Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1985. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ Egy kérdésre tucatnyi válasz Elméleti alapon a teendőkről Középvezetők tanfolyama a fésOsfonókn Milyen ellentétek lehetnek egy gyári szervezetben? Mondjuk, a munkaszervezés menetében. A kérdésre Merényi István gépészmérnök, a műszaki osztályvezető helyettese válaszol. A fiatal szakember szerint: a gyár érdeke, hogy vékony fonal készüljön, mert a többi gyárnak — ahol a fonal alapanyagnak számít — ez kell; ugyanakkor az itt dolgozók teljesítményét nem a fonal métere, hanem kilogrammja után fizetik. Ellentét lehet a raktárkészletet kezelők és az üzemben dolgozók között is. Az előbbiek érdeke, hogy ne sokáig álljon náluk, tehát tuszkolják a feldolgozó üzemrészekbe; emezek meg ezt nem szeretik, mert nem dicsőség számukra, ha náluk fekszik sokáig a gyapjú meg a műszál. ■V Ébredés Minden nőnek tetszem! Így örvendeztem magamban, miután a sokadik hölgy sem tudta levenni a szemét rólam azon a rövid úton, melyet az Afész- áruház és szerkesztőségünk épülete között tettem meg. Már a büfés nénik is rólam beszéltek az emeleten, és még aq aluljáróban is végigmérte% a figyelmes tekintetek, ahol pedúg nincs nagyon világos. De varázsom nem ismert határokat. Micsoda pompás tavaszom lesz az idén, állapítottam meg. Alig néhány perce bizonyosodtunk meg arról, hogy mégsem lopták el a napot, s lám a tavasz lehelete nyomán máris kitárultak a női szívek ... Mindaddig a fellegekben jártam, míg az autóbusz- megállóban f didimmel nem találkoztam, aki szintén erősen nézett, de mivel jó ismerősöm, el is árulta érdeklődése tárgyát. Hol vásároltad ezeket a csodálatos fonalakat? Csak nem te kötögetsz? —lt— Videomozi Ezúttal később A városi művelődési központban működő videomozi- klub március 25-i; hétfői előadása kivételesen este 8 órakor kezdődik. Állunk a hatalmas kemencék mellett, amelyek csak úgy ontják magukból a hőséget. A szakember kezén védőkesztyű. Merítőkanalát a folyékony alumíniumba nyomja, majd az anyagot formába önti. Még néhány mozdulat,. eltelik egy kis idő, s az alumínium elnyeri végső formáját. Az ikladi Ipari Műszergyár öntödeüzemében az imént le-, írt jelenet naponta sok százszor ismétlődik. Veszélyes munkahely, jó! tudják ezt az itt dolgozók, mégsem félnek. Gyakorlottan, a munkavédelmi szabályokat betartva teszik dolgukat. A vendég számára úgy tűnik: legnagyobb hiánycikk itt a friss levegő. A zaj viszont túlságosan nagy. Megszokták már, mondják az öntők, mint ahogyan a háromműszakos munkarend is természetes az ő számukra. — Melyik műszak a legnehezebb? — Az éjszakai — feleli Várhelyi Ernő. — Főként az egy órától háromig tartó időszak. Olyankor a fáradtság és az álmosság egyszerre akar erőt venni rajtunk. — Most még csak elviselhető itt a levegő, de mi lesz nyáron? — Hát, amikor kint huszonöt fokot mutat a hőmérő, nálunk, az üzemben legalább ötvenötöt. Sok örömünk nincs a melegben, annyi bizonyos, de azért kibírjuk. — Ha itt maradt, bizonyára szereti is a szakmáját. — Természetesen, hiszen ennek a munkának is megvan a szépsége. Az ember ' sok mindent ki tud hozni az anyagból. Aztán meg elég jól keresek itt. — Mit szokott leggyakrabban készíteni? — Ami jön. Ha kell, csőházat, ha kell, papírpajzsot. Farkas József szerint a minimális teljesítmény ebben az üzemben 110 százalék. Ha Áprilisban lesz tizenöt éve, hogy megnyílt a Gödöllő és Vidéke Afész áruháza. Erre a kisebb jubileumra természetesen’ néhány rendezvénnyel készülnek a szövetkezetben. Az már eldőlt, hogy zenés, műNe soroljuk tovább az egyetlen kérdésre adott tucatnyi választ, azért se, mert nem ez a cél, meg azért se, mert az elméletben és a gyakorlatban egyaránt feltett iménti kérdés nemcsak mostani színhelyünkön, a Hazai Fésűsfonó- és nincs semmi fennakadás, 120 —130 százalékot is elérnek. — Ez mitől függ? — A géptől, a szerszámtól, az anyagtól és nem utolsósorban az öntőtől. " —-Milyen hőfokú et kemence? — Hétszáz-nyolcszáz fokos. Csak ilyen hőmérsékleten marad folyékony az alumínium. — Mint hallottam, ön öt éve öntőszakmunkás, s csak délelőtti műszakot vállal. Mennyit keres havonta? — Az átlagom hatezer forint. Ha túlórázom, a pénzem is több. Berki László tavaly került az üzembe, s azt mondja, elsősorban a munka szépsége, sokrétűsége fogta meg. — Jó érzés tudni, hogy ezeket a munkadarabokat én készítettem — mutat a közelében lévő öntvényekre. — Az órabérem huszonhét forint. Nem vagyok elégedetlen, de ha lehetőségem nyílik rá, túlórát is vállalok, hogy több legyen a fizetési papíron. Az öntők között akad keménykötésű, de vékony alkatú férfi is. Mint mondták, teljesítményükben a szakma- és munkaszeretet legalább akkora szerepet játszik, mint a testi erő. Az is kiderült róluk, hogy a sok beszédet nem kedvelik, kiváltképp nem munka közben. Garamvölgyi Annamária Vöröskereszt Fiataloknak A Magyar Vöröskereszt városi szervezetének ifjúsági bizottsága az idén is megrendezi az általános és középfokú iskolások elsősegélynyújtó és csecsemőgondozási versenyét. Ezért is ajánlatos, ha az érintett fiatalok minden alkalmat megragadnak az elsősegély- nyújtás tudnivalóinak elsajátítására. soros divatbemutatót tartanak, s azt tervezik, hogy a jubileumi 15-ös jegyében néhány dologgal meglepik a vásárlókat. Az bizonyos, hogy egy-két áruféleséget — árckockázati alapjuk terhére — 15 százalékkal olcsóbban adnak. Szövőgyár kistarcsai gyárában hangozhat el, bárhol érdemes a taglalására vállalkozni, még inkább: a megoldásra választ találni. Hogy miért itt került szóba mégis? Annak oka, hogy egy tanfolyamba cseppentünk, ahol éppen dr. László Imre, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára faggatja a hallgatóságot. — A gyárunk középszintű vezetőinek negyvenórás tanfolyamát tartjuk — mondja dr. Takács Éva, a fésűsfonó igazgatója. — Az Ipari Vezetőképző Intézettől kértünk segítséget ahhoz, hogy számukra helyben, a gyárkapun belül teremtsék meg a továbbképzés lehetőségét. Sehatóan — Miért jó így, helyben tartani? — Nyolc alkalommal, heti öt órában, általában a hétfői napokon van a tanfolyam. A továbbképzés minden vezető számára üdvös és kötelező. Mi azt akartuk elérni, hogy ne kelljen elutazniuk Visegrádra vagy Esztergomba egyenként, mert az a munkából való kiesést okozza, s drágább is. ' — A tanfolyami foglalkozás ideje általában kilenctől tizenhárom óráig tart — kapcsolódik a beszélgetésünkbe SánGyöngyi Sándor aszódi órásmestert többen ismerik, mint ahányan látták már. Neve fogalom a Galga mentén. Egészen az utóbbi napokig én sem találkoztam még vele, hiába hallottam hírét régóta. Maga készítette világóráját egyszer lapunk is bemutatta. Azután sorban kiderült, hogy fiatalabb órás ismerőseim nála tanulták a szakma titkait. Sőt e finom szerkezetek doktorai között olyan barátom is van, aki Gyöngyi Sándor szakmai unokájának nevezi magát. Szakmai unoka? Nos, ez már elárul valamit arról a különös és ritka kapcsolatról, ami mestert és tanítványt összeköti. Gyöngyi Sándor tanulói és a tanulókból lett mesterek tanítványai ugyanis minden évben ellátogatnak az aszódi műhelybe, hogy köszöntsék azt az embert, akinek kenyerüket köszönhetik. Ök ugyanis ezt így fogalmazzák meg. Olyankor az utolsónak belépő lehúzza az ódon redőnyt, de nem az aljáig, hogy az elkéső is bejöhessen, és ünnepi pillanatok melegsége árad a kis helyiségben. Előkerülnek az ajándékok, a mester itgllal és étellel kínálja látogatóit, s úgy érzi, azok a rég elmúlt évek dór Mátyásáé, a személyzeti és oktatási osztály vezetője. — Ez azt jelenti, hogy a délelőttös műszak indításakor minden vezetőnk a helyén lehet, ellenőriz, megtartja a szokásos eligazítást, aztán a műszak végére, a műszakváltásra ismét visszatérhet. — Úgy véljük — mondja ismét dr. Takács Éva igazgató —, hogy a helyi vezetőképzés azért is hatékonyabb, mert munkatársaink így is megkaphatják a szükséges elméleti alapokat, azután itthon, mindenki együtt a helyi gondokról cserélhet eszmecserét, természetesen úgy, hogy a megoldásra is rávilágít. Ha egyenként elutaznánk a tanfolyamra. ott nem volna mód ilyen behatóan csak a saját munka- területével foglalkozni. Ilkotoan Kitetszik tehát, hogy a gyár harmincnyolc középvezetőjének miként teremtettek alkalmat arra, hogy helyben képezze magát. S ehhez az Ipari Vezetőtovábbképző Intézet a felkért tanárok s néhány ipari vezető jól járult'hozzá. Hiszen László professzoron kívül előadást,.tartott 4r. Bánhalmi Jenő, dr. Nádai György, dr. Havas Péter, dr. Sz. Várnagy Mariann. valamennyien a szakma tekintélyei. Annyi bizonyos, hogy minden kérdésre: a vezetés szociológiájára, az alkotó vezetés hogyanjára, az emberi tényezők szerepére, a döntéselméletekre, a döntési gyakorlatokra nem került sor. Ám amiről csak azon a délelőttön szó volt, amikor náluk jártunk, az is megmutatta: a gyár fiatal vezetőgárdája az elkövetkező hónapokban, években biztosan alkotóbb módon lesz képes munkáját folytatni. Fehér István most egyszerre és mind visszasorakoztak. A látogatók szeretnek egyszerre érkezni, ezért a közeli Júlia presszóban gyülekeznek, így volt ez most is. Amikor mint vendég ártatlanul megkérdeztem tőlük, hogy szerintük mennyi a pontos idő, elhárították a választ: megfogadtuk, hogy óráról nem beszélünk ezen áz estén! Hogyan is lehetne megtartani egy ilyen ígéretet a mester műhelyében, szép órák között? Persze, hogy hamarosan az órák világába torkollt a beszélgetés. Egyvalamit azonban nagyon megjegyeztem: egész este egy szó sem esett arról, ki milyen szakmai pályát futott be, avagy hol tart azon. Mindenki Gyöngyi Sándorról és munkájáról, nevelési módszeréről beszélt. rrns? Az Ingaórák közben éppúgy ütötték a felet és az egészet, mint máskor, csak mi éreztük egy kicsit másképp az idő múlását. Holott ki ismerné jobban az idő változatlanságát, mint az órások? Ók mégsem nyugodnak bele a megváltoz- tathatatlanba, abba, hogy el kellett hagyni a tanulóműhelyt. Visszavonza őket a köszönet. Éjszaka a legnehezebb Kanalazzák az aiuráiusnot Meglepik a vásárlókat jubileumi engedmény A mester és a tanítványok Visszavonna őket a Automata tekercselőgép Az árammérőkhöz szükséges, egyfázisú, 220 voltos tekercsek készülnek a Ganz Árammérőgyárban. Képünkön: Latyánszki Istvánné a nyolcfejes automata géppel műszakonként kilcnc- száz tekercset készít. Hancsovszki János felvétele látók, bohóság, film Gyermekek hete a városban Az idén is megtartják a gyermekek hetét a gödöllői művelődési központ rendezésében. A gazdag program március 30-tól április 6-ig tart. Az első napon nyílik az a kiállítás a ház folyóiratolvasójában, amelyet a város óvodásainak rajzaiból és egyéb munkáiból válogattak. Ugyancsak ezen a napon lesz kirándulás az Erzsébet-parkba, szabadtéri játékok tanulása, Tavaszváró címmel verses-dalos műsor. Táncház is lesz, amelyen az aszódi Búzavirág együttes működik közre. A táncot Széphalminé Iglói Éva, a bagi művelődési központ igazgatója vezeti. Március 31-én áprilisi bolondságok. Filmkoktél, összeállítás a gyerekek kedvenceiből: Gusztáv, Frakk, Vakond, Vízipók, Lolka-Bolka. Pim- pimpáré, parádé. Bohóságok, bOhócságok. Molnár Andrea bohóc- és bábműsora. Tréfás vetélkedő a gyerekeknek és szüleiknek. Április" 1-én bolond nap. Vidám CB-s vetélkedő a város iskolái között. Vezeti Koncz István tanár. A következő napon összeállítás a Pannónia Filmstúdió mesefilmjei közül. Április 3-án a művelődési központ versmondó stúdiója mutatkozik be, Egyedem-begye- dem, Kamaszságok címmel. És még: számítógépes játékok, játékos számítógépek. Szünidei gombfocibajnokság április 5-én. Cserebere: hozzátok el a régi megunt játékaitokat, cseréljétek el újra — ez a jelszó. Toldi Miklós a filmvásznon. Daliás idők, színes magyar festményfilm. Április 6-án összeállítás a Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs filmjeiből. A kismalac és a farskasok. A Tolcsvay- együttes verses, zenés gyermekműsora. Húsvétváró. A lányok tojásfestést tanulnak, a fiúk locsolóverset. Végül táncház mindenkinek. S még valamit: végig az egész héten vas- útmodellező-kiállítás. Sör helyett élelmiszer A Gödöllő és Vidéké Afész legutóbb megnyitott boltja az Isaszegi út 17-ben levő élelmiszerüzlet. A nemrég még sörgyári Jerakatként használt épületben 117 négyzetméteren gazdálkodhatnak a boltosok. Az üzlet árukészlete csaknem hétszázezer forint. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Videomozi-klub, 20 órakor. Iskolaotthonos“;- foglalkozás (szabadtéri játékok), 15.30 órakor. A legyőzhetetlen Vutang. Színes, kínai önvédelmi film, 19 órakor. Az erkély, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, agráregyetem: Kiállítássorozat a 40. évforduló tiszteletére a megyei diákklubok szervezésében, a Gorka-teremben 14—22 óráig. Mozi A legyőzhetetlen Vutang. Színes, szinkronizált kínai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 4, 6 és 8 órakor. köszönet Miért? Tízen tíz helyről érkeztek. Valamennyien más személyiségek. Mégis összeköti őket egy ember jelleme és ez Gyöngyi Sándoré. Néhány vélemény. Nem lehetett olyat kérni tőle, amit ne teljesített volna. Ma is szívesen és ingyen ad alkatrészt a rászorulóknak, de ez már jellemző a tanítványok egymás közötti kapcsolataira is. Nem rest tőlük sem kérdezni, mert szeretne továbbfejlődni. Képes bejönni este is a műhelybe. Akik nála tanultak, azok nemcsak a szakmát sajátították el, hanem az emberséget is. Élni és élni hagyni. Ez volt a jelmondata. A befutott mester a környékből fogadta tanítványait. Tudta, hogy ezzel a saját forgalmát csökkenti majd. de nem törődött vele. Amikor a KlOSZ-ban vezető posztja volt. gyakran keresték meg panaszkodva szülők, hogy más mesterek kihasználják a tanulókat. Nála ez nem fordult elő. Mi több. a kontárt is kisegítette alkatrésszel. Értékelte azt, hogy a műkedvelők is próbálkoznak. A próbálkozást persze gyakran követte kudarc és akkor már tényleg Gyöngyi mesterre várt a javítás. Nézd meg ezt a kis esztergát. Amikor itt tanultam, még csillogott rajta a króm. Ma már nem éri meg saját kezűleg alkatrészt esztergálni, de itt mindig találsz antik órát, amibe csak készíteni lehet valamit az eltörött, elkopott helyébe. Kevesen értik meg, miért drága az ilyen javítás. A cipőben csak nappal jár az ember és mégis elkopik a talpa. Az óra pedig olyan, mint a szív. Egy hagyományos karóra kereke 18 ezer lengést végez óránként. Vas János volt az első tanítvány. most a Ganzban dolgozik. Juhász Gyula Hatvanban órás. Bereczki Istvánnak Túrán van műhelye. Karlovits Tibor a gödöllői Vegyesipari Szövetkezetnél órás. Braun József az IMI-ben dolgozik. Hősik Vendel vendéglátós lett Vácon. Szabolcsi János a Ganzban talált munkát. Ö. Nagy Miklós — aki az egyetemen dolgozik — nem itt tanult, de szívesen tart a társasággal. Bereczkinél tanult Kosik József. Most Veresegyházon dolgozik. Németh Mihály Karlo- vits Tibor tanítványa, ma is együtt találjuk kettőjüket a GÖVISZ Dózsa György úti műhelyében. Juhász Gyula tanulója pedig Kerek István volt. Máris megállapodtak abban, hogy május végén egy szabadtéri összejövetelen találkoznak, s erősítik barátságukat. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 ^Gödöllői Hírlap)
