Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
FAbonyi krónikás Választások előtt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM _____________________________1985. ÁPRILIS II., CSÜTÖRTÖK A karbantartáshoz sok pénz kell A legfontosabb a két főútvonal Az árkokért a lakosság felelős Közszemlén a lista Június 8-án lesz az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok választása. Nem kis feladatot jelent ez, még a legkisebb településnek sem, ezért valamennyi előkészületi munkát gondosan kell megtervezni és végrehajtani. A választókerületek területi beosztását március 18-án a helyi tanácsok hivatali helyiségeiben közszemlére tették, most pedig mindenütt a jelölő gyűlésekre készülnek, amelyekre április 15. és május 15. között kerül sor. A választási gyűléseket azt követően bonyolítják le és június 5-ig befejezik. Abónyban tegnap a választásokat előkészítő szervek rövid tanácskozásra hívták össze a jelölő gyűlések majdani közreműködőit, a levezető elnököket, a javaslattevőket, az előadókat, valamint a jegyző- könyvvezetőket, hogy a főbb tennivalókat megbeszéljék. Az Elnöki Tanács az ország- gyűlési választókerületek területét, székhelyét több helyen módosította. Abony, Jászkara- jenő, Kőrostetétlen, Törtei, Tápiószölős és Újszilvás Jó néhány rendezvényről kaptunk hírt Abónyban, és szinte mind nemzeti ünnepünkkel kapcsolatos. Egy nappal azután, hogy a jubileumi staféta elhagyta a nagyközséget; á tanácsháza földszinti részén stílusos, érdekes kiállítást rendezett a Somogyi Imre Általános Iskola 4459. sz. II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapata. A bemutatóról mondta Töröcsik Mária csapatvezető: — Ami itt látható, az az 5.,: 6.r- 7i.- és 8. .osztályos rajok féN' éves.gyűjtő munkájának ered-*: menye. Az ötödikesek a település múltját és jelenét, a hatodik osztályosok megyénk, a hetedikesek az ország felszabadulásának történetét, a nyolcadikosak pedig az iskolánk múltját kutatták. Ez a tárlat képekből, írásokból, régi naplókból és tablókból áll. A gyerekek riportokat, interjúkat készítettek a felszabadulás idején közéleti ' tevékenységet folytató* és ma is élő emberekkel! Ekeket írásban, fotókkal illusztrálva dolgozták fel. A közönség ízelítőt kapott az iskola néhány szakkörének működéséről. Sokan nézegették a matematika szakkör számítógépét,. amit nemrég vásárolt az iskola, de legalább annyira érdekesnek bizonyultak a technikai szakkörösök mozgó modelljei. A diákok körében megnőtt az érdeklődés a szabás, a varrás, a kézimunka,- a horgolás és kötés iránt, amit a tanítási órák után, kü- lön-külön csoportokban sajátítanak el és gyakorolnak. Most a legjobban sikerült munkáikból elhoztak néhányat. ■ Mivel az iskolában működik sporttagozat, számtalan versenyen szerepeltek a tanulók, eredményeikről serlegek, kupák, érmek, oklevelek tanúskodnak. A kiállítás megnyitá- tását követő órákban Szülőföldért címmel vetélkedőt tartottak az úttörők. Erre már a tornacsarnokban került sor. Ám nem sokkal, ezután ugyanezt a helyiséget felnőttek töltötték meg, itt rendezte meg a Mechanikai Művek gyáregysége az Abonyiak — Abonyért című szellemi torna döntőjét. Komoly, mégis hangulatos versengés volt. Az iskolai színjátszás az utóbbi másfél évtized során csaknem teljesen elhalványult. Most a Somogyi Imre Általános Iskola úttörőcsapatának „Vörös sipkás” raja közreműködésével és Király Béláné vezetésével ismét gyermekszereplők foglalták el a művelődési ház színpadát. Bemutatásra került Arany János Rózsa és Ibolya című mesejátéka, amelyet a pedagógusnő rendezett, zenét Dydinszky György együtt alkot egy országgyűlési választókörzetet, ezek a települések egy képviselőt választanak. A nagyközségben 35 százalékkal csökken a tanácstagi körzetek száma, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a választópolgároknak 41 tanácstagot kell választaniuk. Ez természetesen nem zárja ki körzetenként kettő, illetve több személy jelölését. Hogy milyen szempontok szerint jelölünk? A jelöltek kiválasztásánál a fő szempont az alkalmasság legyen, azok kapjanak bizalmat, akik a választási programot elfogadják és megvalósításában aktívan részt vesznek. Példamutatóak mind a munkában, mind a magánéletben, bízik bennük a lakosság, közéleti, valamint politikai munkára alkalmasak. Az abonyi népfrontbizottság már kiválasztotta jelöltjeit, és az elkövetkező napokban a lakosság elé terjeszti javaslatát. Most a körzetek lakóinak kell gondosan mérlegelniük és dönteniük. Gy. F. komponált hozzá. Tíz előadást terveztek iskolásoknak és óvodásoknak, közte egy díszbemutatót a felnőtteknek. Mind az ötletet, mind a kivitelezést csak dicsérni lehet. Nem maradtak program nélkül a zenét kedvelő abonyiak sem. A Bihari János zeneiskola jubileumi hangversenyén a szereplők, az oktatási intézmény tanárai, jelenlegi és volt növendékei, ismét bebizonyították, hogy nemcsak szeretnek, de tudnak is zenélni. Gy. Hétfői hangverseny Ünnepi hangversenyt rendeznek a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola művésztanárai április 15-én, hétfőn este 18 órai kezdettel a Kossuth Művelődési Központ felújított színháztermében. _ A hangversenyre a bérletek érvényesek. A műsort Béres Károly igazgató vezeti. A téli hónapok, amelyekből lassan kilábalunk, sok-sok kellemetlenséget okoztak az embereknek, üzemeknek, gyáraknak egyaránt. A zord idő általánosan növelte a kiadásokat, a költségeket. Egyszóval: ára volt a télnek — s emellett megszívlelendő tanulsága is. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységénél sem tudta egy mondatba összefoglalni Balogh István tmk-üzemveze- tő, energetikus, mi mindennel kellett szembenézniük, hogy a termelés vissza ne essen. — Főként a villamosener- gia-ellátásban adódtak zavarok. A hálózati feszültségcsökkenés jó néhány termelő- berendezésünk üzemszerű működését gátolta. Az egyenletes teherelosztás érdekében így többet a harmadik műszakban kellett üzemeltetnünk — mondta. — Ez természetesen munkaerő-átcsoportosítást igényelt, ami a szervezési feladatainkat megkétszerezte. A fűtéssel baj nem volt, egyrészt, mert a fűtőolajat bőviben tárolhattuk. A karbantartás és az olajégők szakszerű beállítása folytán fűtőberendezéseink megfelelően működtek. A Minisztertanácsnak a munkahelyek belső hőmérsékletére vonatkozó határozatát betartottuk. — összegezve: milyen többletköltséggel járt a kemény tél? — Többletköltség nem volt, — Hogy az a!... Hiszen még alig esett az eső, de járni már nem lehet ebben vagy abban az utcában! Ceglédre jellemző! Ilyen s hasonló kifakadást nem egyet hallani, s fűzzük hozzá, nem alaptalanul, ha kicsit csapadékosabb az idő. Járdáról járdára átkelni csak úgy lehet, ha az ember a körülményekhez igazodik, vagyis, ha kerülgeti a pocsolyákat, a sarat pedig szükséges rossznak titulálva azzal nyugtatja magát, hogy kellett az eső a kerteknek, a határnak. Rugózó földréteg A városnak körülbelül 130 kilométernyi úthossza van, vagyis ilyen hosszú utat lehetne „fűzni”, ha Cegléd utcáit egymás mellé sorakoztatnánk. Akad jó minőségű, burkolt út és utca, ám meglehetősen kevés. A tanácsi kezelésben levő, burkolattal — kockakövessel, makadámmal, esetleg hengerelt aszfalttal — ellátott út úgy 38 kilométer hosszan található. Bizony, kis része ez a nagy egésznek és az sem mentség, hogy az országban akad még város, melynek lakói hasonlóan áhítoznak jobb útviszonyokért, mint a ceglédiek. Korszerűnek, időállónak szinte csak a Rákóczi, a Széchenyi és a Kossuth Ferenc utca egy szakasza mondható, azok, amelyeket az utóbbi évtizedben korszerűsítettek, felújítottak. Az említett mintegy 8 kilométernyi szakasz részben a tanácshoz tartozik, részben pedig a közúti igazgatósághoz. Igen kedvezőtlen valóban az arány, sok a földút, gondot okoznak az alapozás nélküli utak, melyek barázdaként vonulnak át a városon. a termelési érték a tervezettel azonos. Mindezt alapvetően a dolgozók áldozatvállalásának köszönhetjük, mert egyetértettek a fűtőanyag-takarékossággal, vállalták a második, illetve a harmadik műszakot, megértették, hogy a veszteség elkerülése érdekében egyes berendezéseket folyamatosan kell működtetni. Mivel ez a szemlélet még nem általános, akár példaként állíthatjuk számos más üzem elé. Próbálják csak ki a következő télen, ha úgy adódik. Biztos, hogy megéri. — ne Nyüzsgő határ Az elmúlt hét utolsó napján igazi tavaszias időjárás volt. Abónyban a hőmérő higanyszála a húszasig felkúszott. A mezőgazdasági nagyüzemek, kihasználva a kedvező alkalmat, egész nap dolgoztak, hiszen a tavaszi munkákkal mintegy kéthetes hátrányban vannak. A József Attila Tsz- nél vetették a mákot, amit 300 hektáron termesztenek az idén és simítóztak. Az Új Világban a sárgarépamag jelentős része került a földbe. Nagy volt a nyüzsgés a kiskertekben, metszették a fákat, a szőlőt, veteményeztek, valamint a lakóházak környékén a száraz avart, a szemetet égették. Munkával telt az elmúlt vasárnap. A ceglédiek huzamos szárazság idején, de akkor is, ha egy-két hétig nem esik az eső, a por, homok miatt panaszkodnak. Azok viszont, akik az úthálózat gondját kell hogy viseljék, amiatt bosszankodnak, hogy ez csak a felszín. Az altalaj vizes az egész város alatt, úgy, hogy némely útvonalon a forgalomtól függően szinte gumi módra „rugózik” a föld és vele az úttest. Ilyen „rugós pont” például az Alszegi és a Déli út találkozása. Lehetne ezen javítani? Természetesen: a vizes altalajt elhordva, csatornázni, vezetéket megépíteni, kellően tömöríteni, úgy alakítani ki a szilárd borítású úttest alapjait. Ám ehhez pénz kellene, nem is kevés. Útjavítást, karbantartást nézve mennyire futja ebben az esztendőben ? Kátyúid kell Egy kevésre, arra sem gyors tempóban. Az e célra felhasználható felújítási keret ugyanis kevesebb, mint amennyi kén^ és kevesebb, mint a tavalyi. Igaz, hogy a tervek megvalósításra készen állnak, de ahhoz most a megyei segítséggel sem nagy a város ereje. Gyakorlatilag az összes átépítéshez — a fontosabb útvonalaknál — a terelőút készen áll. Mint a városi tanács építésügyi osztályán megtudtuk, legfontosabb volna az észak— dél irányú tengelyt folytatni, vagyis a Széchenyi út Retek utca és a Kátai út közti szakaszát korszerűsíteni, valamint a Körösi utat a Kossuth tértől a Déli úti csomópontig. Kivitelező volna, nem is egy, a feladatokhoz. A lényeges korszerűsítés most épp az Aszfaltútépítő Vállalat feladata. Kátyúzásra az idén jelentősebb összeget kell fordítani, mint az előző években, ugyanis a téli fagy alaposan beleharapott itt-ott az útba. A szokásos háromszázezer forint helyett ez a munka elemészt az idén úgy kétmillió forintot. Az 1980 óta tartó útépítési program folytatásaként ebben az évben a Körösi út említett szakaszának felújítására futja. A szükséges pénzalap ehhez megvan. Ám a város úthely- zetének alakításában maga a lakosság is sokat segíthet, sőt kell is segítenie, hiszen a csapadékvizet elvezető, járda mentén futó árkok rendben- tartásáért, tisztításáért a lakosság felelős. Egy kapavágás csak Sok kicsi sokra megy alapon néhány jó időben megtett kapavágás többet segít, mintha az ember egy summát tenne le az asztalra. A rendszeresen karbantartott árokrendszer — ha egyszer el lehetne érni Cegléden, hogy az gondozott, céljának megfelelő legyen — sokat segítene a vízelvezetésben és egyben az utcák állapotának javításában. A városi tanács illetékeseinek is könnyébb lenne a dolguk, épp ezért nem tudják eléggé hangsúlyozni, hogy ezt a feladatot épp úgy, mint az udvar vagy a kert adta munkát, minden évben el kell végezni, sőt, nem árt év közben is tisztán tartani az árkokat, átereszeket. A bejelentés szerint Cegléd lakói a Pesti úttal párhuzamos öreghegyi utat építik meg. Felújításra konkrét szándékát a Honvéd utca lakossága is jelezte. A terv szerint a lakossági útépítés keretében még két utca korszerűsítéséhez hozzáfognak, ám a munkák átnyúlnak majd a jövő esztendőre. Egy falu jogos panasza címmel írtunk lapunk március 5-i számában a ceglédberccli lakosság gondjáról, amelyet a többszöri áramszünet váltott ki. Ezzel kapcsolatban Monostori Józseftől, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatójától kaptunk készséges és minden fontos részletre kiterjedő tájékoztatást. Levelében írja, hogy 1984. december 17-én a csapadék ráfagyott a vezetékekre és a fákra, s a megye déli részében 19 helység áramszolgáltatását teljesen megbénította. Az üzemigazgatóság dolgozói — nagy erőfeszítések árán — három nap alatt elhárították a példátlan méretű üzemzavart. A következő megpróbáltatást 1935. február 2. hozta, amikor rendkívül erős szélvihar vonult át az üzemigazgatóság területén, amely sok helyen elszakította a vezetékeket, fákat döntött a drótokra és sok üzemzavart okozott a nagy- és kisfeszültségű hálózatban. A háromnapos szélviM termeljünk? A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő kertbarátklub ma, április 11-én, csütörtökön tartja ösz- szejövetelét a helyőrségi művelődési központban, amelyen Both Ferencnek, a Dél-Pest megyei Áfész főosztályvezetőjének előadása hangzik el Mit termeljünk 1985-ben? címmel. Döntő a Dézsában Cegléden a forradalmi ifjúsági napok keretében április 12-én 18 órakor kezdődik a Dózsa György Ifjúsági Klubban a felszabadulásunk 40. évfordulójára meghirdetett szellemi vetélkedősorozat döntője, amelyen a helybeli és a város körzetében levő ifjúsági klubok vesznek részt. Vöröskeresztes vetélkedő Cegléden, az egészségügyi szakközépiskolában április 12- én, pénteken délután 15 órakor kezdődik a középfokú elsősegélynyújtó és csecsemő- gondozói vetélkedő, a Vörös- kereszt városi vezetősége rendezésében, a Széchenyi út 16. szám alatti iskolaépületben. har miatt több órára megszűnt az áramszolgáltatás Ceglédbercelen is, továbbá a ceglédi kirendeltség más területein. Az említett két időszak kivételével Ceglédbercelen folyamatos volt az áramszolgáltatás, és a DÉMÁSZ dolgozói ez ügyben nem elmarasztalást, hanem elismerést érdemelnek. Az üzemigazgató szerint lehetne az áramszolgáltatás üzembiztonságán javítani, ha a Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségének példáját követve a területen érintett állami gazdaságok, tsz-ek és tanácsok a vezeték menten levő fákat körültekintően gondoznák, illetve ahol szükséges, azokat eltávolítanák. így az üzemzavarok számát felére lehetne csökkenteni. Monostori József üzemigazgató végezetül azt is megírta, hogy a két nagy kiterjedésű üzemzavar elhárításában részt vevő dolgozók odaadó munkáját Kapolyi László ipari miniszter is elismerte, a Dlj- MÁSZ Vállalatnak küldött miniszteri dicsérettel. A galambpiac ismét népes Ahogy kitavaszodott, élénk a kínálat a ceglédi galambpiacon. Dísz-, sport- és húsgalambok több tucatnyi fajtáját adják-veszik a galambászok. Apáti-Tőth Sándor felvétele ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Tárlat, koncert, vetélkedő Múitkereső iskolások ß tél ára Példa, három műszakban E. K. Korholás helyett köszönet
