszt térítőkét készít. /

Next

/
Thumbnails
Contents