Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

■ Abonyi krónikái Nincs utánpótlás Ami feloldhatja a magányt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1985. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK Meleget szállító csőrendszerek A tömbfűtőmű tette a dolgát Megnyílt a bejelentő iroda Tizenöt évvel ezelőtt, a községi nőtanács fenyőfaün­nepélyén ismerkedtem meg O. Hajnalkával. Az akkor ti­zenegy esztendős, sötét hajú, barna szemű kislánytól azt kérdeztem: vágyik-e vissza a szüleihez? ö így válaszolt: — Semmi esetre sem. Olyan jól érzem magam nevelőszü- leimnél, hogy más otthont el sem tudnék képzelni. Szüleim már többször is jelentkeztek értem, anyám kétszer, apám egyszer jött el, de nem akar­tam velük menni. Megkapok itt mindent, sőt legtitkosabb vágyaim is teljesülnek. Tessék elhinni, sokat szenvedtem ott­hon. ★ Hajnalka azóta felnőtt, ne­velőszülője örökbe fogadta, férjhez ment és két gyermek anyja. Most már szinte bizo­nyos, hogy örökre abonyi ma­rad. A fiatalasszony esete nem egyedülálló; sok állami gondozásba adott és abonyi nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermek találta meg az igazi otthon melegét a nagyközség­ben. Jelenleg 27 nevelőszülőnél negyvennyolc gyermek él, kö­zülük 3 óvodás, 15 kisegítő, 23 általános iskolás, 2 szak­munkástanuló, 1 főiskolás, négyen dolgoznak. Általában mind á szakiskolások, mind a továbbtanulók megállják he­lyüket, de a nevelőszülőkhöz került gyermekek többsége csak az általános iskola nyolc osztályát képes elvégezni. A szülői házból magukkal ho­zott hátrányt nem tudják pótolni. Akik már munkát vállaltak, azoknak egy része becsülete­sen dolgozik, takarékoskodik keréSetével, mások elvégzik ugyan a rájuk bízott feladato­kat, ám a pénz gyorsan kicsú­szik a markukból, elszórakoz- záR. Mire nagykorúak lesz­nek, nélkülözik az anyagi ala­pot, ami elengedhetetlen fel­tétele lenne, hogy zavartalan életet1'- kezdjenek. Több gyer­mek kapott az államtól telek-, lakás- vagy bútorvásárláshoz állami támogatást, ennek azonban előfeltétele, hogy bi­zonyos megtakarított pénzük légyen. Abonyban 1976-ban ötvenöt illami gondozott gyermek élt nevelőszülőknél, napjainkban negyvennyolcán vannak. Mi a csökkenés oka? Varga Péterné, a nevelő­szülők felügyelője a követke­zőt mondta: — Erre egyetlen magyará­zat van: csökken a nevelő­szülők létszáma. ★ — Kik vállalkoznak ma az állami gondozásba vett gyer­mekek jelnevelésére? — Rendszerint idős, özvegy, egyedül élő asszonyok, akik magányukat úgy oldják fel, hogy egy-két gyermeket ma­guk mellé vesznek. A közép- korosztályba tartozók közül leginkább azok, akiknek nincs utóduk, vagy akiknek van Kedvező körülmények kö­zött. a nevelőotthon fedett és fűtött lőterén kilenc csapat részvételével a minap befeje­ződött az abonyi MHSZ lö­vészklubok Téli kupa verseny- sorozata. A hatfordulós, kis- puskás versengésnek lassan hagyománya lesz a nagyköz­ségben, amely nemcsak arra jó, hogy a szövetség tagjainak programot csináljanak, hanem így folyamatossá tudják ten­ni a képzést. A most véget ért versenyt a vasipari szövetke­zet' és a nevelőotthon 1. szá­mú csapata nyerte, így a vég­ső sorrendet a több tízes talá­lat döntötte el, ebből pedig a vasasoknak volt több. Eszerint az első a vasipari szövetkezet, második a nevelőotthon 1. szá­mú csapata, a harmadik a Me­chanikai Művek lett. Női egyéniben: 1. Molnár C-ézáné (nevelőotthon 494 köri 2. Juhász Lászlóné (MM gyár­egység 491 kör), 3. Retkes Kálmánná (vasipari szövetke­zet. 468 kör). A férfiaknál: 1. Mészáros László (MM gyáregység 559 kör), 2. Ifj. Orbán Béla (vas­gyermekük, de már kirepült a családi fészekből, és nem tudják ezt az állapotot meg­szokni. A jelenlegi 27 nevelőszülő kevés, többre lenne szükség, főleg a fiatalabb korosztályba tartozók közül, akiknél végle­ges otthonra találnának a gyerekek. Ennek érdekében számtalan intézkedést tettünk. Egyebek között felhívást in­téztünk a munkahelyi veze­tőkhöz, dolgozókhoz, sajnos eredménytelenül. Felkértük a körzeti orvosok mellett alkal­mazott ápolónőket, derítsenek fel olyan személyeket, akik alkalmasak lennének erre a feladatra. Egyetlen jelentkező sem volt. A tanács gyámügyi és szociálpolitikai ügyintézőjét kértem, hogy az olyan gyesen lévő fiatalasszonyok körében propagálják ezt a lehetőséget, akik idős emberek gondozását vállalnák. Az állam mind a nevelőket, mind a gyermekeket támogat­ja. Az óvodás gondozási díja havi 530 forint, az általános iskolásé 580—630, a kisegítő iskolásé 650—750, a szakmun­kástanuló után 900 forintot fizetnek. A nevelőszülő már egy gyermek után is megkap­ja a családi pótlékot, amely jelenleg 1040 forint. A gyere­kek évente 3000 forint értékű ruhaneműt kapnak, ingyenes tanszer- és orvosi ellátásban részesülnek, valamint az óvo­dai és napközi otthoni elhe­lyezésért, étkeztetésért sem kell a nevelőszülőknek fizetni. ★ Ha alapos számvetést készí­tünk, egy átlagos életszínvo­nalon álló családban sem jut több vagy nem sokkal jut több pénz a saját csemetére. Azok a nevelőszülők, akik 20—30 éve otthonukba fogad­nak állami gondozottat és be­csületesen nevelik, évenként pénzjutalomban részesülhet­nek. A szakemberek szerint bár­milyen jó nevelőotthonba ke­rül egy magára 1 maradt gyer­mek, ott a meghitt családi légkört semmiképp nem lehet pótolni. Mivel Abonyban na­gyon sok boldogtalan, elha­gyott kislány és kisfiú talál­kozott a boldogsággal (gon­doljunk csak D. Hajnalkára), mindenkinek érdemes elgon­dolkodni, mennyire szép és nemes cselekedet nevelőszü­lőnek lenni. Gy. F. Brigádrangsor Az abonyi Ságvári Tsz-ben tavaly tizenkét szocialista brigád vett részt a munka­versenyben. Gazdasági felada­taik ellátása mellett 4500 óra társadalmi munkát végeztek. Több újítás és az MSZBT-tag- csoport vetélkedőjén való si­keres részvétei fűződik ne­vükhöz. A versenybizottság a közelmúltban értékelte a bri­gádok tevékenységét, ítélte oda a címeket, jutalmakat. ipari szövetkezet 557 kör), 3. Ifj. Balogh László (nevelőott­hon 542 kör). Felvételünk az utolsó ver­senynapon készült, Retkes Anikó, Mészáros György és Lakatos Csaba a „tűzvonal- ban”. Nem várt szigorú volt a tél. Cegléden az időjárás a tömbfűtőműveket alaposán próbára tette, gépestül, embe­restül. A lakásoknak meleget kellett adni, a munkahelyek­nek is, amelyek a tömbfűtő­műhöz tartoznak. Erről szólt a Fűtőmű és Távhőszolgáltató vezetője, Lehotai Sándor fő- energetikus, akit megkértünk, összegezze az eddigi tapaszta­latokat. A zimankó veit az úr — Bizonyos napokon mínusz húsz Celsius-fok alatti hőmér­sékletet is regisztráltunk oda­kint. Ha az ilyen hideg tartó­san fennáll, akkor hiába szeret­nénk, nem tudjuk a meghatá­rozott mennyiségű energiával, sőt „egy lapáttal rátéve sem'’ a lakások belső terében az elő­írt hőmérsékletet betartani. A külső hidegtől, ha az „terven „felüli”, akkor még jobban le­hűlnek a panelok, a falakhoz tartozó fém- és más szerkeze­tek, tehát egészben az épüle­tek. Szerencsére szolgáltatása­inkat ritkán zavarta a hideg­gel együtt járó, viharos erejű szél. Ez tényleg észrevehetően csökkentette a lakások belső hőmérsékletét. Azok jártak jqbban, akik as .ablakok, aj­tók óhatatlanul is adódó, vagy sajnos, más miatt létező rése­it mentesítő tömítéssel látták el. — Viharos időben hogyan működik a műszaki berende­zések sora itt? — A külső hőmérsékletet érzékelőik automatikusak és megbízhatóak. Más a helyzet viszont a szél hatását felmé­rőknél. Ez utóbbiak csak a szél erősségét regisztrálják, de ezt nem hozzák szinkronba a hőmérséklettel. Az utcán já­ró ember is érzi: ha mínusz három fok van és erős szél, nyirkos idő, akkor jobban di­dereg, mint fagytól ropogós,, szélmentes tizenöt fok mínusz­ban. Itt a fűtőműben a fűtők feladata, hogy órámként ellen­őrizzenek, mérjenek, összeha­sonlítsanak. — Ebben az évben, január 1-től változott a távhőszolgál­tatás ára. Mit tapasztal a cég díjbeszedő rendszere? — A rendelet adta lehető­séggel élünk. Április végéig a régi tarifa szerint fizet ki-ki a távhőszolgáltatásért, szolgál­tatásainkért. A fogyasztók március második felében kap­ják meg a további informáci­ót, az árváltozásból adódó szerződésmódosításokat és a pótszámlát. Ennek kiegyenlí­tését majd az április havi díj­fizetéssel egy csekken szeret­nénk, ha teljesítenék. — Általában mennyivel ter­heli meg a családi költségve­tést ez a pótszámlaösszeg? — A lakások nagyságától függően úgy 240 és 450 forint közti összegre számíthatnak, amit pótlólag kell majd fizet­ni. Pótcsekk megy — Vajon mennyi volt a fű­tőmű eddigi gázfelhasználásá­nak az értéke? — Januárban, és februárban 500 ezer forintnyival több gázt égettünk el, mint tavaly, a ha­sonló időszakban. Igaz, az el­látandó terület is nőtt. A fo­gyasztók megértéssel fogadták a rendkívüli időjárás követ­keztében adódott időszakos hi­ányosságokat, ha nem is örül­tek neki. Csak köszönetét tu­dunk mondani ezért a meg­értésért. — Nagyobb üzemzavar adó­dott-e? — Szerencsére nem. Korlá­tozást sem kellett alkalmaz­nunk javítások miatt, az adó­dott hibákat azonnal ki tud­tuk javítani. Különben mind a két lakótelepen, a Károlyi Mihály nevét viselő régebbin, amely az 1. számú és a Kos­suth Ferenc, Széchenyi és Be­loiannisz utca közti területen megépült, a 2. számú fűtőmű­höz tartozó lakónegyed csa­ládi otthonaiban folyamatosam végeztük a hőfcikeüenőrzést. Kell a pontos adat — Biztonságot ad munkánk­hoz az is, ha pontos adatok birtokába jutunk, ez pedig csak a lakosság segítségével, az ott élők megértésével egye­temben történhet meg. Az, hogy valós képet alakíthas­sunk ki és ennek ismeretében tegyük dolgunkat, amikor szükséges, csak így lehet. Az érdek pedig közös. A ceglédi Fűtőmű és Táv­hőszolgáltató — ez a nevük — irodát nyitott a Beloiannisz utcában. Rendes, hivatalos munkaidő van itt is, várják és fogadják az ügyfélékéi. Albertirsán az új orvosi rendelőben március elején megkezdődött a kihelyezett gyermekszakrendelés. Dr. Pé­csi Angéla csecsemő- és gyer- mekszakorvos a 0—6 év kö­zötti apróságok teljes körű gyógyító-megelőző ellátását kapta feladatul, a mikebu- dai apróságok kivételével. A bölcsődék és az óvodák is hozzá tartoznak. A körzeti orvosoktól kapott beutalóval felkereshetik szakrendelésein Albevtirsa, Dánszentmiklós és Mikebuda tizennégy évesnél fiatalabb gyerekei is. Ez nagy segítség, mert ilyen esetekben Újszilváson író—olvasó talál­kozót rendez a községi könyv­tár, felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója alkalmából. Az íróvendég ezúttal Takács Tibor lesz, számos népszerű történelmi regény írója. Az ő műve a sokak által olvasott Csalánruha, az Apám, a vö­röskatona, a Dervistánc, a Kaf- tános fejedelem — s lehetne még sorolni. Dél-Pest megye községi könyvtáraiban nem egy pél­dány jár kézről kézre, az ol- szeretik könyvelt. Szí- olvassák a Móra Ferenc­akik bejelenthetik pana .zai- kat, sorolhatják észrevételei­ket. Igyekeznek minden kér­désre kellő választ, a hibákra pedig mielőbbi megoldást ke­resni. A ceglédi fiúk és lányok egész regimentje viseli büsz­kén mostanában kabáthajtó­káján a kis színes szalagocs­kát, rajta két évszámmal: 1981 —1985. Emlékezetes szalagava­tó bálokon tűzték fel a mögöt­tük járó évfolyamok diákjai. Még néhány hónap, s megje­lennek a boltok kirakatában a tablók is. Kedves hagyomány ez, hiszen megtudhatjuk róla, hogy most érettségizik az is­merősünk, a szomszédunk fia, vagy az a helyes kislány, aki reggelenként szembe jön az utcán, amikor éppen munkába megyünk. Vajon mi lesz a tablók sor­sa? Hová kerülnek megfakuló képeikkel? Tanárt és diákot meddig kísér, őriz az emléke­zet? Legnagyobb múltú közép­iskolánkban, a Kossuth Gim­náziumban dr. Kürti György igazgató-helyettestől kaptunk erre- választ. A tekintélyes alma mater­ben 1945-ben minden tabló el­pusztult. Egyszer az egyik diák egy kunkorodó szélű, le­pergett képet adott dr. Kürti György kezébe. Egy régi tanár arcmása volt. Akkor született meg a nagy tanári tabló ötle­te.’ Azóta már ott sorakozik az ódon épület földszinti folyosó­ján, a főbejárattól balra, az igazgatói iroda tájékán az ősök arcképcsarnoka. A nevelői kar — a kinevezés sorrendjében -r- kapoft helyet. Ott szerepel az összes törzstanár, egészen a legutoljára jött 231. sorszá­múig. A képek összegyűjtését öt éve kezdték meg, s eddig nem kell már Ceglédre utazni a rendelőintézetbe. A doktornő minden hónap első csütörtökjén Dánszent- miklóson, minden harmadik csütörtökjén Mikebudán dél­után 1-től 3 óráig mozgó szak­orvosi szolgálatot tart. A fen­tiekben felsorolt feladatait munkaidejében látja el; hét­főtől péntekig reggel fél nyolctól délután négy óráig. Munkaidején túl az albertipsai orvosi ügyelet vehető igénybe. A szakorvos rendelőjében dél­előtt fél nyolctól fél tízig, dél­után háromtól négy óráig fo­gadja a betegeket. ről szóló Móra tanár úr című regényét. Most aki a könyves­boltok kirakatát figyeli, Ta­kács Tibor új kötetével, a Klapka katonái című kötettel találkozhat. Az újszilvási községi könyv­tárban március 19-én délután 16 órakor kezdődik az író—ol­vasó találkozó — s mint ilyen alkalommal az íróvendégek, ő is szívesen dedikálja, köszön­tő sorral, kézjegyével látja el a könyvgyűjtők kérésére az elhozott és ki-ki házánál, ott­hon becsben őrzött köteteit. Vetélkedő Rólad szólunk, szülőföldünk Helytörténeti vetélkedői szervezett felszabadulásunk 40. évfordulója alkalmából Al­bertirsán a nagyközségi könyvtár, a Hazafias Népfront helytörténeti albizottsága és az iskolai úttörőcsapat vezetősé­ge. A vetélkedő témája, címe: „Rólad szólunk, szülőföldünk, Albertirsa”. Az esemény az albertirsai nagyközségi könyvtárban lesz március 21-én, csütörtökön délelőtt fél 11 órai kezdettel. Dánszentmiklóson Bubu, a bábu Bábelőadást rendeznek Dán­szentmiklóson március 14-én délelőtt 10 órai kezdettel az óvodások, délután 14 órai kez­dettel pedig az általános isko­lások számára. Cs. Szabó Ist­ván és Kovács Klára bábozó előadóművészek a Bubu ka­landjai című vidám mesejá­tékkal örvendeztetik meg a gyerekeket 149 fotót tudtak összegyűjteni. A legtöbb hiány a századfor­dulótól a tízes évekig mutat­kozik, amikor még ritkább volt a fotográfia, kevesebb a foto­gráfus Cegléden is. Kezdetben tablók sem készültek, legfel­jebb az iskolai évkönyvekből lehetett reprodukciókat készí­teni. A lankadatlan gyűjtőkedv eredményeképpen családta­goktól, egykori tanítványoktól, más iskoláktól, kirándulások amatőr felvételeiről sikerült egy-egy tanárt azonosítani. Csak 1925 körül jött divatba a mini tabló készítés, s attól kezdve a nagy példányokról másolták a kicsinyített válto­zatokat, amelyeket a diákok megrendelhettek. Az iskola igazgatósága most ezeket is összegyűjti. Kívánság szerint csupán lefényképezik és visz- szaadják az eredetit tulajdono­sának, bár már eddig több mint 120 darabot mondhatnak a magukénak. Az alapítás óta a tanári kar élén napjainkig mindössze a kilencedik igazgató áll. Szép hosszú pályafutása volt mind­egyiknek. A portrék alatt ott a nevelők bejegyzési sorszá­ma, neve, működésének idő­pontja, továbbá szaktárgyai­nak felsorolása. Nehezíti a hiányzó képek pótlását, hogy azok a tanárok, akik nem érettségi tárgyat tanítottak, azok valaha nem kerültek fel a tablókra. Így aztán a nyo­mozás még több leleményt és türelmet kíván a lelkes utó­doktól. Az iskola külső segítőtársak­ra talált a vállalatokban, ame­lyek segítettek a keretek ké­szítésében. A hordógyár anya­got adott, az építőipari szövet­kezet abonyi asztalosai voltak a kivitelezők. Lesz még hely az üveg alatt a kétezerben be­lépő tanárok arcmásának is. Tamasi Tamás A Penomali ceglédi gyára ffelvesz: ® áruforgalmi előadót ! @ raktárost ® raktári nyilvántartót továbbá közgazdasági szakközépiskolai végzettségű I ® pénzügyi előadót és j @ könyvelőt j Fizetés I megyezés szerint. Jelentkezés 4* a személyzeti vezetőnél : Cegléd IV., Dohány u. 14 Telefon: 10-088. 82-es mellék. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Gyuráki Ferenc felvétele Célzások és találatok Az új rendelőben Gyermekorvos Albertirsán Iró-olvasó találkozó K. S. Fotókra várva A tanári kar arcképcsarnoka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents