Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
1985, MARCUTS «.. HÉTFŐ PEST MEGYEI HÍRLAP TanácskoMott a Pest megyei páriórfekezlef (Folytatás a 4. oldalról.) újonnan választott alapszervezeti vezetőségeknek és a pártszerveknek is. A tagság bizalmát és az előkészítő munka eredmenyességét jól mutatja, hogy az alapszervezetek élén, az 1515 titkár közül mindössze 18 olyan van, akit a jelölő bizottság javaslatától eltérően választottak erre a fontos politikai posztra. A csaknem 6800 alapszervezeti tisztségviselő mintegy 65 százalékát újraválasztották. A pártbizottságoknál ez az arány megközelíti a 70 százalékot A folytonosság és a megújulás politikai és személyi feltételei tehát adottak — mondotta befejezésül a megyei pártbizottság első titkára. — Pest megye pártszervezeteiben — a pártalapszervektől a városi, Illetve a városi jogú pártszervezetekig — beleértve a testületi tagokat is, a pártnak több mint 11 és fél ezqj tisztségviselője van. Számszerűségét tekintve ez egy egész hadsereg. Valamennyiünknek kellő hittel és meggyőződéssel kellene dolgozni azért, hogy megfeleljünk a bizalomnak. Ez pedig nem jelent mást, mint igaz pártosságot, elvszerűséget, helyes gyakorlatot és töretlen akaratot azért, hogy a XIII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósítását a helyi viszonyok és sajátosságok figyelembevételével a legjobban szolgáljuk. Ezt várja majd tőlünk pártunk Központi Bizottsága, a megye lakossága és a magunk tevőleges szerepe mellett erre szólítunk fel minden Pest megyei kommunistát. A pártbizottság beszámolójának vitája DR. OLAJOS MIHÁL Y a váci pártbizottság első titkára Felszólalása elején a gazdasági tevékenység alapvető követelményével, a körülményekhez való alkalmazkodás jelentőségével foglalkozott, rámutatva arra, hogy a város termelőegységeinél ezek a törekvések mind erőteljesebben vannak jelen. Sok más egyéb mellett ezt igazolta az MSZMP Központi Bizottsága kongresz- Szusi irányelveinek vitája is a pártalapszervezetekben és a többi pártfórumon, így a városi pártértekezleten is. Ezeknek az eszmecseréknek az volt 3. legfőbb jellemzője, hogy a kommunisták a megoldásokat keresték az adott helyzetben, különös tekintettel a VII. ötéves terv várható feladataira. ;* Kitért a gazdálkodó egységek új formáira, megváltozó Szervezeti rendjére és az ezekben rejlő lehetőségekre, a többi között a rugalmasság szerepére a termelésben és az értékesítésben, illetve a fejleszakiknek irreális lélekszámú m körzetek ellátása a feladata. ' Ü Méltatta a gyermekkörze- I tek bővítésének fontosságát, I valamint azt, hogy a mező- gazdasági üzemekben is egyre inkább sikerül érvényt szerezni az egészségügyi ellátás fontosságának, ennek jegyében került sor például a gyáli termelőszövetkezetben a mezőgazdasági üzemorvosi rendelő megszervezésére. Természetesen gondok Is vannak — folytatta —, meglehetősen mostohák sok helyen a tárgyi feltételek, olykor még a minimum is hiányzik. Kitért a lakossági megbetegedések jellemző fő csoportjaira, a táppénzes napok alakulására és rámutatott, hogy az állampolgárok tetemes része nem él azokkal a megelőző lehetőségekkel, amelyeket az egészségügyi hálózat felkínál. Példa erre a dabasi szűrőállomás, ahol a behívottaknak csak egy része jelenik meg. Még mindig viszonylag kevés a kórházi ágy a megyében, éppen ezért szükség van a szervezettségben rejlő tartalékok hasznosítására, mert például a rendelőintézetek korszerűsítése kórházi helyeket pótolhat. tési eszközök koncentrációjában. Ezen belül lényegesnek tartotta az emberi tényezők elsődlegességét, azt, hogy minden esetben és minden feladatnál a kiinduló pont a dolgozó ember legyen. Utalt a gazdasági tevékenység területi kihatásainak fontosságára, amint egyre inkább szükség van arra is, hogy a tanácsi fejlesztéseknél szintén elemzőén mérlegeljék a területi hatásokat. Arra van szükség — mondotta felszólalása befejező részében az első titkár —, hogy ne csak az iparban, és a mezőgazdaságban váljék hatékonyabbá a munka, hanem a társadalom egész tevékenységére vonatkozóan erre fogalmazódik meg jogos igény. DR. NOVAK BÉLA a Csepel Autógyár vezérigazgatója ■ Rövid összefoglalást hallhattak a küldöttek a magyar járműipar egyik meghatározó egysége pártértekezletének lezajlásáról, majd arról, hogy miként teljesíti az autógyár kollektívája a VI. ötéves tervet. Lényeges átalakulások mentek, illetve mennek végbe, jelentős mértékben korszerűsödött a termékszerkezet, új beruházások megvalósítására került sor. A többi között a sebességváltó gyártásában, a szervokormányok előállításában sikerült eredményes technikai, technológiai lépéseket tenni. Helyesnek bizonyult az a törekvés is, hogy a Csepel Autógyár minden, tekintetben több lábon kíván állni, azaz nem kizárólag egyetlen fő termékre hagyatkozik az áruelőállításban és az értékesítésben. Sok ellenzője volt például az új autóbuszcsaládnak, az eltelt idő, a picai sikerek azonban igazolták ennek szükségességét és hasznosságát. Az ilyen és hasonló intézkedéseknek döntő része volt abban, hogy a VI. ötéves tervben a termelési érték növekedése körülbelül 28 százalék lesz, az autógyár a járműipar meghatározó pontjává vált, s olyan döntő elemeknél is, mint például a termelékenység növekedése, sikerült tetemes haladást elérni. A gyár nyeresége eléri a 16 százalékot, ami jobb az ipari átlagnál. Beszélt a gyár vezérigazgatója az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésének szükségességéről, a VII. ötéves terv előzfetes elképzeléseinek kidolgozásáról, s ennek kapcsán arról, hogy megítélésük szerint a szabályozás nem. serkenti eléggé a dollárelszámolású kivitel bővítését. Bejelentette: a gyár kollektívája vállalja, hogy a kemény téli időjárás miatti termeléscsökkenést az év folyamán felszámolják. MARTINOVICS TIBOR az Óbuda Kertészeti Tsz , műszerésze A fiatalok közéleti tevékenységével, aktivitásával, az ifjúság és a párt viszonyával kezdte szavait a felszólaló, hangsúlyozva: rendkívül nagy szükség van arra, hogy a fiatalok számára a célok világosak, egyértelműek és meggyőzők legyenek. Nem elég csupán arról beszélni, hogy mi a iteendó, .hanem, arra is választ várnak a jövendő felnőttjei, hogy miért ezek a feladatok és végrehajtásuk hogyanját, mi határozza meg. Ehhez tagadhatatlanul a tudat magasabb szintjére van szükség, ám be kell látnunk, a tudatformálást nem 20—25 éves korban kell elkezdeni. Már a gyermek, rengeteg tapasztalatot halmoz fel magában, folyamatosan összeveti a hallottak és a látottak viszonyát, s mi tagadás, az ifjúságnak vannak kedvezőtlen tapasztalatai, például bizonyos demokratikus fórumok meghirdetett és valóságos tevékenységéről, némelyek részéről a demokrácia komolyan- vételéről és így tovább. Meglehet — hangsúlyozta Martinovics Tibor —, a fiatalok érzékenyebbek, kevésbé edzettek, mint az idősek és éppen ezért hevesen reagálnak a szubjektivizmus, a hatalmaskodás, az elfogultság, az önkényeskedés jeleire, s mert ezek a jelek nem elvétve észlelhetők, bizony sok okra vezethető vissza az ifjúság bizonyos csoportjainak passzivitása. Dpntő jelentősége van a kollektíván belülj személyes példamutatásnak és annak, hogy minden közösség magatartását és ítélkezését a becsületes munka és ne más határozza meg. A munka becsületét minden téren vissza kell adni! Erőteljesen fél kell lépni a korrupció, a protekció, az ügyeskedés ellen és az embereket a munkahelyükön kell igazán megbecsülni. Nincs semmi szükség azokra, akiket a műhelynyelv bérmanökeneknek nevez, akik lézengenek a fizetésért. Dolgozzunk keményen nyolc órát a munkahelyen és ennek fejében várjuk el joggal, hogy aki maradéktalanul teljesítette a kötelességét, az kellően boldoguljon. A fiatalok számára csakis az adhat távlatot, ha ■látják, tapasztalják: minden gondjuk megoldásához a társadalom számára nyújtott hasznos teljesítményen át vezet az út. tokban felfedezhető éles el- ítélésnek, erkölcsi és anyagi ientmondásokat, s eljussunk elismerésnek az elért teljesit- oda, hogy mindenfajta meg- mény legyen a meghatározója. BALOGH LÁSZLÓ a megyei tanács elnöke Egyetértőén méltatta bevezetésként a pártértekezlet elé terjesztett dokumentumokat, a határozattervezetet mint olyanokat, ámelyek reálisan mutatják a megye társadalmi, gazdasági helyzetét és a további teendőket. Valóban itt az ideje, hogy minden területen, így a tanácsi munkában is létrehozzuk az intenzív fejlődési szakaszhoz való áttérés bonyolult feltételrendszerét és ehhez, mint azt a kongresszusi irányelvek is megállapítják, oz alapok rendelkezésre állnak. Részletekbe menően taglalta a lakosság életkörülményeiben végbemenő kedvező változásokat, hangoztatva, hogy a népgazdaság ismert egyensúlyi gondjai miatt ez a fejlődés folyamatosan csökkenő források mellett ment végbe. Amiben része volt a bevételek növelésére tett erőfeszítéseknek éppúgy, mint a lakosság áldozatos társadalmi munkájának, ám ennek ellenére is igaz, hogy az áremelkedések a tanácsok előzetes tervelgondolásaiból lényeges részt lefaragtak. Jelentős feszültségek léleznek a megye tanácsi gazdálkodásában, de nem szabad olyan Illúziókat kelteni, hogy ezektől bármikor is sikerülne véglegesen megszabadulni. A fejlődés hozza magával az új feszültségek kialakulását, hiszen a VI. ötéves tervben sikerült számottevő haladást elérni. Éppen ezért lényeges döntés lesz majd a VII. öt? éves terv véglegesítésekor, hogy az arra illetékes testületek milyen súlypontokat- határoznak meg. A megye tanácselnöke felszólalásában fontos elemként jelölte meg azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a lakosság számának növekedése és a fejlesztési források bővülése nem volt kellő összhangban. Befejezésül a tanácsi munka korszerűsítésének tényeit, tapasztalatait elemezte, kitérve a tanácsi apparátus összetételére, a munka, bürokratikus vonásai visszaszorítására és arra is, hogy az idén sorra kerülő választásokkor a telepü-. léseken a polgárok valóban a legrátermettebbekre adják voksukat. DR. BODÓ ÁGNES a dabasi rendelőintézet igazgató főorvosa öt évre visszatekintve lényegesnek ítélte meg az egészségügyi alapellátás javítását és korszerűsítését, a kórházfejlesztés menetét és azt a szakmai integrációt, amely végbe ment, illetve végbe megy a megye egészségügyi hálózatában. Tényekkel illusztrálta a felszólalő ezt a fejlődést, ugyanakkor megjegyezte, hogy a körzeti orvosok egy része még mindig jelentősen túlterhelt, közöttük jó néhányan vannak olyanok, ROMAI ÁRPÁD a dunakeszi pártbizottság első titkára Tettrekészség és aggodalom találkozik a párttagság véleményében, ez vplt leszűrhető a kongresszusi irányelveknek a város pártszervezeteiben lezajlott vitájából. Ezek a többi között rávilágítottak arra is, hogy például agitációs és propagandamunkánknak fontos eredményei sorakoztatha- tók fel, de ugyanakkor rejlenek benne tetemes feszültségek is. Nem a gazdaságpolitika fő elveivel van a gond, mondják az emberek, hanem a végrehajtással, a sokféle torzulással, a nem egységes ér- almezéssel. Sok a panasz a szabályozókra, a szervezettségre és seregnyi más tényezőre, de az agitátorok akkor járnak el helyesen, ha elválasztják a jogos és a jogtalan oanaszokat, észrevételeket. Sajnos, gyakran hiányzik az ok és okozati összefüggések feltárása, holott meggyőzni csak meggyőzött emberek tudnak. Mind az agitációban, mind más tevékenységnél a TAVASll JÓZSEF a Pestvidéki Gépgyár csoportvezetője Megélénkült a vitakedv, mind a pártszervezetekben, mind a munkahelyi közösségekben — állapította meg bevezetésként —, s amint minden másban, a vitákban is nélkülözhetetlen a párt irányító szerepe, o marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazása. A társadalmi folyamatok ugyanis igénylik a politikai magyarázatot, s ezért elgondolkoztató, hogy napjainkban bizony több olyan társadalmi jelenség észlelhető, amelynél késik a megértető, elemző magyarázat. A nagyüzemi munkásság szerepével, súlyával kívánt és valóságos helyzetével foglalkozott a továbbiakban a felszólaló, lényegesnek ítélve azt, hogy az alapszervezetek sokat küzdenek a feladatok egységes értelmezésével, mert sajnálatosan gyakori a ki-ki szájaíze szerinti értelmezés. A kongresszusi Irányelvek vitája igazolta a cselekvőkészséget. Mind a gyárukban mind másutt is megmutatkozott, hogy a nagyüzemi munkásság java tettrekész és munkahelyén, főmunkaidejében szeretné elérni — kellő teljesítmény fejében — a boldoguláshoz szükséges anyagiakat. Éppen ezért zavaró, hogy különböző szakmai elképzelések úgy kerülhetnek a társadalmi nyilvánosság elé, hogy azoknak hiányzik a marxista bírálata. valóságból kell kiindulni, nem a vágyakból. Sok az ábránd, az idejét múlta álom a szocializmusképpel kapcsolatban. Tagadhatatlan, hogy szocializmusképünk korszerűsítésre szorul, ám azt is be kell látnunk: a gyakorlat olykor az elvekkel ellentétes, mint például napjainkban a szocialista elosztás elveinek érvényesítésében. A hibák, a tévedések magyaráz- gatását ne vállalja fel az agitáció, hanem tárja fel azok gyökereit, amihez persze arra is szükség van, hogy folyamatosan kiszűrjük mindennapos gyakorlatunkból az embereket irritáló ellentmondásokat, így a többféle bér létezését, a hivatalosnak látszó nyilatkozaFEHÉRVÁRI JÁNOS a budaörsi tanács elnöke Semmi nem olyan lényeges politikai, gazdasági tevékenységünkben, mint a realitások tisztelete. Ezt igyekeznek érvényesíteni Budaörs és a környék településeinek fejlesztésében is, mert hiszen a városi jog nagy felelősséget ruházott a testületekre, mivel itt nem gyűlhettek össze korábban tapasztalatok a körzetszékhely és az azt övező települések együttműködésére. Sikerült szemléletbeli változást elérni az ügyintézésben, az állampolgárokkal való viszonyban és ez nagyon fontos eredmény, hiszen a lakosság ennek alapján ítéli meg a tanács tevékenységét. Ez akkor is igaz, ha a településfejlesztés nem megy viták nélkül, és a tanácsi gazdálkodás valóban korszerűsítésre szorul Egyre nagyobb gondokat okoz például a művelődési költségek növekedése, mert itt a fedezet bővülése jóval kisebb, mint amekkorák a tényleges áremelkedések, • elég itt az energiaköltségek alakulására gondolni. Ilyen és hasonló feszültségekre vezethető vissza, hogy az agglomerációs övezetben szembeszökő ellátottságbeli különbség tapasztalható a fő(Folytatás a 6. oldalon.)
