Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

PEST MEG YEÍ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ; AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XXIX. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Ára: I.ííO forint 1983. MÁRCIUS 6., SZERDA Revhcestk, ellenőrük, vtstgy... ? (3. oldal) Jó reklámod válaszfallal: (4. oldal) Sale-rock Szentendrén és Pert nyert, azstót nem (8, oldal) A Magyar Nők Országos Tanácsának ünnepi ülése Támogatják a párt politikáját Ünnepi ülést tartott kedden a Magyar Nők Országos Tanácsa a Par­lament Vadászterméhcn a 75. nemzetközi nőnap és a Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ülésen réazi vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, valamint az MNbSZ több a’apító tagja. Ott vol­tak a Nemzetközi Demokratikus Nöszövctség és a szomszédos orszá­gok nőszervezeteinek képviselői is. Duschck Lajosnénak, az MNOT elnökének ünnepi be­széde után Susanna Oscs, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség üdvözletét tolmácsol­ta. Köszöntőjében nagyra ér­tékelte a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa, a magyar nők közreműködését a népek szoli­daritásáért. a világbéke meg­tartásáért folytatott küzdelem­ben. Donora Arulyunan, a szovjet nőbizottság nevében köszöntötte az ülés résztve­vőit. * A vitában felszólalt Erdei Lászlóné, az MNOT nyugalma­zott elnöke, aki felidézte azt a küzdelmes utat, amelyet a felszabadulással egy időben megszületett demokratikus nómozgalom megtett. Ugyancsak személyes emlé­keiket elevenítette hozzászólá­sában Szabó Piroska, Csekis Imréné és Kovács Antalné, az MNDSZ alapító tagja. A résztvevők az ülésen el­fogadott felhívásban a párt po­litikájának cselekvő támogatá­sára ösztönzik hazánk asszo­nyait, lányait. Munkájukkal, a családért, a gyermekekért vál­lalt kötelességük maradéktalan teljesítésével legyenek részesei továbbra is szocialista hazánk építésének — hangoztatja a dokumentum. Az ugyancsak a tanácskozá­son elfogadott szolidaritási nyilatkozat leszögezi: a ma gyár nők határozottan elítél­nek minden olyan lépést, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Az ülésen adták át 1G kitün­tetettnek a Gárdos Mariska Emlékplakettet, amelyet min­den év március 8. alkalmából a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége alapító tagjainak, a magyar nőmozgalom aktivis táinak ítélnek oda munkájuk elismeréseként. A kerepcstarcsaiak számvetése Befejeződtek a zárszámadások Iparunk negyven éve A győzelemnek népünk is nyertese Kádár János tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét A 72 Pest megyei termelő - szövetkezet közül sorrendben az utolsóként a kerepestar- csai Szilasmenti Tsz tagsága tartotta meg zárszámadó köz­gyűlését. Felhasználva az al­kalmat Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője mérleget vont termelőszövetkezeteink tavalyi eredményeiről. Az aszály és az állami költ­ségvetéssel szembeni nagyobb kötelezettségek ellenére, vesz­teséges egyetlenegy sem akad Húszezer hőtárolós kályha Kényelmes, tiszta, de drága Mivel fülünk, mivel érdemesebb fűteni a családi házakban? Bizonyá­ra sokan feltették már a kérdést, de megnyugtató választ találni — nehéz. A fa- és széntüzelésű kályhák nem túl korszerűek, a néhány éve beállított olajkályhákat sorra cserélik le. a palackos propán­bután gázra berendezkedni nagy merészség. Marad hát a központi vagy etázsfűtés, Illetve a villamos hőtárolós melcgítötestek. Az idei tél elején Pest me­gyében mintegy tizenkétezer fogyasztó rendelkezett majd­nem húszezer villamos kály­hával. Azóta ez a szám lénye­gesen nem változott. Napjainkra a hőtárolós kály­hák bekötése körüli feszültsé­gek feloldódtak, részben azért, mert éppen egy esztendeje lá­tott napvilágot az Ipari Mi­nisztérium rendelete, amely az egységes villamoshálózat-fej­lesztési hozzájárulást bevezet­te. így függetlenül attól, hogy az igénylő olyan körzetben lakik-e, ahol a hálózat leter­helt, vagy olyanban, ahol van még szabad kapacitás, a be­kötésért — pontosabban an­nak jogáért — ugyanannyit kell fizetnie. Pest megye területén öt elektromos vállalat, az ELMÜ, az ÉDÁSZ, a DÉMÁSZ, a TITÁSZ és az ÉMÁSZ veszi nyilvántartásba, illetve telje­síti a lakosok igényeit. A hálózatfejlesztési hozzá­járulások összegét az áram- szolgáltatók kizárólag a kom­munális hálózat megerősítésé­re használják fel. Finisfjei? a gépjavítás Cár a földeken még nem lehet dolgozni, de amint az időjárás engedi, megkezdődnek a tavaszi munkák. Nagyban folynak már az előkészületek: javítják a gépeket, kicserélik a főbb alkatrészeket, alaposan megvizsgálják a gumiköpenyeket. Ké­pünk a gödi Dunamenti Tsz-bcn készült: Mcdvik István és Pintácsi Gyula az óriás traktorkerekeket ellenőrzik. Erdősi Agnes felvétele közöttük, összességében ugyan öt százalékkal csökkent a ter­melés, de ez a szám csupán azt mutatja, hogy a gazdasá­gok hozzáláttak a vesztesé­ges, túlnyomórészt ipari jelle­gű tevékenységek megszünte­téséhez, s a foglalkoztatottak száma is lényegesen csökkent. örvendetes, hogy a rossz időjárás ellenére is nagyobb volt a korábbinál az a lapte­vékenység árbevétele. Ez csak részben magyarázható a ma­gasabb felvásárlási és eladási árakkal, hiszen például a szá­razságot jobban tűrő gabona­félékből rekordtermést értek él a Pest megyei tsz-ek. Szövetkezeteink elmúlt évi: gazdálkodásuk eredményeként 2,1 milliárd forint nyereséget értek el. Bár ez 14 százalékkal kevesebb az 1983-as ered­ménynél, mégis biztos alapot nyújt a további sikeres gaz­dálkodásra. (A kerepestarcsai Szilas­menti Tsz zárszámadó köz­gyűléséről szóló tudósításun­kat a lap harmadik oldalán olvashatják.) Havasi Ferenc üdvözli a tanácskozás résztvevőit Kedden Iparunk 40 éve cím­mel konferencia kezdődött a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. A rendezők — az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az OMFB, a Magyar Közgazda- sági Társaság, a Magyar Tu­dományos Akadémia, az MTESZ és az OKISZ — a gaz­daságpolitika, az ipar cs a mű­szaki, tudományos élet vezető személyiségein kívül meghív­ták a tanácskozásra a legjelen­tősebb gyárak, üzemek egykori cs mai vezetőit, szakembereit. A konferencián áttekintik és értékelik iparunk négy évtize­dének eredményeit, a világgaz­dasági környezet és a műsza­ki, tudományos haladás hatá­sát hazánk iparának fejlődésé­re. Az elnökségben foglalt he­lyet Havasi Ferenc, az MSZSiP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök- helyettes, valamint társadalmi és gazdasági életünk több más vezetője. Kapolyi László ipari miniszter megnyitója után Havasi Ferenc köszöntötte a résztvevőket. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának társasá­gában kedden este reszt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett konferencia ünnepi fogadásán. A Budapest Kongresszusi Központ aulájában megrende­zett fogadáson Kapolyi László ipari miniszter mondott köszön­tőt. Ezután Kádár János tol­mácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a magyar ipar dol­gozóinak, azoknak a munká­soknak, műszaki vezetőknek, iparféjlcsztcssel foglalkozó tu­dósoknak, tervező- cs kutató­mérnököknek, akik sokat tet­tek a magyar ipar háború utá­ni taipraállításáért, korszerű­sítéséért. Meleg szavakkal szólt mindazok áldozatkész munká­járól, akik részesei voltak az ipar történelmi jelentőségű ál­lamosításának. Hangsúlyozta, hogy a? iparnak ma különös­képpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsít­suk előrehaladásunkat. A Központi Bizottság első titkára szívélyes, baráti esz­mecserét folytatott a hajdani élmunkásokkal, volt sztahano­vistákkal, a szakmák kiváló dolgozóival, elméleti és gya­korlati szakemberekkel, a fel- szabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőivel. Óvári Miklós vezeti a delegációt Pártküldöttség Moszkvaiján Magyar pártküldöttség uta­zott Moszkvába. Óvári Miklós­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésé­vel kedden Moszkvába utazott az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjai propaganda- és ideo­lógiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagjai: Barabás János és Ra­dies Katalin, a KB osztályve­zető-helyettesei. A delegációt a moszkvai re­pülőtéren Vagyim Medvegyev, az SZKP KB tudományos osz­tályának vezetője fogadta. Londonba érkezett Várkonyi Péter Várkonyi Péter külügymi­niszter brit kollégája, Sir Geoffrey Howe meghívására kedden délután hivatalos lá­togatásra Londonba érkezett. A repülőtéren Sir Derek Dodson, a brit miniszter személyes kép­viselője fogadta. Kedden este a brit kormány díszvacsorát adott Várkonyi Péter és felesége tiszteletére. Ezen az angol és a magyar kül­ügyminiszter pohárköszöntőt mondott. A magyar külügyminiszter szerdán kezdi meg hivatalos tárgyalásait. Faluvégi Lajos Nyíregyházán Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke ked­den Nyíregyházára látogatott. Megbeszélést folytatott a me­gye párt- és tanácsi vezetőivel a VI. ötéves terv időarányos teljesítésének kérdéseiről, a szabolcs-szatmári télepülésfej- lesztési tervekről, ezen belül a foglalkozási alkalmak bővíté­sének lehetőségeiről. Ezt köve­tően a megyei tanács székhá­zában rendezett aktívaértekez­leten előadást tartott a VII. ötéves tervi elgondolásokról, különös tekintettel a tanácsi fejlesztések lehetőségeire. Meghatározó a magyar-szovjet kapcsolat Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Jerry J. Rawlingsot, a Ghánái Köztársaság Ideigle­nes Nemzetvédelmi Tanácsá­nak vezetőjét az ország nem­zeti ünnepe alkalmából. Azt tapasztalni — mutatott rá a konferencián elhangzott bevezetőjében Havasi Ferenc — hogy bizonyos politikai kö­röknek, sőt még kormányok-' nak is nehézséget, gondot je­lent a 40 évről való megemlé­kezés, hogy politikai kompli­kációkat szül a szövetségesek fasizmus feletti győzelmének felidézése, a méltó visszaemlé­kezés. Mi, magyarok nem akarjuk átírni a történelmet, pedig sok keserű feíednivalónk van. Országunk hadszíntér volt, hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal. Az ország hábo­rúban játszott szerepe követ­keztében végérvényessé vált az 1920-as trianoni döntés. Mégis, most 10 éve Helsinki­ben kijelentettük, hogy elfo­gadjuk a háború utáni reali­tásokat. Valljuk, hogy népünk felemelkedésének legbiztosabb útja egy új társadalom sikeres felépítése és a baráti összefo­gás a szomszéd népekkel. Mi Kádár elvtárs gondola­tait osztjuk: „Ami május 9-ét, a győzelem napját illeti: a volt uralkodó osztályok bűnei miatt a horthysta Magyaror­szág a hitleri fasizmus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesztes ország, de azt hiszem, nyugod­tan elmondhatjuk: a hitleri fasizmus felett aratott törté­nelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese.” A 40 évre visszagondolva, benne Jaltára és Potsdamra is, láthatja a világ, hogy a szocialista országok — köztük hazánk — a maguk választot­ta utat járják, igaz, tévedések­kel, kitérőkkel, kudarcokkal, de mindenekelőtt korszakos jelentőségű nagy történelmi eredményekkel. A Központi Bizottság titká­ra ezután arról szólt, hogy po­litikai, társadalmi és gazdasá­gi viszonyaink gyökeres át­alakítása hogyan hatott ipa­runk fejlődésére. — Az ipar társadalmasítása megteremtette a feltételeket a dinamikus gazdasági növeke­déshez — hangsúlyozta — és ahhoz, hogy az ipar a népgaz­daság vezető ágazata legyen 1950 és 1984 között az ipari termelés tízszeresére, nemzeti jövedelmünk több mint ötszö­rösére növekedett. Különösen gyors ütemben fejlődött a vegyipar, a gép és a villamos- energia-ipar, a bányászat ter­melése. A 70-es években az ipar ágazati szerkezetének alaku­lását nagymértékben befolyá­solták a központi fejlesztési programok (a földgáz-, az alu­mínium-, a közúti járműprog­ram, a számítástechnikai, a petrolkémiai program) és az ezekhez kapcsolódó nagybe­ruházások. Ezek hatására nőtt az alumíniumkohászat, a köz­lekedésieszköz-, a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a mű­szeripar, a szerves és a szer­vetlen vegyipar súlya az ipa­ron belül. — A legutóbbi években len­dült fel a gyógyszer-, a nö­vényvédőszer- és az interme­diergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesz­tési, valamint az energiagaz­dálkodás, az anyagtakarékos­ság és technológia-korszerűsí­tés, a hulladék- és másod- nyersanyagok újrahasznosítá­sának programjait. — Iparunk fejlődése kül­gazdasági kapcsolatainkban is mélyreható változást eredmé­nyezett. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban szocialista fejlődésünk kezdetétől fontos szerepet játszott a KGST-or- szágokkal, elsősorban a Szov­jetunióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek köz­ismerten meghatározó jelentő­sége van Magyarország kül­gazdasági kapcsolataiban. összes külkereskedelmi for­galmunkban a KGST-orszá- gok növekvő hányaddal része­sednek, a Szovjetunióval lebo­nyolított forgalom meghaladja a 30 százalékot. A Szovjet­unióból szerezzük be a nép­gazdaság, ezen belül az ipar működéséhez szükséges tech­nikai eszközük, energia-, nyers- és alapanyagok jelen­tős hányadát, kivitelünkben pedig erőteljes az ipari ter­mékek aránya. Az áruforga­lom tekintélyes része termelé­si együttműködésből, elsősor­ban kooperációs és szakosított termelésből adódik — hang­súlyozta Havasi Ferenc, majd az elmúlt 40 év eredményei­nek megteremtőiről szólt. — A visszaemlékezés egy­ben köszönet és köszöntés is. Köszöntőm mindazokat, akik áldozatkész, példamutató mun­kával, politikai kiállásukkal részesei voltak e korszaknak. Külön is köszöntőm a hajda­ni élmunkásokat, sztahano­vistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigá­dokat, a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőit. Azokat, akik fő­szereplői voltak az ipar fel- szabadulás utáni helyreállítá­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents