Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

1985, MARCUTS «.. HÉTFŐ PEST MEGYEI HÍRLAP TanácskoMott a Pest megyei páriórfekezlef (Folytatás a 4. oldalról.) újonnan választott alapszervezeti vezetőségek­nek és a pártszerveknek is. A tagság bizalmát és az előkészítő munka eredmenyességét jól mutatja, hogy az alapszervezetek élén, az 1515 titkár közül mindössze 18 olyan van, akit a jelölő bizottság javaslatától eltérően válasz­tottak erre a fontos politikai posztra. A csak­nem 6800 alapszervezeti tisztségviselő mintegy 65 százalékát újraválasztották. A pártbizott­ságoknál ez az arány megközelíti a 70 száza­lékot A folytonosság és a megújulás politikai és személyi feltételei tehát adottak — mondotta befejezésül a megyei pártbizottság első titká­ra. — Pest megye pártszervezeteiben — a pártalapszervektől a városi, Illetve a városi jogú pártszervezetekig — beleértve a testületi tagokat is, a pártnak több mint 11 és fél ezqj tisztségviselője van. Számszerűségét tekintve ez egy egész hadsereg. Valamennyiünknek kellő hittel és meggyőződéssel kellene dolgoz­ni azért, hogy megfeleljünk a bizalomnak. Ez pedig nem jelent mást, mint igaz pártosságot, elvszerűséget, helyes gyakorlatot és töretlen akaratot azért, hogy a XIII. kongresszus cél­kitűzéseinek megvalósítását a helyi viszonyok és sajátosságok figyelembevételével a legjob­ban szolgáljuk. Ezt várja majd tőlünk pár­tunk Központi Bizottsága, a megye lakossága és a magunk tevőleges szerepe mellett erre szólítunk fel minden Pest megyei kommunis­tát. A pártbizottság beszámolójának vitája DR. OLAJOS MIHÁL Y a váci pártbizottság első titkára Felszólalása elején a gaz­dasági tevékenység alapvető követelményével, a körülmé­nyekhez való alkalmazkodás jelentőségével foglalkozott, rá­mutatva arra, hogy a város termelőegységeinél ezek a tö­rekvések mind erőteljesebben vannak jelen. Sok más egyéb mellett ezt igazolta az MSZMP Központi Bizottsága kongresz- Szusi irányelveinek vitája is a pártalapszervezetekben és a többi pártfórumon, így a vá­rosi pártértekezleten is. Ezek­nek az eszmecseréknek az volt 3. legfőbb jellemzője, hogy a kommunisták a megoldásokat keresték az adott helyzetben, különös tekintettel a VII. öt­éves terv várható feladataira. ;* Kitért a gazdálkodó egysé­gek új formáira, megváltozó Szervezeti rendjére és az ezek­ben rejlő lehetőségekre, a töb­bi között a rugalmasság sze­repére a termelésben és az ér­tékesítésben, illetve a fejlesz­akiknek irreális lélekszámú m körzetek ellátása a feladata. ' Ü Méltatta a gyermekkörze- I tek bővítésének fontosságát, I valamint azt, hogy a mező- gazdasági üzemekben is egy­re inkább sikerül érvényt szerezni az egészségügyi ellá­tás fontosságának, ennek je­gyében került sor például a gyáli termelőszövetkezetben a mezőgazdasági üzemorvosi rendelő megszervezésére. Természetesen gondok Is vannak — folytatta —, meg­lehetősen mostohák sok he­lyen a tárgyi feltételek, olykor még a minimum is hiányzik. Kitért a lakossági megbetege­dések jellemző fő csoportjaira, a táppénzes napok alakulásá­ra és rámutatott, hogy az ál­lampolgárok tetemes része nem él azokkal a megelőző le­hetőségekkel, amelyeket az egészségügyi hálózat felkínál. Példa erre a dabasi szűrőál­lomás, ahol a behívottaknak csak egy része jelenik meg. Még mindig viszonylag kevés a kórházi ágy a megyében, éppen ezért szükség van a szervezettségben rejlő tarta­lékok hasznosítására, mert például a rendelőintézetek korszerűsítése kórházi helye­ket pótolhat. tési eszközök koncentrációjá­ban. Ezen belül lényegesnek tartotta az emberi tényezők elsődlegességét, azt, hogy min­den esetben és minden fel­adatnál a kiinduló pont a dol­gozó ember legyen. Utalt a gazdasági tevékenység terüle­ti kihatásainak fontosságára, amint egyre inkább szükség van arra is, hogy a tanácsi fejlesztéseknél szintén elem­zőén mérlegeljék a területi hatásokat. Arra van szükség — mon­dotta felszólalása befejező ré­szében az első titkár —, hogy ne csak az iparban, és a me­zőgazdaságban váljék hatéko­nyabbá a munka, hanem a társadalom egész tevékenysé­gére vonatkozóan erre fogal­mazódik meg jogos igény. DR. NOVAK BÉLA a Csepel Autógyár vezérigazgatója ■ Rövid összefoglalást hallhat­tak a küldöttek a magyar jár­műipar egyik meghatározó egysége pártértekezletének le­zajlásáról, majd arról, hogy miként teljesíti az autógyár kollektívája a VI. ötéves ter­vet. Lényeges átalakulások mentek, illetve mennek vég­be, jelentős mértékben kor­szerűsödött a termékszerkezet, új beruházások megvalósítá­sára került sor. A többi között a sebességváltó gyártásában, a szervokormányok előállítá­sában sikerült eredményes technikai, technológiai lépése­ket tenni. Helyesnek bizonyult az a törekvés is, hogy a Csepel Autógyár minden, tekintetben több lábon kíván állni, azaz nem kizárólag egyetlen fő ter­mékre hagyatkozik az áruelő­állításban és az értékesítés­ben. Sok ellenzője volt pél­dául az új autóbuszcsaládnak, az eltelt idő, a picai sikerek azonban igazolták ennek szük­ségességét és hasznosságát. Az ilyen és hasonló intézkedé­seknek döntő része volt ab­ban, hogy a VI. ötéves terv­ben a termelési érték növeke­dése körülbelül 28 százalék lesz, az autógyár a jármű­ipar meghatározó pontjává vált, s olyan döntő elemeknél is, mint például a termelé­kenység növekedése, sikerült tetemes haladást elérni. A gyár nyeresége eléri a 16 szá­zalékot, ami jobb az ipari át­lagnál. Beszélt a gyár vezérigazga­tója az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésének szüksé­gességéről, a VII. ötéves terv előzfetes elképzeléseinek ki­dolgozásáról, s ennek kapcsán arról, hogy megítélésük sze­rint a szabályozás nem. ser­kenti eléggé a dollárelszámo­lású kivitel bővítését. Bejelen­tette: a gyár kollektívája vál­lalja, hogy a kemény téli idő­járás miatti termeléscsökke­nést az év folyamán felszá­molják. MARTINOVICS TIBOR az Óbuda Kertészeti Tsz , műszerésze A fiatalok közéleti tevé­kenységével, aktivitásával, az ifjúság és a párt viszonyával kezdte szavait a felszólaló, hangsúlyozva: rendkívül nagy szükség van arra, hogy a fia­talok számára a célok világo­sak, egyértelműek és meg­győzők legyenek. Nem elég csupán arról beszélni, hogy mi a iteendó, .hanem, arra is választ várnak a jövendő fel­nőttjei, hogy miért ezek a feladatok és végrehajtásuk hogyanját, mi határozza meg. Ehhez tagadhatatlanul a tu­dat magasabb szintjére van szükség, ám be kell látnunk, a tudatformálást nem 20—25 éves korban kell elkezdeni. Már a gyermek, rengeteg ta­pasztalatot halmoz fel magá­ban, folyamatosan összeveti a hallottak és a látottak viszo­nyát, s mi tagadás, az ifjú­ságnak vannak kedvezőtlen ta­pasztalatai, például bizonyos demokratikus fórumok meg­hirdetett és valóságos tevé­kenységéről, némelyek részé­ről a demokrácia komolyan- vételéről és így tovább. Meglehet — hangsúlyozta Martinovics Tibor —, a fia­talok érzékenyebbek, kevésbé edzettek, mint az idősek és éppen ezért hevesen reagál­nak a szubjektivizmus, a ha­talmaskodás, az elfogultság, az önkényeskedés jeleire, s mert ezek a jelek nem elvétve észlelhetők, bizony sok okra vezethető vissza az ifjúság bi­zonyos csoportjainak passzivi­tása. Dpntő jelentősége van a kollektíván belülj személyes példamutatásnak és annak, hogy minden közösség maga­tartását és ítélkezését a becsü­letes munka és ne más hatá­rozza meg. A munka becsü­letét minden téren vissza kell adni! Erőteljesen fél kell lép­ni a korrupció, a protekció, az ügyeskedés ellen és az embe­reket a munkahelyükön kell igazán megbecsülni. Nincs semmi szükség azokra, akiket a műhelynyelv bérmanökenek­nek nevez, akik lézengenek a fizetésért. Dolgozzunk kemé­nyen nyolc órát a munkahe­lyen és ennek fejében vár­juk el joggal, hogy aki mara­déktalanul teljesítette a kö­telességét, az kellően boldo­guljon. A fiatalok számára csakis az adhat távlatot, ha ■látják, tapasztalják: minden gondjuk megoldásához a tár­sadalom számára nyújtott hasznos teljesítményen át ve­zet az út. tokban felfedezhető éles el- ítélésnek, erkölcsi és anyagi ientmondásokat, s eljussunk elismerésnek az elért teljesit- oda, hogy mindenfajta meg- mény legyen a meghatározója. BALOGH LÁSZLÓ a megyei tanács elnöke Egyetértőén méltatta beve­zetésként a pártértekezlet elé terjesztett dokumentumokat, a határozattervezetet mint olyanokat, ámelyek reálisan mutatják a megye társadalmi, gazdasági helyzetét és a to­vábbi teendőket. Valóban itt az ideje, hogy minden terüle­ten, így a tanácsi munkában is létrehozzuk az intenzív fejlődési szakaszhoz való átté­rés bonyolult feltételrendsze­rét és ehhez, mint azt a kongresszusi irányelvek is megállapítják, oz alapok ren­delkezésre állnak. Részletekbe menően taglal­ta a lakosság életkörülmé­nyeiben végbemenő kedvező változásokat, hangoztatva, hogy a népgazdaság ismert egyensúlyi gondjai miatt ez a fejlődés folyamatosan csökke­nő források mellett ment vég­be. Amiben része volt a be­vételek növelésére tett erőfe­szítéseknek éppúgy, mint a lakosság áldozatos társadalmi munkájának, ám ennek elle­nére is igaz, hogy az áremel­kedések a tanácsok előzetes tervelgondolásaiból lényeges részt lefaragtak. Jelentős feszültségek lélez­nek a megye tanácsi gazdál­kodásában, de nem szabad olyan Illúziókat kelteni, hogy ezektől bármikor is sikerülne véglegesen megszabadulni. A fejlődés hozza magával az új feszültségek kialakulását, hi­szen a VI. ötéves tervben si­került számottevő haladást el­érni. Éppen ezért lényeges döntés lesz majd a VII. öt? éves terv véglegesítésekor, hogy az arra illetékes testüle­tek milyen súlypontokat- hatá­roznak meg. A megye tanácselnöke fel­szólalásában fontos elemként jelölte meg azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a lakosság számának növekedése és a fejlesztési források bővülése nem volt kellő összhangban. Befejezésül a tanácsi munka korszerűsítésének tényeit, ta­pasztalatait elemezte, kitérve a tanácsi apparátus összetéte­lére, a munka, bürokratikus vonásai visszaszorítására és arra is, hogy az idén sorra ke­rülő választásokkor a telepü-. léseken a polgárok valóban a legrátermettebbekre adják voksukat. DR. BODÓ ÁGNES a dabasi rendelőintézet igazgató főorvosa öt évre visszatekintve lé­nyegesnek ítélte meg az egész­ségügyi alapellátás javítását és korszerűsítését, a kórház­fejlesztés menetét és azt a szakmai integrációt, amely végbe ment, illetve végbe megy a megye egészségügyi hálózatában. Tényekkel il­lusztrálta a felszólalő ezt a fejlődést, ugyanakkor megje­gyezte, hogy a körzeti orvo­sok egy része még mindig je­lentősen túlterhelt, közöttük jó néhányan vannak olyanok, ROMAI ÁRPÁD a dunakeszi pártbizottság első titkára Tettrekészség és aggodalom találkozik a párttagság véle­ményében, ez vplt leszűrhető a kongresszusi irányelveknek a város pártszervezeteiben le­zajlott vitájából. Ezek a töb­bi között rávilágítottak arra is, hogy például agitációs és propagandamunkánknak fon­tos eredményei sorakoztatha- tók fel, de ugyanakkor rejle­nek benne tetemes feszültsé­gek is. Nem a gazdaságpoliti­ka fő elveivel van a gond, mondják az emberek, hanem a végrehajtással, a sokféle tor­zulással, a nem egységes ér- almezéssel. Sok a panasz a szabályozókra, a szervezett­ségre és seregnyi más ténye­zőre, de az agitátorok akkor járnak el helyesen, ha elvál­asztják a jogos és a jogtalan oanaszokat, észrevételeket. Sajnos, gyakran hiányzik az ok és okozati összefüggések feltárása, holott meggyőzni csak meggyőzött emberek tud­nak. Mind az agitációban, mind más tevékenységnél a TAVASll JÓZSEF a Pestvidéki Gépgyár csoportvezetője Megélénkült a vitakedv, mind a pártszervezetekben, mind a munkahelyi közössé­gekben — állapította meg be­vezetésként —, s amint min­den másban, a vitákban is nélkülözhetetlen a párt irá­nyító szerepe, o marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazá­sa. A társadalmi folyamatok ugyanis igénylik a politikai magyarázatot, s ezért elgon­dolkoztató, hogy napjainkban bizony több olyan társadalmi jelenség észlelhető, amelynél késik a megértető, elemző magyarázat. A nagyüzemi munkásság szerepével, súlyával kívánt és valóságos helyzetével foglal­kozott a továbbiakban a fel­szólaló, lényegesnek ítélve azt, hogy az alapszervezetek sokat küzdenek a feladatok egysé­ges értelmezésével, mert saj­nálatosan gyakori a ki-ki szájaíze szerinti értelmezés. A kongresszusi Irányelvek vitája igazolta a cselekvőkész­séget. Mind a gyárukban mind másutt is megmutatko­zott, hogy a nagyüzemi mun­kásság java tettrekész és munkahelyén, főmunkaidejé­ben szeretné elérni — kellő teljesítmény fejében — a bol­doguláshoz szükséges anya­giakat. Éppen ezért zavaró, hogy különböző szakmai el­képzelések úgy kerülhetnek a társadalmi nyilvánosság elé, hogy azoknak hiányzik a mar­xista bírálata. valóságból kell kiindulni, nem a vágyakból. Sok az ábránd, az idejét múlta álom a szocializmus­képpel kapcsolatban. Tagad­hatatlan, hogy szocializmus­képünk korszerűsítésre szorul, ám azt is be kell látnunk: a gyakorlat olykor az elvekkel ellentétes, mint például nap­jainkban a szocialista elosztás elveinek érvényesítésében. A hibák, a tévedések magyaráz- gatását ne vállalja fel az agi­táció, hanem tárja fel azok gyökereit, amihez persze arra is szükség van, hogy folyama­tosan kiszűrjük mindennapos gyakorlatunkból az embereket irritáló ellentmondásokat, így a többféle bér létezését, a hi­vatalosnak látszó nyilatkoza­FEHÉRVÁRI JÁNOS a budaörsi tanács elnöke Semmi nem olyan lényeges politikai, gazdasági tevékeny­ségünkben, mint a realitások tisztelete. Ezt igyekeznek ér­vényesíteni Budaörs és a kör­nyék településeinek fejleszté­sében is, mert hiszen a városi jog nagy felelősséget ruházott a testületekre, mivel itt nem gyűlhettek össze korábban ta­pasztalatok a körzetszékhely és az azt övező települések együttműködésére. Sikerült szemléletbeli vál­tozást elérni az ügyintézésben, az állampolgárokkal való vi­szonyban és ez nagyon fontos eredmény, hiszen a lakosság ennek alapján ítéli meg a ta­nács tevékenységét. Ez akkor is igaz, ha a településfejlesz­tés nem megy viták nélkül, és a tanácsi gazdálkodás való­ban korszerűsítésre szorul Egyre nagyobb gondokat okoz például a művelődési költsé­gek növekedése, mert itt a fe­dezet bővülése jóval kisebb, mint amekkorák a tényleges áremelkedések, • elég itt az energiaköltségek alakulására gondolni. Ilyen és hasonló feszültsé­gekre vezethető vissza, hogy az agglomerációs övezetben szembeszökő ellátottságbeli különbség tapasztalható a fő­(Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents