Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1985. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ Egy kérdésre tucatnyi válasz Elméleti alapon a teendőkről Középvezetők tanfolyama a fésOsfonókn Milyen ellentétek lehetnek egy gyári szervezetben? Mondjuk, a munkaszervezés menetében. A kérdésre Merényi István gépészmérnök, a műszaki osztályvezető helyettese válaszol. A fiatal szakember szerint: a gyár érdeke, hogy vékony fonal készüljön, mert a többi gyár­nak — ahol a fonal alapanyagnak számít — ez kell; ugyanakkor az itt dolgozók teljesítményét nem a fonal métere, hanem kilogrammja után fizetik. Ellentét lehet a raktárkészletet kezelők és az üzemben dolgozók között is. Az előbbiek érdeke, hogy ne sokáig álljon náluk, te­hát tuszkolják a feldolgozó üzemrészekbe; emezek meg ezt nem szeretik, mert nem dicsőség számukra, ha náluk fekszik sokáig a gyapjú meg a műszál. ■V Ébredés Minden nőnek tetszem! Így örvendeztem magam­ban, miután a sokadik hölgy sem tudta levenni a szemét rólam azon a rövid úton, melyet az Afész- áruház és szerkesztőségünk épülete között tettem meg. Már a büfés nénik is ró­lam beszéltek az emeleten, és még aq aluljáróban is végigmérte% a figyelmes tekintetek, ahol pedúg nincs nagyon világos. De vará­zsom nem ismert határo­kat. Micsoda pompás tava­szom lesz az idén, állapí­tottam meg. Alig néhány perce bizonyosodtunk meg arról, hogy mégsem lopták el a napot, s lám a tavasz lehelete nyomán máris ki­tárultak a női szívek ... Mindaddig a fellegekben jártam, míg az autóbusz- megállóban f didimmel nem találkoztam, aki szintén erősen nézett, de mivel jó ismerősöm, el is árulta ér­deklődése tárgyát. Hol vá­sároltad ezeket a csodála­tos fonalakat? Csak nem te kötögetsz? —lt— Videomozi Ezúttal később A városi művelődési köz­pontban működő videomozi- klub március 25-i; hétfői elő­adása kivételesen este 8 órakor kezdődik. Állunk a hatalmas kemen­cék mellett, amelyek csak úgy ontják magukból a hő­séget. A szakember kezén védőkesztyű. Merítőkanalát a folyékony alumíniumba nyom­ja, majd az anyagot formá­ba önti. Még néhány mozdu­lat,. eltelik egy kis idő, s az alumínium elnyeri végső for­máját. Az ikladi Ipari Műszergyár öntödeüzemében az imént le-, írt jelenet naponta sok száz­szor ismétlődik. Veszélyes munkahely, jó! tudják ezt az itt dolgozók, mégsem félnek. Gyakorlottan, a munkavédelmi szabályokat betartva teszik dolgukat. A vendég számára úgy tűnik: legnagyobb hiánycikk itt a friss levegő. A zaj viszont túlságosan nagy. Megszokták már, mondják az öntők, mint ahogyan a háromműszakos munkarend is természetes az ő számukra. — Melyik műszak a legne­hezebb? — Az éjszakai — feleli Vár­helyi Ernő. — Főként az egy órától háromig tartó időszak. Olyankor a fáradtság és az álmosság egyszerre akar erőt venni rajtunk. — Most még csak elviselhe­tő itt a levegő, de mi lesz nyáron? — Hát, amikor kint hu­szonöt fokot mutat a hőmérő, nálunk, az üzemben legalább ötvenötöt. Sok örömünk nincs a melegben, annyi bizonyos, de azért kibírjuk. — Ha itt maradt, bizonyá­ra szereti is a szakmáját. — Természetesen, hiszen ennek a munkának is megvan a szépsége. Az ember ' sok mindent ki tud hozni az anyagból. Aztán meg elég jól keresek itt. — Mit szokott leggyakrab­ban készíteni? — Ami jön. Ha kell, cső­házat, ha kell, papírpajzsot. Farkas József szerint a minimális teljesítmény ebben az üzemben 110 százalék. Ha Áprilisban lesz tizenöt éve, hogy megnyílt a Gödöllő és Vidéke Afész áruháza. Erre a kisebb jubileumra természete­sen’ néhány rendezvénnyel ké­szülnek a szövetkezetben. Az már eldőlt, hogy zenés, mű­Ne soroljuk tovább az egyet­len kérdésre adott tucatnyi választ, azért se, mert nem ez a cél, meg azért se, mert az elméletben és a gyakorlatban egyaránt feltett iménti kérdés nemcsak mostani színhelyün­kön, a Hazai Fésűsfonó- és nincs semmi fennakadás, 120 —130 százalékot is elérnek. — Ez mitől függ? — A géptől, a szerszámtól, az anyagtól és nem utolsó­sorban az öntőtől. " —-Milyen hőfokú et ke­mence? — Hétszáz-nyolcszáz fokos. Csak ilyen hőmérsékleten ma­rad folyékony az alumínium. — Mint hallottam, ön öt éve öntőszakmunkás, s csak délelőtti műszakot vállal. Mennyit keres havonta? — Az átlagom hatezer fo­rint. Ha túlórázom, a pén­zem is több. Berki László tavaly került az üzembe, s azt mondja, el­sősorban a munka szépsége, sokrétűsége fogta meg. — Jó érzés tudni, hogy ezeket a munkadarabokat én készítettem — mutat a kö­zelében lévő öntvényekre. — Az órabérem huszonhét fo­rint. Nem vagyok elégedetlen, de ha lehetőségem nyílik rá, túlórát is vállalok, hogy több legyen a fizetési papíron. Az öntők között akad ke­ménykötésű, de vékony alka­tú férfi is. Mint mondták, teljesítményükben a szakma- és munkaszeretet legalább ak­kora szerepet játszik, mint a testi erő. Az is kiderült ró­luk, hogy a sok beszédet nem kedvelik, kiváltképp nem munka közben. Garamvölgyi Annamária Vöröskereszt Fiataloknak A Magyar Vöröskereszt vá­rosi szervezetének ifjúsági bi­zottsága az idén is megrendezi az általános és középfokú isko­lások elsősegélynyújtó és csecsemőgondozási versenyét. Ezért is ajánlatos, ha az érin­tett fiatalok minden alkalmat megragadnak az elsősegély- nyújtás tudnivalóinak elsajá­títására. soros divatbemutatót tartanak, s azt tervezik, hogy a jubileu­mi 15-ös jegyében néhány do­loggal meglepik a vásárlókat. Az bizonyos, hogy egy-két áru­féleséget — árckockázati alap­juk terhére — 15 százalékkal olcsóbban adnak. Szövőgyár kistarcsai gyárá­ban hangozhat el, bárhol ér­demes a taglalására vállalkoz­ni, még inkább: a megoldásra választ találni. Hogy miért itt került szóba mégis? Annak oka, hogy egy tanfolyamba cseppentünk, ahol éppen dr. László Imre, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem tanára faggatja a hallga­tóságot. — A gyárunk középszintű vezetőinek negyvenórás tan­folyamát tartjuk — mondja dr. Takács Éva, a fésűsfonó igazgatója. — Az Ipari Veze­tőképző Intézettől kértünk se­gítséget ahhoz, hogy számukra helyben, a gyárkapun belül te­remtsék meg a továbbképzés lehetőségét. Sehatóan — Miért jó így, helyben tartani? — Nyolc alkalommal, heti öt órában, általában a hétfői na­pokon van a tanfolyam. A to­vábbképzés minden vezető számára üdvös és kötelező. Mi azt akartuk elérni, hogy ne kelljen elutazniuk Visegrádra vagy Esztergomba egyenként, mert az a munkából való ki­esést okozza, s drágább is. ' — A tanfolyami foglalkozás ideje általában kilenctől tizen­három óráig tart — kapcso­lódik a beszélgetésünkbe Sán­Gyöngyi Sándor aszódi órásmestert többen ismerik, mint ahányan látták már. Ne­ve fogalom a Galga mentén. Egészen az utóbbi napokig én sem találkoztam még vele, hiába hallottam hírét régóta. Maga készítette világóráját egyszer lapunk is bemutatta. Azután sorban kiderült, hogy fiatalabb órás ismerőseim ná­la tanulták a szakma titkait. Sőt e finom szerkezetek dok­torai között olyan barátom is van, aki Gyöngyi Sándor szak­mai unokájának nevezi magát. Szakmai unoka? Nos, ez már elárul valamit arról a külö­nös és ritka kapcsolatról, ami mestert és tanítványt össze­köti. Gyöngyi Sándor tanulói és a tanulókból lett mesterek ta­nítványai ugyanis minden év­ben ellátogatnak az aszódi műhelybe, hogy köszöntsék azt az embert, akinek kenyerüket köszönhetik. Ök ugyanis ezt így fogalmazzák meg. Olyan­kor az utolsónak belépő lehúz­za az ódon redőnyt, de nem az aljáig, hogy az elkéső is bejö­hessen, és ünnepi pillanatok melegsége árad a kis helyi­ségben. Előkerülnek az aján­dékok, a mester itgllal és étel­lel kínálja látogatóit, s úgy érzi, azok a rég elmúlt évek dór Mátyásáé, a személyzeti és oktatási osztály vezetője. — Ez azt jelenti, hogy a délelőt­tös műszak indításakor min­den vezetőnk a helyén lehet, ellenőriz, megtartja a szokásos eligazítást, aztán a műszak végére, a műszakváltásra is­mét visszatérhet. — Úgy véljük — mondja is­mét dr. Takács Éva igazgató —, hogy a helyi vezetőképzés azért is hatékonyabb, mert munkatársaink így is megkap­hatják a szükséges elméleti alapokat, azután itthon, min­denki együtt a helyi gondok­ról cserélhet eszmecserét, ter­mészetesen úgy, hogy a meg­oldásra is rávilágít. Ha egyen­ként elutaznánk a tanfolyam­ra. ott nem volna mód ilyen behatóan csak a saját munka- területével foglalkozni. Ilkotoan Kitetszik tehát, hogy a gyár harmincnyolc középvezetőjé­nek miként teremtettek alkal­mat arra, hogy helyben képez­ze magát. S ehhez az Ipari Ve­zetőtovábbképző Intézet a fel­kért tanárok s néhány ipari vezető jól járult'hozzá. Hiszen László professzoron kívül elő­adást,.tartott 4r. Bánhalmi Je­nő, dr. Nádai György, dr. Ha­vas Péter, dr. Sz. Várnagy Ma­riann. valamennyien a szakma tekintélyei. Annyi bizonyos, hogy min­den kérdésre: a vezetés szo­ciológiájára, az alkotó vezetés hogyanjára, az emberi ténye­zők szerepére, a döntéselmé­letekre, a döntési gyakorla­tokra nem került sor. Ám ami­ről csak azon a délelőttön szó volt, amikor náluk jártunk, az is megmutatta: a gyár fiatal vezetőgárdája az elkövetkező hónapokban, években biztosan alkotóbb módon lesz képes munkáját folytatni. Fehér István most egyszerre és mind vissza­sorakoztak. A látogatók szeretnek egy­szerre érkezni, ezért a közeli Júlia presszóban gyülekeznek, így volt ez most is. Amikor mint vendég ártatlanul meg­kérdeztem tőlük, hogy szerin­tük mennyi a pontos idő, el­hárították a választ: megfo­gadtuk, hogy óráról nem be­szélünk ezen áz estén! Hogyan is lehetne megtar­tani egy ilyen ígéretet a mes­ter műhelyében, szép órák kö­zött? Persze, hogy hamarosan az órák világába torkollt a be­szélgetés. Egyvalamit azon­ban nagyon megjegyeztem: egész este egy szó sem esett arról, ki milyen szakmai pá­lyát futott be, avagy hol tart azon. Mindenki Gyöngyi Sán­dorról és munkájáról, nevelé­si módszeréről beszélt. rrns? Az Ingaórák közben éppúgy ütötték a felet és az egészet, mint máskor, csak mi éreztük egy kicsit másképp az idő múlását. Holott ki ismerné jobban az idő változatlanságát, mint az órások? Ók mégsem nyugodnak bele a megváltoz- tathatatlanba, abba, hogy el kellett hagyni a tanulómű­helyt. Visszavonza őket a kö­szönet. Éjszaka a legnehezebb Kanalazzák az aiuráiusnot Meglepik a vásárlókat jubileumi engedmény A mester és a tanítványok Visszavonna őket a Automata tekercselőgép Az árammérőkhöz szükséges, egyfázisú, 220 voltos tekercsek készülnek a Ganz Árammérőgyárban. Képünkön: Latyánszki Istvánné a nyolcfejes automata géppel műszakonként kilcnc- száz tekercset készít. Hancsovszki János felvétele látók, bohóság, film Gyermekek hete a városban Az idén is megtartják a gyermekek hetét a gödöllői művelődési központ rendezé­sében. A gazdag program március 30-tól április 6-ig tart. Az első napon nyílik az a kiál­lítás a ház folyóiratolvasójá­ban, amelyet a város óvodá­sainak rajzaiból és egyéb munkáiból válogattak. Ugyan­csak ezen a napon lesz kirán­dulás az Erzsébet-parkba, sza­badtéri játékok tanulása, Ta­vaszváró címmel verses-dalos műsor. Táncház is lesz, ame­lyen az aszódi Búzavirág együttes működik közre. A táncot Széphalminé Iglói Éva, a bagi művelődési központ igazgatója vezeti. Március 31-én áprilisi bo­londságok. Filmkoktél, össze­állítás a gyerekek kedvencei­ből: Gusztáv, Frakk, Vakond, Vízipók, Lolka-Bolka. Pim- pimpáré, parádé. Bohóságok, bOhócságok. Molnár Andrea bohóc- és bábműsora. Tréfás vetélkedő a gyerekeknek és szüleiknek. Április" 1-én bolond nap. Vi­dám CB-s vetélkedő a város iskolái között. Vezeti Koncz István tanár. A következő na­pon összeállítás a Pannónia Filmstúdió mesefilmjei közül. Április 3-án a művelődési köz­pont versmondó stúdiója mu­tatkozik be, Egyedem-begye- dem, Kamaszságok címmel. És még: számítógépes játékok, já­tékos számítógépek. Szünidei gombfocibajnokság április 5-én. Cserebere: hoz­zátok el a régi megunt játé­kaitokat, cseréljétek el újra — ez a jelszó. Toldi Miklós a filmvásznon. Daliás idők, szí­nes magyar festményfilm. Áp­rilis 6-án összeállítás a Pan­nónia Filmstúdió rajz- és ani­mációs filmjeiből. A kismalac és a farskasok. A Tolcsvay- együttes verses, zenés gyer­mekműsora. Húsvétváró. A lá­nyok tojásfestést tanulnak, a fiúk locsolóverset. Végül tánc­ház mindenkinek. S még vala­mit: végig az egész héten vas- útmodellező-kiállítás. Sör helyett élelmiszer A Gödöllő és Vidéké Afész legutóbb megnyitott boltja az Isaszegi út 17-ben levő élel­miszerüzlet. A nemrég még sörgyári Jerakatként használt épületben 117 négyzetméteren gazdálkodhatnak a boltosok. Az üzlet árukészlete csaknem hétszázezer forint. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Videomozi-klub, 20 órakor. Iskolaotthonos“;- foglalkozás (szabadtéri játékok), 15.30 óra­kor. A legyőzhetetlen Vutang. Színes, kínai önvédelmi film, 19 órakor. Az erkély, kiállítás, megte­kinthető 15—19 óráig. Gödöllő, agráregyetem: Kiállítássorozat a 40. évfor­duló tiszteletére a megyei diákklubok szervezésében, a Gorka-teremben 14—22 óráig. Mozi A legyőzhetetlen Vutang. Színes, szinkronizált kínai ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 4, 6 és 8 órakor. köszönet Miért? Tízen tíz helyről ér­keztek. Valamennyien más sze­mélyiségek. Mégis összeköti őket egy ember jelleme és ez Gyöngyi Sándoré. Néhány vé­lemény. Nem lehetett olyat kérni tőle, amit ne teljesített volna. Ma is szívesen és in­gyen ad alkatrészt a rászoru­lóknak, de ez már jellemző a tanítványok egymás közötti kapcsolataira is. Nem rest tő­lük sem kérdezni, mert szeret­ne továbbfejlődni. Képes be­jönni este is a műhelybe. Akik nála tanultak, azok nemcsak a szakmát sajátították el, ha­nem az emberséget is. Élni és élni hagyni. Ez volt a jelmondata. A befutott mes­ter a környékből fogadta ta­nítványait. Tudta, hogy ezzel a saját forgalmát csökkenti majd. de nem törődött vele. Amikor a KlOSZ-ban vezető posztja volt. gyakran keresték meg panaszkodva szülők, hogy más mesterek kihasználják a tanulókat. Nála ez nem fordult elő. Mi több. a kontárt is ki­segítette alkatrésszel. Értékel­te azt, hogy a műkedvelők is próbálkoznak. A próbálkozást persze gyakran követte ku­darc és akkor már tényleg Gyöngyi mesterre várt a javí­tás. Nézd meg ezt a kis esztergát. Amikor itt tanultam, még csil­logott rajta a króm. Ma már nem éri meg saját kezűleg al­katrészt esztergálni, de itt mindig találsz antik órát, ami­be csak készíteni lehet vala­mit az eltörött, elkopott he­lyébe. Kevesen értik meg, miért drága az ilyen javítás. A cipőben csak nappal jár az ember és mégis elkopik a tal­pa. Az óra pedig olyan, mint a szív. Egy hagyományos karóra kereke 18 ezer lengést végez óránként. Vas János volt az első ta­nítvány. most a Ganzban dol­gozik. Juhász Gyula Hatvan­ban órás. Bereczki Istvánnak Túrán van műhelye. Karlovits Tibor a gödöllői Vegyesipari Szövetkezetnél órás. Braun Jó­zsef az IMI-ben dolgozik. Hő­sik Vendel vendéglátós lett Vácon. Szabolcsi János a Ganzban talált munkát. Ö. Nagy Miklós — aki az egye­temen dolgozik — nem itt ta­nult, de szívesen tart a társa­sággal. Bereczkinél tanult Kosik Jó­zsef. Most Veresegyházon dol­gozik. Németh Mihály Karlo- vits Tibor tanítványa, ma is együtt találjuk kettőjüket a GÖVISZ Dózsa György úti műhelyében. Juhász Gyula ta­nulója pedig Kerek István volt. Máris megállapodtak ab­ban, hogy május végén egy szabadtéri összejövetelen talál­koznak, s erősítik barátságu­kat. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 ^Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents