Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

1985. ,MÄRC1US 26., KEDD PEST MEGYEI HÍRLAP

Megkezdődött az MSZMP kongresszusa

5

(Folytatás a 4. oldalról.)

életbe nem nagy probléma, másoknak viszont nincs ilyesfajta hátterük. Azok kapjanak érezhető támogatást, akik valóban rászorulnak.

Az életszínvonalról és a szociális kérdésekről szólva azt is szeretném elmondani, hogy ezek megítélésekor negyven év történelmi tapasztalata áll rendelkezésünkre. Az a tanulság, hogy az életszínvonallal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos gyakorlatunkban nem volt helyes a lépéseink sorrendje. Előbb volt béremelés, a járandóságok deklarálása, mint a fizetésemelések, társadalmi juttatások anyagi fedezetének megteremtése. Majdnem egy évtizede küzdünk azért, hogy e területen megfelelő helyzetet teremtsünk.

Persze érthető: az elnyomott, meggyötört nép, amikor felszabadult, mindent szeretett volna hamar és egyszerre megkapni. S ha még korábbra térünk vissza: 1918—19- ben az ipari munkásság világszerte harcolt az úgynevezett három 8- asért. Sokan ismerik a történelemből ezt a követelést: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra alvás. Abban a korszakban — 1919 elején — Bokányi Dezsőt, a nagyszerű munkásvezetőt egy gyűlésen elragadta a szónoki hév és azt mondta: most már kiharcoljuk a jogainkat, meglesz a nyolc óra pihenés, a nyolc óra szórakozás, a nyolc óra alvás. Erre dübörgő taps, aztán csönd, és egy hang hátulról megkérdezte: mikor dolgozunk? Bokányi jó szónok volt, rögtön kivágta magát, és azt mondta: dolgoztatok ti már eleget.

Márpedig így nem tudunk előrehaladni. És azt is becsülettel meg kell mondani, hogy a felszabadulást követő első években a burzsoá pártokkal vívott politikai küzdelemben mindenki ígért, versenyt licitáltunk. Mi, kommunisták sem voltunk vétlenek ebben: deklaráltunk olyan jogokat, járandóságokat, amelyeket egyébként biztosítani sem tudtunk, hiszen valójában az ipari munkásság az első másfél évben, az infláció közepette szinte napi egy a kiló krumpliért dolgozott. Nem isitudtuk tehát teljesíteni a deklarált jogot: s ez a gyakorlat sajnos később is folytatódott.

A mi történelmi tapasztalatunk az, hogy ezt így csinálni nem sza- baíd, A biztos fejlődésnek az a garanciája, ha előbb megteremtjük az. anyagi alapokat, azután osztunk és nem fordítva.

Vívmányaink nem csekélyek; teljes foglalkoztatottság, szociális biztonság, tisztás életszínvonal van Magyarországon. Törekszünk arra, hogv az emberek egyenjogúságának biztosítása mellen a képzésben, a tanulásban, a pályaválasztásban is egyenlőbb esélyt teremtsünk. Céljaink világosak. Magasabb életszínvonalat akarunk elérni, jobb életkörülményeket akarunk teremteni, de szilárd és biztos alapon. Ez a mi célunk, és meggyőződésem, hogy ha jól dolgozunk, akkor ezt a célt el is fogjuk érni.

Változatlan elvünk: a szocializmus és a tudomány szövetségesek. Szocialista építésről nem is lehet szó a tudósok közreműködése és a tudományos munka eredményeinek gyakorlati hasznosítása nélkül. De azt is meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmus biztosítja a tudomány művelői számára a megfelelő munkafeltételeket, ideértve a tudományos kutatás szabadságát is. A szocializmus épít a társadalomtudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok, az összes tudományok művelőire és hathatós segítségükre. Továbbra is feladatunknak tartjuk a kutatás szabadságának megőrzését, de igényeljük — és dolgozunk érte —, hogy a tudomány és a gyakorlat az eddiginél szorosabb kapcsolatban álljon egy- má'ssal. A gyakorlat gazdagítsa a tudományos kutatást, az utóbbi pedig vegye figyelembe a gyakorlat követelményeit. A politikai munka pedig kiváltképpen igényli a marxista elmélet kutatóinak, a történettudomány művelőinek segítségét.

Népünk történelmének tudományos feldolgozása is fontos feladat. Gyakran hallani igaz és hamis megállapításokat, fontos történelmi kérdésekről, az identitásról. Mi mindenekelőtt a magyar történelem tudományos, marxista—leninista értékelését várjuk. A felnőttek előtt is csak így tudunk tisztázni bizonyos kérdéseket, és a fiatalokat is csak ily módon gazdagíthatjuk a történelmi ismeretekkel. A kutatókat ne csak az ötvenes évek rejtelmei izgassák, hanem újkori történelmünk olyan fontos állomásai és témái is, mint az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság. S foglalkozzanak azzal is, hogyan harcoltak legjobbjaink a Horthy-rendszer ellen, mit tettek* az illegalitásban dolgozó kommunisták, a szakszervezeti aktivisták és más haladó gondolkodású emberek a fasizmus elleni harcban. A felszabadulás óta eltelt négy évtized is sok olyan izgalmas és érdekes kérdést vet fel, amelyet meg kell válaszolni a fiataloknak, de még az idősebbeknek is.

Az ifjúság politikai nevelésével kapcsolatban nagy feladat vár a pártra, társadalmunk minden felelős tényezőjére. Ki kell venni a részünket a társadalmi rendszerek világméretekben folyó ideológiai harcából, annál is inkább, mert az imperialisták kiterjedt antikommunis- ta. szocialástaellenes propagandát folytatnak, amellyel szemben nekünk határozottan föl kell lépnünk.

két, s tanítsuk a szép, tiszta beszédre a fiatalokat is. Ezt. segítse a család, az iskola, a hírközlés, az irodalom és a művészet. A tisztes, jó családi életből, az anya és a gyermek szeretetéből csináljunk kultuszt. Mi a szocializmus eszméit, erkölcsi normáit, a munka becsületét felemelt fejjel hirdetjük, mert ezek a jelenkor igaz eszméi, s ez az eszme, ez az erkölcs képviseli a jövőt. Győzelmet arat a mi társadalmunkban, szerte a világon.

Cselekvési programunkról szólva először társadalmunk szocialista vonásainak erősítését, az ennek ellentmondó visszásságok leküzdését, a szocialista építömunka töretlen folytatását, a fejlett szocialista társadalom felépítését említem. Ez a mi programunk, s megvalósításáhóz megvan az erőnk. Ez az erő: a szilárd alapokkal rendelkező szocialista rendszer, a fejlődő népgazdaság és nem utolsósorban népünk példás helytállása évtizedeken át a nehézségekkel szembeni harcban.

A VII. ötéves tervről, amely a jövő év január elsején indul, most még csak a tervező munka bizonyos stádiumában tudok szólni, és csak élőzetes adatokat említhetek.

A tervező munkában változatlanul a népgazdaság egyensúlyi követelményeit tartjuk szem előtt. Célunk egy olyan program kidolgozása, amely fokozatos élénkülést, növekvő termelést tesz lehetővé. Eddigi ismereteink szerint a következő ötéves tervben a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos, az ipari termelés 13—16 százalékos, a mező- gazdasági termelés 12—14 százalékos, a belső felhasználás 13—16 százalékos növelését lehet előirányozni. Ez a program magában foglalja azt is, hogy a népgazdaság külső egyensúlyát tartósan javítsuk, a műszaki haladást és műszaki fejlődést meggyorsítsuk, és az életszínvonalat érzékelhetően emeljük.

Ehhez adottak az estzközeink, ha jobban hasznosítjuk belső tartalékainkat, mind a rendelkezésre álló termelőeszközöket, mind a munkaerőt. '

Értékes erőforrásunk az együttműködési lehetőségek jobb kihasználása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. Ezen a téren is — a legutóbbi felső szintű tanácskozás határozatainak szellemében —, előre akarunk lépni. Örömmel szólok arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki- tudoményos együttműködés 2000-ig szóló továbbfejlesztésének programja már elkészült, és az erről szóló megállapodást április első napjaiban alá fogjuk írni. Terveink valóra váltásának ez is biztos támasza.

Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységét elveink vezérlik. Külpolitikánk minden kérdésben népünk alapvető érdekeiből indul ki, s népünk teljes támogatását élvezi.

Népünk békét akar, annak megvédését és megszilárdítását tekintjük fő feladatunknak. A nemzetközi helyzet ma feszült, az Egyesült Államok és a NATO erőfölényre tör. Ez megengedhetetlen. A Varsói Szerződés országainak, népeinek az az érdekük, hogy békében élhessenek, szocialista vívmányaikat megőrizhessék és fejleszthessék. Jj. világ minden népének az az érdeke, hogy az imperializmus ne kerüljön erőfölénybe. A földön, a tengereken, a levegőben már ma is túlságosan sok atomfegyver van. Senkinek sem hiányzik, hogy a fegyverkezési versenyt most még a világűrre is kiterjesszék. Mi az ilyen elgondolásokat határozottan ellenezzük.

Elvl álláspontunk, hogy az új világháború többé nem elkerülhetetlen. A vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Meg kell keresni a lehetséges megegyezés formáit, amelyek minden fél számára egyenlő biztonságot nyújtanak a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ezen az alapon lehetne továbblépni az atomfegyverek megsemmisítése és a teljes leszerelés felé.

Mi a békés egymás mellett élés elvét valljuk és azt akarjuk, hogy fejlődjenek a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös kapcsolatai. Elvi alapon, a bennünket vezérlő elvek és politikai meggyőződésünk szerint is azt tartjuk, hogy a forradalom exportja lehetetlen és szükségtelen. De nem tűrhetjük és nem engedhetjük meg az ellenforradalom exportját sem. A társadalmi rendszer formálása és fejlesztése minden nép joga, és ennek a jognak érvényesülnie kell. Mi azt kívánjuk, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok normális kapcsolataikat fejlesztve, békés versenyben vívják meg történelmi harcukat. Mindjárt hozzáteszem: én, mint meggyőződéses magyar kommunista, biztos vagyok benne, hogy

ebben a harcban a szocializmus győzedelmeskedik.

Üdvözöljük a Genfben megkezdődött szovjet—amerikai tárgyalásokat. Támogatjuk az európai béke és biztonság erősítését, fontosnak tartjuk a stockholmi tanácskozást, Ennek érdekében hazánk is aktív tevékenységet fejt ki. Jelen vagyunk a genfi leszerelési konferencián és a bécsi tárgyalásokon is. Az idén —• éppen ebben a teremben — ül ösz- sze az európai kulturális fórum. Ez a helsinki folyamat újabb állomása lesz. Arra törekszünk, hogy ez a tanácskozás is eredményesen végezze munkáját. Mi a tárgyalásokat, a kapcsolatok megőrzését és fejlesztését, e megegyezést támogatjuk minden vitatott vagy megoldandó nemzetközi kérdésben.

A jelenlegi világhelyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak gondoskodniuk kell védelmükről, és ennek megfelelően mi is megfelelő szinten tartjuk védelmi erőinket. A Varsói Szerződés tagállamaként eleget teszünk kötelezettségeinknek. Népünk békéjét, szocialista vívmányainkat mindenkivel szemben megoltalmazzuk, s ezt jó tudni mindenkinek, nehogy bárki is kísértésbe essék.

Hű barátai vagyunk sseweiségeseinknek

A tudományos kutatóktól azt várjuk, hogy segítsenek a szocialista építés új kérdéseire adandó új válaszok megfogalmazásában, vagyis dolgozzanak a gyakorlati tapasztalatuk elméleti általánosításán. Pártunk és népünk története elég bonyolult és viharos volt századunkban, sok tapasztalatot foglal magában. Én csatlakoznék itt ahhoz a véleményhez, amely emlékezetem szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában hangzott el: sok szocialista ország keresi a szocializmus építésének útját, és mi az összes szocialista ország tapasztalatát közös kincsestárunknak tekintjük, amelyet hasznosítanunk keik

Az ideológiai harcban részt kell venni az oktatói intézményeknek, sőt prooagandaszervednknek is: a rádiónak, a tv-nek, a filmnek, a színháznak, minden intézménynek, amely a közvéleményt formálja. Képviseljék, hirdessék, propagálják világnézetünket, vigyázzanak arra, hogy ne terjedjenek a burzsoá reakciós, antiszocialista, antikom- munista nézetek. Munkájukat színvonalasan, értelmesen végezzék, hogy a hatásuk is megfelelő legyen,

A kommunistáknak a szocialista eszme és pártunk politikája mellett a szocialista erkölcsöt is képviselniük kell. Fontos feladatunk a munka becsületének, humánus eszméinknek a népszerűsítése. Határozottan lépjünk fel az erőszak bárminemű propagálása, a Nyugatról

Békés versenyben váriak megkaremnkuS

A Varsói Szerződés javasolta a NATO-nak a két szervezet egyidejű megszüntetését. Több mint két esztendeje kezdeményezte, hogy a két szövetségi rendszer országai kössenek megállapodást, amelyben lemondanak az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről. Ezekre a nagy jelentőségű javaslatainkra, amelyek még változatlanul érvényben vannak, válasz mind ez idáig nincs. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni.

A Varsói Szerződés országaiból érkezett küldöttségek vezetői március 13-án Moszkvában tanácskoztak. Ez érdemi és jó tanácskozás volt, amit a kommünikében is igyekeztünk kifejezésre juttatni. A további együttműködés, kapcsolataink bővítése mellett foglaltunk állást és egységesen'helyeseltük a Varsói Szerződés meghosszabbítását. Itt is megerősíthetem: a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés meghosszabbítása mellett foglal állást. Készek vagyunk az erre vonatkozó okmányt aláírni.

A Magyar Népköztársaság szolidáris a társadalmi haladásért világszerte küzdő pártokkal és mozgalmakkal, a nemzeti szabadságukért küzdő népekkel. Készek vagyunk összefogni a béke minden hívével, ideértve azokat a polgári vezető politikusokat is, akik értik, hogy az emberiségnek nincs más útja, mint a kapcsolatok fenntartása, a tárgyalás és a megállapodás a közös érdekű kérdésekben. Mi ennek megfelelően rendezett kapcsolatokra törekszünk minden országgal, közöttük az Amerikai Egyesült- Államokkal és a NATO más vezető országaival is, ha tisztelik jogainkat és megfelelő partnernek tortának bennünket a kapcsolatok alakításában. Mi arra törekszünk, hogy a szövetségeseinknek hű szövetségesei, barátainknak igaz barátai és partnereinknek korrekt partnerei legyünk. Ez eddig is így volt, és a jövőben is így lesz. Így számolhat a Magyar Népköztársasággal mindenki.

A közeljövőben megünnepeljük a második világháborúban létrejött antifasiszta koalíció győzelmét a hitleri fasizmus és a japán militariz- mus fölött. Az akkori, sorsdöntő helyzetben a különböző társadalmi rendszerű országokat vezető felelős politikusoknak sikerült megegyezésre jutniuk. Az emberiség összefogott, a nemzetek sikeresen együttműködtek a fasizmus elleni harcban.

A jaltai tanácskozás nagyban segítette a fasizmus feletti végső győzelmet, ä“ potsdami megállapodások hozzájárultak ahhoz, hogy a romokban heverő Európában beinduljon az élet. Nagyra értékeljük e dokumentumokat, mert a fasizmus szétzúzását, a béke megalapozását szolgálták.

Az antifasiszta koalíció példájára kellene összefogniuk ma is — társadalmi rendszerükre való teliintet nélkül — az országok ügyeit intéző felelős vezetőknek, összefogni minden népnek a világot fenyegető háborús veszélyek ellen, a földünket érintő kérdések megoldása érdekében — ez volna a helyes, a jó és a követendő út az emberiség számára. Mi következetesen folytatjuk bóke- politikankat. A jövőben is erősítjük együttműködésünket a testvéri kommunista pártokkal, minden más haladó erővel, szolidaritást vállalunk a szabadságukért harcoló népekkel,' kapcsolatokra törekszünk minden mozgalommal, párttal, országgal, amely erre a maga részéről is kész.

A mai alkalommal is szólni kívánok felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Nagy sorforduló volt népünk életében, amikor 1945. április 4-én a szovjet hadsereg felszabadította Magyarország teljes területét a hitleri fasiszták megszállása alól, és ezzel az ország visszanyerte szuverenitását, szabadságát. A kapitalisták és földesurak hatalma, rendszere, amely sorsát a hitleri fasizmushoz kötötté, összeomlott.

Népünk negyven évvel ezelőtt

(Folytatás a 6. oldalon.)

A legidősebb küldött Hunya István volt.

Hárman a budaörsi körzetből) Tóth László, Szabó Gyula, csapó Sándor.

érkezett, megkésett és kopott divatok ellen. Száműzzük a trágárságot a nyilvános életből, az irodaiamból, a kultúrából, a sajtóból, a televízióból.

Ha valamely nemzetre érvényes, hogy „nyelvében él a nemzet”, akkor az ránk, magyarokra, mindenképpen az. Nyelvünknek is köszönhető, hogy 1100 év után is él, virágzik nemzetünk. Óvjuk nyelvűn