Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

2 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. ÁPRILIS 13., SZOMBAT \A HÉT VIIÁC P 0 LITIKAIKÉRDÉSÉI Nincs sok választási lehetőség Washingtoni manőverezések Gorbacsov javaslata körül Ckilében ismét csak terrorral válaszolnak a tüntetésekre Bányaavatás Márkus-hegyen Határidő előtt átadták A főcímünkben szereplő gondolatot a Pravdától köl­csönöztük. A Szovjetunió Kommunista Pártjának köz­ponti sajtóorgánuma intézte szombati vezércikkében ezt a figyelmeztetést a washingtoni Fehér Ház címére. Mint em­lékezetes ugyanis olvasóink előtt, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a héten interjút adott a Pravdának, s ebben bejelentette: a Szovjet­unió, hogy elősegítse a meg­egyezést a genfi szovjet—ame­rikai tárgyalásokon a legpusz­títóbb fegyverek csökkentésé­re, egyoldalúan november 1-ig kötelezettséget vállalt, hogy Európában nem telepit eddig az időpontig közepes hatótá­volságú fegyverrendszereket. MI KÉSZTETTE A PRAV­DÁT E FIGYELMEZTETÉS­RE? Amerikai részről különös módon reagáltak a szovjet mo­ratóriumra. A hangnem az el­ső kommentárokban csaknem hisztérikus volt. A kellően nem tájékozott nyugati átlag­embernek olyan benyomása támadhatott ezekből a meg­nyilatkozásokból, mintha a szovjet vezetők nem egyoldalú és merész leszerelési lépésre vállalkoztak volna — amely nem mentes a biztonsági koc­kázatoktól, csakhogy a má­sik oldal hasonló akciókra kényszerüljön —, hanem a Szovjetunió a fegyverkezési verseny újabb fordulóját hir­dette volna meg ezzel a bé­keszerető gesztussal... Speakes első, Reagan elnök nevében tett nyilatkozatában „felelőt­lennek” nevezte a szovjet le­szerelési lépést. A külügymi­nisztérium szóvivője pedig az­zal vádaskodott, hogy a Szov­jetunió állítólag „megszegte” azt a kötelezettségvállalását, hogy a genfi értekezlet a leg­teljesebb titkosság jegyében zajlik majd le. Igaz, a szovjet egyoldalú moratórium a genfi tárgyalások egyik témáját, a közepes hatótávolságú rakéták ügyét érintette. De az, hogy valamelyik tárgyalópartner saját elhatározásából úgy dönt, hogy e megbeszélések si­kere végett, egyoldalú lépést tesz, nem tartozik e tanács­kozás hatáskörébe. Ezek a tár­gyalások ugyanis nem legma­gasabb szinten zajlanak, s e szovjet bejelentés pedig az SZKP KB főtitkára részéről hangzott el, s a „partnerszint”, ahonnan a viszontválasznak el kellett volna hangzania, csakis az Egyesült Államok elnökéé lehetett volna. Az amerikai külügyi szóvivő később a ne­gatív visszhang hatására, ma­ga is kénytelen volt helyesbí­teni és visszavonni korábbi nyilatkozatát, mondván, hogy szovjet részről persze nem tör­tént semmiféle „megállapodás- szegés”. Ezek után Washington új propagandavonalra kapcsolt át. Elutasította Mihail Gorba­csov javaslatát, azzal, hogy „megismétlése a korábbi szov­jet javaslatnak a telepítések felfüggesztésére, amíg a tár­gyalások folytak”. Ürügyek szinte megszámlálhatatlan so­ra következett ezután. Csak néhányat sorolunk fel ezek közül. Dam, külügyi államtit­kár azt a kifogást emelte, hogy miért „csak Európára” vonatkozik a szovjet javaslat, s nem Ázsiára is. Holott köz­ismert, hogy a közepes ható- távolságú rakéták, ha netán Ázsiában telepítenék azokat — pedig erről nincs is szó — nem érnék el a nyugat-euró­pai célpontokat. Volt egy másik kifogás is. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy szovjet rész­ről valóban nem telepítenek új rakétákat? — vetette fel a szónoki kérdést Weinberger amerikai hadügyminiszter. Az persze nem túlságosan zavar­ta a washingtoni hadügyek irányítóját, hogy korábban nemegyszer képeket lobogtat­va jelent meg a Pentagon saj- tóérekezletein. S az amerikai mesterséges holdak állítólagos felvételeit mutogatta az újság­íróknak, amelyek szerinte azt „bizonyították”, hogy a Szov­jetunió újabb SS—20-as kilö­vőhelyeket létesített. Ha netán igaz lett volna ez az állítás, amely légből kapott volt ter­mészetesen, akkor mi akadá­lya annak, hogy ugyanezek a mesterséges holdak ellenőriz­zék a szovjet moratórium megtartását is? Ezután egy „harmadik me­net” is következett. Üjra meg­szólalt Speakes elnöki szóvi­vő és „előterjesztette” Wa­shington fő érvét: eszerint az Egyesült Államok azért nem egyezhet bele Gorbacsov aján­latának elfogadásába és „kénytelen folytatni” a köze­pes hatótávolságú rakéták te­lepítését Nyugat-Európában, mert a Szovjetuniónak „nyolc­szoros fölénye” van az Egye­sült Államokkal szemben ezekben a fegyverrendszerek­ben. Vagyis: ha a NATO befa­gyasztaná a rendszerbe állí­tást, ezzel saját biztonságát fenyegetné. Mindez természe­tesen nem igaz. Speakes egy­szerűen figyelmen kívül ha­gyott néhány „apróságot”. Nevezetesen, hogy az Egyesült Államok közepes hatótávolsá­gú rakéta-nukleáris rendszerei legnagyobbrészt tengeralattjá­rókra és repülőgépekre helye­zetten vannak szolgálatban, s Washington viszont e sajátos matematikában csakis a szá­razföldön telepített rendsze­rekkel számol, ha összehason­lításról van szó. Arról nem is beszélve, hogy Anglia és Franciaország hasonló, szintén ebbe a kategóriába tartozó ar­zenálját szintén nem akarják beszámítani Washingtonban e fegyvertárba... Joggál figyelmeztetett tehát a Pravda arra, hogy nem ele­gendő a genfi tárgyalásokon való amerikai részvétel. Arra is szükség van, hogy Washing­ton jószándékát bizonyítsa tet­tekkel, s nem lehet lesöpörni a jelenlegi globális erőegyen­súly időszakában olyan szov­jet javaslatokat, amelyek a megegyezés sikerességét kí­vánják előmozdítani. A másik oldalról is hasonló cselekede­tekre van szükség. Hiszen a két világhatalomnak napjaink­ban nincs sok választási lehe­tősége. Csupán kettő kínálko­zik erre. Vagy folytatják a fegyverkezési versenyt annak minden veszélyes következmé­nyével együtt. Vagy a kölcsö­nös gesztusok alapján a biza­lomerősítő lépések útján in­dulnak el a leszerelés irányá­ba. Erre kiváló alkalmat szolgáltatna az — mint nem egy nyugati államférfi, köztük Craxi olasz miniszterelnök is rámutatott —, ha Washington komolyan megfontolná a szovjet javaslatot. MI TÖRTÉNT A TIZEN­NEGYEDIK CHILEI TILTA­KOZÓ NAPON? A forgatókönyv ismét ugyan­az volt. Az ostromállapot kö­rülményeire hivatkozva, Pino­chet rendszere — amely Al- lende elnök meggyilkolásával és a Népi Egység törvényesen megválasztott kormányának katonai puccsal való megdön­tésével több ezer hazafi lemé­szárlásával jutott 1973-ban ha­talomra — ismét terrorral vá­laszolt. A csütörtöki véres ösz- szecsapásoknak a rendőrség és a tüntetők között, csupán San- tiagóban tizenhárom sebesült­je volt. Az 1983 óta megtar­tott 14. tiltakozó napot a leg­nagyobb chilei szakszervezet, a CNT hirdette meg. A dolgo­zók az ellen emelték fel a sza­vukat, hogy a hatóságok két hete meggyilkoltak három kommunista politikust. A csütörtöki megmozdulás előtt már látható volt, hogy az akcióban az ország széles tár­sadalmi rétegei vesznek részt. Egyetemisták, munkások, a katolikus egyház képviselői egyaránt kivonultak az utcák­ra, hogy tüntessenek az ön­kény ellen. A rendőrség fellé­pése azért volt oly brutális, mivel Pinochet rendszere arra törekszik, hogy megossza az ellenzéki erőket. Azt remélték, hogy a kommunisták mártí- romsága ellen nem lehet szé­les körű megmozdulást kezde­ményezni. Az akció méretei azonban meghökkentették az uralkodó köröket, mert arról tanúskodnak, hogy az önkény- uralom megdöntésének plat­formján — ha nehezen is — alakulóban van egyfajta együttműködés az eddig szét­húzó ellenzéki erők között. Árkus István A londoni The Times szá­mára adott interjújában Rea­gan amerikai elnök az űrfegy­verkezéssel kapcsolatos NATO- beli nézeteltérésekről tett em­lítést, mondván, hogy azok magyarázata valamiféle szov­jet „ösztönzésben” keresendő. Ügy fogalmazott, hogy Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának az európai raké­tatelepítés szüneteltetésére vonatkozó indítványa „a szov­jet propaganda kelléke”, s mint ilyen, a NATO-n belüli „védelmi erőfeszítések aláásá- sára” hivatott. A szovjet—amerikai csúcs- találkozó lehetőségéről Reagan annyit mondott, hogy ő az al­kalmat keresi „a légkör meg­tisztítására” és annak az óha­jának a kifejtésére, hogy a két vezető nagyhatalom közötti vi­szony javuljon. Nem utalt ar­ra, amit nemzetbiztonsági ta­nácsadója, Robert McFarlane értésre adott, hogy ugyanis Washingtonban két csúcstalál­kozóra gondolnak, egy „nem hivatalosra”, amely előbb az ismerkedést szolgálná, majd egy „alaposan előkészített tár­gyalásra”, ★ Az amerikai elnök beismer­te, hogy az űrfegyverkezési program (SDI) kérdésében a NATO-tagállamok között nincs egyöntetűség — állapítja meg a TASZSZ Reagan elnöknek a londoni The Times pénteki számában megjelent nyilatko­zatát kommentálva. Az amerikai elnök kijelentet­te, hogy a nukleáris fegyve­rek radikális csökkentése cél­jából „kész építő szellemben tárgyalni a Szovjetunióval”. E kijelentés ellenére azonban a washingtoni kormányzat to­vább telepíti Pershingjeit és robotrepülőgépeit Nyugat- Európában, pénzt csikar ki a kongresszustól az MX inter­kontinentális ballisztikus ra­kéták gyártására. Lehetséges, hogy az elnök éppen ezért minősíti „propagandafogás­nak” azt a szovjet javaslatot, AZ MSZMP Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa pénteken táviratban fejezte ki részvétét Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottsága első titkára elhuny­ta alkalmából. WOJCIECH JARUZELSKI lengyel miniszterelnök pénte­ken fogadta a hivatalos láto­gatáson Varsóban tartózkodó Sír Geoffrey Howe brit kül­ügyminisztert. MARÓTIIY LÁSZLÓ, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese meghívására pénteken délelőtt Moszkvában, Genf: Teljes ülést tartottak Pénteken Genfben teljes ülést tartott a nukleáris és űrfegyverzetekről folyó tár­gyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Managua: Amerikai képviselők látogatása Amerikai kongresszusi kép­viselőket fogadott Managuában Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő. A képviselők a találko­zót megelőzően bejárták az or­szág, északi határvidékét, ahol az Egyesült Államok által tá­mogatott ellenforradalmárok sorozatban hajtanak végre gyilkos támadásokat, pusztíta­nak el gazdasági és szociális létesítményeket. A négy képviselő saját sze­mével győződött meg annak az állami szintre emelt terroriz­musnak a következményeiről, amelyet a Reagan-kormányzat Nicaragua ellen folytat. hogy a tárgyalások idejére az űrfegyverek létrehozásával kapcsolatban minden tevé­kenységet szüntessenek be, fa­gyasszák be a hadászati nuk­leáris fegyvereket, szüntessék be a közepes hatótávolságú Eurorakéták telepítését, és a szovjet válaszintézkedéseket. Nagy fantázia kell ahhoz, 'hogy mindezt „építő szellemű megközelítésnek” nevezzük — mutat rá a kommentár. Moszkva: Az űrhajózás napja A szovjet űrhajózás fejlesz­tésének távlatairól nyilatko­zott az Izvesztyija című moszkvai délutáni lapnak Vlagyimir Satalqv, a szovjet űrhajósok kiképzésének veze­tője és Vjacseszlav Kovtu- nyenko, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ja. Satalov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió pilóták által vezetett űrhajók alkalmazásá­val fejlesztve az űrkutatást, kizárólag békés célokat tart szem előtt: a föld körüli tér­ség tanulmányozását, vala­mint azt,, hogy az orbitális ál­lomásokat miként lehet fel­használni földi problémák megoldására. Hozzáfűzte: az elkövetkező években az orvos- tudomány, a geológia és az iparfejlesztés érdekében nö­velni kell az űrkutatási mun­kák terjedelmét. Ehhez — mondotta — az űrállomások úgynevezett modulszerkezetű új nemzedékére van szükség. Ezeket többször is át lehet alakítani különféle feladatok elvégzésére úgy, hogy pótló­lag ipari, illetve tudományos célokat szolgáló berendezések- ' kel ellátott modulokat bocsá­tanak fel és csatlakoztatnak hozzájuk. Pénteken, Gagarin űrrepülésének huszonnegye­dik évfordulóján emlékeztek meg az űrhajózás napjáról. a KGST gépipari együttműkö­dési bizottságának ülésén részt, vevő küldöttségek veze­tői látogatást tettek a hazánk felszabadulása 40-ik évfordu­lója alkalmából rendezett ju­bileumi kiállításon. A DISCOVERY elnevezésű amerikai űrrepülőgép többszö­ri halasztás után, péntek dél­után elindult útjára a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről. AZ UNESCO párizsi szék­házában nagy sikerű hang­versenyt adott csütörtökön Kiss Anna énekművésznő. A művésznő magyar, olasz, né­met, francia és brazil dalokat adott elő Pierre Csillag zon­goraművész kíséretével. Pénteken, a tervezettnél három hónappal korábban, felavatták az Oroszlányi Szén­bányák 53 millió tonna szén kiaknázására létrehozott már- kushegyi bányaüzemét. Az oroszlányi városi művelődési központban megtartott avató ünnepségen részt vett és fel­szólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, jelen volt Nápo­lyi László ipari miniszter, Án- talóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság első tit­kára, Varga Gyula, a Komá­rom megyei Tanács elnöke, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A nagy teljesítményű bá­Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A tanácsülés résztvevőit Baranyai Tibor, a SZOT főtit­kára tájékoztatta az MSZMP XIII. kongresszusáról. A ta­nácsülés úgy foglalt állást, hogy a szakszervezeti mozga­lom egyetért a kongresszus határozatával, és minden ere­jével segíti megvalósulását. A szervezett dolgozók egyetérté­sével találkozott, hogy a kong­resszuson a tisztességes, mi­nőségileg magasabb színvona­lú munka állt a figyelem kö­zéppontjában. További napirendi pontként Sólyom Ferencnek, a SZOT titkárának beszámolója alap­ján a tanácsülés megvitatta a szakszervezeti választásokkal kapcsolatos tervezeteket és do­kumentumokat. A tervezetek kidolgozását széles körű vita előzte meg, amelyben több ezer szakszer­vezeti tisztségviselő vett részt, s csaknem hatszáz észrevétel, javaslat hangzott el. Az eddi­gi elemzésekből kitűnt, hogy a magyar szakszervezeti moz­galomban alapvető pályamó­Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága. A képvise­lők meghallgatták és megvi­tatták Kapolyi László ipari miniszter tájékoztatóját az ipar VII. ötéves tervére való felkészülésről. Elmondta töb­bek között: első ízben fordul elő most, hogy lényegében az ipar egészére vonatkozó kö­zéptávú terv kialakítására egy minisztérium keretében kerül sor. A vitában kilenc képviselő szólalt fel, köztük Kovács László (Pest megye, 20. vk.). Az oktatási törvényjavas­latnak az ipari területeket érintő fejezeteivel foglalko­Április 11-én és 12-én láto­gatást tett Pest megyében Nyikolaj Koszolapov, a Világ- gazdaság című szovjet folyó­irat főszerkesztő-helyettese. Az első napon Váccal ismerke­dett, pénteken Budapesten és a Sasad Termelőszövetkezet­ben folytatta programját. Délelőtt Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságának vezetője fogadta a vendéget, aki több mint félszáz hallgató előtt Az SZKP külpolitikája címmel tartott előadást. Budaörsön, a Sasad Tsz köz­pontjában Arányi György, a termelőszövetkezet pártbizott­ságának titkára és Bukvai Jó­zsef elnökhelyettes fogadta a nya jelentőségét Varga Al­bert, az Oroszlányi Szénbá­nyák vezérigazgatója méltat­ta. Ezután Kapolyi László ki­tüntetéseket adott át azoknak, akik különösen kiemelkedő munkával vettek részt a föld­alatti gyár létrehozásában. Ezt követően Havasi Ferenc köszöntötte a bánya tervezőit, építőit és az oroszlányi szén­bányák dolgozóit. Az ország legifjabb bányaüzeme — mu­tatott rá a Központi Bi­zottság titkára —, a szocialis­ta országok széles körű ösz- szefogásával létesült, az idős és a fiatalabb bányásznemze­dék elismerést érdemlő erőfe­szítésének eredményeként jött létre. dosításra nincs szükség, a munka tartalmát azonban je­lentősen javítani kell. A tanácsülés elfogadta a szakszervezeti választásokról szóló határozatát és a válasz­tási szabályzatot. Ennek alap­ján a szakszervezeti választá­sokat 1985. szeptember 1. és 1986. március 31. között kell megtartani. A tisztújítások so­rozata a bizalmiválasztásokkal kezdődik, s a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszu­sával zárul. A keretjellegű vá­lasztási szabályzat biztosítja az egységes cselekvést, ugyan­akkor lehetőséget ad az ipar­ági-ágazati sajátosságok érvé­nyesítésére is. Megőrzi a szak- szervezeti mozgalom választási rendszerének eddigi pozitív elemeit, s egyben számos új vonassál gazdagítja is. Kiter­jeszti a titkos választás lehe­tőségét a bizalmiakra, főbi­zalmiakra. lehetővé teszi mind a tagság, mind a jelölő bizott­ságok számára a többes jelö­lést. A Szakszervezetek Országos Tanácsának választási doku­mentumait a Szakszervezeti Értesítőben teszik közzé. zott a bizottság Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes előterjesztése, illetve Boros Erzsébetnek, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető­helyettesének kiegészítő tájé-" koztatója alapján. Lényeges változás lesz, hogy a közép­fokú ipari szakoktatás irányí­tása átkerül a szakminiszté­riumhoz. Ezzel kapcsolatban Antal Imre (Pest megye, 19. vk.) elmondta: a szakmun­kásképzésből részt vállaló munkahelyeknél a jelenlegi szabályozás szerint méltány­talanul nagy terhet jelent, hogy az oktatást szolgáló be­ruházások után ugyanúgy kell adózni, mint a termelési jel­legű beruházások esetében. szovjet vendéget, akit tájékoz­tattak a gazdaság eredményei­ről és feladatairól. Majd Nyi­kolaj Koszolapov megtekin­tette a Sasad dísznövényüze­mét, dísznövénytermesztési telepét, és a műszeripari ága­zat tevékenységével ismerke­dett. Hazánkba érkezik Jaime Gama Jaime Gama, a Portugál Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására április 14-én, vasárnap hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik. TASZSZ-kommentár Reagan elnök interjújáról Elismert ellentétek a NA T0-ban wm Csak röviden...kés A SZOT napirendjén Kongresszusra készülnek Az országgyűlés ipari bizottsága előtt Javaslat a változtatásra Gazdag munkaprogram Szovjet vendég a megyében

Next

/
Thumbnails
Contents