Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-15 / 62. szám
NA© ricő r'ö8I A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLi’AM, 62. SZÁM 1985. MÁRCIUS 15., PÉNTEK Itt a lehetőség a fejlesztésre Telefon: nőst, vag$ soha...!? Jelenlegi telefonhelyzetünk rossz. Nagykőrös az elsők között van a telefonellátottságban — írhattuk volna 1905-ben. A felszerelt 32 állomás európai színvonalat testesített meg. Később a kicsiny központ 46 előfizetőre terjedhetett ki. Városunk az országos átlag közelében van — írtuk le úgy tizenöt-húsz éve, hiszen a hatszáz telefon ezt jelentette. S ma? lövőre távhívást Az V. és a VI. ötéves terv fejlesztései a bővítés szerény lehetőségeit hozták, az előfizetők száma nőhetett, ám a kézi kapcsolás maradt, s ma a megye egyetlen városa, amely nincs bekapcsolva az országos, illetve nemzetközi távhívó rendszerbe. Néhány adat. Jelenleg Nagykőrösön 100 lakásra 9 telefon jut. A megyében 12. Országosan is hasonló a helyzet. Ez egyben Európában az utolsó helyet jelenti országunknak, hiszen van, ahol ez az érték hetven fölött van. Tehát: indokolt is, szükség- szerű is a telefonhálózat bővítése. Ennek 'jegyében hívta ősz-j sze Nagykőrös város Tanácsa és az MSZMP Nagykőrösi városi Bizottsága azt az értekezletet, mely az előrelépés feltételeit volt hivatott megteremteni. Kocsis Jánosné tanácselnök bevezető szavai után Szatmári Géza, a Budapestvidéki Postaigazgatóság vezérigazgatója vázolta a vállalat lehetőségeit. Ezek jelenleg szinte csábítóak. Ugyanis, ha a város intézményei, vállalatai, gazdasági egységei — fejlesztési forrásaik ideirányításával — 17' millió forinttal hozzájárulnak a posta pénzéhez, jövő év végére kétezer távhívás telefonja lehet a városnak! Nézzük sorjában. A központ bővítését konténerközpontokkal lehet megoldani. Ha csak egyet helyeznek a városba, akkor pusztán a jelenlegi szint marad, azzal, hogy mindenki tárcsázással hívhat mindenkit. Könnyebbséget hoz ez a központ dolgozóinak, hiszen így, csak a távolsági hívásokat kell kezelniük. Ha ezután a ceglédi központban tízmilliós bővítést hajtanak végre, azaz megteremtik a Vonalfogadás feltételeit, bekapcsolható a város a távhívó rendszerbe is. Erkölcsi kérdés További előrelépést meg az jelentene, ha újabb ezres konténert helyezhetnének üzembe városunkban. Így szinte minden jelenlegi igénylő hoz» zájuthataa. a telefonhoz. Ezek ut. i a pénzügyek. Egy konténerközpont ára 17 millió forint. A ceglédi központ fogadókészségének megteremtése 10 milliós költség. s ugyanennyibe kerül a két város közötti átviteli út megvalósítása is. A posta tehát a meglévő 37 milliója mellé kéri a város 17 miílióját, s ezért cserébe jövő év végére jelentősen csökkenhetne hátrányunk. (Jelenleg különben népgazdasági szinten a szakemberek szerint. tízmüliárd forint az a veszteség, amely a nem megfelelő információáramlásba! keletkezik.) A forma, amelyet a posta ajánl, országosan egyre inkább tért hódít. (Nyílt titok például, hogy Szerencs is versenyez azért a bizonyos íöbbletkonténerért, így nem mindegy, a város záros határidőn belül elő tudja-e teremteni a szükséges pénzt.) Felvetődött a lakossági kötvénykibocsátás gondolata is. Ez azonban a szükséges jogi formaságok és lebonyolítás adminisztratív dolgai miatt, időben annyira kitolná a választ, hogy a jelenlegi körülmények között nem alkalmazható. Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára egyenesen történelminek nevezte a lehetőséget, hiszen a fejlesztési források hetven százalékát a posta adja, s a városnak csupán a fennmaradót kell biztosítani. S azért a vállalatoknak, mert egyrészt gazdasági eszközeik nekik vannak, másrészt, minden telefontulajdonos egyúttal valahol dolgozik is, s közérzetet befolyásoló tény az ellátottság mértéke. Kocsis Jánosné úgy fogalmazott, jórészt erkölcsi kérdés ez a vállalatok részéről. Hiszen nyilvánvaló az az előny, amelyhez így hozzájuthat a város! Az értekezlet részvevői jó néhány kérdést tettek fék s ezekből az is kiderült — a rájuk adott válaszokkal együtt —, azon dolgozók, kiknek cége hozzájárult a fejlesztéshez, bizonyos előnyt — tegyük hozzá: jogos előnyt — élveznek majd a bekapcsoláskor. Hétmillió A feladat tehát: tizenhétmillió forintot, március 20-ig, fedezetvállalási nyilatkozattal biztosítani. Hogy is mondta Petőfi? ... most, vagy soha! Ugyanis, ha nem lesz meg a pénz, a vázolt elképzelések megvalósulása legkevesebb 1990-ig még tervekben sem fog szerepelni. Eddig a következő egységek vállaltak részt a fejlesztésből: 1 500 000 Ft 1 000 0J0 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 550 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft 200 000 Ft 100 000 Ft 50 000 Ft ISO 000 Ft 6 880 000 Ft Nk. Konzervgyár DÉMASZ NEFAG Volán 21. Toldi M. Szakiskola Mészáros János Mgtsz Arany János Mgtsz PECSOM Építőipari Kisszövetkezet ÁFÉSZ TRAKISZ Városgazdáik. Vállalat G AM ESZ Szociális Otthon Gimnázium Vízgazdálkodási Társulat Összesen: B. O. Gyengénlátók szövetsége Adategyeztetés A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Budapesti és Pest megyei Szervezet nagykőrösi körzeti csoportjának vezetősége kéri a tagokat, hogy április 1-én fél 10-től fél 12-ig, személyi igazolvánnyal és tagsági igazolvánnyukkal adatlapf elvételre jelenjenek meg a szervezet helyiségében: Dalmadi Győző út 3t-5. (Ifjúsági ház.) Előadás A rendkívül népszerű előadássorozat legközelebb március 20-án, szerdán folytatódik,, A nagy mesemondó, Jókai Mór címmel Tatai István gimnáziumi tanár előadásával. A szervezők ezúton is mindenkit hívnak az Arany János Művelődési Központba. Évforduló Kedves megemlékezés A minap kedves ünnepségre jött össze az Arany János Művelődési Központban a nők akadémiájának népes tábora. A 75 éve alapított nemzetközi nőnapot, s egyben a nők akadémiája működésének 25 esztendős jubileumát ünnepelték, melynek Klein Dezsőné az elnöke, s kinek szervező munkáját Nagy Zoltánná titkár segíti. Az ünnepi beszédet Kis István, a zeneiskola igazgatója tartotta. Méltatta a nemzetközi nőnap jelentőségét. Azután a dal, a magyar népdal méltatását kapcsolta bele az ünneplésbe. Végigvezette a dal szerepét a történelmen, István királytól napjainkig. Szólt Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kutátómunkáfságáról. Ezután népdalok bemutatása következett, melyekkel az Arany János Citerazenekar es az asszonykórus gyönyörködtette a résztvevőket. A zenekar és a kórus tolmácsolásában egymás után hangzottak fel a legszebb régi magyar dalok. Az egyik citerazenész feleségével még szólót Is énekelt. Szépen gazdagította az ünneplést a körösi diákotthonban lakó laiosmizsei fiú: Sze- leczky Zoltán, aki besegített a citerások játékába is, és szólóban kedves dalokat énekelt, saját citerakísérettel. Az emlékezetes szép ünnepséget Kis István igazgató zárta, majd a nők akadémiája vezetői süteménnyel és üdítő itallal vendégelték meg a részt vevő tagokat. Kopa László Gmk: kereset, fáradság, psnz - hiedelmek Kisvállalkozások, jó eredmények Gazdasági munkaközösség ... Megannyi hiedelem, tévhit, vélekedés, kérdés kiváltója. — Még a kalapács is másként áll akkor a kezükben! — Próbáljon csak meg telefonálni valakinek, míg gmk-zik! Oda se hívják, dolgozik! — Gmk? Azt hittem, halálra keresem magamat, aztán kiderült, csak nagy hajtás van, cs kétszeresét, ha keresem, mint amúgy, ráadásul soha nem vagyok otthon. Bizonyára ismerős mondatok ezek. S mennyi az igazság- tartalmuk, azt vizsgálta egyik ülésén az MSZMP nagykőrösi végrehajtó bizottsága. A kötöttségek feladása A gazdasági munkaközösségek megalakulását egy, még 1980-ban kiadott rendelet tette lehetővé. A gyakorlatba!) azonban az 1982-es szabályozás után jöttek létre az első ilyen formában működő kisvállalkozások. Mára elmondható, hogy a vonzáskörzetben jelentős tényezővé váltak, létezésük hat a közhangulatra. A mintegy ötven vállalkozás több, mint ezerszáz embert foglalkoztat, teljes termelési értékük 300 millió forintra tehető évente. A vállalatoknál 14 vgmk működik, 189 fővel. A szövetkezetekben a szakcsoporti forma honosodott meg. Más forma alapján is lehet különbségeket tenni. Így korlátozott hatáskörű szervezeteknek szokás emlegetni azokat, melyek az anyavállalat kezdeményezésére jöhettek létre. Tevékenységük bérmunka jellegű, a termelésük után jelentkező árbevétel nem fejezi ki a ténylegesen létrehozott termelési értéket. Azt is hozzátehetjük. a jövedelem az árbevételhez képest magas. Az önálló gazdálkodást folytató egységekben jelentős a főállású dolgozók aránya. Itt fokozott jelentőséget kapnak a valós gazdálkodásra jellemző tevékenységek és költségelemek. Az egyszemélyi vállalkozásra épülő gmk-k mögött általában a „közös képviselő” üz lete húzódik meg. A tagokat teljesítménybérben fizeti, azok nem is ismerik a gmk gazdálkodását, a közös képviselő jövedelmét, a költségtételek va lódiságát. A jövedelem a bérköltségek levonásával alakul ki, így nem fejezi ki a valós értékeket. önálló vállalati, szakcsoportos rendszereket a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben, az addig is ipari kiegészítő te vékonyságét végző üzemágak átminősítésével alakítottak, Jellemző rájuk a vállalati gazdálkodói jelleg, nem függ össze tevékenységük az anyaszövetkezettel, területileg is elszakad bizonyos részük. Kialakulásuk hátterében a bérgazdálkodási kötöttségek feloldása, a magasabb nyereség elérése van. Az megint csak tény, mindegyik kisvállalkozási forma csakis fizetőképes kereslet mellett létezhet, így népgazda ságilag működésük hasznos és szükséges. Vonzáskörzetünkben létrejöttüket főleg kapacitásbővítés, a bárszabályozás kötöttségeinek feloldása, megkerülése ösztönözte. Míg az első gmk-k vállalati, szövetkezeti sugallatra, addig a későbVasalják a féSiákat Készülnek a fóliasátrak felállításához a Mészáros János Termelőszövetkezet kertjében. Ahogy az idő engedi megkezdik a • ólia húzását, addig azonban benn a meleg műhelyben Pálíi Istvánná és Ugi Rácz Lászlóné a fóliasátrak ajtajr.it, az úgynevezett bevasalást készíti. Hancsovszkl János felvétele bick döntően többletjövedelem-szerzés céljára alakultak. Ezeknél a szervezeteknél a tevékenységek normázása és a pénzügyi elszámolások fegyelme megfelelő, a díjazások mértékét kölcsönös megállapodások keretében határozták meg. Az anyaszervezetek keretében működő kisvállalkozásokkal szemben kezdetben merültek fel bizonyos kétségek, feszültségek, a későbbiekben azonban ezek enyhültek. Szigöréíjb lehetne A közvélemény előtt is világossá vált, hogy a többletjövedelem a magasabb szakmai hozzáértésből és a szabad idő nagyarányú feláldozásából származik. Az azonban ma is feszültséget okoz, hogy különböző okok miatt nem mindenki lehet gmk-tag. Mennyi is, mi is a magas jövedelem? A normál kétszerese nem számítható annak, hiszen például vasárnapi, éjszakai műszakban ennél több is jár. Márpedig a gmk pontosan ilyen időket használ fel termelésre. A jövedelemszintek jelentős eltérését a munka, a szakképzettség eltérő jellege részben indokolja, de elsősorban a gazdálkodó szervezetek lehetőségei és érdekei határozzák azt meg. A körzetben és az anyaszervezetek keretében működő kisvállalkozások ellenőrzésével sok helyen találkozhatunk. A közhiedelemmel ellentétben csak néhány szabálytalanságra kellett rámutatni, persze, az is igaz, maga az ellenőrzés is lehetne szigorúbb. Ezt meg a szabályozásbeli hiányosságok, joghézagok teszik nehezen teljesíthetővé. Az is általános tapasztalat, a városban nagyon kevés az olyan információs hely, ahol és aki teljes körű, ráadásul érvényes információkkal rendelkezne. A kisvállalkozások létrehozása a gazdasági egységek eredményeire kedvező hatást gyakorolt, így működésük erről nézve indokolt. A változó gazdasági környezet hatására szervezetek szűnnek meg, illetve jönnek létre — a mindenkori fizetőképes kereslet és a gazdaságosság függvényében. Megjegyzendő — s nem éppen pozitív előjellel —, hogy a szolgáltatásokra, azok színvonalára kifejtetten gmk-ha- tás nem mutatható ki, márpedig éppen erre szerettek volna annak idején ösztönözni. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy jobb lenne ezen a jövedelmezőségi szinten, ezzel á termelékenységgel, hatékonysággal, a törvényes munkaidőben termelni. Az is tapasztalható, hogy egyre többen kilépnek a szervezetekből, egészségi és családi okok miatt, ami a többletterhelés és a kevés szabad idő következményeként értékelhető. Az is. hogy az óvodákban, napközikben a gmk-alakulá- sok óta tovább vannak ott a gyerekek... Bizalmatlanság összességében megállapítható. hogy a kisvállalkozásokkal szemben megnyilvánuló esetenkénti bizalmatlanság tevékenységük nem kellő ismeretéből, valamint elhanyagolható számú káros jelenség miatt jelenhetett meg a közvéleményben. Ugyanakkor a kisvállalkozások döntő többsége nagyfokú fegyelemmel, a jogszabályok következetes betartásával dolgozik. Ballai Ottó Sporthírek Ihm kaptak pontöt Hajrá a, fereréfosta A körzeti kispályás Gulyás István öregfiúk teremlabdarúgó-emlékverseny hajrája változatos eseményeket hozott a Pe t ofi -t or na csa rn ok b an. A hétközi, 20. játéknapon: Kőcser—Törteli Tsz 4-3. Az utolsó fordulóban: Mészáros Tsz—Törteli Tsz 4-3. Konzervgyár—Toldi 9-1, CÁT —Kossuth lakótelep 11-2, Városgazdálkodás—PVCSV 4-1. A 21-es Volán—Arany János Tsz találkozót 3-0-lal igazolták, mert az utóbbiak kevesen jelentek meg. A kiállításokkal tarkított Kinizsi—Kocsér mérkőzés a második félidő 9. percében félbeszakadt, durva játék és veszekedés miatt, s 0-0- lal egyik csapat sem kapott pontot. A végeredmény: 9 — 8 1 1. Kinizsi 13 io 1 2. Pedagógusok 13 10 — 3. Mészáros Tsz 13 8 2 4. Konzervgyár 13 5. Városgazd. 13 6. CAT 13 7. 21-cs Volán 13 8. Kocsér 13 9. Törteli Tsz 13 10. Kossuth lak. 13 11. Toldi 13 12. PVCSV 13 13. Arsny J. Tsz. 13 14. Nyársapát 13 2 74-30 21 3 77-39 20 3 61-33 18 4 61-34 18 4 52-28 17 5 40-37 15 5 40-35 13 7 37-46 11 7 39-45 10 7 40-70 10 8 28-53 9 8 30-54 8 3—10 43-59 6 2—11 32-91 4 A mezőny legidősebb csapata, a 41 éves átlagéletkorú, de egykori labdarúgókból álló Kinizsi a hajrábeli kisiklás ellenére megérdemelten végzett az élen, a következő játékosokkal: Vilcsák Ambrus, Gö- möri János — Abonyi Sándor, Kecskés Imre, Pécsi Zoltán, Dancsa Mihály, Máté József. Orbán Ltván, Sárai Szabó István, Kecskés László, Szabó Tamás. Decs! András, Kleno- vies Sándor, Szomolánvi Gábor. A csanat szervezője és irányítója Lányi Gyula volt. Tekehírek Két korcsoportban, Szentendrén rendezték a megyei utánpótlás egyéni tekebajnokságot, személyenként száz vegyes dobással. A 12 ifjúsági versenyző között a Nk. Mészáros Tsz SK-t két fiatal képviselhette. Szabó Tibor 376-tal 6. lett (mindössze 1 fával maradt le a továbbjutást jelentő 5. mögött), Kasza Ferenc pedig 370-nel nyolcadik. A megyei felnőtt bajnokságot 6 egyesület 16 tekézőjével, erős mezőnnyel Cegléden bonyolították le. A körösi Szabó Balázs 200/799-cel 13., Tóth Ferenc 200/768-cal a 14. helyen végzett. A temetőhegyi tekecsarnokbeli barátságos visszavágó csapattalálkozón az országos élvonalat is megjárt Kecskeméti MÁV 6:2-re (2398-2243 össz- fával) legyőzte a körösieket. S. Z. Pénteki sportműsor Labdarúgás. Cegléd: C. Mezőgazdasági DSK—Nk. Szakmunkásképző. megyei diák bptnoVi mérkőzés. Tekézés. Kecskemét: DTTTÉP R—Nk. Mészáros Tsz SK B, összevont megyei csapatbajnoki mérkőzés. mm ffmi A nagyteremben A kapitány kalandjai. Színes. szinkronizált szovjet ifjúsági film. Előadás csak 5 órakor. Az ifjúság édes madara. Amerikai film. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 7 órakor. A stó Méir—mben Csoda Milánóban. Olasz film, fé! 6-kor. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor: A kaméliás hölgy. Katona-bérlet. bemutató előadás. A szolnoki Szigligeti Színházban este 7 órakor: Sötét galamb. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
