Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 72. szám

xJcíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 72. SZÄM 1985. MÁRCIUS 27., SZERDA Tenniakarás és jobbító szándék Számvetés a Váci Afész-nél Afelől semmi kétség: ha röviden jellemezni akarnánk a Váci Áfész nemrég megtartott küldöttgyűlésének mérlegét, a feleimben idézett szavak a leg­kifejezőbbek. — Kemény nap lesz a mai — jegyezte meg a tanácskozás reggelén Furák János, a szö­vetkezet elnöke. — A jelek arra utalnak, hogy nem fo­gunk unatkozni — tette hozzá a rá jellemző kedélyességgel. Az elnök nem tévedett: 15-en kértek és kaptak szót a küldöttgyűlésén, mondták el véleményüket a szövetkezet munkájáról, dicsértek, tettek javaslatot, bíráltak. Örömmel írjuk le: alkotó vita volt a ja­vából. E sorok írójának en­gedtessék meg a személyes észrevétel: március havában számos hasonló Áfész-rendez- vényen vett részt Pest megyé­ben. ám tartalmasságában, a résztvevők aktivitásában a Váci Áfész csaknem 4 órás ta­nácskozása viszi el a pálmát. És ez már önmagában is mi­nősít! Kezdjük néhány fontos adat­tal. Az Áfész ellátási körzeté­ben csaknem 120 ezren élnek; 25 ezren olyan területen, ahol egyedül a szövetkezetre hárul a kereskedelem megszervezé­se. a közös ellátású területen több mint 90 ezer a lélek- szám. Mindez érzékelteti, mi­lyen fontos és felelősségteljes az Áfész fela'data. S köztudott az is. hogy a tagság és a la­kosság elsősorban az áruellá­táson keresztül ítéli meg a szövetkezet munkáját. Ezt pe­dig az is nehezíti, hogy évek óta nyugtalanítóan hosszú a keresett, de átmenetileg nem kapható közszükségleti cikkek listája az országban. Ha Julis­ka néni vagy János bácsi betér a Naszály Áruházba és nem kap ezt vagy amazt, nyilván nem a gyártó céget szapulja, hanem az Áfészt... Furák János elnök a sok-sok gond ellenére eredményes 1984-es esztendőről adhatott számot a küldötteknek. Bi­zonyság az 1 milliárd 100 mil­lió forintos árbevétel, ami 71 millióval több a tavalyelőtti­nél és 9 millióval magasabb a tervezettnél. A bolti kiskeres­kedelem árbevétele csaknem 8 százalékkal emelkedett. Eb­ben az alaptevékenységben ki­magaslót produkált a népsze­rű Naszály Aruház: 286 milliós forgalmat könyvelhettek el. — Összességében a tagság és a lakosság elégedett volt ta­valy az Áfészek kereskedelmi munkájának színvonalával. Bi­zonyíték erre a vásárlók túl­nyomó többségének vélemé­nye, a helyi párt- és tanácsi szervek elismerő megállapítá­sa. A szövetkezet ezt úgy ér­te el, hogy bővítette beszerzé­si forrásait, szorosabb kapcso­latot épített ki a termelőkkel. Míg élelmiszerből — még a keretgazdálkodás alá vont ter­mékekből is — kiegyensúlyo­zott volt az ellátás, az ipar­cikkeknél nem sikerült előre­lépni. Itt újabb termékekkel bővült a hiánycikkek köre. (Tv, automata mosógép, ra­diátor, víz- és gázszerelési anyagok és -berendezések, hogy csak néhányat említ­sünk.) Az áruházi csere keretében az NDK-ból és Csehszlovákiá­ból 10 millió forint értékű áru érkezett, ám a hiányt csak enyhíteni tudta. Építőanyag­ból, különösen téglából és cse­répből nem tudták az igénye­ket kielégíteni. Ami pedig a tüzelőanyag-ellátást illeti, az országos bajok természetesen a Váci Afészt sem kerülték el. Sok Pest megyei fogyasztási szövetkezettel ellentétben a A felszólaló: Pápai Sándor, Penc küldötte A szerző felvétele váciak kiemelt gondot fordí­tottak a beruházásra, tataro­zásra. állagmegóvásra. Hogy csak a legfontosabbakat említ­sük: Foton a bevásárló köz­pontban 600 négyzetméteres ABC-t építettek. Az üzlet 4 milliós árukészlete jelentősen javította a nagyközség keres­kedelmi ellátását. Csaknem 2 millió forintért mozgó ABC- autóbuszt vásároltak, amely a leltározások, szabadságolások miatt bezárt üzleteket helyet­tesíti. Az országos szövetség, a SZÖVOSZ is nyújtott anya­gi segítséget a váchartyáni és a galgagyörki vegyesbolt fel­újításához; 900 ezer forintot fordítottak a központi felvá­sárlási telep vagyonvédelmé­nek javítására. © Az a tekintélyes összeg, ame­lyet a szövetkezet hálózata korszerűsítésére fordított, bi­zony nem a kedvező irányban befolyásolta a gazdálkodás eredményességét, azaz meglát­szott a nyereségen. Ez ugyanis valamivel több, mint 22 mil­lió forint. Ám ez az összeg jó­val alacsonyabb az 1983. évi­nél. Az okokat is részletesen ki­fejtette beszámolójában Furák János. A lényeg: a kereskede­lem, a vendéglátás, a nyomda­üzem növelte erdményét, a többi üzemágban jelentős volt a visszaesés (felvásárlás 2,4 millió forint, lakatosüzem 1,8 millió). Kívánnivalót hagy maga után a vagyonvédelem, megnőttek a leltárhiányok. Igaz, ez országos jelenség. Az elnök arról is szólt, mit tettek az év eddig eltelt időszakában a hiányosságok felszámolásá­ra. a jövedelmezőség javulá­sáért. © Külön újságcikket érdemel­ne a küldöttek aktivitása. So­kan kértek szót, dicsértek, bí­ráltak, javaslatot tettek. A jobbító szándék dominált ezek­ben a felszólalásokban. Csupán három apró villanás: Pápai Sándor, Penc küldöt­te az ellenőrzések megszigorí­tásának szükségességét fejte­gette. Sok vásárló keserűségé­nek adott hangot ezzel a mon­datával: „Ha szól valamiért az ember a boltban, levegőnek ■nézik ...” Példamutatónak tartja a 10. számú bolt kollek­tívájának magatartását. Tóth Istvánná a váchartyá- niak gondját, örömét fogal­mazta meg, s azt is elmondta, mire lenne szükség, hogy to­vább javuljon a kereskedelmi ellátás színvonala a községben. Búzás János, Fótról azok vé­leményét fejtette ki, akik ért­hetetlennek tartják a lakatos­üzem gyenge munkáját. A fel­vásárlásban is nagyobb rugal­masságra lenne szükség. Igaz, a terményforgalmazás veszte­séges az Áfésznek, — csak tá­volabbról tudják beszerezni, sokba kerül a szállítás — erre mégis nagy szüksége van a tagságnak. Reagált arra a tényre, hogy Foton — különö­sen a fiatalok — kevés tagsá­gi kölcsönt jegyeznek. „Köz­ségünkben sok fiatal építke­zik. A mai építőanyag-árak mellett vajon miből jusson erre is pénzük?” © Dr. Olajos Mihály, Vác vá­ros pártbizottságának első tit­kára kiemelte: a szorító gon­dok ellenére az Áfész tisztelet­reméltó erőfeszítéssel és fi­gyelemmel törődik körzetének kereskedelmi ellátásával. Di­csérte a korszerűsödő üzlethá­lózatot, a mind rugalmasabbá váló árubeszerzést. Az áruhá­zi csere is jó dolog, bővíti a választékot. A sok fejfájást okozó felvásárlásban-termel- tetésben pedig arra kell töre­kedni, hogy ne essen vissza a termelő kedv, s az Áfésznek se legyen veszteséges ez a te­vékenység. Az eddiginél sokkal többet kell tenniök az intézőbizottsá­goknak, ha a tagság érdekeit érdemben akarják képviselni. A felszólaló hangsúlyozta: nö­velni kell a szövetkezet gaz­dálkodásának hatékonyságát, a jövedelmezőséget. Hiszen éppen a kigazdálkodott nyere­ségből lehet anyagi fedezetet teremteni a bolthálózat továb­bi korszerűsítésére, a kulturált vásárlási körülmények megte­remtésére. Sok sikert kívánva az idei tervek valóra váltásá­hoz — 1 milliárd 220 milliós árbevétel és 28 milliós nyere­ség — annak a reményének adott hangot, hogy a több mint tízezer tagot számláló szövet­kezet gazdálkodásában egy esztendő múlva több lesz a napfényes oldal. Nem kétséges: mindenki, aki ott volt ezen a tanácskozáson, hasonlóan gondolkozott. Ez pedig nagy lendítőerő! Kovái Iván Négy évtized Központi ünnepség A művelődési központban Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának ünnepségei már napokkal előbb megkez­dődnek. A városban április 2-án a szovjet hősi temetőben megemlékezéssel és koszorú­zással kezdődik az ünnepség. Majd 14.15 órakor a Konstan­tin téri hősi emlékműnél he­lyezik el a hála és kegyelet virágait. A központi ünnepségre a koszorúzás után kerül sor, a Madách Imre Művelődési Köz­pontban. A város üzemeinek, intézményeinek dolgozói előtt dr. Olajos Mihály, az MSZMP városi bizottságának titkára emlékezik meg a négy évti­zeddel ezelőtti eseményekről. Eskütétel Választási elnökség Előkészületek a városban Vácott is megkezdődtek a júniius 8-i választások előké­születei. A városi tanács. VB megerősítette a Hazafias Nép­front városi bizottsága meg­bízását, az elnökség tagjai Weisz György tanácselnök előtt letették az esküt. Az elnökség tagjai: lványi hászlóné, Szabó Sándor, Drozgyik József. Elnök: dr. Zilay István. Titkár: Szokol István. Az eseményen jelen vol­tak: Pálmai László, a városi pártbizottság titkára, Pintér Sándor, a HNF városi bi­zottság elnöke, dr, Monori Balázs, a tanács vb-titkára. Vetélkedő Jutalomtáborozás A penciek az első* A város úttörőelnöksége a Gábor József Általános Isko­lában rendezte, meg szomba­ton a Pajtás újságban kiírt vetélkedő területi fordulóját. A Felszabadítók hősi útja cikksorozatból összeállított kérdéseket tizennégy csapat igyekezett megoldani, a leg­jobban a penci úttörőknek sikerült. Második a sződlige- ti, harmadik az Árpád úti iskola, a negyedik helyen a kemencei pajtások végeztek. A győ ztes csapat Balaton- zamárdiban jutalomtáborozá­son vehet részt a nyáron. A helyezést elértek könyvjutal­mat, a többiek emléklapot kaptak. Facsemeték vására Felkészültek a tavaszi facsemeték vásárára az Óbuda Kerté­szeti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet váci, Derecske dűlő úti faiskolájában. A mintegy 25-féle facsemete többféle fajtá­ja közül válogathatnak a kiskerttulajdonosok. Ezenkívül dísz­cserjék, vetőmagok és műtrágyák is beszerezhetők. Képünkön: Farkas János lerakatvezetö és kollégája a facsemetéket készí­tik elő Hancsovszki János felvétel« Nem középiskclás fokon Társulati ülés a TIT-ben Eseményekhez kötődnek Ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vá­rosi szervezetének elnöksége. A résztvevőket Zsebesi István elnök köszöntötte. Az esemé­nyen jelen volt Kádár Jenőné, az MSZMP városi bizottságá­nak munkatársa és Jónás Zol­tán, a TIT megyei szervezeté­nek titkára. Ezt követően Fábián László és Liészkovszky Tibor titkárok számoltak be a tavaly végzett munkáról. Mindkét értékelés­ből kitűnt, hogy az ismeretter­jesztés feladatai a városban és a környező településeken tel­jesültek. összesen több mint ezer 'előadást tartottak 1984- ben. Ez az előző évhez viszo­nyítva csökkenést mutat. Vál- jkai tozó sikerrel dolgoztak a szak- osztályok. Egy-egy előadás, vagy sorozat megszervezésénél jóval több szempontot kellett figyelembe venni. Megváltoz­tak az emberek életkörülmé­nyei és a gazdasági nehézsé­gek miatt csak többletmunká­val őrizhető meg a kialakított életszínvonal. A túlmunkát pe­dig a művelődésre, képzésre fordítható szabad időben vég­zik az emberek. Az elmúlt esztendőben ki­emelt feladat volt a községek lakóinak egészségügyi felvilá­gosítása. E témakörben több sorozatot és előadói ankéto­kat is tartottak a különböző klubokban és művelődési in­tézményekben. Több előadást sikerült tartani például Nagy­maroson, Verőcemaroson és Ácsán. Hiányként említették az előadók, hogy újabb TIT- csoportokat nem sikerült lét­rehozni a községekben. Az előadások számát tekint­ve jelentős a csökkenés a vá­rosban is. A legnagyobb az irodalmi szaktudományok te­rületén volt az elmúlt eszten­dőben. A különböző tudomány­ági sorozatoknak is jóval ke­vesebb volt a hallgatója, paint az előző években, örvendetes, hogy igen látogatottak voltak a közgazdasági és a külpoliti- előadások. Egyre népsze­bbek a tanfolyamok, közülük elsősorban a nyelvoktatás iránt nőtt meg az igény. Hosszú évek sikertelen próbálkozása után tavaly tudták először meg­szervezni a történelmi baráti kört. Ehhez á helyi levéltár adott nagy segítséget. Az idei feladatok a hagyo­mányos témakörök mellett három nagy társadalmi-politi­kai esemény köré csoportosul­nak. Hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója, az MSZMP XIII. kongresszusa és a tanácsi választások hatá­rozzák meg a tennivalókat. S. 3. Régi tavaszra emlékeztek Teljesen megtelt aznap a Madách Imre Művelődési Köz­pont színházterme. A sok, ün­neplőbe öltözött kisdobos, út­törő és középiskolás diák sajá­tos zsivaja izgalmas előhírnö­ke volt a hét végén a felsza­badulásunk negyvenedik év­fordulója tiszteletére rendezett folklórfesztiválnak. Az érkező­ket a bejáratnál díszőrséget álló ifjúgárdisták tisztelgéssel fogadták, s a szervezők arról is gondoskodtak, hogy mindenki megkapja a műsor részletes programját és a szervezők a Hajós Alfréd Üttörőház alkal­mi kiadványát, amit a diákok írásaiból állítottak össze. A színpadon már ott látható a délután mottója: „Csak tisz­ta forrásból”. Az erősen meg­világított betűk és a fejét ivás- ra hajtó szarvas képe kiegé­szíti a jelmondatot. — A tiszta népművészetből merítve állítottuk össze a mű­sort — mondta lványi Károly- né, az úttörőház igazgatóhe­lyettese, miközben az előadó csoportok között szaladgált el­lenőrizni, minden rendben megy-e. A szereplők között van egy Csehszlovákiából érkezett együttes, amely a Kisbojtár névre hallgat. Ök magyarul énekeltek a magyar népzene kincsestárából merítve, a püs­pökhatvani általános iskola gyermekszínjátszó-csoportja viszont szlovákul adta elő mű­sorát. Szereplésük jelképe le­het az internacionalizmus ápo­lásának, mint azt Weisz György tanácselnök is kihang­súlyozta megnyitójában. A nép- vűvészetet és a népi gondol­kodásmódot azért nagyon fon­tos újra és újra feleleveníteni, mert a legnemesebb emberi ér­tékeket hozza felszínre. A gyerekek közel kerültek ezekhez az értékekhez, ami biztosan kihat majd személyi­ségükre is. Könnyedén mozog­tak, éltek a színpadon. „Folya­matosan együtt dolgozó cso­portokat hívtunk ide — mond­ta az úttörőház képviselője. — Bemutatkozásuk tehát híven tükrözi tudásukat, nem felejtik el azt, amit itt előadtak”. Valóban, amikor a műsorve­zető Csengery Judit konferálá- sa után az úttörőház néptánc­szakkörének lányai, s az egy fiú kivételével szintén csupa lányból álló citerazenekar ze­néjére borosüveggel a fejükön táncra perdültek, szinte profi ügyességű táncosokat láthat­tunk. Részlet a műsorból: az üvcgcstánc A szerző felvétele — Mindenki ügyesen egyen­súlyoz az üveggel a szakkör­ben — mondta büszkén a tán­cot betanító Végvári Nándor- né. A kulisszák mögül egészen más látványt és többletél­ményt kaptam, amiből a né­zőknek sajnos nem juthatott: a Kisbojtár együttes döngette éppen temperamentumosán a padlót, amiből persze szállt a por úgy, hogy szinte a régi pa­rasztházak udvarán termett a képzelet. A temperamentumot pedig volt kitől tanulni,, az együttes tanárnője, Hégli Gyu- láné a színfalak jótékony ta­karásában, a tánc ritmusát egészen átvéve, együtt mozgott a gyerekekkel, ezzel is biztat­va őket. Az emeleti galérián rende­zett kiállítás a Magyarorszá­gon föllelhető művészeti táj­egységeket mutatta be több ol­dalról. A fafaragás, kézimun­ka, építészet és kerámia ha­gyományait színes fényképe­ken és az ország különböző ré­szein működő szakkörök alko­tásaiból ismerheti meg a láto­gató. A megnyitó után az aulá­ban a nézők is táncra perdül­hettek a Venczel Mária és Dómján László táncművészék vezette táncházban. Ez a dél­után többet nyújtott, mint sok megszokott ünnepség. Saját ar­ca volt és a valódi értékek közvetítésének már a szándéka is hozzásegítette célja elérésé­hez. Dudás Zoltán ISSN 0133-2758 (Váci HJH«p)

Next

/
Thumbnails
Contents