Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-05 / 53. szám
Az első negyedév vegéig 90 darab ételmelegítő pultot gyártanak a Lakatos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet menetri űzőmében. Képünkön Csintalan Dezső, az energiatakarékos pultok úgynevezett Roléder égőit szereli össze. Ilancsovszki János felvétele Visszaszerezni a tekintélyt Barátságos arcot kérnek A gyömrői székhelyű Lakatos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet lehetőségeihez képest igyekszik a vonzáskörzetben a szolgáltatások színvonalát emelni. Nemrégiben lapunkban is hírül adtuk, hogy Ecsc- ren ismét megnyílt a fodrászüzlet s ugyanott kozmetikus áil a lakosság rendelkezésére. Az üllői szölgáltatóházban jelenleg női, férfifodrászat, cipészműhely és kozmetikai szalon várja naponta a vendégeket. Korábban gyakran változott itt a fényképészek személye, február 1-től két fiatal: Ellenpacher Vera és Alföldi Zoltán látja el ezt a munkát. Mindketten nagy jártasságot szereztek — fiatal koruk ellenére — a fényképész szakmában, hiszen azelőtt huzamosabb ideig a FÖFOTÖ-nál dolgoztak. Vasárnap és hétfő kivételével minden nap 8-tól 12-ig, illetve 13-tól 17 óráig tartanak nyitva, állnak a vendégeli rendelkezésére. A korábban kicsit megtépázott tekintélyt szeretnék visz- szaszerezni a megrendelők körében, ézért máris új szolgáltatásokat vezettek be, az igazolványfényképeket például 24 órán belül elkészítik. Feladatuknak • tekintik, hogy az üllőiek igényeit jó minőségben, határidőre ki tudják elégíteni, s ezzel a forgalmat is növelni szeretnék. —ér A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM 1985. MÁRCIUS 5., KEDD Lesz efJü javítaniuk A több nyereségért dolgoznak A vasadi Kossuth Szakszövetkezet múlt évi árbevételének kétharmadát — 121 millió forintot — a mezőgazdasági főágazat teremtette meg. A tervezett nyereségét is jobban megközelítette a tényleges, ami az ipari ágazatoknál csupán 67 százalékos volt. Megbízható forrás A háztáji ágazatban a sertés és a szarvasmarha bérhizlalása az egyik legmegbízhatóbb bevételi forrásnak bizonyult. A szakszövetkezet saját tulajdonú állatait a tagokra bízza, akik háztáji gazdaságaikban felhizlalják azokat. Mivel a közösben állattenyésztési telep nincs, az’ ága- za irányítása alá mindössze a kihelyezés, az állattartáshoz szükséges takarmány biztosítása és a felvásárlás tartozik. Tovább növelték a szarvas- marha-ihizlalási kedvet, ösz- szesen 236 jószágot értékesítettek. A sertéseket a szakszövetkezet a Környci Mezőgazdasági Kombinátnak adta él további feldolgozásra. Míg a sertésértékesítés átmeneti nehézségekbe ütközött, a zöldségfelvásárlás termés- mennyisége -nem tudta a piaci igényeket kielégíteni. Mindennek nyilvánvaló oka a kedvezőtlen időjárás volt, ami Használt gépek kisüzemnek A SZÖVOSZ szövetkezeti élelmiszergyártó kisüzemeinek ellátását szervezi meg elfekvő berendezések, alkatrészek hasznosításával. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a Sütőipari Műszaki Gazdasági Társaság, valamint a MEZŐGÉP kecskeméti konzervipari fővállalkozási irodája használaton kívüli gépeiről jegyzéket állítottak össze, amelyet hozzáférhetővé tesznek a termelő üzemek számára. összesen 100 millió forint értékben, több mint százféle gép, eszköz közül választhatnak máris a szövetkezeti üze- rhek. A kisebb szövetkezeti élelmiszergyártó üzemek azonban ezeket még jól kihasználhatják. Ezek az üzemek amúgy is gondban vannak, mivel a kisebb élelmiszeripari berendezések gyártása egyelőre megoldatlan, s ráadásul állandó alkatrészhiánnyal küzdenek. Gyakran a fejlesztésekhez is hiányoznak az eszközök. Éppen ezen a nehézségen enyhíthet a lista közreadása, a régebbi gépek értékesítése. Á műszakilag teljesen elavult, termelésre már alkalmatlan gépek fő darabjait alkatrészként hasznosítják, ezekről is központi kimutatást készített a SZÖVOSZ. országosan mért csapást a növénytermesztésre. Ami viszont kifejezetten vasadi gond, és az idő szeszélyétől függetlenül állandóan hátrányos helyzetben tartja a termesztést, az a kedvezőtlen földminőség.'. A talajadottság a legfontosabb természeti tényezője a termelésnek, hosszú időn át. tartósan hat a termelői tevékenységre. Ettől függ az, hogy milyen növényekkel hasznosítható a föld, hogyan, mikor és milyen eszközökkel művelhető, továbbá, hogy milyen beavatkozásra van szükség a növénytermesztés eredményességének javításához. A szakszövetkezet 653 hektár szántóföldjén nagyrészt gabonát termeszt. A homokos talaj „arany-féle kötöttségi pontszáma” a legrosszabb a megyében. A laza kötöttség, a termőföld tápanyag- és vízgazdálkodását és ezen keresztül a termelt növények fejlődését károsan befolyásolja. Kami támogatással Mindezek ellenére — ugyan állami dotációval —, de a vasadi gabonatermesztés és szántóföldi növények termesztése sem veszteséges. Amíg az egységnyi területen betakarított búza és kukorica meny- nyisége nem hozta a várt eredményeket, a rozs terméshozama felülmúlta a tervezettet. A Kossuth Szakszövetkezet kiegyensúlyozott belkereskedelmi tevékenységet is folytat. A tápanyagellátást biztosító üzleteik egész évben folyamatosan állnak az állattartók rendelkezésére. A dán- szentmiklósi vegyesbolt is az előző évi nyereséggel számolt el. A szakszövetkezet 4,6 millió forint nyereségéből és a munkadíjak együttes összegéből álló bruttó jövedelme egy főre 56 ezer 674 forint volt tavaly. A tiszta jövedelemből 3,5 millió forintot kívánnak az új, 600 négyzetméteres üzemcsarnok építésére és a csomagoló továbbfejlesztésére költeni, továbbá folytatják a géppark és az állóeszközök felújítását is. Ez utóbbit már 1984-ben elkezdték és megyei hitelből vásároltak három kombájnt és két Zetort. Jó hír, hogy nem küzdenek munkaerőhiánnyal, az átlagéletkor pedig 38 év. E téren tehát a vezetőség elégedett, csupán a fuvarozók körében tervezi a veszteségek miatt átcsoportosítani a dolgozókat. A jövő tervei között szerepel az, hoéy a kalászosok körében a búza terméshozamát emelni kívánják a múlt évi aratás szerény sikeréhez képest. Az állatforgalmazásban továbbra is számítanak azokra a tagokra, akik otthoni kisgazdaságaikban a szövetkezet állatait hizlalják. Nagyobb haszon Az ipari tevékenységektől és elsősorban az élelmiszercsomagoló, a mélyépítő, a fémipari és szerszámkészítő ágazatoktól nagyobb hasznot, több nyereséget várnak, mint amit az elmúlt év hozott. Tönköly Zsuzsa Muráüs program Gyomron kedden 16 órától: a furulyaszakkör és az asztaliteniszklub foglalkozása. Monoron, 15.30-töl, 17-től és 13-tól: művészi torna, 17 órától: a Métisz színjátszók próbája. Rövidesen megkezdődik a leendő első osztályosok beíra- tása. Vecsésen például ezekben a napokban tájékoztatják a szülőket arról, hogy beíratási kötelezettségüknek március 7-én és 8-án — csütörtökön, pénteken — 8-tól 18 óráig tehetnek eleget a körzetek szerint illetékes iskolákban. Útkorszerűsítés Sárrázó Egymillió forintot költhet útkorszerűsítésre az idén a pilisi nagyközségi közös tanács. Ebből a pénzből korszerűsítik a településen a Dencze utcát, s jut belőle a 4-es műútra kivezető — Akácfa, Vág, Vásártéri — utcák rövid szakasza sárrázó burkolatának kiépítésére is. Elhunyt Pausohert Béla Életének 76. évében elhunyt Pauschcrt Béla nyugdíjas, a menori városi jogú nagyközségi tanács tagja, a számvizsgáló bizottság elnöke. Választói bizalmát 1357 óta — megszakítás nélkül — élvezte, s hajlott kora ellenére az utolsó hetekig, hónapokig fáradhatatlanul dolgozott a köz érdekében. Szigorú, következetes emberként marad meg az őt ismerők emlékezetében. Végső búcsúztatása holnap — szerdán — 14 órakor lesz a monori római katolikus temetőben. Gomba, Bénye Önkéntes véradás Március 7-én, csütörtökön önkéntes véradónapot tartanak Gombán és Bényén. Az előbbi községben fél 9-től délután fél 4-ig, a tanácsházán, az utóbbi településen 9-től 16 óráig az általános/ i$kcilűba,n várják a donorokat véradásra. A szünetben uzsonnáznak Energiatakarékos pultok IVI Vecsésen Beíratás A javíttatok javííhatafesása Felébredni az álomból Télen, az órák közötti szünetben bizony írem ajánlatos az iskolaudvaron ácsorogni. De kinek is lenne kedve hozzá! — mondják a nyáregyházi iskola diákjai. A vidám kergetőzés csak akkor torpan meg, amikor megérkezik a napközisek uzsonnája, vagy Tóth Géza magánkereskedő, aki azért kapott engedélyt a tanácstól az iskolákban való árusításra, hogy a válogatósabb gyerekek se maradjanak éhesen. Mutnéíalvy Zoltán felvétele Levelesládánkból S Legenda a hajnali vonaton KEZDJÜK KÉRDÉSEKKEL és válaszokkal. Ki a javíttató? Az elsötétcdett képernyő, a rnegnémult rádió miatt mérgelődő, a törött csempéket búsan szemlélő, a pislákoló lánggal égő tűzhelynél a gázcsapot hiába csavargató, a hörgő motorú gépkocsi tulajdonosa; s valójában javíttató, tehát a szolgáltatások egyik ágának igénybe vevője, a fodrászhoz benyitó, a ruhát tisztíttató, a cipőt talpaltato, azaz adott esetekben, helyzetekben javíttatok vagyunk mindannyian. S miért a javíthatatlan jelző? Azért, mert makacsul hiszünk — rossz tapasztalataink, meghökkentő benyomásaink elleniére hiszünk—• benne, a pénzünkért a szó igaz értelmében megrendelők lehetünk, minket szolgálnak azok, akiknek kenyérkeresete a mi forintunk. Olykor álmodunk. Megbízható, pontos, a várt mi- n'scgű szolgáltató munkáról, készségről, udvariasságról. Olykor álmodunk, de gyakran kell felébrednünk ebből az álomból. Nagy iramú gyarapodás ment végbe köznapjainknak ezen a sajátos — mert fontosságát elsősorban a hiányok, a bajok idején megmutató — terepén. A szolgáltatások egy főre jutó öpszes fogyasztásának értéke 1970-bon 4933 forintot tett ki, 1983-ban 13 ezer négyszáznegyvenet...! Csupán a legutóbbi éveknél maradva: 1983 óta a vásárolt szolgáltatások növekedésének mértéke minden esztendőben meghaladta az összes fogyasztás bővülését. Mindez oda vezetett, hogy az összes fogyasztásból a szolgáltatások részesedése 21,6 százalékot ért el 1970-ben, 1383-ban pedig már huszonhatot, azaz, súlya, szerepe egyre fontosabb, tehát a velük szemben támasztott mennyiségi, minőségi igények — szinte automatikusén — fokozódnak. Az igények ilyen, kettős irányú bővülését azonban nem követte — holott követnie kellett volna — a szolgáltatói hálózat korszerűsítése, beleértve ebbe a szervezeti változásokat éppúgy, mint az érdekeltségi, ösztönzési, felszerelési teendők megoldását. Itt a magyarázata annak, miért marad makacsul kísérőnk az álmodozás, miért nem lehet abból valóság. Képet ad arról, rhennyi a javíttató, terhe, gondja, .idegeskedése, ha leírjuk: 1903- ban csupán a szocialista ipar üzemeiben 492 ezer 832 esetben végeztek kisebb vagy nagyobb javítást személygépkocsikon, 132 ezer darab órát igyekeztek hű időmérésre késztetni, 520 ezer esetben szorult rá a tv-készülék a nem maszek mester segítségére, mert ezekhez a számokhoz még hozzá kell adni a magánkisipar teljesítményét, a kontárokról, a fusizókról nem beszélve ... A lakossági szolgáltatási igények kielégítésében egyébként folyamatosan növekszik a magánkisipar szerepe, viszont — meglepő, legalábbis a várakozásokhoz mérten — az új típusú gazdálkodó szervezetek — a köznapi nyelvben a kisvállalkozások — részesedése minimális a lakosság szolgáltatásokkal való ellátásában. Ami azt sejteti, könnyebb más utakon, terepeken bevételhez jutni, mint — így minősítik! — a babrás lakossági szolgáltatásban, a háklis megrendelőkkel hadakozva. Vannak ügyek, esetek, amikor a józan ész, azt mondatja, raaga az igény túlzott. A külföldön is újdonságnak számító — és gyakran kétes minőségű — készüléket hazahozó túrista számolhat vele, bajban lesz, ha a holmi mesterre szorul. Amint az is érthető, ha a világ távoli tájain vásárolt, az egyéni importtal határon belülre került személyi számítógép, híradástechnikai készülék, gépkocsi, seregnyi más, alkatrész — meg: gyakorlott szerelő — híján tulajdonosának inkább csak bosszúságot és nem örömet okoz. Az azonban már nehezen érthető és még nehezebben fogadható el, ha hazai előállítású meg a hivatalos behozatalból származó árukhoz nincsen alkatrész, javítórészleg, szerszám, kellő hozzáértésű szakember. Csupán saját portánkon, itthon maradva. Elgondolkoztató és fényt vet bizonyos gyártási, művelctközi — és végellenőrzési! — állapotokra, gondokra, hiányokra az a tény, hogy 1983-ban az össszes rádiójavítás 61,2 százalékát, a színes televízióknál 77 százalékát a garanciális kötelezettségek keretében kellett teljesíteni ...! LEHETNE MÁSKÉNT? Például az importált zseb- és karóráknál az összes javításon belül a garancialisoké mindössze 17 százalékot tett ki. Ami azért elfogadhatóbb arány, mint az előbbiekben' említett áruké. Az ilyen viszonyszámok, arányok jól jelzik az ipar tartalékait, lehetőségeit a minőségjavítással elérhető kapacitásnövelésre, beruházási megtakarításokra, árbevétel emelésére. Ami bizonyos, ínyére lenne ez a javíthatatlan ja- víttatónak, már eleve a gyártótól jobbra, megbízhatóbbra, kevésbé szervizigényesre számíthatna. L. G. Ismerjük a régi közmondást: „Ki korán kel, aranyat lel". Természetesen nemcsak aranyielés a díja a koránkelésnek. Ügy hozta a sirs, meg a napi munka, hogy reggel korán a Monorról 4.53-kor induló vonattal kellett Budapestre utaz-, nőm. Végignézve a szerelvényen, társas lény lévén, abba a kocsiba szálltam, amelyben már voltak néhányan és helyet foglaltam a kocsi végében. Telt, múlt az idő és meglehetősen sokan szálltak fel erre a kocsira, míg a másikak úgyszólván üresek maradtak. Még mindig nem tudtam miért ez az érdeklődés, csak amikor a kocsi másik végében a 2. osztályú fülkében az egyik négyes ülésen a meghatározott időben megnyílt az első osztályú kocsma. Igen, nem tévedés! A kocsi két végén levő ajtók irányába felállított figyelőz biztos oltalma alatt egy férfi megkedzte a jó házi főzésű szagos kisüsti mérését nagy szorgalommal és gyakorlattal. Bár az italmérő üzlet első osztályú, itt a pohárcsörgést nem kell megfizetni, mivel összegen egy darab pohárból ivott mindenki, így tehát reklámáron 10 forintba került egy féldeci. Kőbánya megállóhelyig legalább 45 féldecit mértek ki. ezen a „szigorúan ellenőrzött vonaton”. Aki nem hiszi, járjon utána! Vagy oda. Gál Jcnőnc Monor (ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap) j ~ — N
