Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

%MílÍ£M 1985. MÁRCIUS 20.; SZERDA 3 Pest megyei üzemek részvéteiével Mezőgazdasági tanácskozás Összefogással a helyreállításért Kényszerszünet a robbanás után Már előző este jelentették a gázszivárgást Fiatalok — munkásőrök Kitüntetések A forradalmi Ifjúsági na­pok alkalmából kitüntetési ünnepséget rendezett kedden a munkásőrség országos pa­rancsnoksága és a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Borbély Sán­dor országos parancsnok ün­nepi parancsban méltatta a három tavasz történelmi sze­repét. Az országos parancsnok 17 ifjúsági vezetőnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem kü­lönböző fokozata kitüntetést adományozta. A KISZ Köz­ponti Bizottsága három mun­kásőrt Ifjúságért Érdemérem, ötöt kiváló ifjúsági vezető, kettőt aranykoszorús KISZ- jelvény kitüntetésben részesí­tett. Az MTESZ Pest megyei szer­vezetét hat^zál gyertyával kö­szönthetnénk születésnapján. S bár a szervezetek életében ez ilyesfajta ünneplés nem szo­kás, az elmúlt évek eredmé­nyeinek áttekintése, a számve­tés annál inkább. A Pest me­gyei MTESZ működéséről a közelmúltban készített mérle­get a megyei pártbizottság vég­rehajtó bizottsága. Jónak ítél­ték meg munkájukat, s igaz ez akkor is, ha a legfiatalabb me­gyei szervezet fejlődését ön­magához hasonlítjuk, de ak­kor is, ha a többi megyei szer­vezet tevékenységéhez. Az MTESZ legfontosabb fel­adata természetesen az, hogy fórumot találjon a tudomá­nyos eredmények terjesztésé­re, továbbfejlesztésére a reálér­telmiségiek körében; ezen be­lül a megyei szervezet arra hi­vatott, hogy koordinálja az egyes tudományos egyesületek elképzeléseit; összehangolja a ' különböző szakterületek isme­rőinek munkáját egy-egy kö­zös, konkrét feladat megoldá­sa érdekében. S bár ez ki­mondva egyszerűnek tűnik, a valóságban sok-sok egymással összefüggő és egymástól távol­eső problémát jelent. Ezért e cikk keretében a megyei szer­vezet hat évének átfogó érté- S kelésére nem is vállalkozunk. Tóth B. Zoltánnal, az MTESZ Pest megyei szervezetének tit­kárával inkább a legaktuáli­sabbnak vélt néhány kérdésre kerestük a választ. Nyitott rendezvények — Az önök szervezete im­már 6600 tagot számlál. Ami statisztikailag jól hangzik, ám mit jelent valójában? — A megyében élő agrár-, műszaki és közgazdasági szak­embereknek 70—75 százaléka lépett be szervezetünkbe. Ez a szám azonban nem jelzi egy­úttal a szervezettség tényleges fokát is, mert egyrészt vannak aktív és kevésbé aktív tagjaink, másrészt rendezvényeink, programjaink nyitottak, bárki látogathatja őket függetlenül attól, hogy a 6600 főben je­gyezzük-e vagy sem. — S mégis, van-e különb­ség a MTESZ-tagok és a szer­vezeten kívül maradt szakem­berek tevékenysége, céljai kö­zött? — Látványos különbségnek nen\ kell lennie, amennyiben most nem azokra gondolunk, akik oklevelüket a fiókban pi­hentetik, és butikot nyitottak vagy a mütyürkék gyártásához kiváltották a kisipart. De az, aki nem vesz részt aktívan a tudományos eszmecseréken, nem tart lépést a fejlődéssel, lemarad, és előbb-utóbb sem a munkahelyén, sem másutt nem állja meg a helyét szakmailag. „A megyében dolgozó műsza­kiak kis részénél céltalanság, távlatvesztés, befeléfordulás is megnyilvánul." — olvasom a vb értékelésében. Mit érthet­tek ez alatt, és összefüggnek-e a fentiek azzal, hogy még min­dig kicsi a műszaki pályák vonzereje? Hogy látja ön az MTESZ presztízsét környeze­tünkben ? — A MTESZ-nek van presz­tízse. különösen, hogy a múlt évben társadalmi szervezetté alakult. Tagjaink véleményét immár automatikusan kikérik Kedden szekszárdi köz­pontjában megtartotta évi közgyűlését a Kukorica terme­lési Szocialista Együttműkö­dés Növénytermelési Rend­szer, amelyhez a Dunántú­lon, valamint Pest és Bács- Kiskun megyében 262 mező- gazdasági nagyüzem tartozik, 600 ezer hektár területtel. Be­jelentették a tanácskozáson, hogy a nagyobb termelési rendszerek közül a KSZE tag­gazdaságai érték el gaboná­ból a legmagasabb hozamo­kat 1984-ben: hektáronként átlagosan 5,8 tonna búzát, több mint 7 tonna kukoricát és 2,2 tonna napraforgót taka­rítottak be. Eredményeik ér­a magas szintű, országos hord­erejű döntések előkészítése so­rán; nem másodkézből értesü­lünk az egyes változásokról — műszaki, gazdasági reformok­ról —, hanem azok kidolgozá­sában magunk is részt veszünk. A műszaki értelmiségiek hely­zete azonban más kérdés, min­denütt beszélünk róla, tisztá­ban vagyunk az anyagi és er­kölcsi megbecsülésük hiányos­ságaival; tudjuk, hogy vannak munkahelyek, ahol a jó képes­ségű szakembereket nem a tudásuknak megfelelő munka­körben foglalkoztatják és so­rolhatnám még mindazt, ami a céltalansághoz, befeléfordu- láshoz vezet. A fiatalítás igénye — Mindez hogyan hat a mű­szaki értelmiségre? Sikerül-e őket bevonni a szervezet mun­kájába? — Ha a fiatalokról úgy a 30—35 éves korosztályig be­szélünk, tény, hogy kevesen vannak. S nemcsak azért, mert eleve kevesebben választják ezt a pályát, hanem azért is, mert egy ideig nem helyeztünk kellő hangsúlyt a megnyeré­sükre. Csak a feladatokat lát­tuk, de mindegy volt, hogy fia­tal vagy idősebb oldja-e meg. Most pedig, hogy kezd elöre­gedni a szakma, már-már ké­ső. A tudomány bizonyos terü­letein, mint például az elektro­nikában, a számítástechniká­ban, a biotechnikában, nélkü­lözhetetlen a fiatalok éleslátá­sa, frissesége. Ezeket idősebb korban megtanulni, megérteni még lehet, ám továbbfejlesz­teni már nem. A fiatalítás te­hát tényleges szakmai igény. — A végrehajtó bizottság megbírálta a szervezetet azért, mert pályázatai nem keltették fel kellőképpen az értelmisé­giek figyelmét. — Sajnos így van, keressük, kerestük is. az okait és szeret­nénk ezen változtatni. Az okok: biztos van abban valami, hogy nagyobb propaganda, nagyobb csinnadratta kellene egy-egy pályázat kiírásakor, és von­zóbbá kellene tenni a pályázás feltételeit. A másik oldal vi­szont az, hogy az utóbbi idő­ben szinte pályázatkiírási eső áztatja az embereket; vállala­tok, az Akadémia, a miniszté­riumok, az MTESZ országos, megyei és üzemi szervezetei hirdetnek meg, olykor ugyan­abban a témakörben párhuza­mosan is versenyeket. Mi úgy határoztunk, hogy nem az ön­állóan kiírt pályázataink szá­mát szaporítjuk a jövőben, ha­nem szervezéssel és anyagilag is csatlakozunk azokhoz a má­sok által meghirdetett témák­hoz, amelyeknek megoldása megyénkben is sürgető, aktuá­lis. Ugyanakkor további lépé­seket teszünk annak érdeké­ben, hogy egy-egy alkotás útja ne záruljon le a díjkiosztásnál, hanem meg is valósuljon. Éves akcióprogram — Péhz, haszon, rentabilitás — az utóbbi években kikerül­hetetlen fogalmak. S tudva azt, hogy a tudományos szín­vonal emelésére létrehívott szervezet eredményességét nem minősíti a költségvetésé­nek aktívuma vagy passzívu­ma. lát-e valamilyen lehetősé­tékét növeli, hogy a gabona- termesztés jövedelmezősége is jobb ezekben a tsz-ekbon, ál­lami gazdaságokban és mező- gazdasági kombinátokban, mint az ország többi hasonló rendszerének taggazdaságai­ban. Ezt az eredményt nem az adottságok kiválóságával ér­ték el — mutatott rá a köz­gyűlési beszámolóban Laka­tos Csaba igazgató. A magas hozam és a jó jövedelmező­ség nyitja abban van, hogy évek óta céltudatosan töre­kednek a legkorszerűbb ter­melési technológiák, fajták és technikai eszközök széles kö­rű alkalmazására. get az önfenntartásra? Hiszen a hat év alatt tizenötszörösére nőttek a kiadásaik, tízszeresé­re a bevételeik. Ezzel együtt, 1984-ben már kevesebb volt a kettő közötti különbség, mint egy évvel korábban. — A passzívumot minden­képpen el kell tüntetni. A költ­ségeink látványos csökkenté­sére nincs mód, mert, ahogy az a vb-nek készített anyagból is kiderül, tevékenységünket nem az apparátus felfuttatásával kezdtük meg, hanem feladatok megoldásával, amihez időköz­ben kialakult a szükséges, mi­nimális személyzet. De az el­múlt évben felépült a megyé­ben Vácott, Cegléden és Nagy­kőrösön a három technika há­za, ezek fenntartásához és ter­mészetesen az akcióinkhoz pénz kell, A bevételeinket sze­retnénk tehát növelni; mégpe­dig térítéses tanfolyamok, kon­ferenciák megrendezésével, és a szakembereink tudására ala­pozva olyan szolgáltatások — mondjuk tervezések — nyújtá­sával, amit, ha a vevő mástól rendel meg. esetleg még töb­bet fizet érte, mint nekünk. Csakhogy! A bevételek növe­lésére megtett lépéseink nem kerülhetnek túlsúlyba az MTESZ létjogosultságát adó, a tudományos ismeretek bővíté­sét, cseréjét, biztosító mun­kánkkal; a kétféle tevékenység helyes arányát meg kell talál­ni. — 5 éppen ez utóbbihoz, te­hát a tudományos munkájuk­hoz kapcsolódik a MTESZ részvétele a VII. ötéves nép- gazdasági terv kidolgozásában. — A terv előkészítésekor ki­fejthettük elképzeléseinket, sőt, egyes intézkedésekben visszaköszönnek javaslataink. Egyébként az MTESZ is ötéves munkaterv. ezen belül éves akcióprogramok alapján dol­gozik: amelyekbe mindig be­iktatjuk a népgazdasági terv súlyponti feladatait is. Eller Erzsébet Már ébren voltam, amikor a robbanás történt — mondja özvegy Rózsa Jánosné, aki a Csikós József úton szemben lakik a Hallássérültek Kisegí­tő Iskolájával. (Mint arról már beszámoltunk, az intézetben hétfőn gázrobbanás történt.) — Nagyon megijedtem. Min­den ajtó és ablaküveg kitörött, ahogy az újság megírta. Még a tetőt is megbontotta a rob­banás. A szobámban a fal és a plafon megrepedt. Gyakori hibák •— Látom, már pótolták a nyílászárók üvegeit és a he­lyére kerültek a cserepek is. — Igen, a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei gyorsan a segítségünkre siettek és helyreállították a megrongá­lódott részeket. — Nem mindennapi eset­tel állunk szemben, hiszen az épületbe nincs bevezetve a gáz. Ennek ellenére a tanári szobában történt a robbanás. — Valóban furcsa a helyzet — mondja Kakukk József, a Tiszántúli Gázszolgáltató Vál­lalat főmérnöke, aki a hír hal­latán Szolnokról érkezett a helyszínre. — Feltételezéseink szerint az utcán levő kétszáz milliméteres fővezeték megsé­rült. A szivárgó gáz az asz­falt és a fagyos földréteg alatt eljutott a közeli szennyvíz- csatornáig. Vagy azon keresz­tül, vagy a csövek mellett ke­rülhetett az épületbe. Ahol az eddigi megállapítások szerint egy hűtőszekrény idézhette elő a robbanást. — Ha ennek a fővezetéknek a történetét kellene felsorolni, akkor elég sok meghibásodás­ról kellene számot adni. ön szerint mi lehet ennek az oka? Négyen tanúsítják — Valóban.sok gondunk van ezzel az ezernyolcszáz méter hosszú vezetékkel. Az eddigi gázszivárgásokat a kemény polietilén anyagú cső varrat­repedése okozta. Véleményem szerint a műanyag csövek mi­nőségellenőrzéséhez szükséges technikai felszerelések még nem olyan fejlettek, mint pél­dául a fémek esetében. Így egy esetleges hibát nehezebb észrevenni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ide rossz minőségű anyagot építet­tek be. Hiszen 1980 nyarán, üzembe helyezésekor az előírt szigorú követelmények szerint vettük át a hálózatot. A főve­zeték TIGÁZ-beruházással ké­szült. A kivitelezők a Pest megyei Híd- és Ütépitő Vál­lalat szakemberei voltak. A rendszeres ellenőrzési kö­telezettségének a kirendeltség eleget tett. Tavaly éppen a gyakori meghibásodások miatt ezt meg is szigorítottuk. — Az intézetben előző este szolgálatot teljesítő négy fel­nőtt szerint már 22 órakor je­lezték a helyi kirendeltség ügyeletesének a gázszivárgást. Állításuk szerint vették a be­jelentést, de ennek ellenére a szakemberek nem jöttek ki azt megvizsgálni. Ez előfordulhat? — A kirendeltségen elhe­lyezett ügyeleti naplóba az ott dolgozóknak minden eseményt be kell jegyezni. A napló ta­núsága szerint ilyen bejelentés nem érkezett. Mindenki segít A helyreállítási munkák elő­készítéséhez több vállalat fel­ajánlotta segítségét. A városi tanács műszaki osztályáról hárman is a helyszínen van­nak, hogy megszervezzék a munkát. — A vizsgálat befejezése után a romok eltakarítását végzik az emberek. A Város­gazdálkodási Vállalat, az inté­zet bővítésén dolgozó NÁÉV, a kommunális üzem, a helyi honvédségi alakulat katonái jöttek el kérésünkre. Az érté­kek biztonságba helyezése után téliesítjük az épületet. A me­gyei tervező vállalat statikai vizsgálatát követően kezdőd­het a helyreállítás. A gyerekek elhelyezéséről, Tumann Imre, az intézet igaz­gatója tájékoztat. A szülőknél — A robbanást követően minden gyereket átszállítot­tunk a Március 15. téri fő­épületbe. Még most is nagyon nehéz elhinni, hogy személyi sérülés nélkül úsztuk meg a történteket. Azt hiszem, hogy ezt elsősorban a két ügyeletes nevelő: dr. Vezényi Gézáné és Varga Zoltánná lélekjelenlété­nek, az időben érkező tűzol­tóknak és mentőknek köszön­hetjük. Emberfeletti munká­jukat szeretném ezúton il megköszönni. A bajban példás összefogás­ról tett tanúbizonyságot a vá­ros. Több intézmény is felkí­nálta segítségét a gyerekek el­helyezéséhez. Gyárak, üzemek ajánlották fel a helyreállítás­hoz támogatásukat. Táviratban nyugtattuk meg a szülőket és kértük, hogy akik meg tudják oldani gyer­mekük felügyeletét, az helyre­állításig vegye magához a gye­rekét. Ugyanis a felsőbb szer­vekkel egyeztetve kényszer- szünetet rendeltünk el az is­kolában. Az ittmaradók elhe­lyezését az intézetben oldjuk meg. A helyreállításhoz szüksé­ges költségeket a megyei ta­nács megelőlegezi. A robbanás ügyét — mint lapunk már megírta — a rend­őrség szakemberek bevonásá­val vizsgálja. Annak befejez- tekor olvasóinkat tájékoztat­juk. Surányi János Még nem bírja e! A jövő hét elejénél előbb nem dolgozhatnak az erő- és munka­gépek a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet földjein. A lehul­lott csapadék mélyen feláztatta a talajt, így nem bírja el a nagy teljesítményű gépeket. Képünkön: Csornád határában egy tárcsázógép javításán dolgoznak. Barcza Zsolt felvétele Az afootó munka megbecsülése A nagyipar rangjáért [11 indig bízott a köziösség Berkes Jánosban. Erre a követ- keztetésre jutunk, ha tudjuk, hogy alig fél éve dolgozott még az ikladi Ipari Műszergyárban, s máris KlSZ-titkárnak választották. Alig telt el egy év a pártba való belépése után, amikor már vezetőségi tag lett. majd a vállalati és a járási po­litikai testületekben kapott munkát. A legutóbbi választás al­kalmával nemcsak megerősítették a vállalati és a gödöllői vá­rosi pártbizottságok és párt-végrehajtóbizottságok tagjakén^ hanem még a kongresszuson is képviselheti Pest megye kom­munistáit. Sok minden változott körülötte a legutóbbi kongresszu» óta, csak a munkahelyéhez és foglalkozásához való hűsége ma­radt változatlan: tizenöt éve beállító lakatosa a forgácsoló­üzemnek. Személyes életében fontos esemény volt, hogy Hatvanban vállalati segítséggel OTP-öröklakást kaptak. A háromszobás, összkomfortos lakásban szép otthonra lelt a kétgyermekes csa­lád. Felesége négy éve dolgozik az ikladi vállalat közgazda- sági főosztályának vagyonnyilvántartási könyvelőjeként. Ugyanebben az időszakban számjegyvezérlésű, nagy pon­tosságú és nagy termelékenységű gépeket telepítettek műhe­lyükbe. Ez öröm, az viszont nem, hogy a technikai haladással nem tudott lépést tartani náluk a szakember-utánpótlás, s csak kevesen értenek a korszerű masinák nyelvén. így e kevesek­nek sokszorozódik az igénybevétele a műhelyben. Hogy mit vár a következő öt évtől? Mint mondja, sem nagy vágyai, sem nagy tervei nincsenek. Ha kétévenként együtt üdülhet a családjával, s ha egyszer részt vehet a vállalati cse­reüdültetésben, nagyjából már el is érte, amit akart. Az NDK- belj vállalat üdülőjébe is csak azért vágyik, hogy tízéves lánya és hétéves fia világot lásson. Annál jelentősebbek a munkahelyével kapcsolatos kíván­ságai. Oda kellene eljutni, mondja, hogy jogos büszkeség tölt- hesse el mindazokat, akik az Ipari Műszergyárban dolgoznak. Jelenleg a vállalat évi húszmillió forintért ötvenkét település­ről, autóbusszal szállíttatja be a dolgozókat, közöt­tük olyan embereket is, akik sem tudásuk gyarapításával, sem szorgalmukkal nem igyekeznek kitüntetni magukat. Mégis, mi­vel a vállalat teljesíteni akarja a sok megrendelést, örülni kell minden felvételre jelentkezőnek. A szocialista nagyipar társadalmi presztízsét és a tisztes­séges alkotó munka megbecsülését most már valóban erősíteni kell, hangsúlyozza, s ha a kongresszuson szót kapna, ott is er­ről beszélne. Most a meglevő öt mellé újabb öt számjegyvezér­lésű gépet kapnak, s ha érettségizett szakmunkások nem jön­nek melléjük, akkor működtetésük aligha lesz zavartalan. Az új iránt fogékony, szorgalmas fiatalokra lenne szükség, viszont a jelenlegi körülmények között a dolgozni szerető, új szakmun­kások nem az ipari nagyvállalatnál keresik a boldogulásukat. Ő annak idején úgy ment ipari tanulónak, hogy ha nem vennék fel, középiskolában tanulna tovább. Ez az elhatá­rozása már akkor is meghökkentő volt. Pedig aki igazán mes­tere a szakmának, az a munkában megtalálja a gyönyörűsé­gét. — Ezt mondja, s szavainak hitelét tettei adják meg. Cs. S. Az MTESZ-nek van presztízse Sokan, kevesen, éppen elegen?

Next

/
Thumbnails
Contents