Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

W85. MÁRCIUS 8., PÉNTEK ^fiyfgp DraSios Lajos sírjánál Koszorúzás Születésének DO. évfordulója alkalmából csütörtökön a Me­ző Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában meg­koszorúzták Drahos Lajosnak, a munkásmozgalom kiemelke­dő harcosának sírját. A meg­emlékezés és a tisztelet virá­gait az MSZMP Budapesti Bi­zottsága, az országgyűlés, a Külügyminisztérium, a mun­kásőrség országos parancsnok­sága, a XII. kerületi és a cse­peli munkásőrség, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezete, a Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, valamint a csepe­li ipari központ, illetve gyárak vezető képviselői, családtag­jai és egykori harcostársai he­lyezték el Drahos Lajos sírján. Évfordulóra készülnek Március 6—7-én dr. Paskai László kalocsai koadjutor ér­sek elnökletével együttes ülést tartott az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága. Bíró Imre kano­noknak, az OBT katolikus bi­zottsága főtitkárának előter­jesztése alapján megvitatták az elmúlt esztendő békemoz­galmi tevékenységének tapasz­talatait. és meghatározták az idei feladatokat. Ezek közül kiemelkednek a hazánk fel- szabadulásának 40. évforduló­járól és a katolikus papi bé­kemozgalom megalakulásának 35. évfordulójáról történő meg­emlékezések. Az ülésen meg­jelent és felszólalt Fodor Ist­ván, az Országos Béke^tanács titkárá is. Az egyenjogúság a ma valósága (Folytatás az t. oldalról.) rültekintést igényel. Azt hi­szem, legalább ilyen teher há­rul rájuk abban is, hogy a többletmunka vállalása miatt megcsappant szabad idő ellené­re tovább erősítsék a család összetartozását, a kölcsönös tö­rődést egymással. — A történelmi folytonossá­got jórészt az emberi fajt meg­tartó asszonyi erő, évszázado­kon keresztül a pusztulásokon és dúlásokon át is érvényesülő újjászületés akarása és képes­sége biztosította. A nőiknek ez az egyetemes életküldetése és annak mindennapi megnyilvá­nulása teszi ünneppé az egész társadalom számára ezt a na­pot. Szóljon az önöknek most kifejezett tiszteletünk, megbe­csülésünk, szeretetünk és kö- szönetünk az esztendő vala­mennyi napjára — mondotta befejezésül Szűrös Mátyás. Lénárd László köszöntötte Vácott zz ünnepeiteket Tegnap délután Vácott, a Technika Házában emlékeztek a nemzetközi nőnap 75. évfor­dulójára Pest megye szövetke­zeti mozgalmának képviselői. A vendégeket — közöttük Lé­Levéioszfályozó és hírlapláda A lagpr Fosta és partnerei Pest megyét járva figyeltem föl arra, hogy számos szövetkezet cs kisvállalkozás dolgozik a Magyar Postá­nak. Kiderült, hogy ezek a munkavállalók, termelőszö­vetkezetei, kisvállalkozók, kisszövetkezetek, sőt, nagy­vállalatok is közvetlen kapcsolatban állnak a Budapesti Postaigazgalósag fejlesztési osztályával. Érdekes infor­mációkat adott erről Calla Tibor osztályvezető. Maguk jelentkeznek — A kivitelezésére alig van a postának kapacitása, külső­partnerekkel is dolgoztatunk hosszú évek, sőt, évtizedek óta. Igaz, eleinte egyoldalú volt ez a kapcsolat, mert mi kerestük, kutattuk fel a kivi­telezőket. Ma már maguk is jelentkeznek. Az elmúlt esz­tendő óta a gyártók kapaci­tásajánlatait főleg lakatos és speciális műanyagipari témá­ban mérlegeljük, illetve hasz­náljuk ki. — Kik a posta partnerei e téren? — Fejlesztési munkáin partner kivitelezői zömmel Bu­dapesten és Pest megyében találhatók. Ilyen a Produk­ten elektronikai és számítás- technikai munkaközösség, ők építették ki a Videotechniká­val közösen a Budapest 72-es postahivatal számítógépes ter­melésirányítási rendszerét, és zártláncú ipari televízióját, hangos telefonját. Ott a 72-es hivatalban három munkahe­lyen mikroszámítógép dolgoz­za fel a beérkezett küldemé­nyeket, illetve regisztrálja a postajáratok érkezését, indítá­sát. S ugyanott működik a levélfeldolgozó automata, a Tosiba, amelynek üzembe he­lyezésénél bábáskodtunk. Az ŐREL, számítástechnikai pol­gári jogi társaság a budapesti 78-as postahivatal helyi szál­lításirányítási rendszerét hoz­ta létre. Erről még annyit, hogy a Posta Központi Jár­műtelepén elhelyezett számí­tóközpont egyik terminálját telepítették a 78-as hivatalba. Külföldi ötlet Teljesen más jellegű mun­kát kapott tőlünk a VIBEG (Vendéglátóipari Berendezése­ket Felszerelő, Javító és Gyártó Vállalat): hírlapáru­sító pavilonokat gyártanak. Ugyancsak hírlapüzleteket lé­tesít számunkra a Metrober, a metróvonalak mentén, de kapcsolatban állunk még több kisebb budapesti és vidéki munkavállalóval is. — Kik a legfőbb Pest me­gyei partnereik? — A Ferihegy Tsz üllői üze­me a levélosztályozáshoz hasz­A kórházban is lehet takarékoskodni Magad uram — olcsóbban Az ember azt gondolná: a .kórházban nem lehet spórol­ni, hiszen ez a bőrünkre men­né, a betegek életébe kerül­hetne. Ám nincs így. Vegyük például a ceglédi Toldy Ferenc kórházat és ren­delőintézetet, ahol kötött ősz- szegből, évi 174 millióból gaz­dálkodnak. Tavaly 2,1 millió forintot takarítottak meg. Hogy miként? Nos, nem a gyógyszeren, a kezelésen. Mindenekelőtt: amit megold­hattak saját dolgozóikkal, fel­tételeikkel, az nem került kü­lön kiadásba, A szemétégetés hulladékhőjét hasznosítva a kórházhoz tartozó területen a kertészek fólia alatt primőrö­ket, paradicsomot, salátát, paprikát termesztenek, s egy házaspár évi 120 sertést nevel vágásra ugyancsak a kórház élelmzési üzemének. Itt egyéb­ként káposzta és más zöldség tartósításával is foglalkoznak, így kevesebb konzervet kell vásárolniuk. A karbantartók segítségével oldottak meg olyan belső mű­szaki feladatokat, amelyekre korábban csak külső (tehát drágább) vállalkozó akadt. A mosoda vezetőjét tanfolyamra küldték, gázmesternek tanult, Így a rovar- és rágcsálóirtás költsége; is csökkentek, any- nyira, amennyibe a szükséges anyag került, 20# ezerrel ke­vesebbe. Egyszerűsítették az infúziók gyártását is. Külön nekik ké­szítették egyliteres üvegeket a fél literesek mellett. Ekként a 8 forintos import gumidugó­ból és a 4 forintos kupakból használtak összesen 60 ezer forintnyival kevesebbet. Még néhány érdekesség: be­vezették azt is, hogy a fogyó­anyagokból csak szerződéses alapon, nagykereskedelmi áron vásárolnak, s az előrelá­tó gazdálkodás maga 600 ezret eredményezett. A házinyomda dolgozói dosz- sziékat, egyszerű nyomtatvá­nyokat, tasakokat készítenek hulladékpapírból — ezeket nem kell megvásárolni. Már esztendőkkel ezelőtt felváltot­ták az injekció, illetve műtét előtti lemosáshoz használt etil­alkoholt (természetesen a szakhatóságok engedélyével) a kilencedébe kerülő, s épp oly jő izopropil alkohollal, mely ráadásul nem is alkalmas em­beri fogyasztásra. A legújabb tervük: még egy kézbesítőt alkalmaznak, s a vá­rosban maguk juttatják célba a leveleket, az eljáró bére ugyanis kevesebb lesz, mint a megemelkedett postai díjak összege... V. G. P. nálatos beosztószekrényeket, valamint előszállító ládákat gyárt, amleyeket Budapest kü­lönböző pontjain helyezünk el, megkönnyítve ezzel a kézbe­sítés fizikai munkáját. Ugyan­csak az üllőiek készítik a mo­torkerékpárra szerelhető tar­tóládákat. A Szilasmenti Tsz Csömörön pedig a Ferihegy Tsz által gyártott beosztószekrények vá­laszfalait készíti el műanyag­ból, és külföldi ötlet alapján a zsákzáró szerkezetet is ők állítják elő, amiből 20 ezer darab van éppen kísérleti fel- használás alatt. A Sasad Tsz Sóskúton hírlapkézbesítő ke­rékpár műanyag dobozait gyártja. A nem Pest megyeiek közül még megemlíthetem a győri AFIT-ot, ahol a hírlapárusító gépkocsikat átalakították, ezek már láthatók is a főváros ut­cáin. A Mechanikai Gépgyártó Szövetkezet pedig Pesten a hírlapkézbesítő kézikocsit ké­szítette el. Fejlesztések bázisa A Rávisz ipari szövetkezet budapesti postahivatalaink riasztóberendezéseit gyártja, telepíti és javítja — sorolta Bállá Tibor, majd elmondta még, hogy a kisebb fejleszté­sek területén a Budapesti Pos­taigazgatóság bázisszerve a Magyar Postának, oly módon, hogy fejlesztési osztályuk­hoz hasonló nincs a vidéki postaszerveknél. Míg a Buda- pest-vidéki, a debreceni, a mis­kolci, a pécsi, a soproni és a szegedi postaigazgatóság pár százezer forintot költhetett az elmúlt öt évben műszaki fej­lesztésre, a Budapesti Posta­igazgatóság 14 millió 300 ezer forintot. A. L. A, nárd Lászlót, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, dr. Olajos Mihályt, a váci párt- bizottság első titkárát, dr. Csonka Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét, Varga Ist­vánt, az SZMT titkárát, dr. Monori Balázsnét, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsá­gának alelnökét, Tuza Sándor- né dr.-t, a MÉSZÖV és lhá- szi Józsefet, a TESZÖV tit­kárát — dr. Bernáth Tibor, a KISZÖV és a Szövetkezetek Pest megyei Koordinációs Bi­zottságának soros elnöke kö­szöntötte. Ezután Lénárd Lász­ló emlékezett a nőmozgalom eredményeire az elmúlt 75 esz­tendőben. — Külön jelentőséget ad a mai ünnepnek — mondotta —, hogy népünk, szövetkezeti tag­ságunk a felszabadulás 40. év­fordulójára és pártunk XIII. kongresszusára készül. A négy évtized eredményeiben, vívmá­nyaiban mindenütt ott érezzük a nők munkáját, részvételét, tudását és szívét. Szerepük egyaránt fontos a termelésben, a kereskedelemben és a szociá­lis szférában. A szónok hangsúlyozottan szólt a nőknek a szövetkezeti mozgalomban betöltött szere­péről, melyről a következőket mondotta: — Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye, hogy a nődolgozók érdekeinek kép­viselete, élet- és munkakörül­ményeinek rendszeres és ál­landó javítása, ma már szer­vesen beépült a szövetkezeti mozgalomba. A nők közéleti aktivitása a mozgalomban el­foglalt szerepükkel politikai és szakmai műveltségükkel ará­nyosan emelkedett. Ugyanak­kor az első számú vezetői tiszt­ségekben, de sok helyen a vá­lasztott testületekben is elma­rad részvételi arányuk a moz­galomban elfoglalt helyüktől, a szövetkezetekben és a társa­dalomban betöltött érdemi sze­repüktől. Ezen a helyzeten változtatni kell — hangsúlyoz­ta befejezésül a megyei párt- bizottság titkára, majd munká­juk elismeréseként kitüntetése­ket nyújtott át. Heten lettek a Szövetkezeti Tetszett az ünnepi műsor Veress Jenő felvétele Ipar Kiváló dolgozói, heten ér­demelték ki á Kiváló Szövet­kezeti Munkáért kitüntetést, ketten kapták meg a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést, egy asszony nyerte el a Szövetkezet Kiváló Dolgo­zója elismerést. Az ünnepség, amelyet az MSZMP Pest megyei Bizottsá­ga és a Szövetkezetek Pest megyei Koordinációs Bizottsá­ga rendezett, a szentendrei vá­rosi és szövetkezeti kórus, va­lamint a váci városi KISZ ka­marakórus műsorával zárult. Isméi az elsők között Egy lépéssel előrébb járnak A laboratórium legfrissebb dísze — méltó társaság­ban, oklevél és más elismerések mellett — a kongresz- szusi munkaverseny vörös vándorzászlaja. BUszke birto­kosa a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdl gyárának Madam Curie szocialista brigádja. A felszabadulásunk 46. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tisztele­tére indított verseny első szakasaának értékelésekor az anyagvizsgáló laboratórium szocialista kollektívája bi­zonyult a legjobbnak. Vitatott ötlet Gazdasági vezetőjük, Hege­dűs Ferenc kísér a kémcsövek, a ballonok mérőműszerek bi­rodalmában, s közben magya­rázza, mivel is foglalkoznak a brigádtagok, mennyi szakmai érdeklődés, milyen fáradhatat­lan lelkesedés fűti a csapatot. Sokszor bizonyítottak már, az előző kongresszusi munkaver­senyben is az élen végeztek, de ők nyerték el a 25 éves jubi­leumi emlékverseny zászlaját is. Vállalásaik mindig konkré­tak, s olyanok, amelyek szer­vesen kapcsolódnak a gyár előtt álló feladatokhoz. Mond­hatnák a tamáskodók, hogy hiszen az új meg új eljárások kidolgozása, kikísérletezése végül is a napi feladatuk. Csakhogy a Curie brigád mindig egy lépéssel előbbre jár, olyanokon töri a fejét, ami a következő időszakot szolgál­ja. Újításaik — mert ez is sze­repel vállalásaikban — is bi­zonyítják ezt. Itt azonban ér­demes megállni egy szóra. — Sokat hallunk az újító­mozgalom fontosságáról — jegyzi meg Valent Ferencné, akinek társával. R ádócziné Mojzes Máriával közös ötlete éppen vita tárgya —, mégis elég rosszak a tapasztalataink. A szerszám, amit kidolgoz­tunk, most is működik, hasz­nálják, ugyanakkor a bírálók elutasították. Ügy véljük, nem lesz nehéz bizonyítanunk az életrevalóságát, mégis rossz szájízt hagy a huzavona ... Visszanyert olaj S most térjünk vissza a versenyvállaláshoz, pontosab­ban a kongresszusi verseny­re tett kiegészítő programpon­tokhoz, amelyeken persze nem mehetünk végig, hisz’ jó há­rom old'alt tesznek ki. A lé­nyegük: a jócskán megszigo­rodott környezetvédelmi elő­írásoknak megfelelő technoló­giát kidolgozni, például a Harmincöt év szolgálat után A pihenés évei következnek Nyugdíjba készül Simon Pál, a Magyar Honvédelmi Szövetség Pest megyei titkárá­nak a gazdasági helyettese. Három és fél évtizedet „töltött el az MHSZ szakapparátusá­ban, s a legutóbbi választást megelőzően hét évig volt tit­kára a megyei vezetőség párt- alapszervezeténck. Az utóbbi években háromszor is kórházi kezelésre kényszerült, ezért hiába a marasztalás, most már pihenni akar. Már amennyire egy ilyen örökké tevékeny em­ber pihenni tud. Amikor 1944-ben. a többi le­ventével együtt a frontra szál­lították, útközben megszökött, s otthon a szénapadláson hall­gatta a hangosbemondó köz­leményét, miszerint halálra ítélték, bárhol megtalálják, felkoncolandó. Közben néme­tek tanyáztak házuk udva­rán ... A felszabadulás után repü­lős szeretett volna lenni, ezért is lépett be az MHSZ egyik jogelődjébe, a Magyar Szabad­ságharcos Szövetségbe. Moto­ros, lövész, rádiós és ejtőer­nyős kiképzést is kapott, majd 1950-ben hadtápiskolába küld­ték. s ezzel tulajdonképpen meghatározták egész pályafu­tását. Pénzügyi tisztként fejezte be az iskolát, s azóta a gazdálko­dás különböző munkakörei­ben mutatta meg, hogyan le­het a szerénységet a határo­zottsággal, a szakmai pontos­ságot az emberséggel párosíta­ni. Kitüntetéseinek felsorolása hosszú lenne. Érdemérmek bronz, ezüst és arany fokoza­tai. s a harmincöt évi szolgá­latot elismerő jelvények tár­saságában ott vannak a Ki­váló munkáért feliratú medá­liák is. Még most, munkaviszonyá­nak utolsó napjaiban is szak­mai előadások megtartására hívják Nagykőrösre, Monorra, mert tudják, tőle lehet tanul­ni. ö maga arra a legbüsz­kébb, hogy a munka határ­időit mindig betartotta, még ha otthon dolgozva adta is meg a pontosság és megbízha­tóság árát. Ha elköszön munkahelyétől, utazni akar, a feleségével együtt. Idei programja a bul­gáriai Napospart és Lenin­grad. Itthon meg várja Pilis határában a homoki szőlője, abban találja meg a felüdü­lést. Megkérdezték tőle: a későb­biekben számíthatnak-e rá? Azt válaszolta: a szövetségben eltöltött 35 év után ha akar­na, sem tudna nemet monda­ni. Cs. S. szennyvízbontásnál, hogy ne kelljen tetemes bírságot fizet­nie a vállalatnak. A környe­zet- és pénzkímélő eljárás ré­vén egyébként hasznosítható olajakat is visszanyerhetnek. Mindezt úgy akarják megol­dani, hogy a meglevő beren­dezések kis átalakítással er­re megfelelők legyenek. Szere­pel azután a lajstromban ta­nulmány készítése arról, hogy a tőkés exportra kerülő csap­ágyaknál mi okozza a gyűrűk esetenként reklamált törését. Ami a felsoroltakban és fel nem soroltakban a többlet, az a gyorsaság. Tehát az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt roppant mennyiségű vizsgá­lattal, kísérlettel készülnek el. Kétségtelen, hogy ma a hangsúly a gazdasági munká­ra helyeződik, ám a Madam Curie brigádot nem érheti az a vád, hogy a mozgalom má­sik két jelmondatát ne tarta­nák szem előtt. .Gondosan vezetett naplójuk tanúsága szerint élénk a közösségi élet, sokféle rendezvény „résztvevői. Sinkó Irén alapító tag eleve­nít fel egy-két eseményt a több. mint egy évtizedes bri- gádéletből: Öt aranykoszerú — Tízen vagyunk, két mér­nök, egy technikus, a többiek , anyagvizsgálók. Ötször értük el az aranykoszorús minősí­tést, egyszer — 1983-ban — vállalati kiválók lettünk. Szak. mai tennivalóink mellett mindannyian 20—20 órányi társadalmi munkát vállaltunk ebben az évben is. Ott va­gyunk a kommunista szomba­tokon, a közös kiránduláso­kon. színházba járunk és a könyvtárnak is törzstagjai va­gyunk. A tanulástól sem ria­dunk vissza, ki TIT-előadáso- kon fejleszti tudását, ki tan­folyamokon, mint éppen most brigádvezetőnk, Rajeczky La­josáé, aki a spektográíia tu­dományával ismerkedik. Ha kell, vetélkedünk; legutóbb egy pont híján lettünk máso­dikok a Baráti Szövetségben című vetélkedőn, amelyet az MSZBt gyári szervezete ren­dezett. Rendszeres véradók vagyunk, a fegyveres erők napja alkalmából meghirde­tett lövészversenyen négytagú csapatunk első lett. Pedig a Madam Curie szo­cialista brigád tagjainak több­sége családanya, de ahogyan egybehangzóan mondták: ha akarat van, idő is van. S hogy mi hajtja őket, erre is választ kaptam. Nem engedünk a ran­gunkból, tartani akarjuk a szintet. Szigcthi Teréz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents