Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-15 / 62. szám

2 MM YE! 1985. MÁRCIUS 15., PÉNTEK Magas szintű megbeszélések Moszkvában Mihail Gorbacsov megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A képen a találkozó résztvevői. (Folytatás az 1. oldalról.) Szovjetunió kész gyakorlati lépéseket tenni a kétoldalú kapcsolatok javítása érdeké­ben, s ez nagybon hozzájárul­na az egész nemzetközi lég­kör egészségesebbé tételéhez, a béke megszilárdításához. Egyidejűleg az SZKP KB fő­titkára ismét leszögezte, hogy a Szovjetunió soha nem mond le saját és szövetségesei biz­tonsága érdekeinek érvényesí­téséről. Az amerikai alelnök általá­nosságban arról szólott, hogy az Egyesült Államok kor­mányzata a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok javítását óhajtja. A találkozón — amelyen részt vett Andrej Gromiko szovjet és George Shultz ame­rikai külügyminiszter — érin­tették a nukleáris és űrfegy­verzetekről Genfben kezdő­dött szovjet—amerikai tárgya­lások néhány kérdését is. Sajtóértekezlet A késő esti órákban tartott sajtóértekezleten Bush hasz­nosnak nevezte az egy óra huszonöt perces találkozót, amely szavai szerint lehetősé­get adott egy sor fontos kér­dés megvitatására. Elmondta, hogy találkozóra szóló meghí­vást tartalmazó levelet hozott Mihail Gorbacsovnak Reagan elnöktől. A tárgyalások lég­körét konstruktívnak nevezte, s hozzáfűzte: ez bátorító a jö­vőre nézve. A szovjet—ame­rikai kapcsolatokat úgy érté­kelte, hogy az elmúlt évek so­rán súlyos problémák és je­lentős nézetkülönbségek hal­mozódtak fel a két ország vi­szonyában. Mihail Gorbacsov és Dzsam- bin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkára, a nagy népi hurál elnökségének elnöke megbeszélésen kifejez­ték az SZKP és az MNFP el­vi politikai irányvonalának változatlanságát, amely a két ország közötti hagyományos barátság további erősítésére és a sokoldalú együttműködés el­mélyítésére irányul. Mihail Gorbacsov csütörtö­kön megbeszélést folytatott Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral. A találkozón részt vett Andrej Gromiko. Áttekintették a szovjet— nyugatnémet viszony legfon­tosabb kérdéseit, az európai és a nemzetközi helyzetet. Mind­két részről megerősítették, hogy a jövőben is fejleszteni kínvánják a két ország között különböző területeken kiala­kult, kölcsönösen előnyös kavesolatokat. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta: a Szovjetunió kitart elvi irányvonala mellett, arra törekszik, hogy a moszkvai szerződés, a meglevő területi és politikai realitások tisztelet­ben tartása és egymás bizton­sági érdekeinek megfelelő fi­gyelembevétele alapián to­vábbfejlessze kaocsolatait az NSZK-val. Rámutatott arra is, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok alakulása szem­pontjából meghatározó jelen­tősége lesz annak, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság milyen politikát folytat a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát érintő kérdések­ben. Megkülönböztetetten A szovjet—finn kapcsola­tokról és néhány időszerű nem­zetközi kérdésről Mauno Koi- visto finn államfővel folyta­tott megbeszélésén Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a szovjet vezetés továbbra is ! megkülönböztetett figyelmet fordít a két ország közötti jó­szomszédi kapcsolatok és köl­csönös bizalom erősítésére. Elsősorban az ENSZ-nek a nukleáris háború elhárításá­ban s az államok közötti bé­kés kapcsolatok és együttmű­ködés kialakításában betöltött szerepét vitatta meg Mihail Gorbacsov Javier Pérez de Cuellárral, a világszervezet főtitkárával csütörtökön meg­tartott találkozóján. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy napjaink legfontosabb feladata a fegy­verkezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezés megál­lítása, a világűr militarizálá- sának elkerülése. Az ENSZ hozzájárulhat s hozzá is kell járulnia e célok eléréséhez. Mihail Gorbacsov megerősítet­te, hogy a vitás nemzetközi kérdések erőszakkal történő megoldását a leghatározottab­ban ellenző Szovjetunió a jö­vőben is nagy szerepet tulaj­donít az ENSZ-nek. Mihail Gorbacsov csütörtö­kön megbeszélést folytatott Troung Chinhnyel, a Vietnami Kommunista Párt KB Politi­kai Bizottságának tagjával, a Vietnami Szocialista Köztár­saság államtanácsának elnö­kével is. A találkozón megállapítot­ták, hogy megbonthatatlan az SZKP és a VKP, a Szovjet­unió és a Vietnami Szocialista Köztársaság, a szovjet és a vietnami nép egybeforrottsá- ga. Megerősítették, hogy mindkét részről tovább akar­ják fejleszteni és erősíteni a szovjet—vietnami barátságot és sokoldalú együttműködést. A békéért A nemzetközi élet kérdései­nek áttekintése során hangsú­lyozták, hogy mindkét ország kész együttműködni annak ér­dekében, hogy fennmaradjon a béke, szilárduljon a népek biztonsága és megszűnjön a nukleáris háború veszélye. Mihail Gorbacsov és Szufa- nuvong, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt KB Politikai Bi­zottsága tagja, laoszi államel­nök találkozóján a felek meg­erősítették azt a kölcsönös tö­rekvésüket, hogy a jövőben is fejlesztik a sokoldalú szovjet —laoszi együttműködést és kitartóan küzdenek á nemzet­közi feszültség enyhítéséért, a béke megerősítéséért. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió határozottan tá­mogatja Laosz konstruktív ál­láspontját, amely a délkelet­ázsiai helyzet egészségesebbé tételét szolgálja. Mihail Gorbacsov és Bab­rak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a forradalmi tanács elnöke elvtársi találkozóján a szovjét—afgán kapcsolatok és az Afganisztán körüli helyzet alapvető kérdéseit érintették. Mindkét részről határozottan elítélték a külső erők folytató­dó, az Afgán Demokratikus Köztársaság ellen irányuló ag­resszív cselekedeteit. Hangsú­lyozták, hogy az afgán népnek elidegeníthetetlen joga úgy alakítani életét, ahogy szüksé­gesnek tartja. Mihail Gorbacsov és Rudolf Kirchschläger osztrák szövet­ségi elnök találkozóját a felek elégedettségüknek adtak han­got a szovjet—osztrák kapcso­latok baráti és stabil jellegét illetően, és megerősítették: ké­szek a kapcsolatok további fejlesztésére különböző terüle­teken. A nemzetközi kérdések meg­vitatása során Mihail Gorba­csov és Rudolf Kirchschläger egyetértett abban, hogy a fegyverkezési hajsza beszün­tetése, a háborús veszély el­hárítása, a béke megóvása és megszilárdítása az enyhülés és a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés légkörének helyreállítása a fő feladat. Ugyancsak csütörtökön fo­gadta Mihail Gorbacsov a Konsztantyin Csernyenko te­metésére Moszkvába érkezett hi Penget, a Kínai Államta­nács alelnökét (miniszterel­nök-helyettest). A két poli­tikus megbeszélései során a szovjet—kínai kapcsolatok el­vi kérdéseiről cserélt véle­ményt. Az SZKP KB főtitkára meg­erősítette, hogy a Szovjetunió a kapcsolatok komoly javulá­sát szeretné a Kínai Népköz- társasággal, és úgy véli, hogy a kölcsönösség megléte esetén erre minden lehetőség meg­van. Li Peng a kínai vezetés ne­vében kijelentette, hogy Kí­nának ugyanez a törekvése. Kifejezte reményét, hogy a két ország kapcsolatai a kü­lönböző területeken a jövőben is fejlődni fognak. Bővülő együttműködés Mihail Gorbacsov és Felipe Gonzálcz spanyol kormányfő találkozóján a szovjet—spa­nyol kapcsolatok helyzetéről és távlatairól folytatott véle­ménycsere során mindkét rész­ről elégedetten állapították meg, hogy sok területen bő­vült a kétoldalú együttműkö­dés. Megerősítették azokat a megállapodásokat, amelyeket nemrégiben Madridban tar­tott szovjet—spanyol tárgyalá­sok során értek el. A két po­litikus állást foglalt a Szov­jetunió és Spanyolország kö­zötti együttműködés további fejlesztése mellett, beleértve a politikai érintkezést és a kon­zultációkat. Nyikolaj Tyihonov csütörtö­kön a Kremlben fogadta Ma­nuel Bartlett Diazt mexikói belügyminisztert. Találkozóju­kon áttekintették a szovjet- mexikói Kapcsolatok fejlődését és megállapították, hogy azok eredményesen alakulnak. A mexikói politikust a nap fol- lyamán fogadta Vitalij Fedor- csuk szovjet belügyminiszter is. A Szovjetunió miniszterel­nöke ugyancsak csütörtökön fogadta norvég kollégáját, Kaare Willochot, akivel a két­oldalú kapcsolatról folytatott eszmecserét. A szovjet és a norvég kormányfő egyaránt megerősítette, hogy a jószom­szédság és a kölcsönös megér­tés szellemében országaik ér­dekeltek a kétoldalú kapcso­latok további fejlesztésében. Csütörtökön a késő esti órák­ban a tárgyalások folytatódtak Moszkvában. A KAMBODZSAI HADSE­REG, a vietnami önkéntesek támogatásával az elmúlt he­tekben nagyszabású harcot in­dított az ország területén le­vő, Szihanuk vezette ellenfor­radalmi csoportok és bázisaik felszámolására. A kormány­erők akciója, mint az elmúlt napok eseményei is bizonyít­ják, sikerrel járt, s a hét ele­jére az utolsó, kambodzsai te­rületen levő ellenforradalmi támaszpontot is — amely még jelentősnek számított —, sike­rült megsemmisíteni. A thai­földi határ közelében levő ta- tumi tábort, amely Szihanuk főhadiszállása volt, hírek sze­rint több mint 3 ezer fegyve­res védte, akiknek egy része Thaiföldre menekült. A bangkoki vezetés, az álta­la támogatott ellenforradalmi csoportok kambodzsai térvesz­tését nagyszabású Vietnam el­len indított propagandakam­pánnyal igyekezett ellensú­lyozni, azt állítva, hogy az összecsapások kiterjedtek thai­földi területre is. Hanoi ezeket a rágalmakat éles hangú nyi­latkozatokban utasította visz- sza, rámutatva arra, hogy Bangkok így próbál mentséget keresni a Pol Pot-isták támoga­tására. Thaiföld persze nem az egyetlen ország, amely a dél­kelet-ázsiai feszültség békés megoldása helyett részt vállal Hoszni Mubarak Londonban Csütörtökön háromnapos londoni látogatásra érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök. Közel-keleti béketervé­nek remél híveket szerezni a brit fővárosban, miután Rea­gan amerikai elnök lényegé­ben nemet mondott elképzelé­seire. Moszkva: A kínai parlamenti küldöttség elutazott Befejezte szovjetunióbeli lá­togatását az a kínai parla­menti küldöttség, amely Csang Cseng-hsziennek, a kínai or­szágos népi gyűlés állandó bizottsága tagjának vezetésé­vel március 3-án érkezett Moszkvába. A szovjet fővárosból tör­tént elutazása előtt a delegá­ció csütörtökön látogatást tett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsában, ahol Csang Cseng- hszien őszinte köszönetét mondott a szívélyes fogadta­tásáért, s szót emelt a Szov­jetunió és Kína közötti kap­csolatok kiszélesítéséőrt. Az országos népi gyűlés állan­dó bizottsága nevében kínai látogatásra hívta meg a szov­jet Legfelsőbb Tanács kül­döttségét. A meghívást szovjet részről köszönettel elfogadták. Szovjet—amerikai fegyverkorIáíoiási tárgyalások Az első numkaülés Genfben Csütörtökön délelőtt a genfi amerikai képviselet épületé­ben megkezdődött a két nagyhatalom új fcgyverzctkorlátozási tárgyalásainak második fordulója. Az épület bejáratánál Max Kampclman, az amerikai küldöttség vezetője és munkatársai szívélyesen üdvözölték a Viktor Karpov vezetésével érkezett szovjet delegációt. Géniben a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői megtartot­ták új fegyverzctkorlátozási tárgyalásaiknak második fordulóját. A képen Viktor Karpov (balra) és Max Kampclman, a két küldöttség­vezető üdvözli egymást. Míg a keddi genfi megnyitó ülés a küldöttségek ismerke­dését és az ügyrendi kérdések tisztázását szolgálta, csütörtö­kön már érdemi tárgyalások­ra került sor. Tárgyszerűség és a kölcsö­Támcdás Teherán és Bagdad elbn Ellentmondó vádak és jelentések Csütörtök folyamán Irak és Irán folytatta egymás polgári célpontjainak támadását. Az eseményekről mindkét fél egy­másnak ellentmondó jelenté­seket közöl. Az iráni erők minden ren­delkezésükre álló eszközzel megkezdték az összes iraki vá­ros ellen irányuló megtorlást — adta hírül csütörtök reggel az iráni vezérkar közleménye a Teheránt és Tabrizt ért iraki bombázást követően. Három várost és egy katonai bázist bombázott csütörtök reggel az iráni légierő Irak északi részén — közölte az iráni katonai parancsnokságra hivatkozva az ÍRNA hírügy­nökség- A közlemény szerint „az iráni gépek jelentős rom­bolást, nagy áldozatokat okoz­tak és sikeresen visszatértek támaszpontjaikra”. Az iráni nehéztüzérség szer­da este ismét tűz alá vette az iraki Bászra városát — jelen­tette az AFP, hozzátéve, hogy az ágyúzás csütörtök hajnal­ban még tartott. Az INA iraki hírügynökség hivatalos forrást idézve cáfol­ta az iráni katonai parancs­nokság állítását, miszerint nagy hatótávolságú rakéta okozta a csütörtök hajnalban Bagdadban bekövetkezett rob­banást. Iraki közlés szerint a robbantást iráni ügynökök kö­vették el, akiket a hatóságok letartóztattak. Az áldozatokról i a jelentés nem tesz említést. 1 nős tisztelet légköre jellemez­be a szovjet és az amerikai küldöttség csütörtöki genfi megbeszéléseit; — közölte dél­után a sajtóval az amerikai szóvivő. A tárgyalások tar­talmáról azonban — a két fél között a tárgyalások tit­kosságára vonatkozó megál­lapodásnak megfelelően — nem közölt részleteket. Viktor Karpov, a szovjet és Max Kampclman, az ame­rikai küldöttség vezetője a csütörtök délelőtti, mintegy kétórás ülésen bevezető nyi­latkozatot tett, amelyben a tárgyalások mindhárom kér­déskörére, tehát az űrfegy­verkezés, valamint a hadásza­ti és a közepes hatótávolságú fegyverzet korlátozására ki­tértek. Ezután megkezdődött a vita az érdemi kérdések­ről. Lengyelország a MSI meghosszabbítása mellett van A mrmalizálódás A lengyel parlament egy­hangúan támogatja a Varsói Szerződés meghosszabbítását. Csütörtöki ülésén elfogadott határozatában jóváhagyta azo­kat a lépéseket, amelyeket a lengyel kormány a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal együtt tesz a szocia­lista közösség védelmi szerve­zetéről szóló, idén lejáró szer­ződés hatályának meghosszab­bítására. Előzőleg a szejm meghall­gatta a kormány beszámolóját a külpolitikáról és a nemzet­közi helyzetről, amelyet Woj- ciech Jaruzelski miniszter- elnöknek és Henryk Jablons- kinak, az államtanács elnöké­nek jelenlétében Stefan Ol- szowski külügyminiszter ter­jesztett elő. A szocialista or­szágokkal való viszonyt ele­mezve Olszowski rámutatott, hogy a lengyel—szovjet kap­csolatok fejlődése lényeges lendületet kapott az elmúlt évben, bővült a pártközi együttműködés, a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés stratégiai fontosságú. 'Jegyzet ERŐFESZÍTÉSEK A RimEZÉSÉRT az olyan ellenforradalmi cso­portok támogatásában, ame­lyek szemben állnak az ország haladó politikát folytató kor­mányzatával. Washington és Peking ösztönzésére a Kam.- bodzsával szomszédos ország a támaszpont szerepét tölti be az ellenforradalmárok számá­ra, s ezzel lehetőséget teremt ahhoz, hogy a határtérségben állandósuljon a feszültség. NORODOM SZIHANUK, az ellenforradalmi erőket tömörí­tő koalíció vezetője közben a diplomáciai csatornákat is ki­használva azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha ő képviselné a kambodzsai né­pet. Pedig Szihanuk herceget — mutatnak rá kommentáto­rok — már régen elfelejtette volna a világ, ha nem tudhat­ná maga mögött Peking támo­gatását. Szihanuk, aki a közel­múltban Ausztráliában járt, a Canberrái vezetést igyekezett meggyőzni arról, hogy az álta­la képviselt koalíciónak sze­repet kell kapnia a kambod­zsai rendezésben. Canberra a látogatást követően vállalko­zott arra, hogy Szihanuk el­képzeléseit közvetíti Hanoi­nak. Ehhez jó alkalmat bizto­sított Hayden külügyminiszter Vietnamban tett látogatása. Az ausztrál diplomácia irányítója, aki nemcsak Hanoit, de Ho Si Minh-várost is felkereste, tár­gyalásai befejezését követően úgy nyilatkozott, hogy látoga­tása pozitív eredményeket ho­zott. Hayden elismerte, hogy Kambodzsa és Vietnam biz­tonsági igényei jogosak, hiszen csak azok garantálása teszi le­hetővé, hogy a vietnami ön­kénteseket kivonják a szom­szédos ország területéről. Hayden nyilatkozatára azt követően került sor, hogy Hun Sen miniszterelnök Ho Si Minh-városban kifejtette előt­te a kambodzsai kormány ál­láspontját, s ismertette azt a hatpontos javaslatot, amely a rendezés alapjául szolgálhat. Minderről a kambodzsai veze­tő számolt be a Phnom Penh-i sajtónak adott interjújában. Hun Sen megerősítette, hogy a haladó politikát folytató kambodzsai kormány kész megkezdeni a tárgyalásokat a politikai rendezésről minden érdekelt féllel, kivéve a Pol Pot-istákat. A MINISZTERELNÖK ugyanakkor az is kifejtette, hogy a kambodzsai kérdés megoldására ícét lehetőség is kínálkozik. Egyrészt az, hogy a népi fegyveres erők a viet­nami önkéntesek támogatásá­val néhány éven belül felszá­molják az ellenforradalmi erő­ket, a másik megoldás pedig az átfogó politikai rendezés, tárgyalások útján. A nyilatkozattal kapcsolat­ban megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy az előter­jesztett hatpontos javaslat megegyezik az indokínai kül­ügyminiszteri értekezleten ki­alakított közös állásponttal. Ez pedig a Pol Pot-isták rendezés­ből való kizárása mellett elő­irányozza a vietnami önkénte­sek kivonását, a nemzeti egy­ség megteremtését, választá­sok megtartását, a délkelet- ázsiai béke helyreállítását, a be nem avatkozás elvének al­kalmazását, a megállapodások nemzetközi betartását. Bár a Pol Pot-isták valószínű­leg a jövőben is megpróbál­nak hangot adni követeléseik­nek, a történelem bebizonyí­totta, hogy a világnak ebben a térségében is a haladó, demok­ratikus átalakulás folyamata indult el. Ebben pedig a kam­bodzsai népirtó rendszer egy­kori tagjai és támogatói alig­ha kaphatnak szerepet. Csitári János

Next

/
Thumbnails
Contents