Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1985. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP Ftmáesktezik tsz MSEBiP Mí& kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) tünk mozgalmi arculatát, belső éle­tünk demokratizmusát és kapcsola­tunkat a szakszervezeti tagsággal, a dolgozók millióival. A szakszervezetek hivatása bonyo­lult. A beszámolóban is jelzett gaz­dasági és szociális problémák-vitái­ban az életszínvonallal összefüggő kérdések kapcsán a dolgozók szóvá tették: ezekben a folyamatokban hol volt a szakszervezet, mi volt az ál­láspontja ? Jogos a kérdés. Nálunk a szak- szervezetek nélkül egyetlen olyan kérdést sem lehet eldönteni, amely a dolgozók élet- és munkakörülmé­nyeit érinti. Ott voltunk tehát ezek­nél a döntéseknél. Az ilyen döntés sohasem könnyű. Ezek kényszerintézkedések voltak. Az ország jövője érdekében a na­gyobbik helyett a kisebbik rossz mellett döntöttünk. Ezt az utat kel­lett választanunk. Ilyenkor vizsgá­zik igazán a szakszervezetek kettős funkciója: az, hogy egyrészt erősít­jük a munkáshatalmat, másrészt képviseljük és védjük a dolgozók érdekeit. Ezért a legszélesebb érte­lemben részt vállal a szakszervezet a szocialista építésben. A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége iránt ma konkrétabban fogalmazódnak meg az igények. A szocialista társadalomnak a jut­tatások szélesebb körét kell biztosí­tania, kiterjedtebb szociálpolitikát kell megvalósítania, mint bármely más társadalomnak. A társadalmi juttatások rendszere nálunk kiala­kult, a dolgozók megszokták és a szocialista vívmányok természetes részeként tartják számon. Ennek el­lenére hosszú távon tovább kell lép­ni. Ez a jelen gazdasági helyzetben nehéz feladat. Társadalmunk egyik legfájóbb adóssága a nyugdíjasok helyzete. Azoké, akik egy egész életet becsü­lettel ledolgoztak, szerencsére sokáig élnek, nyugdíjuk viszont devalváló­dott, és koruknál fogva jövedelem- kiegészítő munkára már nem képe­sek. Főként ezen a nyugdíjasrétegen kell segítenünk. De el kell érnünk, hogy a munkahely is többet törőd­jön nyugdíjasaival, és nem utolsó­sorban, hogy a család — minden társadalmi kényszer nélkül — na­gyobb figyelmet fordítson az ' öre­gekre. Az eddigieknél jobban kell ‘ fog­lalkoznunk azzal is, hogy a mun­kaerőt és a béralapot hogyan és milyen módon használjuk fel. Meg­fogalmazódtak a kongresszusi • fel­szólalásokban — szerintem helye­sen — a különböző társadalmi ré­tegek bérigényeivel kapcsolatos el­képzelések. Természetesen szóvá kell tenni nemcsak a pedagógusok, a műszaki értelmiségiek, hanem egyéb társadalmi rétegek vonatko­zásában is. Egy dologgal nagyon tisztességesen szembe kell nézni. Amikor mi elkezdtük a szocialista iparosítást, az egész helyzetünk úgy alakult — és ez nem hiiba és nem bűn —, hogy a fő törekvés az volt: mindenkinek legyen munkahelye. Most gazdaságpolitikánk új sza­kaszba lépett. Fontos lett a haté­konyság. Az üzemekben van lehe­tőség, hogy a differenciált bérezés elvét próbálják fokozatosan érvé­nyesíteni. Két póluson gyengék va­gyunk. Nem ott használjuk a mun­kaerőt, ahol a leghatékonyabban le­hetne, és a rendelkezésire álló bér­alapot sem tudjuk felhasználni ar­ra, hogy ösztönző legyen. De er­ről most-már ne csak beszéljünk, ezt most már csinálnunk kell! Az üzemekben el kell kezdeni egy tisz­tességesebb, a mai helyzetnek job­ban megfelelő, a termelésre ható, ösztönzőbb bérrendszer kialakítását. Nagy értéke politikai gyakorla­tunknak, hogy a SZOT és a kor­mány együttműködése jelentős eredményeket hozott. A partnerség természetesen vi­tákkal jár. Napjainkban ezek a vi­ták — az érdekek felszínre kerülé­sével, ütközésével — felerősödtek. De felelősséggel, oly módon kell megegyezni, hogy az a közös ügy hasznába váljon. A szakszervezetek minden állami' és- gazdasági vezető­vel, minden szervezette! valóságos partnerként akarnak dolgozni. Az MSZMP politikáját jellemez­ve Gáspár Sándor kiemelte: — Az MSZMP tevékenységét mindig a rugalmasság, a bátor kez­deményezés jellemezte. Volt politi­kai bátorsága^, ereje és hajlékonysá­ga ahhoz, hogy — a tapasztalatok és fájó tanulságok birtokában — új­ra fogalmazza a párt vezető szerepé­nek érvényesülését, a szövetségi po­litika alkalmazását, a gazdaságpoli­tika, a társadalompolitika elveit és gyakorlatát. A kongresszus és a hazánk felsza­badulásának negyvenedik évfordu­lója tiszteletére indított munkaver- senyre alapozva, nagy tömegeket megmozgatva, minden munkahelyen tovább lehet lépni.. A dolgozók, a szocialista brigádok őszinte tenni- akarását köszönettel fogadjuk. A munka- és versenymozgalmak alap­vető feladata változatlanul az, hogy húzóerői legyenek a szocialista épí­tőmunkának, a szocialista emberfor­málásnak. Jóleső érzéssel és meggyőződéssel helyeseljük a beszámolót, a határo­zati javaslatot, mert a jó politika, a szocialista építőmunka folytatá­sát, gondjaink enyhítését látjuk bennük. Embert próbáló, szép fel­adatok ezek. BOLBOO JÁNQSNÉ: He sújtsa iiáf'Fdny m tassydm él© Boldog Jánosné, a Kiskunhalasi las lakosságának 14 százaléka még Állami Gazdaság kertészeti brigád- ma is külterületen él. Tanyán, vezetője, Bács-Kiskun megye kül- amely a végletek világa. Az egye- dötte arról beszélt, hogy Kiskunba- dűl maradt idős ember, a jómódú Az ülésteremben. Középen Beck Támás, a Buda-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat vezérigazgatója, mögötte Hamza Antal, a monori Mezőgép 11. sz. gyárának esztergályosa. Vélemények, javaslatok Tegnapi lapunk zárásakor még javában kopogott a szerkesztőség te­lexe, sorra érkeztek a tudósítások a pártkongresszuson elhangzott hozzászó­lásokról. Ezek némelyikének — a késői időpont miatt — már nem adhat­tunk másnap reggel nyilvánosságot, így most ismertetjük tartalmukat: DR. CSERHÁTI ISTVÄN, a szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, Csongrád megye küldötte arról be­szélt, hogy hazánk egészségének fej­lesztésében ma már nem a mennyi­ségi kérdések a döntőek, hanem a mi­nőség. Az egészségügy munkájának színvonala, elsősorban a felszerelés­től, a műszerezettségtől és a személy­zet szakmai tudásától függ. JANZER FRIGYES szobrászmű­vész, Budapest küldötte azt fejtette ki: ha van kitűzött cél. ha méltó fel­adat elé állítják a művészeket, nem maradhat el <jz eredmény sem. S na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni a létrejövő szellemi értékek megbe- csültetésére. SZABÓ ISTVÁN, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnö­ke. a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke. Hajdú-Bihar megye küldötte rámutatott, hogy a magyar mezőgaz­daság egyes részterületeken — így például a gabonatermesztésben, az energiagazdálkodásban — inténzív fejlődést ért el, igényes összehasonlí­tásokat is kiáll. Mint mondotta: Ag­rár- és szövetkezetpolitikánk teljesen egybevág a parasztságunk érdekei­vel. A piaci viszonyok ésszerű fej­lesztése jelentős alkotó^ erőket sza­badít fel és hasznosít. * A kérdések kérdése a mezőgazdaságban is a jö­vedelemtermelő képesség. Én is azt vallom — állapította meg —, hogy ez a lehetségesnél és a szükségesnél egyaránt kisebb. HEGYI ISTVANNÉ, a KISZ Szol­nok megyei Bizottságának titkára, Szolnok megye küldötte ezt mondot­ta: — A fiatalok többsége tisztában van azzal, hogy személyes boldogulá­sának alakulása elképzelhetetlen egész társadalmunk, a gazdaság, a kultúra együttes fejlesztése nélkül, amihez a további tartalékokat a szo­cializmus erejében, politikánk hite­lében, s a jobb. képességek szerinti munkában látjuk. RÄDULY LASZLÖ. a Bakony Bauxitbánya művezetője, Veszprém megye küldötte a párt nevelőmunká­járól szólt, munkásőr társai nevében pedig elmondta: e számukra sokat jelentő pártmegbízatást a jövőben is csak úgy tudják eredményesen ellát­ni, ha mint eddig is, maguk mögött érzik pártszervezeteiket, vezetőiket és nem utolsósorban családjaikat. KÖPECZI BÉLA művelődési mi­niszter hozzászólásában kiemelte: — A Központi Bizottság beszámolója és a határozattervezet is nagy hang­súlyt helyez az oktatásra, s joggal, hiszen a szó szoros értelmében an­nak megjavításától függ jövőnk. Az oktatás tartalmának és rendszeré­nek általános javításán belül haté­konyabbá kell tennünk az elemi is­meretek elsajátítását, és ezért az ál­talános iskola kiemelt fejlesztését to­vábbra is szükségesnek tartom. A tudományos-műszaki haladás, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, de a mindennapi élet technikai fel­tételeinek változása is megkívánja, hogy a szakmai képzést új alapokra helyezzük. Az oktatás szubjektív és objektív feltételeiről szólva a miniszter han­goztatta: — Legfőbb feladatunknak tartjuk a pedagógusok képzésének mennyiségi és minőségi fejlesztését, a pedagóguspályára jelentkezők jobb kiválasztását, a rendszeres tovább­képzés megszervezését, az élet- és munkakörülmények további javítá­sát. Mint mondotta: — A tudomány képviselőitől, az íróktól, művészektől várjuk, hogy segítsék a hasznos is­meretek és a nagy értékek terjesz­tését, ugyanakkor'forduljanak hatá­rozottabban a populáris, a népszerű műfajok felé: teremtsük meg ezen a területen is a szocialista tömegkultú­rát. HUSZÁR ANDOR, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója, a nagy- vállalat küldötte árról szólt, hogy a TVK létrejötte és dinamikus fejlődé­se méltóképpen mutatja a magyar- szovjet gazdasági együttműködés si­kereit. A gazdasági vezetők felelős­ségéről szólva rámutatott: az elsza­lasztott lehetőségek, az elmulasztott üzletek miatti eredménykiesés rend­kívül nehezen mérhető, de ha olyan szemlélet és gondolkodásmód alakul ki, amely e tényezővel is számol, egyre nehezebb helyzetbe kertinek a középszerű, a kockázatot nem, vagy alig vállaló vezetők és vállalatok. gazdálkodó éppúgy megtalálható itt, mint a rogyadozó viskó és az össz­komfortos kisgazdaság. — Közvetlen termelésirányító mun­kakörben dolgozom, kapcsolatom te­hát szoros munkatársaimmal. Von, amikor nehéz helyzetben vagyok mint közéleti ember és mint párt­tag. Bizony nem tudtam sokáig ma­gyarázatát adni annak: miért nem lehetett kapni ezen a télen a leghi­degebb napokban pb-gázt vagy sze­net. Ezek az alapellátási gondok különösen sújtják a tanyán élő idős embereket, elsősorban a tsz-nyugdí­jasokat, Illetve a járadékosokat. Ta­pasztalataim alapján is egyetértek a határozattervezetnek azzal a megál­lapításával, mely így fogalmaz: „Az idős korúak létbiztonságának erősí­tése érdekében csökkenteni szüksé­ges a nyugdíjrendszer egyenetlensé­geit.” A fiatalabb generáció lehetősége nagyobb, életvitele eltér az időseb­bekétől. Gyermekeink ma már nem osztatlan tanyasi iskolába járnak, hanem városi vagy nagyközségi in­tézményekbe. Így nyitva áll előttük a továbbtanulás lehetősége. SARU ŐSZI JÓZSEF: Statisztikai ©lsekké nean áElífurak sorompót Zarnóczi József, az MSZMP X. kerületi Bizottságának első titkára, Budapest küldötte Kőbánya dolgo­zóinak üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, majd a pártépítő munka tapasztalatairól szólt. Ebben, mint mondotta, meghatározó jelen­tősége van annak, hogy a pártalap- szervezeteknek milyen a politikai befolyása és tekintélye azok. között a munkások, értelmiségiek, művé­szek vagy a tudomány műhelyében munkálkodók között, akiket soraiba hív. Az eredményesen végzett po­litikai és gazdasági munka, a kom­munisták személyes példamutatása adja a legjobb alapot ahhoz, hogy a pártonkívüliek legjobbjait meg tudjuk nyerni a pártnak. — Fokozott figyelmet fordítunk a nagyüzemekben dolgozó pártszerve­zetek munkájára, irányításukra, se­gítésükre. Ám pusztán statisztikai meggondolásokból nem húzzuk le a sorompót az eszmei meggyőződés­ből, az MSZMP iránti bizalomtól, 3 politikánkkal való ■ azonosulástól vezérelve felénk igyekvő orvosok, mérnökök, pedagógusok vagy akár adminisztratív munkakörben dolgo­zó emberek előtt sem. Mindazoknak helyük van sorainkban — legyenek bármilyen foglalkozású emberek —, akiknek felvétele révén nemcsak a statisztika-'javításával, hanem embe­ri értékekkel is gazdagodhat és .erő­södhet pártunk. KOVÁCS JÁNOS: A tulajdonosi tudatot fejleszteni keli Kovács János, a csorvásl Lenin Tsz elnöke, Békés megye küldötte bevezetőben leszögezte: — Szocialista államunk demokra­tizmusának, demokratikus intéz­ményrendszerének fejlődésével, mint ennek része, a termelőszövetkezeti demokrácia is sokat fejlődött a szö­vetkezetek megalakulásától napjain­kig, így az elmúlt öt évben is. Bi­zonyítéka ennek, hogy megyénkben sokszor voltak a termelőszövetkeze­tek nehéz helyzetben, például az el­múlt két évi aszály után, mégis megtartották belső morális, politikai stabilitásukat. Annak is tudatában vagyunk, hogy a szövetkezeti moz­galom fejlődését pártunk helyes ag­TÓTH IMRE: ráf- és szövetkezetpolitikája alapoz­za meg. Ezért nagyon egyetértünk azzal, hogy ezután is folytassuk a bevált szövetkezetpolitikánkat. Erre kérjük a megválasztásra kerülő Központi Bizottságot is. Egyetértek azzal — mondotta to­vábbá —, hogy fejleszteni kell a tagság tulajdonosi tudatát. Nincs igazuk azoknak, akik szerint nincs tulajdonosi tudat, illetve visszafej­lődött ez a tudat, elidegenedtek a tsz-tagok. Kétségtelen, hogy vannak negatív jelenségek. Az egységes szo­cialista szövetkezeti tulajdon gyor­sabban fejlődött, mint az ennek megfelelő tudat. Ezzel együtt nagyon sok pozitív példát lehet felhozni. AiSanaisa túrunk védefane békében is ha?d feladat Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Ha­tárőrség országos parancsnoka, a ha­tárőrség küldötte rámutatott: állam­határunk ■ őrizete békében is harci feladat és e tevékenység nagy fon­tosságú hazánk, népünk biztonsága, szocialista társadalmi áilamrendünk védelme szempontjából. Azt jelen­tette a kongresszusnak: szocialista hazánk államhatárán törvényes rend és nyugalom van. A felszólaló egyebek között el­mondta, hogy az. elmúlt években több új hatál átkelőt nyitottak, szá­mos nagy forgalmú átkelőhelyet pe­dig korszerűsítettek. A Belügymi­nisztérium és a határőrség több te­rületen javította munkáját és a nö­vekvő forgalomnak jobban megfe­lelő, jelentős átcsoportosításokat haj­tott végre. A továbbiakban a fiatal határőrök, sorkatonák helytállásáról, munkájá­ról beszélt a küldött. Kijelentette: — határőr fiaikra büszkék lehetnek a szüleik, a munkahelyük és büszkék vagyunk mi is. A határozati javas­lattal teljes egyetértésben valljuk, hogy a fiatalok nevelését még job­ban a társadalom egészének közös ügyévé kell tenni, még hatékonyab­ban kell végezni eszmei-politikai képzésüket, a hazafias-honvédelmi és internacionalista felkészülésüket. BÁLINT L Az expsdffink fevífása m@f©r§® m fejlődésnek Bálint László, a Szegedi Húsipari Vállalat igazgatója, Csongrád megye küldötte felszólalása elején- szűkebb hazája élelmiszergazdaságának fej­lődését és problémáit elemezte. Majd az exportképesség fokozására tett in­tézkedésekről számolt be. Elmondot­ta: javult a higiénés helyzet, a gyár­tóvonalak korszerűsége és technikai színvonala, a szakmunkások, a kö­zép- és vállalatvezető-állomány fel- készültsége. A 'legdinamikusabban azok a vállalatok fejlődtek, amelyek jelentős exportfeladatot teljesítenek. A nehézségekről szólva kiemelte: gátolta a követelmények teljesítését az élelmiszeripari vállalatoknál dol­gozók magas fluktuációja. Több vál­lalat állóeszköz-állománya elavult. A gondok ellenére — mondotta — s szakágazat helytállt. Az egész mező- gazdaság és élelmiszeripar nem ru­bel elszámolású export árbevételé­nek 50 százalékát az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, illetve a vele (Folytatás a 3. oldalon.) (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents