Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

1985. Április it, szerda Gyáli iroda Ügyfélszolgálat Sok embernek akacf"hapon- ta ügyes-bajos dolga a taná­cson, ám ez jó ideig nem kis bosszúság forrása volt. Az ügyfélfogadás rendje ugyanis *r>k mindenhez igazodott, csak. éppen a gyárak, vállalatok munkaidejéhez nem. Az a szándék, hogy javítsák a la­kosság szolgálatát életre hív­ta az ügyfélszolgálati irodá­kat.. A gyáli nagyközségi tanács idén január elsején nyitotta meg ügyfélszolgálati irodáját. Az ízlésesen berendezett he­lyiségekben öt, szakavatott ta­nácsi alkalmazott fogadja az ügyfeleket. A ki- és bejelen­téseket, az anyakönyvi kivo­natok és munkakönyvek ki­adását azonnal lebonyolítják, egyéb—.például gyám- vagy szociálpolitikai ügy, segélyké­rés —, esetekben jegyzőköny­vet vesznek fel, amelyet az illetékes csoporthoz továbbí­tanak. A lényeg: az ügyfél­nek nem kell többször is a tanácshoz szaladgálnia. Az el­ső napok után a gyáli ügyfél- szolgálati irodát egyre töb­ben keresik fel, forgalmuk azóta is folyamatosan emel­kedik. Nem véletlenül. A nagyközség lakosságának több mint 90 százaléka Budapestre jár dolgozni, s nagy köny- nyebbség, hogy január elsejé­től nem kell csúsztatni, vagy szabadságot kivenni, ha va­lamit el akarnak intézni a tanácsnál. A gyáli irodában egyébként nyomtatványok és okmanybélyegek is beszerez­hetőek. Vírusmentes vetőgumó a Rozmaringból Mit tud még a Meriklon? A társulás vállalja a kockázatot Sok szó esett mostanában a Rozmaring Tsz Meriklon gt- jéről. A növényi sejtszaporí­tás módszereit kutatják. Ugyanilyennek mondható az enzimes ellenanyag-technikai vizsgálat is, amellyel a növé­nyi vírusfertőzöttség kimu­tatható. Ám, hogy ennek a két módszernek együttes al­kalmazásából lehetőség nyí­lik egyszer arra is, mint pél­dául a — régen népszerű, de vírusíertőzöttsége miatt a köz­termesztésből kiszorult gülba- ba burgoiiyafajtank megmen­tése, azt a hajdani feltalálok sem, gondolták volna. Ráadá­sul a teljes feltámasztás egyetlen egészséges burgonya­gumóból, sőt nem is a gumó­ból, hanem annak is csak a rügyéből sikerült. És ebből tonnaszámra készül törzselit vetőgumó. Persze nem ez az egyetlen jelentős produktum a Rozma­ring Tsz Meriklon-szolgáltatá- sai között. Azonkívül, hogy a hazánkban termesztett burgo- nyafajtákiból — legnagyobb tételben désirée-ből —, vírus- fertőzéstől mentes vetőgumo törzsanyagot állítanak elő, számtalan biotechnológiai el­Dolgozó nyugdíjasok A makacskodó öreg zárat ertö kézzel reparálta meg Feri bácsi, és köz­ben arról beszélt, nem bánja, hogy már hetvenöt éves; az a fő, hogy még tud dolgozni. Ál­tálában jellemző az idős embe­rekre, hogy örülnek, ha év­tizedek tapasziaimait g.yümöl- csözfcethetik, ha tevékeny, munkával tölthetik el nyög dí­jas éveiket is. Áz életét ,ielenr ti nekik,' hogy még szükség van rájuk, hogy igényt tart felhalmozott tudásokra, alko­tókedvükre a társadalom; és a munkahelyi közösség állandó kapcsolatot, kötődést nyújt, so­kak számára enyhíti az egye­düllétet. Mindez természetesen nem­csak érzelmi kérdés, a reali­táshoz hozzátartozik, hogy a 2 260 000 nyugdíjas többségének szüksége van arra a pénzre, amit munkájával keres. A 84 milliárd forintból, amelyet például tavaly nyugdíjként ki­fizetett az állam, havi átlag­ban egy személyre 3130 forin­tot mutat ki a statisztika, a va­lóságban azonban a nyugdíja­sak többségének ennél keve­sebbet visz a postás hónapról uomapra. Szükség van tehát a nyugdíj kiegészítésére; a népgazdaság­nak viszont a nyugdíjasok munkájára, hiszen az aktív ke­resők száma — 4 920 000 — idén január elsején újabb 20 ezer emberrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A leg­utóbbi évtizedben a részmun­kaidőben foglalkoztatott nyug­díjasok száma 380—430 ezer kö­zött mozgott. Egyes ágazatok­ban, például a belkereskede­lemben a nyugdíjasok nélkül nem lenne biztosított a folya­matos ellátás. Annak érdekében, hogy a munkaerőhiány enyhül­jön, a Minisztertanács 1983. január elsejétől módosította korábbi rendeletét, növel­te a foglalkoztatási időkeretet; évi 10 ezer forintról 60 ezer fo­rintra, emelte a kereseti ösz- szeghatárt: és bővítette a fog­lalkozási időkorlát alól mente­sített munkakörök számát. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal a közelmúltban készített összegzésében megállapította, hogy a munkaeroero»'dokkal küzdő vállalatok éltek is a le­hetőséggel. Ha az ágazatok szerinti meg­óvást nézzük, az iparban 50 ezer, a mezőgazdaságban 45 ezer, az egészségügyben «I ezer, és a kereskedelemben 30 ezer nyugdíjas dolgozik. A te­rületi megoszlás szerint a fő­varosban lakó mintegy 400 ezer idős emberből 90—100 ezer vál­lal munkát, a megyékben Lakó 1 millió 800 ezerből 200 ezer nyugdíjas dolgozót tartanak nyilván. (A falvakban, tanyá­kon élő öregek természetesen mindannyian dolgoznak a ház­tájiban, ameddig csak mozdul­ni tudnak.) Megyénként nagy az eltérés abban, hogy hány idős ember jár munkába. A főváros von­záskörében élő Pest megye például csaknem kétezer eset­ben kért mentesítést az évi 1260 órán felülj foglalkoztatás­hoz, míg Szabolcs megyében csak 75 nyugdíjasnál volt erre szükség. A két véglet között a nagyobb foglalkoztatási igény jellemző Nógrád, Heves, Somogy, Komárom és Békés megyében. Győr-Sopron megyében pél­dául a textiliparban, az élel­miszeriparban, a kereskede­lemben és a vendéglátóiparban várják a nyugdíjas dolgozók jelentkezését. A nád- és erdő- gazdaságok, másutt a konzerv­gyárak és cukorgyárak idény­munkájára is szívesen vesznek fel nyugdíjban levőket, és per­sze az idegenforgalmi szezon­ban is bőven akad feladatuk. Heves megyében az állatte­nyésztésben nyugdíjasokkal tudják pótolni a hiányzó lét­számot. A megyékben is csak 20 szá­zalék a szellemi munkás nyug­díjasok aránya. Hivatásuknak élő pedagógusok, körzeti orvo­sok dolgoznak a falvakban — köztisztelettől övezve —, áldo­zatkészen idős korukban is. De ott vannak az 55—60 éven fe­lüli szakemberek a művelődés egyéb területein, a kórházak­ban, és számviteli területen is. T ág tere nyílik nyugdíjas korban is a munkára mindazoknak, akik a szolgáltatóipar valamely ágá­ban szereztek szakmát. Néhol például kevés a fodrász, más­hol a kerékpárok ezreinek or­vosaiból kelne el több is. Jó néhány faluban örülnének, ha mindenütt akadna cipész a kaptafához. És sorolhatnánk tovább, hány helven lenne még becsülete az idős meste­rek keze munkájának, szakma­szeretetének. I. E. kién befejezik a munkákat Hat új tanterem épül Hat tanteremmel bővítik Tökölön az 1976-ban épült ál­talános iskolát. Kényszer szül­te az jelhatározást, mert a ke­mény télben a régi iskolát nem tudták kifűteni, szünetelt a tanítás, a gyerekeket máshol kellett elhelyezni. A régi, csaknem 150 éves is­kola felújítását nem javasol­ták a szakértők, ezért építe­nek hozzá az újhoz. A Ceg­lédi Építőipari Vállalat a ki­vitelező. Most húzzák fel a belső térelválasztó falakat, s a tervek szerint még az idén birtokba vehetik a gyerekek a helyiségeket. Sajnos azonban, ez a hat tanterem sem lesz elég. Így is két műszakban tanulnak majd az iskolások — éppen csak el­fogadható létszámú csoportok­ban. Ugyanis a hétezres lé­lekszámú nagyközségben 960 gyerek látogatja az általános iskolát. járást alkalmaznak bámulatos eredménnyel. Most mégiscsak a burgo­nyát célszerű a többi közül kiemelni. Miért? Mert a bur- gonyaszaporító-anyagot Nyu­gatról — elsősorban Hollan­diából — hozzuk be. Ez pedig minden évben öt-hat millió dollárjába kerül a népgazda­ságnak. Miért onnan? Ugyan­is Hollandia olyan szerencsés természeti adottságokkal ren­delkezik, hogy a burgonyaví- rusok közül egyik sem talalt ott kedvező körülményeket. Akkor most itt a kérdés, hogy a Meriklon módszerével előállított anyag jobb-e, vagy a holland vetőgumó? A gaz­dasági versenyt állja a Merik­lon, nem drágább, bár nem is olcsóbb az ott előállított sza­porító anyag. • A szakemberek mégis óvatosak az értékelése­kor és kíváncsian figyelik az eredményeket. A holland bur­gonya isg hamar fertőződik magyar környezetben. Ezén kell újra és újra az elit törzs­anyagot importálni. Kérdés, hogy mi lesz a Me­riklon vírustól mentes vető­gumójából, mire a közter­mesztésbe kikerül. Nem lesz-e fertőzöttebb, mint a holland? Minderre a közeli jövő ad vá­laszt. A gazdasági társulás azon­ban vállalja a kockázatot és e hónap végére újabb laborató­riumot kapcsol be a termelés­be. s így évi két és fél-három millió növénnvel emeli majd meg eddigi kapacitását. ». T. E. Válaszlevél nem érkezik Sorsa ügyirattá lépett elő Nemrégiben levél érkezett a dunakeszi tanácshoz. A szokásos eljárást, iktatást, intézkedést megelőzően so­kak kezén megfordult a papír, s tartalma váratlan ér­deklődést, együttérzést keltett. A level írója szamára ugyanis életkörülményei meg azt sem tették lehetővé, hogy a minden magyar állampolgár számara kötelező általános iskolát elvégezze, s hogy ma birtokában van az írás-olvasás eszközének, melynek segítségével sorsá­ról a nagyvilágnak hirt tudott küldeni, csupán saját szorg állmának, kitartásának köszönheti. vénvekkel, képregényekkel te­li. — Egész nap egyedül va­gyok, olvasok, vagy kereszt- rejtvényt fejtek. Levelezni is szeretek, de hiába írok az is­merősöknek, válasz nem érke­zik. Egyszer kaptam választ, még a régi lakásunkban volt egy barátnőm, az válaszolt. Tél volt, hideg, nem tudtam ki­menni, ezért beszéltük meg, hogy levelezünk. Négyszer ír­tam neki és ő mind a négy­szer válaszolt. Környezettanulmány helyett Pedig Jurák László mind­össze 22 esztendős. Sorai még­is arról tanúskodnak, hogy a XX. század utolsó évtizedei­ben leélt gyermekkora híján volt minden örömnek, élmény­nek és szórakozásnak, mely­ben pajtásai — kortársai — részesülhettek, S hogy ez így történt, abban nem csupán egyéni tragédiája, az egykor rettegett betegség, a gyermek- paralízis játszott szerepet, melynek következtében moz­gássérültté, s így bizonyos szempontból eleve hátrányos helyzetűvé vált. Váratlan látogatásomat ba­rátságosnak éppen nem nevez­hető otthonában örömmel fo­gadja. — Talán tud rajtam segíteni. — Mértéktartóan fo­galmaz, ám a ledőlt kerítéstől az egyetlen helyiségből álló lakásig vezető út, az ismerke­dés zavart pillanatai elegen­dők a hézagok kitöltéséhez a ki nem mondott panaszok fel­méréséhez. — Az az igazság, hogy az édesanyám nem foglalkozik velem túl sokat. Reggel el­megy, és egész nap legfeljebb tíz percre jön haza. Ritkán főz és gyakran nincs tiszta ruhám. Magam takarítok és megpró­báltam kimosni már a ruhá­mat is* Félénk mosollyal zavartan félrenéz, maga is tudja, so­vány eredménnyel jártak kí­sérletei. ■ Ujjai idegesen bab­rálnak egy füzetet, Füles, vagy hasonló képeslap, kereszt,rejt­Nycmasztó magányban ^ • A betűvetés alapjait az 1. számú általános iskolában sa­játította el annak idejen. Ta­nítás előtt, reggel hétre, kis­kocsin tolták az iskoláig, s ott egy óra hosszat foglalkoztak vele. Az oktatásnak ez a for­mája azonban nagy terhet rótt a nem túlságosan önfeláldozó családra, így még az első osz­tályban abba is maradt. Toló­kocsija, amely legalább a szomszédokig vagy a sarki té­rig elviheti, ma sincs. — A testvérem negyedik osztályos volt, amikör a Fóti .Gyermekvárosba került. Én is emberek, barátok közé szeret­nék kerülni. Ahol beszélgetni, szórakozni lehet, ahol nem lennék mindig egyedül. Ezért írtam, hogy helyezzenek el engem valahol, nem akarok tovább itthon maradni. Jurák László ügye koráb­ban sem volt ismeretlen a városi tanács dolgozói előtt. A hatósági osztály az anya alko­holelvonó .kúrája kapcsán, a „Ha fizetsz, láthatod!” Az édesapa duzzogva távozott A felbomlóban lévő — vagy már a bíróság által is szen- tesítetten tönkrement — kap­csolatok közül jó nóhánnyal foglalkoznak a tanácsok gyám­ügyi előadói. Panaszok Valamikor biztos V.-ék is ál­modoztak közös életükről. Nem is oly rég, nyolc-ki lene éve. A tenyérnyi irodában most véletlenül sem néznek egymásra. A másiknak sízánt sértést átlátszóan bújtatják a gyámügyisnek sorolt tények mögé. A férfi színtelen hangon ad­ja elő panaszát, január óta nem láthatja a gyerekeket. A fiatalasszony összeszorítja a száját, s egy szót sem szól, míg volt férje válaszol a té­nyeket tisztázó kérdésekre. Csak ódivatú retiküljét mar- kolássza görcsösen. — Igaz, amit a volt férje ál­lít? — fordul végül hozzá az előadó. — Majd láthatod őket, ha fizetsz! — szakad ki belőle gyűlölködve, s először néz éle­te volt párjára. A tények — Sok ilyen ügyet tárgyal­nak? — Láthatásit? — kérdez vissza dr. Kondás Magdolna, a dabasi tanács hatósági osz­tályának vezetője, akivel kü­lön szobába húzódunk a fel­csapódó indulatok elől. — Rengeteget. Gondolja csak el: Dabason és a körze­tébe tartozó kilenc községben 743 veszélyeztetett gyereket tartunk nyilván. S ebben a számban nem szerepel az ok­tatási intézmények külön lis­táján található 567 diák. A láthatási ügyek nem is a leg­súlyosabbak. Mi intézzük — körzetünkben — az állami gondozásba vételt. Előfordult, hogy olyan csecsemőt kellett elhoznunk otthonából, akinek láttán még a sokat próbált gyámügyig is elsírta magát. Vagy egy másik példa: az édesapa börtönben, a feleség új élettársával élte életét. Há­rom gyerekének helyzetéről csak annyit, hogy a legna- gyobbik szemétvödörből szedte össze maguknak az enniva­lót ... Ilyenkor — vált hirte­len indulatosra a hangja — miért nem lehet az „édes­anyát” megbüntetni ? Pár pillanat múlva fegyel­mezett szenvtelenséggel foly­tatja: — A láthatási ügyeknél tartottunk... — Egy-egy félórás, órás tár­gyalás során több éve rossz házasságak felgyülemlett indu­lata zúdul a gyámügyi elő­adókra. Lehetséges ilyen kö­rülmények között az igazság- tétel? — Ez nem is feladatunk. Nekünk azt kell vizsgálnunk és eldöntenünk, hogy melyik a gyermekek számára kedve­zőbb megoldás. Amennyiben biztosítottak az együttlét fel­tételei — ezt egyébként ellen­őrizzük is —, megadjuk a má­sik szülővel való találkozásra az engedélyt. — Gyakoriak az imént is hallott, ha fizetsz, láthatod kijelentések? — Nem ritkák. Néha az az érzésünk, hogy a házasfelek közötti harc eldurvulásával a gyermek cél helyett egyre in­kább eszközzé válik. A zsaro­lás eszközévé. — A láthatási ügyek eldön­tése azonban csak egy a gyámügyi előadók tengernyi feladata közül. — Foglalkozunk örökbefo­gadási ügyekkel, mint már említettem, állami gondozásba vétellel, családjogi helyzet rendezésével, pártfogói fel­ügyelettel és vagyoni kérdé­sekkel. — Gondolom ez utóbbi a legkevésbé ismert feladatuk. — Azok az esetek tartoznak ebbe a csoportba, amikor a kiskorú ajándékozás vagy örökség révén jelentősebb in­gó vagy ingatlan vagyonhoz jut. A közhiedelemmel ellen­tétben nemcsak az árvák anyagi javait kezeljük, hanem minden kiskorúét. Azért itt is akadnak cifra esetek. Egyszer például alig tudtunk meggyőz­ni egy apukát arról, hogy gyermeke pénzén nem utazhat kedvenc focicsapatával kül­földre. Végül belátta, hogy igazunk van, s rögvest fel­ajánlotta, magával viszi fiát is. Változatlanul nemleges vá­laszunkra duzzogva távozott. S ha már a pénznél tartunk, szólni kell nem éppen hálás feladatunkról: a rendkívüli segélyek adásáról. Évente 25— 30 ezer forint áll rendelkezé­sünkre e célra, holott ennek az összegnek a dupláját is gyorsan szét tudnánk oszta­ni. A szülök ruhára, tansze­rekre költhetik a pénzt, a vá­sárolt áruk számláit be kell mutatniuk. — Dabason mennyien vég­zik ezt a munkát? — Az anyakönywezető, aki­nek munkájához szorosan kapcsolódik a családjogi hely­zet rendezése, s három főállá­sú gyámügyi előadó. Vala­mennyien asszonyok. Tárgyalás — Akkor pontosítsuk, hogy most hol tetszik lakni — for­dul a feleséghez az előadó, harmadszor próbálva valami­féle mederben tartani a tár­gyalást. — Minden két hétben más­hol — szól bele a (volt) férj — ugyancsak harmadszor. — Mert mindenkivel összeveszik. Volt úgy, hogy ... A gyerekekről egy ideig nem esik szó. Horváth Judit A levél írója Jurák 'László, lakhelye barátságos otthonnak igazan nem nem nevezhető kisebb fiú állami gondozásba vételekor, az egészségügyisek a szomszédok által kért tet- vetlenítések alkalmával talál­koztak a családdal. S akit va­lamennyi ügyirat elkerült, az az épület mögötti piactéren, a porban csúszva láthatta nya­ranta a gyereket. Ügyében el­járás mégsem indult, sorsáról akta nem kerekedett. Észrevétlen évtizedek Deákné dr. Bohus Erzsébet gyámügyi főelőadó az általá­nos iskola jelzése alapján fi­gyelt fel a családra és vetette állami gondozásba a kisebbik gyereket. — Akkor a nagyobbik már nagykorú volt. Én már nem léphettem az^ ‘ügyében. A ki­csit is rendőrségi segédlettel vihettük csak el, s a nyári szünetre sem engedjük haza, A szociálpolitikai előadó, Zweiner Károlyné már az irattárba küldte a mozgássé­rült fiatalembertől érkezett levelet. — Elhelyezésére eljárást csak saját kérésére kezdemé­nyezhettünk. Jurák László sú­lyos mozgásfogyatékos, így csak speciális intézetbe kerül­het. A körzeti orvos szakvéle­ményét levélben kértük meg, készülünk a környezettanul­mányra is. Aztán megcsinál­juk a beutaló határozatot szó­val, folyamatban van az eljá­rás. Mindezt, persze, korábban is kérhette volna, de úgy lát­szik, idáig jó volt neki otthon. Bizonyára most érett meg a helyzet annyira, hogy ki akar derülni eddigi környezetéből. Jurák László sorsa tehát sínre került, végre elérte, hogy ügyirattá lényegült. Igaz, még nem biztos, csak valószí­nű, hogy sürgősséggel fogják kérni az elhelyezését — de hát, ha neki eddig jó volt ott­hon, a helyzet megérte után is kibír még néhány hónapot. Jogkörök, hatáskörök és ille­tékességek pontos ismerete szükségeltetne ahhoz, hogy egyértelműen eldöntsük: az el­múlt 22 esztendő alatt a kör­zeti orvostól a védőnőig, a hajnalonként. korrepetáló ta­nártól a fertőtlenítő KÖJÁL- tisztviselőig, hány olyan hoz­záértő szakember hanyagolta el hivatali kötelességét — em­beri kötelességüket valameny- nyien —, akiknek módjuk és lehetőségük lett volna a fia­talember sorsán javítani, elhe­lyezését egy neki megfelelő intézetbe javasolni. Léte azon­ban nem volt feltűnő. Devian­ciájával, elhanyagoltságával nem tűnhetett fel az iskolá­ban, zavartan matató keze nem juthatott el a hivatali asztalokig. Feltételezték hát, hogy ha másokat nem zavar, elégedett kell legyen maga is? Jurák Lászlónak segítő ke­zet eddig egyetlen ember nyújtott. Az, aki anyja bele- egvezése nélkül eljuttatta le­velét a sarki postaládáig. A nevét nem árulta el. Marványi Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents