Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

6 PEST MEGYEI HÍRLAP ms. március 25., iiéxfö Az MSIMP KözpontiBizottságának b (Folytatás az 5. oldalról.) nek növekvő részét vállalja át az állam. Fontos szerepe van két tá­mogatási tormának. A gyermekgon­dozási díj rendszere — amely a gyermekgondozási segélyt egyelőre a gyermek egyéves koráig váltja tel — azért fontos, mert a díj összege a táppénzhez hasonlóan az anya keresetéhez igazodik. A családi pót­lék a gyermekes családoknak nyúj­tott leghosszabb időszakot átfogó támogatás, alapvető a jelentősége a család nagyságából származó jöve­delemkülönbségek mérséklésében. Lépéseket teszünk, hogy a gyerme­kes — főként a több gyermekes — családok a lakásépítéshez, a lakás- vásárláshoz nagyobb támogatást és kedvezményes hitelt kapjanak. A következő években az életszín­vonal-politikában nagyobb figyelmet kell fordítani a lakossági infrastruk­túra fejlesztésére. Egyik legfontosabb célunk a lakáshelyzet további javí­tása. Gondot, feszültségét okoz, hogy csökkenteni kényszerültünk az álla­mi bérlakások építését. A lakáshoz jutás feltételei egyenlőbbé váltak. A lakásellátás javítását leginkább a lakásárak jelentékeny emelkedése fékezi: ez a lakásra várók egy ré­szét igen nehéz helyzetbe hozza. Nö­velni kell az állami bérlakások épí­tésének arányát, de a lakáshoz ju­tás fő formája továbbra is a szemé­lyi tulajdonú lakások építése és vá­sárlása lesz. Szocialista egészségügyünk alap­elve, hogy az ellátás minden lakos számára hozzáférhető és a lehetősé­gekhez igazodóan magas színvonalú legyen. Ennek megfelelően a VI. öt­éves tervben — kiemelt társadalom- politikai céljaink egyikeként — ja­vítottuk az egészségügyi ellátás sze­mélyi, tárgyi, szervezeti feltételeit. A lakosság egészségi állapotában az utóbbi években felerősödő negatív tendenciák megállítása, illetve meg­fordítása fontos társadalmi ügy. Folytatjuk az egészségügyi intéz­ményhálózat mennyiségi és minőségi fejlesztését. Napirendre kell tűzni az egészségügyi ellátás irányításának, működési mechanizmusának korsze­rűsítését. A lakosság egészségesebb életmód­jának kialakításához, a fiatalok fizi­kai erőnlétének javításához az eddi­ginél eredményesebben járuljon hoz­zá a testnevelési és sportmozgalom. A lakosság életkörülményeinek javítása megköveteli a szolgáltatá­sok, a kereskedelmi hálózat fejlesz­tését. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani az áruválasztók bővítésére, a mi­nőségre, a fogyasztói érdekek védel­mére, a kereskedelmi kultúrára. A településhálózat arányosabb fej­lődése hozzájárult a termelőerők magasabb színvonalra emelkedésé­hez, elősegítette a lakosság életkö­rülményeiben meglevő különbségek mérséklését. A városok és a falvak alapellátásának javításában a koráb­binál nagyobb szerepet játszott az egyének és a közösségek növekvő anyagi hozzájárulása és társadalmi munkája. A jövőben a hosszú távra kialakí­tott terület- és településfejlesztési követelményeknek megfelelően olyan gyakorlatot kell folytatni, amely kedvezőbb feltételeket teremt a terü­leti aránytalanságok mérsékléséhez. Minden illetékes szervnek feladata, hogy kedvezőbb kereteket teremtsen az életkörülmények javításához; a kulturált életmódot elősegítő kör­nyezetet hozzon létre; megfelelő jö­vedelemszerzési és infrastrukturális feltételek kialakításával erősítse a községek és a falvak népességmeg­tartó képességét; fokozottan segítse a város és a falu közeledését, a telepü­lések, a városok és vonzáskörzetük kölcsönös érdekeken alapuló együtt­működését. Hazánkban is fontos feladattá vált az emberi környezet megóvása, természeti értékeink megőrzése, a környezeti ártalmak elhárítása. A társadalmi részvétel, a lakosság Pártunk a beszámolási időszakban is fontos feladatának tekintette az eszmei, ideológiai munkát, a társada­lom műveltségi színvonalának eme­lését, a szocialista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejleszté­sét. Kezdeményezte a fejlődésünkkel összefüggésben felvetődő kérdések elemzését, az új kérdések körül ki­bontakozó alkotó, előremutató esz­mecserét, a gyakorlatot segítő elmé­leti válaszok kidolgozását. Népünk gondolkodását alapvetően a szocializmus céljaival való azono­sulás jellemzi. Emelkedett a lakos­ság műveltsége, politikai, közgazda- sági tájékozottsága és érdeklődése. Népünk reálisabban látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, érzékenyebben reagál a szo­cialista eszményeinktől idegen je; lenségekre, tudatosabban kész mun­kálkodni történelmi vívmányaink megőrzésén és gyarapításán. A közgondolkodásban azonban za­varokat okoznak a szocialista társa­dalom fejlődésének ellentmondásai, a gazdasági nehézségek. E zavarok sok esetben valós problémákat tük­röznek, de ideológiai és propaganda- munkánk fogyatékosságait is jelzik. Társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az alapvető szocia­lista célokban egyetértés van. de ez nem ment fel bennünket az alól a kötelezettség alól, hogy vitatkozzunk az eszméinktől idegen nézetekkel. Biztosítani kell, hogy a szocialista állam kulturális és tömegtájékozta­tása intézményeiben meghatározó szerepe legyen a marxizmus—leni- nizmus eszmerendszerének, a szocia­lista értékeknek. Ideológiai pozi- cióinkat csak az új kérdések iránti fogékonyság, ezek tudományos igé­nyű megválaszolása, tisztázó viták révén, a szellemi élet területén dol­gozó kommunisták nyílt, egységes és következetes fellépésével tudjuk erő­síteni. A szocializmusról korábban alko­tott, sok esetben idealizált, eseten­ként illuzórikus felfogás és a mai valóság között eltérés mutatkozik. Még nem hódított kellően teret az a felismerés, hogy a szocializmusban ia keletkeznek ellentmondások, s ezek feloldása révén fejlődik a tár­sadalom. Az emberek általában he­lyesen látják a szocializmus és a ka­pitalizmus lényeges különbségeit, de többen a legfejlettebb tőkés országok által elért gazdasági, műszaki ered­mények és színvonal alapján a való­ságosnál kedvezőbbnek vélik a ka­pitalizmus mai helyzetét. Ez vissza­hat a kapi.talizmius általános megíté­lésére, gyengíti az osztályalapokon álló marxista;—leninista szemlélet öntevékeny közreműködése egyre je­lentősebb településfejlesztő erő. A jövőben a tanácsi gazdálkodás sza­bályozása javítja a helyi önállóság anyagi hátterét. A települések fej­lesztése még eredményesebb lehet, ha a helyi tanácsok önállóságának és döntési jogkörének növekedésével egyidejűleg tovább fokozódik a la­kosság aktivitása, részvétele a helyi feladatok meghatározásában, végre­hajtásában és ellenőrzésében. érvényesülését, és nehezíti saját helyzetünk, lehetőségeink reális ér­tékelését. Társadalmunkban a szocialista er­kölcs fejlődését, térhódítását jelzik az erkölcsi igényesség biztató jelei. Emellett azonban tapasztalható be- feléíordulás, közömbösség és önzés is. Az ideológiai munka segítse elő erkölcsi elveink, normáink, értéke­ink általánossá válását. Ilyenek: a munka megbecsülése és a dolgozó emberek tisztelete, a közösségi ma­gatartás és felelősségvállalás, a köz­tulajdon védelme és a takarékos gazdálkodás, az önként vállalt fe­gyelem, az új iránti fogékonyság és a kezdeményezőkészség, a szocia­lista haza szeretete, más népek meg­becsülése, a proletár internaciona­lizmus. Alakulóban, fejlődőben van a szocialista nemzeti tudat és nem­zeti érzés; pártunk a haladó .nemze­ti hagyományok örököse és folyta­tója. A párt elméleti tevékenységében és gyakorlati politikájában továbbra is fellép mind a fejlődés nemzeti ke­reteinek lebecsülése, a nemzeti kö­zömbösség és a kozmopolitizmus el­len, mind pedig a nemzet igazi érde­keit sértő nacionalizmus megnyilvá­nulásaival szemben. A .nacionalista nézetek és indulatok részben törté­nelmileg öröklődtek, részben az an- tikommunista ideológiai offenzíva hatására élednek újjá, de a szocia­lizmus építése során keletkező el­lentmondások is közrejátszanak to­vábbélésükben. Aki a nacionaliz­musra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is. Az eszmei tisztázás révén is biz­tosítani kell a következetes, határo­zott és egységes fellépést a naciona­lizmus megnyilvánulásaival szem­ben. Pártunk — híven hagyományai­hoz — a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elveire alapozza politikáját. Hazánk és .né­pünk érdekeinek szolgálata, vala­mint a szocializmus és a társadalmi haladás egyetemes ügyének előmoz­dítása közölt szoros és kölcsönös a kapcsolat. Politikánkban ezért ter­mészetesen ötvöződik a nemzeti ön­becsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a né­pek közöti barátság és szolidaritás ápolásával. A nemzetközi ideológiai harcban ellenfeleink minden lehetséges al­kalmat és eszközt felhasználnak, hogy megkíséreljék aláásni a szocia­lista országok tekintélyét. Arra tö­rekszenek, hogy csökkentsék a világ dolgozó tömegeinek szolidaritásét a szocialista országok iránt, és megin­gassák az új társadalom felépítésé­nek lehetőségébe vetett bizalmat. Bomlasztani igyekeznek a baráti szocialista országok egységét, eltú­lozzák, és elvi különbségnek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nem­zeti sajátosságait. Az ideológiák harcát vállaltuk és vállaljuk. Tisztességes célokat és hu­mánus eszméket vallunk és hirde­tünk: az alkotó emberi munkát, a közösségben és a többi emberrel együtt megvalósuló boldogulást, a népek közötti bókét és együttműkö­dést. Ahhoz, hogy az eddiginél jobban kibontakozzon a tömegek alkotó te­vékenysége, elmélyüljön a szocialista demokrácia, feltétlenül szükséges a nyílt, őszinte tájékoztatás, a meg­győzés. A propagandában, az agitá- eióban, a tájékoztatásban tartalmi­lag összehangoltan törekedni kell a politikai tudat fejlesztésére, a poli­tikát ismerő, megértő és cselekvőén támogató közvélemény kialakítására. A tájékoztatás legyen pontos, hite­les, gyors és elkötelezett. Töreked­jen a lényeges politikai összefüggé­sek megmagyarázására. A sajtó eredményesen segítette a párt politikájának megismertetését, hozzájárult a társadalmi közmeg­egyezés kialakításához. Fejlődött, korszerűsödött a tömegtájékoztatás rendszere. A televízió, a rádió, a sajtó vezetői, kollektívái nagyobb önállósággal és felelősséggel végez­ték munkájukat. Esetenként azon­ban nyilvánosságot kaptak egyolda­lú, történelmietlen, politikai érdeke­inket, erkölcsi normáinkat sértő publikációk is. Ez arra int, hogy folytatni kell az irányítás, a vezetés javítását és a politikai munka szín­vonalának emelését. A párt nagy figyelmet fordít az oktatásügyre. Az új oktatási-nevelé­si tervek közelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletekhez, de az oktató-nevelő munka hatékonysága — a pedagógusok tiszteletre méltó erőfeszítései 'éllenére — elmarad a követelményektől. A jövőben gyorsí­tani kell a közoktatás és a felsőok­tatás átfogó fejlesztését. Ennek fő iránya a tartalmi korszerűsítés, az oktató-nevelő munka minőségének javítása. Az oktatás valamennyi in­tézményében hangsúlyosabban feje­ződjenek ki szocialista társadalmunk eszméi, értékei. Az oktatás tárgyi és személyi el­látottságának javítása elsőrangúan fontos feladat. Hathatós intézkedése­ket kell tenni a pedagógushiány eny­hítésére, a képzés és továbbképzés fejlesztésére. Az egyetemek és főis­kolák neveljenek a társadalom irán­ti felelősségre, erősítsék az értelmi­ségi hivatástudat kialakítását. A társadalomtudományi, marxista tár­gyak oktatása kötődjön szorosabban a szakmai képzéshez, vállalja bát­rabban korunk és fejlődésünk leg­fontosabb ideológiai kérdéseinek fel­dolgozását. Az elmúlt időszakban a tudomá­nyok művelői számos területen ered­ményesen járultak hozzá társadal­munk feladatainak megoldásához. Növekedett a kutatási eredmények felhasználása, a kutatók, tudomá­nyos testületek részvétele a politikai döntések kialakításában. Javult, de nem elégséges a tudományok szere­pe a társadalmi tudat, a közvéle­mény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fejlődés átfogó problé­máinak marxista értelmezése elma­rad az igényektől, s ez helyenként elméleti elbizonytalanodáshoz vezet. A közvetlen gyakorlati célra irányu­ló kutatási-fejlesztési tevékenység növekedett, de a kutatás és a ter­melés kapcsolata nem éri el a kívá­natos szintet és mértéket. Kedve­zőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrártudományok, kedvezőtlenebb az ipar és a műszaki tudományok ese­tében. Pártunk folytatja a gyakorlatban igazolt tudománypolitikáját. A tudo­mányt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti, tiszteli a tu­dományos alkotás szabadságát, meg­becsüli az eredményes munkát vég­ző kutatókat. A következő években tovább kell növelni az igényeket a tudományos kutatással szemben, vissza kell szo­rítani a kevésbé eredményes vagy eredménytelen tevékenység támoga­tását. Elsősorban a társadalmi, gaz­dasági és műszaki fejlődésünket meghatározó tudományágak fejlesz­tését kell segíteni. Távlati fejlődé­sünk szempontjából nagy fontossága van az alapkutatásoknak. A társada­lomtudományok művelőitől a való­ság feltárása és a döntés-előkészítő tevékenység folytatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxiz­mus—leninizmus elméletét a mi vi­szonyainkra, vállaljanak nagyobb szerepet a mai magyar valóság el­méleti és történeti tapasztalatai­nak marxista elemzésében, a társa­dalmi tudat helyes irányú befolyá­solásában. Távlati érdekeink miatt továbbra is indokolt, hogy a kutatás-fejlesz­tés forrásait a nemzeti jövedelem­nél gyorsabb ütemben növeljük; közvetlen feladat a csökkenés féke­zése és a kutatás eszközellátásának megjavítása. A beszámolási időszakban tovább szélesedtek népünk művelődési lehe­tőségei; a társadalmi viszonyok fej­lesztésével összhangban további erő­feszítéseket kell tenni a kulturális egyenlőtlenségek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek le­becsülésével, de az igénytelenséggel szemben is. A társadalom és a kultúra viszo­nyában fontos szerepet tölt be az irodalom és a művészet. Az elmúlt években is létrejöttek színvonalas, szocialista, humanista szellemi al­kotások, produkciók, melyek gazda­gították a magyar kulturális életet, és határainkon kívül is megbecsü­lést szereztek népünknek. A közön­ség azonban joggal érzi, hogy az al­kotások jelentős részében nem tük­röződik eléggé szocializmust építő népünk és az egyes emberek küzdel­me, munkája s ennek eredménye. A művészeti életben meghatározó szerepe van az alkotóműhelyeknek, szövetségeknek, egyesületeknek és a kritikai fórumoknak. Egy részük azonban az utóbbi években nem tu­dott megfelelő szinten eleget tenni feladatainak. Nem kielégítő az érté­kek szerinti tudatos válogatás, elő­fordulnak elvi-politikai engedmé­nyek, szerkesztői tévedések. Egyes művészkörök torz módon értelmezik a művészértelmiság társadalompo­litikai illetékességét. Olykor indoko­latlanul kapnak széles nyilvánossá­got kiforratlan kísérletezések, érdek­telen, illetve a közízlést sértő mű­vek. Ezeken a tendenciákon a társada­lom és a művészet érdekében vál­toztatni kell. Erősíteni kell a párt (Folytatás a 7. oldalon.) Ideológia, tudomány, kultúra Sok kiállításnak és hangversenynek ad otthont Ráckevén a felújított Savoyai-kastély. A dunakeszi gimnázium aulája nemcsak ünnepségek, hanem hangversenyek megrendezésére is alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents