Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

mr .»ifi.»:, Map 1085. MÁRCIUS 0.. SZERDA Jogi tanácsok■■■■ A koszostéivezefi fog korlátozásáról lies nem fényeken cslngsul a kédervélemény Eönnydmű károsdltak Elfutott a pénzzel Megváltozott Baleseti járulék ■ n Január 1-től változott a gaz­dasági munkaiközösségben és ipari szakcsoportban kiegészí­tő tevékenységet folytató tagok társadalombiztosítási kötele­zettsége. Most a havi 259 fo­rint baleseti járulék helyett elért jövedelmük 10 százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fizetni a válla­lathoz. A vállalatnak azonban ezzel kapcsolatban pusztán az a kötelessége, hogy az oda be­fizetett összeget a társadalom- biztosítási szervhez továbbítsa. Az új rendelkezések a tár­sadalombiztosítási járulék sza­bályait hozzáigazították a vál­lalati és mezőgazdasági jöve­delemszabályozási rendelkezé­sekhez. Annak érdekében tör­tént ez, hogy a gazdálkodó szervezetek ugyanazon juttatá­sok során fizessenek társada­lombiztosítási járulékot, mint eddig. Zöldövezeti, szabadon álló kertes házban levő lakás bér­lőinek a tulajdonos felmondott és lakótelepi lakást ajánlott fel, amit azok nem fogadtak el. Az emiatt kezdődött perben eljárt első- és másodfokú bíró­ságok szerint a cserelakás nem megfelelő és a keresetet eluta­sították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyez­te és az első fokon eljárt bí­róságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára köte­lezte. A döntés indokolása a következőket mondta ki: A háztulajdonos a bérleti szerződést felmondhatja, ha a lakásra a maga, vagy közeli hozzátartozója számára igényt tart és ugyanabban a város­ban, községben megfelelő, be­költözhető lakást ajánl fel. A cserelakás akkor is megfelelő, ha az addig bérelttől eltér, de más előnye ezt kiegyenlíti. Ebben az ügyben a felaján­lott lakás fél szobával több és alapterülete is nagyobb. Sza­badon álló, kertes lakás he­lyett házgyári lakóházban levő is alkalmas lehet á cserére. De a műszaki szempontból meg­felelő cserelakást sem kell el­FURCSA SZOKÁS meg hagyomány némelyeknél, hogy a fonákjánál kezdik azt, amit illenék a maga eredeti való­jában szemügyre venni. Ezért nem vélünk semmi meglepőt felfedezni az elejtett szavak­ban, elhangzó félmondatokban megbúvó kétkedésben, töpren­gésben, vajon sikerül-e — lé­vén szó meglehetősen népes testület majdani tagjairól, nagyközségi közös tanácsról — minden tanácstagi válasz­tókerületben megfelelő két je­löltet állítani? S ha igen, va­jon egyezik-'e majd a jelölni összegyűlő választópolgárok véleménye a tisztségre alkal­masaknak ítélteket kiállító népfrontbizottságokéval, hi­szen öt falut fog majd össze a testület, ötször seregnyi kü­lönbözőséggel, jellemzővel, ér­dekkel, más és más elszáná- sokkal?! Ami lehetőség volt, az most kötelezettség. Az előbb idézett kétkedés, töprengés — ese­tünkben a székhely település népfronttitkáráé — innét, e kötelezettségből származik, hi­szen az 1983-ban elfogadott új választójogi törvény a koráb­bi lehetőségeket, a kettős vagy többes jelölést az idén sorra kerülő választásoktól kezdő­dően kötelezettséggé, meg nem kerülhetővé tészi, még olyan esetekben is, amikor — mivel az első forduló esetleg Q A haszonélvezeti jog kor­látozása, illetve annak megvál­tása. Olvasónk férje elhunyt, a házastársi vagyonközösséget nem képező házas ingatlant a férj első házasságából született három gyermek örökölte, ő pedig a haszonélvezetét. Alig halt meg a férje — akivel bár 10 évig nagyon jó házasságban élt — máris jelentkeztek az örökösök, állandó érdeklődé­seikkel zaklatják őt, ezért sze­retne a helyzeten változtatni. Olvasónk hallott arról, hogy a haszonélvezetet az örökösök megválthatják, ha ez ténylege­sén járható út, akkor ezt ven­né igénybe. Kérdezi tőlünk, mit jelent a haszonélvezet, megváltása, illetve korlátozá­sa, ki kérheti és milyen eset­ben. A Polgári Törvénykönyv le­hetővé teszi a haszonélvezet megváltását, illetvfe korlátozá­sát. A jogszabály figyelembe veszi azonban azt is, a túlélő házastárs érdekében, hogy az örökhagyóval közösen használt lakásban, a megszokott kör­fogadni, ha a bérlőt egészségi okokból hátrányos helyzetbe hozza. Az egyik bérlő kifogása ugyanis, egyebek közt az, hogy szívbaja és magas vér­nyomása van, de a cserelakás­ba csak huszonnégy lépcsőfok megtétele után juthat be. A másik bérlő pedig arra hivat­kozott: asztmája miatt a pa­nel és szőnyegpadlós lakás az egészségre ártalmas. Az Or­szágos Korányi TBC és Pul- monológiai Intézet szakvéle­ménye szerint panelházban az asztmás betegség tünetei foko­zódhatnak. Az eljárt bíróságok azonban nem tisztázták, hogy a szívbajos bérlőnek eddig is tíz lépcsőfokot kellett megten­nie-a lakásáig, tehát lényeges hátránynak számít-e a tizen­néggyel több lépcsőfok? Az öröklakás tulajdonosa pedig vállalta, hogy a szőnyegpadlót parkettára cserélteti- ki. Végül a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul leszögezte: amennyiben a felmondás ér­vényes, a bíróságnak hivatal­ból meg kell állapítania a két lakás közti értékkülönbözetet, és ennek megíiztéséről intéz­kednie kell. Indokolt költség lehet, ha egyes bútorokat eset- leg ki kell cserélni. nem hozott döntést — meg kell ismételni a választást. A kettős — vagy többes — jelö­lés, a mindenképpen valaki mellett voksolás a szavazás napján, azaz > először a jelö­lés, majd a jelöltek mérlege­lése mindenkire többet ró, azokra is, akik jelölnek, s azokra is, akik vállalják a je- 1 olt A FELELŐSSÉGRŐL van szó. Az állampolgár több irá­nyú felelősségéről, hiszen annyi mindent adhat és kell is adnia azoknak útravaló- ként, akikre ráruházza bizal­mát. Ám ezzel párhuzamosan, éppen mert sok a tennivaló, az állampolgár magára veszi a felelősséget azért: rátermet­teket, alkalmasakat, tehetsége­seket, szorgalmasakat jelölt-e ki, választott-e meg arra, hogy őt képviseljék? Ne gondoljunk csekély súlyú teendőre, hiszen országosan .és kerekítve, száz­ezer nő és férfi az érintettje a tanácstagi kettős jelölések­nek, mint jelölt. A jelölők pe­dig annyi millióan lesznek, amennyi a választópolgárok száma , a választási névjegy­zékek véglegesítésekor. Kishi­tűségre vallana, na bárki azt gondolná, lámpással kell ke­resni a minden tekintetben alkalmas jelölteket, még ha százezer is a számuk. S ennél is nagyobb kishitűségről — sőt, politikai úttévesztésről — nyezetben maradhasson. Óha­tatlan azonban, hogy a haszon- élvezet akár a haszonélvező, akár az állagörökös részére egyes esetekben ne váljon hát­rányossá. Amíg ilyen eset nem jelentkezik, addig a haszonél­vezet betölti az általánosan el­ismert, és helyeselt rendelte­tését. Mihelyt azonban prob­lémák merülnek fel, jobb azon változtatni, és ehhez nyújt se­gítséget a jogszabály is, ami­kor lehetőséget ad a haszonél­vezet _ megváltására, illetőleg korlátozására. A Polgári Tör­vénykönyv szerint, a haszon- élvezet korlátozásának bármi­kor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott ha­szonélvezet a házastárs szük­ségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyon­tárgyakat, valamint saját va­gyonát és munkájának ered­ményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a haszonél­vezeti jog megváltását. A há­zastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból — termé­szetben vagy pénzben — olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvé­nyes örökösként a leszárma- zókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egy harmada il­leti meg. A megváltást a hagyatéki el­járás sqrán, ennek hiányában az öröklés megnyílásától szá­mított egy éven belül a hagya­téki eljárásra egyébként ille­tékes közjegyzőnél kell kérni. A túlélő házastárs haszonélve­zetének korlátozását csak a le- származók kérhetik. Olvasónk-tehát próbáljon az örökösökkel egyezkedni, és ha ez nem sikerül, csak akkor szükséges a bírósági eljárás. O A dolgozóról kialakított véleményéről a munkáltatónak kötelessége az érdeklődő vál­lalatot megfelelően tájékoztat­ni. Olvasónk munkahelyet vál­toztatott, mert korábbi helyén egyes munkatársaival összefér­hetetlen helyzetbe került. En­nek' okát ott nem vizsgálták. Amikor a munkahelyén kiala­kult légkört bejelentette, ki­vizsgálás azt nem követte. Még örültek is a munkahelyén, hogy beadta felmondását. Amikor az új munkahelyén tanúskodna az, ha bárhol, bárki úgy vélekedne, nincsen jelen a szükséges közéleti érettség a jelölő gyűlésre elme­nő, azután a szavazókörzetet felkereső állampolgárok kö­zött. Jelen van, csak éppen — nem mellékes! — a környe­zet, a közeg formálásával, a kiválasztás, a mérlegelés, a je­lölés, a szavazásra bocsátás mozzanataival újra meg újra igazolni kell: valóban fontos az egyéni vélemény, valóban dönt az a bölcsesség, amely a közösségé. KÖLCSÖN VÉVE a dráma­költő, Shakespeare szavalt: Mikor a közösség nem kas, amelybe / Maga gyűjtését be­hordja ki-ki, / Hogyan legyen méz? — kérdezte. Kérdezhet­jük mi is, mert nemcsak ja­vakra, a tárgyi világ darabjai­ra érthetjük ezt, hanem er­kölcsi javainkra, azaz érté­keinkre, meg nem fogható, de nélkülözhetetlen kincseinkre úgyszintén. A közös felelősség ugyanis már ott kezdődik, ahol, amikor szóba kerül; ki lenne jó a tisztre, jelöljék-e, mi szól mellette és ellene, mi a másik lehetséges jelölt mel­lett és ellen, folytatódik azután azzal, hogy ott van-e a választópolgár a jelölő gyű­lésen ... Mert bizony köny- nyebb bírálni, mások mit csi­nálnak, mit nem, mint ré­szesnek lenni kezdettől fogva I már minden el volt Intézve, felvételét rövid, időn belülre kilátásba helyezték. Egy szép napon azonban táviratot ka­pott, hogy alkalmaztatására mégsem kerülhet sor. Nyom­ban érdeklődött a munkaügyi osztályon, ahol közölték vele, hogy előző munkahelyéről azt a véleményt adták róla, hogy összeférhetetlen. Olvasónk tel­jesen tanácstalan, tőlünk kér segítséget. Olvasónk olyan beosztásba került volna, ahol szükséges az előző munkahelyről a káder­vélemény. Ennek teljes mér­tékben meg kell felelnie a va­lóságnak, és kellően alátá­masztottnak kell lennie. Ha a kádervélemény nem felel meg a valóságnak, a dolgozó sze­mélyiségi jogainak védelme ér­dekében bírósághoz fordulhat. A bírósági gyakorlat szeriül, valakinek a munkájával kap­csolatos, képzettségére és ké­pességeire, illetve emberi ma­gatartására vonatkozó valót­lan, vagy megtévesztő közlés — jellemzés, tájékoztatás,* vé­lemény — a Polgári Törvény- könyvben meghatározott, jó hírnév sérelmét jelenti, önma­gában az értékelés, mérlegelés csak akkor tekinthető ilyen­nek, ha valótlanságokon alap­szik, nyíltan, vagy burkoltan ilyesmit fejez ki, továbbá, ha megtévesztő jellegű, s téves következtetésre ad lehetőséget. Dr. M. J. Botrány a HÉV-en Amikor február elsején egy alaposan pórul járt férfiú fel­jelentést tett a rendőrségen, mert agyba-főbe verték és ki­fosztották, a tettesekről olyan személyleírást adott, hogy szép arcú, erőteljes testalka­tú, divatosan öltözött fiatal nők. A lakására vitte őket, mert intimebb kapcsolatot Részesnek, kinek-kinek a ma­ga terepén, a maga lehetősé­geivel és — ez a lényeg! — a maga képességeivel. Legyen hát ilyen értelem­ben is kas a közösség, keresse meg a legjobbakat. Azokat, akiknek egyéni arculata van a tegnapot a holnappal össze­kötő teendők végrehajtásának forgatókönyvében, azaz szere­pe nem a statisztáé, aki né­ma létszám, aki bólint, ami­kor kell, hanem jellem, ka­rakter, érti és gyakorolja lo­kális és tág egyeztetésének bo­nyolult módszertanát. Az egyén józan ítélete: a közös­ség bölcsessége. Előbbieknek ez utóbbi a sűrítménye, azaz a közösség csak akkor dönt­het helyesen, érdekeivel egye­zően, ha a tagok, külön-külön is felelősen mérlegeltek, ítél­keztek, azaz, a maga gyűjtését ki-ki a kasba behordja; le­gyen méz. TERMÉSZETESEN van egy hivatalos — törvényekkel szi­gorúan szabályozott — me­chanizmusa a jelöltek állítá­sának, a jelölő gyűlések lebo­nyolításának, a szavazólapra való felkerülésnek, a kivá­lasztás és a választás vala­mennyi mozzanatának. A tör­vény azonban nem képes be­leszólni bölcs bíraként érte­lem és érzelem váltakozó ki­menetelű csatájába, ki szóljon majd a. nevünkben, ki járjon el képviseletünkben. A törvény nem lehet bírája döntésünk­nek. Ezért, hogy a törvény helyét ilyenkor másnak kell betöltenie. Felelősségérzetünk­nek. Lázár Gábor A gödöllői bíróság a közel­múltban többszörösen vissza­eső bűnöző ügyében hozott íté­leteit. Figyelemre méltó a tör­téntekben — a vádlott gátlás­talansága mellett — az is. hogy a károsultak milyen könnyelműek voltak. Egyik este két férfi szóra­kozott a sziiasligeti bisztróban. A közelükben ürítgette poha­rait -Oláh László is, aki lopás és más bűncselekmények miatt már többször volt büntetve. Nemrég szabadult a börtönből, de ez alkalommal se sokáig maradt szabadlábon. Szokásához híven azt figyel­te, hogy kínálkozik-e valami zsákmány a közelében? Úgy tűnt, hogy jó fogása lesz, mert a fivérek egyike nyitott szatyorban nagy halom, pénzt tartott magánál. Éjjel fél 11 tájban Oláh együtt távozott a kifosztásra kiszemelt áldoza­tával. a nyomában haladt. Vá­ratlanul jó alkalom kínálko­zott a számára, mert az ittas férfi egy percre megállt, és letette csomagját. A tolvaj felkapta a szatyrot, melyben nem kevesebb, mint 21 ezer forint volt, és elsza­ladt vele. Igaz, hogy nem so­káig örülhetett a szerencséjé­nek. mert rövidesen elfogták, és őrizetbe vették. Ekkor be­vallotta, hogy a szatyrot a benne talált személyi igazol­vánnyal együtt a kerepes! vas­útállomás mellékhelyiségében elsüllyesztette. A lopott pénz­ből már csak ötezer forint volt meg, a többit elköltötte. Mint ahogy gyorsan végére járt annak az összegnek is, amit nem sokkal korábban akart, de minden másképpen alakult, mint ahogy elképzel­te. Az előzményekhez tartozik, hogy a szőkére festett hajú tva nagyon rossz családi kö­rülmények között nevelkedett, kisgyerek kora óta senki sem törődött vele. Az édesapja meghalt, anyja sűrűn válto­gatja éiettársait. A rövid hajú, fekete Klári viszonyai látszólag rendezet­tek, szépen berendezett lakó­telepi házban élt a családjá­val. Az iskolai vélemények szerint azonban hiba volt, hogy szülei olyan célokat ál­lítottak elé, amiket nem tu­dott teljesíteni. Balettórákra járatták, táncosnőnek szán­ták, majd mikor nem sikerült sportiskolába akarták íratni. Ekkor azonban már Klári ta­nulás helyett csavargóit és rossz társaságba keveredett. Február elsején mindketten a gödöllői „lapátos” italbolt­ban szórakoztak, ahol megis­merkedtek egy magányosan iszogató férfival. Partnerük kívánságukra sört, bort, szendvicseket fizetett nekik. Később abban is megegyez­tek, hogy elmennek vele fővá­rosi lakására, ott folytatják a szórakozást. Lovagjuk nem sajnálta a költségeket, és a Hídláb biszt­róban bort, pezsgőt is vásá­rolt, mielőtt felszálltaik a HÉV-re. A lányok útközben cigarettáztak, majd amikor, a kalauznő rájuk szólt, egyikük hátradobta a csikket, úgy, hogy az ülés kiégett. Amikor emiatt le akarták szállítani őket, nekiugrattak, s csak kí­sérőjük közbelépése mentette meg a kalauznőt a további inzultustól. Pumpával ütötte le A következő, a palotakerti megállónál leszálltak, de Éva búcsúzóul még egy borosüve­get vágott a HÉV ablakába. Ekkor felírták az adataikat, és csak ezután engedték to­vábbmenni őket. A férfi — meg akarta téríteni a kárt, hogy ne induljon eljárás — csalással szerzett. Az eset ügy történt, hogy megegyezett egy asszonnyal, hogy felesle­gessé i vált tégláját 3ü00 forin­tért eladja. Amikor a porté­kát elszállítottá, adott 5U0 fo­rint előleget, azzal, hogy a tóobit majd később hozza. Korábbi kalandjai után nem lehet csodálkozni, hogy a fi­zetségre — bár a téglát értéke­sítette — sokszori felszólítás után sem került sor. A gödöllői bíróság Oláh Lászlót kisebb kárt okozó) csa­lás és közokirattal való visz- szaélés bűntettéért — mint többszörösen visszaesőt — két év fegyházbüntetésre ítélte. Kötelezték továbbá arra. hogy visszafizesse a pénzt azoknak, akiket megkárosított. Az ítélet TflZ NAP RENOES.ETEI A polgári fegyveres őrség átszervezéséről megjelent a művelődési miniszter 101/1985. (Műv. K. 2.) MM, sz. utasítá­sa. (Művelődési Közlöny 2. szám.) A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásáról kiadott 14/1979. (IX. 17.) IM. számú rendelet mó­dosításáról ugyanitt jelent meg az igazságügyminiszter 1/1985. (II. 21.) számú rendel­kezése. A gépjármű adóról szóló, a közelmúltban módosított és ki­egészített 1/1981. (I. 19.) PM. számú rendelkezés is egységes szerkezetben itt található. nem okult a történtekből, és lakására vitte az erősen ita­los, harcias partnernőit. Hazatérve kívánságuk . sze­rint megvacsoráztatta őket, kávét főzött és pezsgőt ittak, majd a szőke lányt betessé­kelte a szomszéd szobába pihenni. Előbb a barátnőjével ónajtott kettesben szórakozni. Ekkor azonban váratlan fordulat következett. Miköz­ben a házigazda az ágynemű- tartóval foglalatoskodott, Éva visszatért, és hátulról leütötte egy pumpával. A megtámadott ember megszédült, elesett, mi­re mindketten nekiestek, és.lá­basokat, poharakat vagdostak hozzá. Kiszemelt áldozatuk magához térve erőteljesen vé­dekezett, erre Klári konyha­késsel ment neki, de szeren­csére csak az inget hasította szét a karján. A pórul járt Casanova most már látta, hogy nem babra megy a játék, és segítségért kiabált a szomszédoknak. Tá­madói ekkor gyorsan elvet­ték a pénztárcáját (emlékeze­te szerint 1500—1900 forint volt benne), összeszedték az értéktárgyait és elszaladtain yárciisn ötletek A rendőrség a-HÉV-megál- lóban felvett adatok alapján elfogta és őrizetbe vette őket, akikről kiderült, hogy más, hasonló jellegű bűncselekmé­nyek is terhelik számlájukat. Korábban ugyancsak gödöl­lői szórakozóhelyen ismerked­tek meg egy idős emberrel, aki a-lakására vitte'őket. Ott váratlanul kijelentették, hogy ők önkéntes rendőrök, és ház­kutatást tartottak. A szek­rényben talált tizenhatezer fo­rinttal gyarapodva távoztak a tett színhelyéről. Egy férfit, aki néhány hét­tel ezelőtt este az utcán szó­lította meg őket — állítása szerint azt kérte, hogy kísér­jenek haza egy részeget —, úgy összevertek, hogy beteg­állományba került. Mint mondta, azért nem tett ko­rábban feljelentést, mert félt támadóinak bosszújától. Rablás, kifosztás, súlyos tes­ti sértés és közfeladatot telje­sítő személy elleni erőszak tartozik a két fiatalkorú bűn­lajstromába. A gödöllői rendőrkapitány­ság befejezte ügyükben a vizsgálatot, rövidesen felelős­ségre vonják őket. Gál Judit Az asztmának árt a beton üerfes házból poneibe A választási törvényről Jelölők és jelöltek A póruljárt Cosanova üsép lányok, de vesaélyeseSs A történetben szereplő két lány még fiatalkorú, de rövid idő leforgása alatt megdöbbentő dolgokat művel­tek. Nem csökkenti cselekedeteik súlyát, hogy a sértet­tek — középkorú vagy idősebb férfiak — sem vétle­nek abban, hogy a helyzet így alakúit. A lányok most megváltoztatott néven szerepelnek, bízva abban, hogy jobb belátásra térnek, és büntetésüket letöltve változ­tatnak az életükön.

Next

/
Thumbnails
Contents