Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

Választási előkészületek Képviselőt jelölő gyűlések Szombati számunkban már hírül adtuk, hogy Monor von­záskörzetében is megkezdőd­tek a választási előkészületek. A június 8-i szavazást megelő­zően jelölő gyűléseken dől el, hogy ki azok, akiknek a neve — a lakosság bizalmából — felkerül a szavazócédulára. ★ Holnap — kedden a 11., il­letve a 12. számú választókör­zet egy-egy községében szin­tén döntenek a helyiek arról, hogy kiknek a neve kerüljön fel a szavazócédulára. Pilisen a művelődési házban a 14 órakor kezdődő jelölő gyűlés­nek Böszörményi András, a HNF nagyközségi bizottságá­nak titkára lesz az előadója. ★ Ugyancsak holnap, szintén délután két órakor a sülysápi művelődési házban is jelölő gyűlést tartanak. Ott Szikszai István HNF-titkár lesz az elő­adó. Szerdán Vecsésen, a műve­lődési házban 14 órakor szin­tén a 13. számú választókör­zet képviselőjelöltjeiről dönte­nek a helybeliek, ősz Béla, a Hazafias Népfront nagyközsé­gi bizottságának titkára mond beszédet. A 11. számú választókörzet második jelölő gyűlését ápri­lis 19-én, pénteken 14 órakor Monoron, az állami gazdaság nagytermében tartják. Ott dr. Vecserek Lajos, a HNF mono- ri nagyközségi bizottságának elnöke lesz az előadó. Ugyanazon a napon — pén­teken — szintén 14 órakor Gyomron, a művelődési ház­ban rendezik meg a 12. szá­mú választókörzet helyi jelö­lő gyűlését, amelynek előadója Gál Ferencné, a nagyközségi tanáéi elnöke lesz. Emlékünnepség A gyömrői tájházban április 12-én, pénteken este ünnepi ülésen emlékeztek meg 11. Rá­kóczi Ferencről halálának 250. évfordulója alkalmából. Fiatalok a mezőgazdaságban A körzet mezőgazdasági és ipari üzemeiben dolgozók több mint 30 százaléka tartozik a fiatalabb korosztályhoz. Mun­ka- és életkörülményeik az utóbbi öt esztendőben jelentő­sen javultak. Egyre többen kerülnek különböző fontos párt-, állami és társadalmi vezető testületekbe. Megfelelő a felkészítésük a vezető beosz­tásokba, ugyanakkor néhány üzemben nem volósul meg a korszerű és magas szintű el­méleti felkészültségük haszno­sítása. Sokan vállalnak másodál­lást, s a kisegítő gazdaságban is jelentős az arányuk. A munkahelyek egy részében se­gítik őket, lakásépítési alapot hoztak létre, s így könnyebben tudnak családi házat építeni. Néhány termelőszövetkezetben telkek adásával támogatják őket. Levelesládánkból Régi és új véradók A húsvét utáni első napon került sor ismét véradásra a József Attila Gimnáziumban. Bizonytalan volt, hogy köz­vetlen ünnepek után vajon jönnek-e a donorok. Egész nap folyamatosan érkeztek. Több mint kétszáz volt a je­lentkezők száma, közülük százhetvenötén nyújtották is­Kelíemetlen sarok Nyugdíjasok, levegőben? V'redeti szándékom sze- rint vidám, hangula­tos riportot akartam írni e témáról. Az indító adatok egy része már össze is állt szépen, s éppen azon tű­nődtem, azzal egészítsem-e ki, amit egy közös este be­nyomásai keltenek, vagy inkább vegyek részt a kör­zetben is szép hírű kirán­dulásaik egyikén? Utóbbi­ra jó alkalom kínálkozott. Hajdú Lajos, a monori nyugdíjasok klubjának tit­kára éppen hozta a szer­kesztőségbe a hírt, misze- . rint egynapos buszkirándu­lásukra még várják az ér­deklődő jelentkezőket. — Remekül sikerült a legutóbbi is! — mesélte büszkén. Hévízen jártak, két napig tartott az út, ahová még Vasadról, Ve- csésről is velük tartottak jó néhányon. Nemrégiben Sándor—József napot ültek együtt, a nőnapon ott vol­tak köszöntőikkel a monori öregek napközijében, rend­szeresen megrendezik fehér asztal mellett, tánccal, ze­nével az öregek napját. Ez a klub — él.. Folya­matosan, pezsegve, mozgal­massá téve száz nyugdíjas üres estéit, hétvégéit, s mozgatva közel száz fiata­labb pártoló tagot. Még­hozzá hogyan? Ügy, hogy a nyugdíjasok klubja ven­dégnek számít abban az épületben, amelynek nagy részét egy vendéglátóipari egység bérli. Támogatást nem kap, a tagdíjakból él. A télen úgy fűtöttek, hogy a vendéglővel megfelezték a költségeket, és mentek a a művelődési központba, mert fáztak, ott is kaptak olykor egy-egy kanna ola­jat. \ Ügy tudják, hogy sem alapszabályuk, sem a mű­ködéshez szükséges terve­zetük nincs. Mintha a leve­gőben lógnánk — mond­ják. Annak idején, amikor a vendéglő helyiségén még a szakmaközi bizottság is osztozott, azok kapták a forgalomból származó bi­zonyos százalékot bérleti díjként. Amikor a nvundí- jasklub lépett eredeti örö­kébe, számítottak erre a pénzre, hiszen nagyot len­dített volna *aituk. Mentek is „testületileg” ide-oda. de sehol még csak jegyző, könyv sem készült a ké­réseikről. amikre hivatkoz­hatnának. Ez idő szerint a nyugdí­jasklub választott vezető­sége úgy tudja: a Vendég­látó Vállalattól rendszere­sen átutalt pénz a költség­vetési üzemhez kerül. És már nem reklamálják, mert túl sokszor tették minden eredmény nélkül, és hát ki figyel oda rájuk? Kifigyelt oda, amikor azt is kérték, hogy az ő igen jelentős társadalmi munkájukkal felujitott és megszépített klubházban ne hosszabbít­sák meg a nem nyugdíjas pénztárcákhoz kalkulált, arakkal működő büfé szer­ződését? De ma már mégis üzemel, vajon nem lenne-e jogos igényük, hogy bérle­ti díjából ők is élvezzenek valamit? — Szélmalomharc — le­gyint a klub titkára. És mintha valóban az lenne. Emelem a telefont, hívom a tanács pénzügyi osztályának vezetőjét. Göb- lös Imréné úgy tudja, hogy a bérleti díj tavaly már va­lóban a költségvetési üzem­hez került, onnan pedig mindig átutalták a GESZ- nek. Hívom a GESZ-t. Ve­zetője, Blázi Lajosné el­mondja, hogy tavaly való­ban hozzájuk utalták, de mert a művelődési központ — amely akkoriban vette át a klubház üzemelteté­sét is — pénzügyileg igen rosszul állt, a nyugdíjasok­ra nem futotta. Viszont az idén január elsejétől önállóan gazdál­kodik a művelődési ház. a pénz alighanem ott van. Hívom Végh Gyulát, a mű­velődési ház igazgatóját, aki arról tájékoztat, hogy ha ott lenne, tudnának ró. la, de nincs ott. És a klub­házat sem működtetik, er­re sem személyi kapacitá­suk, se költségvetésük nincs. Viszont ha a nyug­díjasok a ház felújítása után hozzájuk költözné­nek, gondoskodnának ró­luk, fedeznék működési költségeiket, tiszteletdíjról is lehetne szó, csakhogy a nyugdíjasok ragaszkodnak , megszokott, régi helyükhöz. Hívom még a költségve­tési üzemet, Klics Gyula üzemvezető utái\anéz: a pénzt valóban hozzájuk utalják, de eddig, ha vala­ki szólt, ők mindig továb­bították is. hiszen végül is nem rendelkezhetnek vele. Mármost csak egy a kér­dés: akkor hát ki törődjék a monori nyugdíjasok klub­jával? Evek óta minden megmozdulásukkal bizo­nyítják, hogy érdemesek a törődésre. Azt mondják, mégis a levegőben lódnak. Mi. lesz. ha a semmit mar­koló kezük belefárad a görcsös kapaszkodásba? K. Zs. mét karjukat, hogy emberek gyógyítását segítsék. Nyolc személyt Gödöllőre szállítottak, hogy plazmafere- zises véradáson vegyenek részt. A leadott vér mennyisége összesen 76,4 liter. Üjabb je­lentkezők is voltak, akik ép­pen hogy betöltötték a 18, évüket. Negyvennyolc karton került ismét elő, akik sokszo­ros véradók. Emberséges magatartásukért minden véradónak köszöne- tünket fejezzük ki. Olasz Józsefné Monor Óvodai beíratás A monori Kossuth Lajos utcai óvodában hétfőtől, 15-től lesz az'apróságok beírátása. A szülők egy héten át minden nap 8—5-ig kereshetik fel az óvodát. ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1985. ÁPRILIS 15. IIÉTFÖ iezigazdasági üzemeink tervei A tavalyinál többre számítanak A tavaly október óta eltelt időszakban a különböző helyeken mért 30 éves átlag csapadék mennyiségének 60—70 százaléka hullott Pest megye területén. Ez a mennyiség 5—10 százalékkal kevesebb az 1983/84. évek azonos időszakúban mért mennyiségnél. Sajnos, a le­hullott csapadék hasznosulása is kedvezőtlenül alakult, mivel az erős fagyok miatt a talajba kevés víz jutott. A lassú kitavaszodás következménye, hogy a mezőgaz­dasági üzemek két-három hetes lemaradásban vannak a soros teendőkkel. A vonzáskörzet mezőgazda sági üzemei ezekben a na­pokban gyorsított ütemben, nyújtott műszakokban dolgoz­nak a földeken, igyekeznek minél előbb behozni a lépés hátrányt. A borsó, vetése volt az egyik, legfontosabb teendő, ezzel mindenütt végeztek. Magasabb hozamok A múlt héten megkezdő dött a kukorica vetése is, 6 ezer 40 hektáron került föld­be a jó minőségű tengerimag. A legnagyobb területen a sülysápi Tápióvölgye Tsz vet kukoricát, de jelentős az ecse- ri Rákosmezeje, a pilisi Aranykalász, a vecsési Feri­hegy tsz-e k vetésterülete, s természetesen a Monori Álla­mi Gazdaságé is. A vonzáskörzetben a tava­lyi vetésterülethez viszonyít­Szeretik, védik a tavat A X. — jubileumi — orszá­gos ifjúsági horgászvetélkedő keretében a közelmúltban a Monor és Vidéke HE is meg­szervezte a helyi selejtező ver. senyét. A fiatal horgászok két korcsoportban ezúttal elméle­ti felkészültségükről adtak számot — változó sikerrel. A verseny szervezői szerint azok szerepeltek jól, akik vagy már korábban is bizonyították tu­dásukat, vagy új belépőként komolyan készültek a vizsgá­ra. Rendszerint ők azok, akik a vízpartról is gazdagabb zsákmánnyal térnek haza. A házi vetélkedő győztesei az 1972—75 közötti születésűek között: 1. Szcbelédi Ákos, 2. Burján Zsolt, 3. Bárány Ta­más. Az 1969—71 közötti kor­csoportban: 1. ifj. Rigó László. 2. Wéber László, 3, Sarka László. Mindkét korcsoportból a két első helyezett jutott to­vább az április 27-én Sziget- szentmiklóson megrendezendő megyei elődöntőkre. A harma­dik helyezettek tartalékként szerepelnek. Az ifjú horgászok kérdései, illetve válaszai közül több is a természet- s a környezetvé­delemmel volt kapcsolatos. A gyerekek — elméletben — bi­zonyították, hogy' jól ismerik és értik a tennivalókat. S hogy akár ők, akár a felnőt­tek a gyakorlatban is azokhoz tartják-e magukat? ... Mindenesetre sok dolga lesz majd minden résztvevőnek azon, a környezetvédelmi na­pon, amelyet — március utol­só vasárnapjáról elhalasztva — a közeljövőben rendez meg a Monor és Vidéke HE a Gom­bai tó környékén. Az ifjúsági háziverseny győztesei is akkor vehetik át díjaikat, a vetélke­dő többi résztvevője között íre­dig kisebb-nagyobb praktikus horgászeszközöket sorsolnak ki. —ki Kelendőek a sportruháik Az idén körülbelül 130 millió forint értékű különféle ruházati termék készül a gyömrői Hélios Ruhaipari Szövetkezetben. Ed­dig fő profiljukat képezték a férfi-felsőruházati termékek, de ezekkel együtt mindinkább előtérbe kerülnek a különféle sport­ruhák. Dzsekikből például a tavaszi idényben 3» ezer került, illetve kerül piacra. Szállítás előtt Bernáth Jánosné szálazza, Kácsor Zoltánná pedig a minőségét ellenőrzi a kikerülő ter­mékeknek. Ilancsovszki János (elvétele va a gazdaságok 7,1 százalé­kos növekedést terveznek. Eb­ből jelentős (13,1 százalék) a búza vetésterület növekedése, mig a kukoricáé gyakorlati­lag szinten marad. Pozitívan értékelhető, hogy a vetésterü­let növekedése, valamint a tervezett termésmennyiség az országos célkitűzést megha­ladja. Ellentétben az előbb leír­takkal, várhatóan csökken a napraforgó termesztésének üteme. A tavalyinál 158 hek­tárral kisebb területen ter­mesztik ezt a fontos növényt, elsősorban a vecsési és a sülysápi közös gazdaság jó­voltából. Érdekesség viszont, hogy szinte mindenütt a ko­rábbi évekénél nagyobb át­lagterméssel számolnak. A te­rület csökkenését az érintett mezőgazdasági üzemek nö­vényegészségügyi okokkal magyarázzák. Figyelemre mél­tó viszont, hogy a napraforgó rovására a mustár termelését előtérbe helyezik a termelő- szövetkezetek. A körzet mezőgazdasági üzemei közül csak a pilisi és a monori Kossuth Tsz-ben foglalkoznak burgonyater­mesztéssel. Ezek a gazdaságok is kisebb területen ültetik földbe a gumókat. Korszerűbben A takarmányozási célokat szolgálja a lucernatermesztés, amely az összes szántóterület 10 százalékát foglalja el. Bár ez az arány két százalékkal a megyei átlag alatt van, mégis remény van rá, hogy elegendőnek bizonyul. A ter­vezett átlagtermés nagy szóró­dást mutat, csak az állami gazdaságban számolnak ki­emelkedő terméssel. A silókukoricával alaposan megjárták az elmúlt években a közös gazdaságok. Ennek érzékelhető jele, hogy a tava­lyinál 30 százalékkal kisebb lesz a vetésterülete. A zöldségtermelés területe 15,4 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. A legnagyobb változás a vecsési Ferihegy Tsz-ben várható. Említésre méltó viszont, hogy a tervek­ben azonos termésmennyiség­gel számolnak, tehát nem lesz kiesés. Sokszor változott, s most is változni fog a szőlő-gyümölcs termesztés a vonzáskörzetben. A szövetkezetekben az új te­lepítések egy részének ter­mőre fordulásával számolnak, az állami gazdaságban vi­szont több hektáron kivágják a szőlőt. Ugyancsak a gazda­ságban több hektár — elöre­gedett — gyümölcsöst is ha­lálra ítélnek. Az állattenyésztésben a kor­szerűbb tartási technológiák fokozatos elterjesztése ki­emelt feladat. A szarvasmar­ha-állomány szinten marad, ezen belül a tehenek aránya 1,6 százalékkal emelkedik. Egymást segítve Sertéstenyésztéssel az álla­mi gazdaság és a monori Kos­suth Tsz foglalkozik. A koca- állomány szinten marad, ki­sebb csökkenéssel csak a gaz­daságban számolnak. Nagy erőfeszítések történtek az utóbbi években a juhtenyész­tés színvonalának emelésében. Ennek egyik eredménye, hogy az anyajuhállomány csak kis mértékben fog csökkenni eb­ben az esztendőben. A tejter­melésben az eddig elért át­lagokat szeretnék tartani min­den érdekelt gazdaságban. Visszatérve a tavaszi mező- gazdasági munkákra, ha szük­ség lesz rá, a körzet mező- gazdasági üzemei egymást se­gítve igyekeznek majd opti­mális időben elvégezni, illet­ve befejezni az aktuális fel­adatokat. G. .1. Kulturális programok Gyomron, 16 órától: a rajz­szakkör foglalkozása az alko- tóházban. 18-tól: ismeretter­jesztő előadás a kertbarát­klubban Á talajtakarás jelen­tősége és lehetőségei a házi­kertben címmel. Az úttörő- házban, 14.30-tól: őrsvezető-, sport- és túrafelelősök képzé­se, 15-től: a vöröskeresztes; 17-től: a népitáncszakkör foglalkozása. Monoron, 15.30-tól: az ifjú­sági bélyeggyűjtőik összejöve­tele. 18-tól: a vasutas nyugdí­jasok klubjában a tanácsi vá­lasztásokról hangzik el elő­ad ás. Vecsésen: művészi torna 16- tól a 3. számú óvodában, 17- től a művelődési házban, 17- től az A/48. galambász kör foglalkozása, 18-tól: ismeret- terjesztő előadás, Növényvé­delem a házi kertben címmel, előadó: Tóth Károly növény- védelmi szakmérnök. Megint itt a bo­rítékos sorsjegy, „bérelt helye” van már a monori For­rás Áruház egy kiszögellésében — es változatlanul népszerű. Az elsői még 18 évvel ez­előtt bocsátotta ki az OTP, azóta a mostaniakkal együtt 505 millió ke~ült forgalomba. Nyereményekre eddig 933 millió forintot fizettek ki, s most is nyer­hetitek a szeren­csések 50 ezer, 20 ezer; 10 ezer fo­Pillanatkép %erő? rintokat — meg ennél kevesebbet is ... Ott állunk sor­ban a sorsjegy- árus előtt, kérde­zem: volt már va­lakinek szeren­cséje? Most még csak ötszáz forint volt a legnagyobb nyeremény, de ta­lán ott lapul va­lahol az igazi „nagy hal” is . Nekem minden­esetre a szokásos jut: „nem nyert’’. Az árus azonban megvigasztal: — Ügy látszik, maga sem nyerős fajta. Mint én. — A néni sem . .. ? — nézek vissza együttér­zően. — Gondolja, hogy ha igen, ak­kor itt lennék?! A sorsjegyek azért erősen fogy­nak. Vajon most ki bizonyul „nye­rős fajtának”? —ez (ISSN 0133—1651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents