Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, ÖO. SZÁM loss. Április is., csütörtök MM : J1 ÍBSSÍÚS mindig köksörs&s (3. “Mai) A kosos gondolkc dús eredménye (4. oldal) A Sxerenese-fárgysorsgáfék irsyeremény§egyzék® (7. oldal) A kerekek alá sishsmi (8. oldal) Oktatás, terület- és településfejlesztés ia összeül az országgyillés Az Elnöki Tanács mára ösz- szehívta az országgyűlést. A tavaszi ülésszakon az ország- gyűlés — a Minisztertanács javaslatára — várhatóan új törvényt alkot az oktatásról. Megvitatja a terület- és tele­pülésfejlesztés hosszú távú fel­adatait, továbbá módosítja három magasszintű jogszabály, nevezetesen a népgazdasági tervezésről, az állami pénz­ügyekről. és a tanácsokról szó­ló törvény egyes rendelkezé­seit. Az ülésszakot előkészítő képviselői tanácskozásokon — az országgyűlés bizottsági ülé­sein és a megyei és fővárosi csoportüléseken — a törvény­hozó testület tagjai előzetesen megismerték és behatóan meg. vitatták a napirendre java­solt témákat. A mostani ülésszak egyben cikluszáró is: befejezi érdemi munkáját az a Tisztelt Ház, amelyben a választópolgárok bizalmából 352 országgyűlési képviselő öt évre szóló man­dátumot kapott, 1980 tavaszán. Az új országgyűlés .a június RÁJÖNNI O kos ember a szükség­ből erényt csinál, tartja a népi bölcses­ség, s ne tagadjuk, a leg­utóbbi években bizony tár­sunk a szükség, módunk nyílik tehát okosságunk igazolására. A lehetőség persze nem egyenlő a meg­valósítással, de mintha so­kasodnának a jelei anttak, kezdünk másként gondol­kozni némely dolgunkról, szokásunkról. Az juttatja eszembe a népi bölcsessé­get, a kellemetlen helyze­tet a maga javára fordító ember példáját, hogy ki- ■ mért .tempóban gurul előt­tem Vácott, a Lenin úton a helyi járatú autóbusz, megelőzni nem tudom, mert szinte folyamatos a szembejövő forgalom, ezért azután tapasztalhatom, 3 megállóknál leszállnak ket­ten, hárman, felszálló hol egy, hol kettő... Pedig délelőtt tizenegy múlt, azaz a korábbi tapasztalatok alapján..,, hja persze, a korábbi tapasztalatokban nem volt benne a meg­emelkedett viteldíj. Ami lehet, hogy átmeneti je­lenség, lehet, hogy végle­ges vonás, de tény, bizo­nyos napszakokban megrit­kult az utassereg. Ugyan­akkor szembetűnően több a kerékpáros, bár a város eddig sem szűkölködött pedáltaposókban, igaz, uta­sokban sem. Mint később megtudom, a megyében a helyi autóbuszközlekedés — a szakemberek szava sze­rint — viszonylatai itt futkosnak a legtöbb utas­sal, egy • esztendő alatt nyolcmillió fő a teljesít­mény. Tapasztalt közlekedési szakemberek szerint, a gép­kocsitulajdonosok egy ré­sze, mérlegelve és rájőve a mit mi ér meg kényszerű viszonyát, pihenteti a jár­gányt és átszállt, átszáll az autóbuszra. A bu'szutasok egy része viszont — szin­tén a kényszerű viszonyok hatására —, a kerékpárt választja. Vannak azután olyanok is, akik a gépko­csiról egyenesen a kerék­párra nyergeinek át, első­sorban ott, ahol helyi ^tö­megközlekedési lehetőség nincsen. Igazolják ezt a lépésvál­tást — járműváltást — a kereskedelemben és más terepeken szerezhető friss ismeretek is. A megyében gyakran válik átmeneti hiánycikké a kerékpár, il­letve még gyakoribb eset, hogy a választék hiányzik. A kényszerű felismerések hatását azután lemérhet­jük például abban, hogy a megyében a munkások háztartásaiban a nyolcva­nas évek eddig, eltelt esz­tendeiben gyorsan nőtt a kerékpárok száma — ma száz családonként százhar­minc darab található belő­lük.—, ugyanakkor, vélhe­tően a jelentősen meg­emelkedett beszerzési ár következtében, a nyugdíja­sok háztartásaiban folya­matosan csökkent a kétke­rekűek állománya. Azaz — merjük leírni — vannak, akik még a cserét, az eset­leges vásárlást sem enged­hetik meg maguknak, ma­rad a gyaloglás ... Az élet­kor adta korlátozáson túl érzékelteti a nyugdíjasok háztartásainak helyzetét az is, hogy míg a megyében száz család tulajdonában átlagosan száztizenkét ke­rékpár található — és a csúcsot tartó kettős jöve­delműeknél 192 —, addig a nyugdíjasoknál csupán hatvan és ez a szerény da­rabszám is mérséklő­dik...! Hiba lenne tehát a szükséget úgy értelmez­ni, mint kizárólag helyes, hasznos következtetések, mérlegelések teremtőjét, mivel a családok egy ré­szének nincsen módja mér­legelni. Amennyire helyes, hasznos, ha a családok bi­zonyos — tág — köre él a különböző lehetőségek mér­legelésének bár kényszerű okokra visszavezethető, de létező felkínálásával, any- nyira elgondolkoztató, ha amúgy is nehéz helyzetben levőknek kell lemondaniuk arról, ami mozgásuknak, mindennapos szükségleteik kielégítésének feltétele. N incsen semmi túlzás ennek a feltételnek az említésében, mert va­lóban az, a mindennapos szükségletek kielégítésé­nek eszköze, mert ahol ki­lométerekben kell mérni a kenyér, a tej megvásárlá­sát lehetővé tevő utakat — éppen csak említve a gáz­palack cseréjét, az egyet­len piac felkeresését slb. —, ott a kerékpár nem az az eszköz, mint a Ladáját pihentető és a drótszamár­ra felpattanó családoknál. Ami nemcsak községek esetében igaz, hanem a vá­rosokban úgyszintén, hi­szen olyan településeken, mint Érd, Nagykőrös vagy akár Gödöllő —, ez utóbbi városban az autóbuszköz­lekedés helyi járatai a meg­gyei rangsorban az első helyen állnak az útvonalak hosszát nézve —, nem száz méterekben mérik a távol­ságot a lakóépület és az óvoda, az üzlet', az orvosi rendelő, a felvásárlótelep stb. között. Rá kell tehát jönnünk arra is, hogy a társadalmilag haszonnal járó változásoknak létezik hátránya, kára is, azaz ku­tatni szükséges a lehetősé­geket arra, minél kisebb legyen ez a hátrány, ez a kár. Mészáros Ottó 8-ra kiirt választások után tartja majd alakuló ülését. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének most záruló ciklusa az 1980. június 26-án tartott alakuló üléssel kezdődött. Azóta. 18 ülássak íródott a parlament króniká­jába. A mostanival, a husza­dikkal együtt ez azt jelenti, hogy az országgyűlést — a ki­alakult szokásokat folytatva — évente négy alkalommal hívta össze az Elnöki Tanács. A parlament plenáris ta­nácskozásainak ezt a ritmusát voltaképpen a célszerű gya­korlat formálta így. Ugyanis szigorú szabály erre nincs, ha­nem a mindenkori feladatok diktálják az időzítést. Az ötévi munka során ed­dig 19 törvényt hozott a par­lament. Lázár György meghívására Hazánkfia érkezik a román kormányfő Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására Constantin Dascalescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormányának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti lá­togatásra Magyarországra ér­kezik. Tegnap elutazott Jaime Gama Hivatalos látogatását befe­jezve, szerdán elutazott Buda­pestről Jaime Gama, a Portu­gál Köztársaság külügyminisz­tere. Határszemláre Készülve Nőtt a szántó területe Majd egy hónap múlva, má­jus 10-e táján kezdődnek a határszemlék Pest megyében. A szakemberek szűkebb pát­riánk csaknem 640 ezer hek­táros területéből mintegy 500 ezer hektárt vesznek szemügy­re. A bizottságok a szemleuta- kon elsősorban azt vizsgálják, hogy a mezőgazdasági földin­gatlanok kezelői a földvédel­mi törvénynek megfelelően eleget tettek-e művelési köte­lezettségeiknek. Bár tavaly némileg javult a helyzet, vál­tozatlanul gondot oko'z, hogy a magánszemélyek tulajdoná­ban még mindig sok a műve­letlen terület. A megye 72 mezőgazdasági szövetkezete, 10 állami gazda­sága, valamint a magántulaj­donosok többsége is sokat tesz a jó minőségű földek védel­méért, a használaton kívüli te­rületek újraműveléséért. Nagy- káta, Vác, Szentendre, Gödöl­lő térségében, * sajnos, még mindig problematikus a par­lagok sorsa. A gondozatlan földterületek tulajdonosai a határszemlék alkalmával az idén is számít­hatnak a felszólításra: művel­jék meg elhanyagolt földjüket. Az értesítést követően is mű­veletlenül hagyott területek gazdái nem kerülhetik el a bírságot. Kevés az olcsó építőanyag Lassanként javuló kínálat Megjött a tavasz, s ezzel együtt az építkezési idény. Milyen választékot találnak a Pest megyei otthonteremtők? — erre ke­restünk választ TÜZÉP-köriitunkon. Az építőanyag-ipar érez­hető javulást ígér a tavalyihoz képest. Van elegendő áru — tég­la, faanyag, parketta, ajtó, ablak, cement, mész, padlóburkoló, tetőszigetelő —, bár nem mindenütt teljes a választék. Gödöllő. Van tégla, pala, gerendából kifejezetten jó az ellátás, áthidaló elemeket is tudnak kínálni. Cement, gipsz, perlit is van a raktárban, sőt a fehér csempe sem hiány­cikk, igaz, hozzá való ragasztót az első negyedévben nem kap­tak. Az udvaron ott sorakoz­nak a fóliába csomagolt, pom­pás osztrák cserepek, ám ne­hezen lelnek gazdára, mivel jóval drágábbak a magyarnál. Az ajtó-ablak választékkal is hasonló a helyzet, hiába kor­szerűbbek. jobbak a hagyomá­nyosnál, nem kapósak. Egy­szóval. olcsóbb termekből kel­lene több. , Aszód. Tégla van, a gyár­ból és helyből szállítható is, köztük Uniform, Thermoton, ikersejt, gázszilikát, jugoszláv kis méretű, és 10-es vá­laszfaltégla. Ritkán kap­nak viszont 6-os falazó­anyagot. Betonáruk, bélés­testek szintén kaphatók, sőt tudnak ajánlani hagyományos nyílászárókat, valamint csem­pét és csemperagasztót is. A cserépkínálatot itt is jobbára az importáru képviseli, hiány­zik viszont a műemlék és 40X40-es szabványpala. Vác. Valamennyi TÜZÉP- telep között a legnagyob úgynevezett bázistelep. Ennek ellenére ott jártamkor szegé­nyes volt a készlet; béléstest­ből és gázszilikát téglából még az első negyedévi rendelésük sem érkezett pieg. Betongeren­dára is sok az előjegyzésük ám a 30—40 darabonként ér­kező gerenda mit sem segít a feszítő helyzeten, van, aki egymaga elvinne százat. A ta­valyi első negyedhez képest 15 millió forintos lemaradása van a telepnek. S ez nem meg­nyugtató, még akkor sem, ha tudjuk, a váciak a PIK—ÉP- TEK házépítők boltjában is kaphatnak építőanyagot. Sz. T. Folytatódtak a jelölő gyűlések Támogatás a javasoltaknak Tegnap folytatódtak Pest megyében a képviselőjelölő gyűlések. A Ferihegy Termelő- szövetkezet központjában és a Csepel Autógyár művelődési házában megtartott jelölő gyű­lésekről lapunk harmadik ol­dalán számolunk be. Képünk a Csepel Autógyár művelődési házában megtartott gyűlésen készült, ahol a két képviselője­lölt: dr. Jakkel Ottó és dr. No- vák Béla kívánt sikert egy­másnak. Kötelező a türelem Széknyikorgás, ingerült krákogás, halk moraj, cgyre- másra felcsattanó taps, amikor pedig a felszólaló csupán szusz- szanásnyi szünetet tart mondat közben, mind biztos jele a türelmetlenségnek. Az elmúlt három napon lezajlott jelölő gyűlések cgyikét- másikát bizony megzavarta efféle közjáték, aláfestő zene. Az állampolgárok, akik azért sietnek munka végeztével a jelölés­re, mert érdekli őket, ki képviseli körzetüket, településüket az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, bizonyosan azt is várják, hogy ezeken a falugyulésnyi létszámú fórumokon hallgatnak szőkébb pátriájuk eredményeiről, terveiről. Ahol érdemi, figyelemfelkeltő és tartalmas az előadás, rendszerint nincs is baj a figyelemmel. De akadtak gyűlések, ahol hamar elfogyott a türelem, ami­kor a közszereplésben járatlanabb emberek akartak véleményt mondani, gondolataikat közreadni akár a jelöltekről, akár az általuk megoldani remélt gondokról. Türelmetlenek vagyunk. Nem a többség, csupán a kisebb­ség, akik nem belátóknak, megértőbbek a jelölő gyűlésen sem, mint a vonaton, vagy a boltban sorban állva. Pedig, aki elmegy a gyűlésre, lehetőséget kap, hogy sza­vazatával hozzájáruljon a demokratikus döntéshez, ám a felelős­ségteljes véleményalkotáshoz a jelöltek megismerése szükségel­tetik, akár a Hazafias Népfront javasolja, akár valaki a hallga­tóság soraiból. Alti szót ltér, azért teszi, mert például ismeri va­lamelyik jelöltet, és a személyes emberi kapcsolat révén többet, mást tud elmondani róla, mint a hivatalos, objektív tényeket felsorakoztató bemutatás, vagy olyan mondanivalója van, ame­lyet egy ilyen fórum előtt érdemesnek ítél előadni. Az új választási törvény minden eddiginél demokratikusabb jogokkal ruházza fel az állampolgárokat, ám ezzel élni csak a rendezőket, a jelölteket és egymást is türelmesen végig­hallgatva lehet. M. K. A határidőnél korábban befejezik Nagyjavítás a krakküzemben A tavaly júniusi avatást kö­vetően 11 hónapos folyamatos üzem után karbantartás miatt leállt a termelés a Dunai Kő­olajipari Vállalat katalitikus krakküzemében, Százhalom­battán. Az egy hónapra terve­zett karabantartáa alatt felül­vizsgálják a készülékeket és berendezéseket, kijavítják a kisebb hibákat, valamint a próbaüzemi tapasztalatok alapján bizonyos technológiai és gépészeti módosításokat is végrehajtanak. Hogy a kar­bantartás miatti termeléskie­sés minél kisebb legyen, a szo­cialista brigádok vállalták, hogy a munkát az eredetileg tervezett határidőnél két nap­pal korábban befejezik. A szomszédos megyékből is érkezik zöldség Megkötötték a szerződéseket Hogy lesz-e elegendő alapanyaguk a Pest megyei konzervüzemeknek, azt részben az időjárás milyensége dönti cl. Egy azonban tény, a gyárakon nem múlik tervük teljesítésének sikere, hiszen a zöldségre, a gyümölcsre megkötöttek a termelési szerződéseket. A Nagykőrösi Konzervgyár zöldség-nyersanyagszükséglete csaknem 79 ezer tonna, s több mint 80 ezer tonnára kö­töttek szerződést a termelők­kel. főleg zöldborsóra, sárga­répára, paradicsomra, zöld­paprikára, uborkára. A nagy­üzemi szántóföldi zöidségter- mő terület csökkenése miatt Bács-Kiskun és Szolnok me­gyéből is szállítanak majd alapanyagot. Az áfészeken ke­resztül a kistermelőktől is csaknem 15 ezer tonna zöldsé- get, és mintegy 8 ezer tonna gyümölcsöt vásárolnak fel az idén. Gyümölcsből is átvesz­nek 35—36 ezer tonnát. Leg­nagyobb mennyiségben az al­ma feldolgozása szerepel ter­veikben, a második helyen a csonthéjas gyümölcsök szere­pelnek. Viszonylag kiegyensúlyozott ellátásra számíthat a gyár. Hasonló nyersanyagellátás­ra számíthatnak a Dunakeszi Konzervgyárban js. Némileg hátrányosabb helyzetben van­nak ugyan, mert a többlet­uborka szállítására csak a Sza- bolcs-Szatmar megyei terme lökkel sikerült szerződést köt niük. Az uborkával tavaly is gondok voltak, Pest és Nógrád megyében, mert kevés termett. A nagy távolság természetesen növeli a költségeket. Annyival viszont szerencsésebbek a du­nakesziéin a nagykőrösieknél, hogy kisebb mennyiségben dolgoznak fel zöldséget; fő profiljuk ugyanis a gyümölcs. n. z. ■ KöTéletbí Maróthy László, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szer­dán a Parlamentben fogadta Szergéj Basilovot, a Szovjet­unió állami építésügyi bizott­ságának elnökét, aki küldött­ség élén tartózkodik hazánk­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents