Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

mr « MKUYEt 1985. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK 5 Tiszteletreméltó erőfeszítések A közepes kategóriába lépetté A Szentendre és Vidéke Áfész az elmúlt hét végén tartotta küldöttközgyűlését. A részletes beszámolóból csak a legfonto­sabb adatokat idézzük. A leglényegesebb megállapítás az, hogy körzetünk áfésze tavalyi gazdálkodási eredményei alapján 'a gyenge hatékonysággal működő egységek közül átlépett a kö­zepesek kategóriájába. Kijelentésnek egyszerű ez a tény, va­lójában azonban tiszteletreméltó erőfeszítéseket takar. SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kevés a munka a körzetben Mindenki tartsa ei magát! A Szentendrei Építőipari Szövetkezet lassan 35 éves lesz. Jelenleg 270 emberrel dolgoznak, 80 százalékuk tag. Üjabban azt hallani a város­ban, hogy kisszövetkezetté alakulnak, és rohamosan csökken a létszám. Sikeres sportfórum Zenéve!, verssel, bűvésztrükkökkei Látogatott foglalkozások Városszépltők Elkészült a szentendrei Vá­rosszépítő Egyesület ez évi munkaterve. A testület a sok­rétű feladatok célszerű meg­osztása érdekében munka- csoportokat hozott létre. A tevékenységüket társa­dalmi munkában végző szak­emberek és településvédők elkezdik a műemléki, műem­léki jellegű, városképet meg­határozó épületekről a fotó­dokumentációk gyűjtését, elő­készítik a Bükkös-patak bel­városi szakaszának fásítási tervét, megszervezik a kivi­telezését- Feltárják a környe­zetet károsító gócokat, az ész­revételeiket továbbítják az il­letékeseknek, segítik a Cast­rum környékén létesítendő park telepítését. Az 1985. évi teendők között szerepel a ka­tolikus kálvária és a Flórián kápolna külső festése, a vá­rosi helytörténeti múzeum lé­tesítésének előkészítése. Véle­ményezik a belváros beépíté­sének terveit, megvitatják a település hetedik ötéves fej­lesztési koncepcióiának egyes pontjait. Áttekintik a belvá­rosban kialakítandó üzlethá­lózat telepítésének módoza­tait. előkészületeket tesznek Szentendre monográfiájának megipTentetésére. összegyűjtik az ed'iiB már közzétett pub­likációkat. A Városszépítő Egyesület munkatervében külön napi­rendi pontként szerepel, hogy tagjai felveszik a kapcsolatot a település KlSZ-alapszerve- zeteinek tagjaival, és az isko­lák tanulóival. Aktív város­védő propagandát fejtenek ki körükben. Megtisztelő szá­munkra, hogy a munkájuk­ban lapunknak is szerepet szánnak. Szívesen támogatjuk tevékenységüket! SE vezetői, a versenyzők, szü­lők, aktívák. A település ver­seny- és tömegsportjának eredményeit, a jövőbeni fel­adatokat Hajdú Gábor sport­felügyelő ismertette. A hozzászólók több érdekes felvetést tettek. A közvéle­mény kívánságait szólaltatták meg, amikor szorgalmazták egy városi fedet uszoda épí­tését, hiszen köztudott, hogy a Vízmű SE úszói figyelem­reméltó versenyeredményeket értek el, de a tél folyamán nem tudtak edzeni. A leg­utóbbi tanácsülésen is felme­rült ez a probléma. Többen ajánlották fel a segítségüket a Kőzúzó utcában levő terület városi sportpályává fejleszté­séhez. A résztvevők közös meg­egyezésre jutottak abban, hogy a nehéz pénzügyi hely­zetben differenciálni kell a sportágak között. Támogatást kapnak a lövészek, a labda­rúgók, az atléták, az úszók, a kajak-kenusok, az asztaliteni­szezők és a vívók. A kézilab­dázás fejlesztését a testnevelő tanárok vállalták. Keresik a lehetőségét an­nak, hogy miként lehetne megjelentetni havi egy alka­lommal egy sporthíradót, amely a város és a körzet versenyeiről számolna be. Beruházások A külső szemlélőnek is fel­tűnhetett, hogy hosszú évek óta először, új egységeket épí­tettek. Szentendrén, Dunabog- dányban 950 négyzetméteres alapterületű ükletet nyitottak, csaknem 10 millió forintos költséggel. Közben 13 boltjuk­ban bővítették a hűtőkapaci­tást, pénztárgépeket cseréltek, vizet, telefont kötötték be. Ez is elvitt kétmilliót. A SZÖVOSZ és a tanács támogatásával — plusz 500 ezres saját erővel — elkezdték a kisoroszi ÁBC kor­szerűsítését. A Reich Ferenc el hők által készített beszámoló kitér a hiánycikkekre is. A tejtermé­kekkel kapcsolatos panaszok döntő része a szállítók gondat­lansága miatt keletkezett. A kenyér minősége csak az utób­bi időszakban javult. A nagy­kereskedelmi vállalatok mono­polhelyzete miatt esetenként, rövidebb-hosszabb ideig nem lehetett kapni cukrot, lisztet, margarint, borsot, sót, vegyi­árut, dohányféleséget, év vé­gén virslit, Az áfészek feladatai közé tartozik a felvásárlás is. A Szentendre és Vidéke gyümöl­csöt, mézet és nyúlhúst vesz át a szakcsoportjaitól és a terme­lőktől. Tavaly cseresznyét, meggyet, .egrest, málnát és szamócát vásároltak nagyobb mennyiségben, kísérleteztek még burgonyával, mákkal, vö­röshagymával és almával. A környék lakosai örültek annak, hogy az áfész felvásárló tele­pein huzamos ideig vásárol­hatták kukoricát, mert letör­ték a_ magánkereskedők árait, Az áfésznek három méhész és három nyúltenyésztő szak­csoportja van. Együttműködé­sük immár hagyományos. A méhészek felszereléseket, az állattartók tápot, ketreceket, tenyésznyulakat kapnak. Előny és hátrány Az utóbbi években egyre emelkedik a szerződéses és a jövedelemérdekeltségi rend­szerben működő üzletek szá­ma. összboltjaiknak csaknem fele (40 egység) szerződéses, s a nyereségük háromnegyedét hozzá. Ez a tény sokszor gon­dot is jelent az áfésznek. A szerződésbontások okai között szerepelnek a költségemelke­dések, a konkurrencia erősödé­se, a pontatlan befizetések, be­tegség, a szabálysértések szá­mának emelkedése. Ügy tűnik, hogy a jövő a jö- vedelemérdekeltségi rendszeré. Rövidesen újabb 12 kiskeres­kedelmi és egy vendéglátó üz­let tér, át erre a, gazdálkodási formára. A szentendreiek ipari tevé­kenysége nem jelentős. Az áfész kőműveseket, lakatoso­kat, vízmértékkészítőket és tűzoltókészülék-karbantartó- kat foglalkoztatott. Tavaly az utolsó negyedévben mind szakcsoporttá alakult, s a nye­resége 10 százalékát adja át a cégnek. Az áfésznek csaknem ötezer tagja van. A célrészjegyeinek összege 3 millió 777 ezer fo­rint. Tavalyi bruttó árbevéte­lük 497 millió 480, a nyere­ségük 10 millió 306 ezer forint volt. Tervek, ígéretek Az olvasók arra is kíván­csiak, mit kíván tenni a Szent­endre és Vidéke Áfész az ellá­tás javításáért 1985-ben. Nos, terveik szerint a húskészítmé­nyek választékát és minőségét, az építőanyagok és vasáruk kínálatának bővítését, az ol­csóbb áruskála növelését tart­ják elsődleges céljuknak. Dön­tően a hazai ipar által gyár­tott termékeket fogják forgal­mazni, törekednek a termelői Elnökválasztó közgyűlést tar­tott a szentendrei Vízmű Sport Egyesület. A mintegy száz kül­dött előtt Csentős László elnök elmondta, hogy a nehéz anyagi helyzetben is töretlen a fej­lődés. Dinamikusan nő a ver­senyzőlétszám, a szakosztályok munkája tervszerű, az úszók máris több megyei csúcsot tar­tanak. Rajtuk kívül dicséretet .^érdemelnek a kajak-kenusok és az asztaliteniszezők is. A nézőszám emelkedik, 1984-ben már a költségvetés 10 száza­lékát fedezték a bevételek, s ez jó, hiszen a sportra fordít­ható állami támogatás összege lényegesen növekszik. Simon Péter, az úszószak­osztály vezetője arról beszélt, hogy az 1985-ös esztendő na­gyon rosszul indult, mert a téli hónapokban nem volt le­hetőségük vizes edzésekre. A kihagyás látszani fog a ver­senyeredményeken. A torna­terem és a szárazedzés — csak kényszermegoldás. Granek István, a kajak­kenusok edzője Mahál Károly és Török István kollégái két­éves munkáját dicsérte, mond­ván, hogy olyan versenyző­gárdát neveltek, amelynek tagjai már a közeli években komoly eredményeket fognak elérni. A jövő feladatai közül a legfontosabbnak a saját ne­ve1 ésű edzők kitermelését tar­totta. Keim László, az asztaüteni- szezők mestere szorgalmazta a szervereit utánpótlásképzés megindítását. beszerzésekre. ígérik, hogy rendszeresebbé teszik a piac­kutató tevékenységüket. Az áruutánpótlás érdekében a Duna Élelmiszer és Vegyi Nagykereskedelmi Vállalattal gyakrabban szállíttatnak, ápri­lis 1-től Esztergomból is kap­nak a körzet üzletei árut. Az alapvető cikkekből jó el­látást várnak. A szezonális egységekbe naponta kétszer hoznak tejet. Húsféleségekből elsősorban a 76 forintos kilón­kénti áron aluli termékekből kívánnak többet vásárolni. Sörből az 1984. évi 23 ezer 500 hektoliterrel szemben 25 ezer hektoliterre kötöttek szerző­dést. Kőbányai sörből nem ígérnek folyamatos ellátást. A kedvezőtlen szőlőtermés miatt szűkösebb borellátásra kell felkészülni. Üdítőféléket to­vábbra is a helyi Márka-üzem szállít a körzetbe, de szerződ­tek az Ásvány- és Jégipari Vállalattal, az Erdei Termék Vállalat nagymarosi üzemével is. A Szobi Gyümölcsfeldolgo­zótól rostos szörpöket kapnak. A boltvezetők továbbra is vá­sárolhatnak zöldséget és gyü­mölcsöt a kistermelőktől. Hogy mindebből mi valósul meg, kiderül 1986-ban a kül­döttközgyűlésen. A közgyűlés résztvevői Csen­tős Lászlót elnöknek, Berecz Attilánét ügyvezető elnöknek, dr. Németh Istvánt, dr. Hor­váth Istvánt és Kisérdi Józse­fet elnökségi tagnak válasz­tották. A versenyzők köréből jutal­mat) kaptak: Szabó Zsolt, Kor­csok Laura, Lestár Dávid, Skopál Judi.tr- Szabó Gábor, Sipos Attila- és Nagy Csaba. Ilfgi|pif d© A hatvanas évek elején az országban elsőként a visegrá­di — akkor még Faipari Ktsz — kezdett gyártani kolonlál- bútorokat. A forma alapjait Szőnyi Lajos iparművész ter­vei jelentették. Akkoriban a teljes mennyiséget exportál­ták. Azóta sok víz lefolyt a Du­nán. Sikerek és balsikerek kö­vették egymást. 1981 és 82 például kritikus évék voltak. Az új műhely és telephely ki­alakítása sokba került. Meg­emelkedtek a költségek, a technológiát pedig nem fej­lesztették. Csökkent az árbe­vétel, a nyereség, a létszám. Fieszl Béla lett az elnök 1982 Barna József, a szövetkezet elnöke a tavalyi eredmények­kel cáfolja a hallottakat: — Miért alakulnánk kisszö­vetkezetté, amikor árbevéte­lünk csaknem 120, a nyere­ségünk hét és fél millió volt. Egy tag 12 hónap alatt 76 ezer forintot keresett. Az viszont igaz, hogy a veszteséges tevé­kenységet felszámoljuk. Aki nem akar, nem tud teljes erő­bedobással dolgozni, arra nincs szükségünk. Az a mi­nimum, hogy mindenki tartsa el magát. Nem úgy, mint ko­rábban, amikor a szállítók és a tmk-sok veszteséggel, a festő-mázolők és a lakatosok alacsony hatékonysággal dol­goztak. Ma már átalánydíja­sok, nőtt a termelékenységük, erősödött a fegyelem. A 14 ta­gú festő-mázoló brigádból csak heten maradtak, igaz, senki nem tartotta vissza a távozni szándékozókat. Van az éremnek viszont másik oldala is. Azok, akik nyereséggel ter­meltek, megunták, hogy ők tartsák a lógósokat. Igazuk volt. A Szentendrei Építőipari Szövetkezet dolgozóinak sem könnyű munkát találni. A be­ruházásokra fordítható összeg csökkent. Mindenki megnézi mit, mennyiért épít. A lakó­telepi házak vállalása rossz üzlet. A cég tavaly a László- telepen 112 lakást adott át. 24-nek pedig a szerkezetét ké­szítetté el. Az idén már csajt 48, {jlusz 24' a vállalásuk, mert ráfizetnék. nyarán. 1983. január elejétől kisszövetkezetként működtek tovább. Szakcsoportokat ala­kítottak, fejlesztettek. Az eredmény rövidesen jelentke­zett. Tavaly a termékeik egy­negyede új volt, kooperációs szerződéseket kötöttek a Pili­si Állami Parkerdőgazdaság­gal és más szövetkezetekkel. Két esztendő alatt az árbevé­tel 53, a nyereség 238, a sze­mélyi jövedelem 40 százalék­kal növekedett. A bérszínvo­nal 70 ezer forintra emelke­dett. Tavalyelőtt még 6, ma már csak 2 millió forint a tartozásuk. Megteremtettek egy s^ép telephelyet, egy mo­dern csarnokot, s az idén 9 milliót fordítanak beruházás­ra. A céljuk az. hogy az üzem még át nem telepített — mű­emléki területen levő — ré­szeit az új helyen felépítsék. Ebben az esztendőben újabb bútorokkal rukkol ki a Viseg­rádi Faipari Kisszövetkezet. Már készül a Mátyás és a Corvin szekrénycsalád. A szerződések lekötötték az egész évi kapacitásukat. Nem csoda, mert termékeik nagyon A figyelmüket egyre inkább a fenntartási munkák felé for­dítják. Ennek az oka — sok más között — az, hogy a ver­senytárgyalásokra való felké­szülés pénzbe kerül, s az elő­készítésére fordított összeg már második hely esetén is elúszik. A nagy cégek pedig nyereség nélkül elvállalják a munkákat, hogy tartani tud­ják az embereiket, hogy ne álljanak a drága gépeik. Szó ami szó, a körzetben egyre kevesebb munkájuk akad. A szövetkezet, amely korábban a Füzesparkban, a Vasvári Pál utcában, a Teát­rum lakásszövetkezetnek dol­gozott, a központi iskolát bő­vítette, óvodákat emelt, kény­telen máshol, a várostól távo­labb pályázni. Pomázon az ICO-ban van nagyobb meg­rendelésük, de igazán számot­tevő munkához a fővárosban jutottak. A szövetkezet egyébként Pest megyében az érdi Építő­ipari Szövetkezettel együtt a legnagyobb. Évekig hol az egyik, hol a másiik ért el jobb eredményt. Tavaly a szentend­reiek mutatói voltak jobbak. Nagy érdeklődés mellett zajlott a múlt héten a Sport­forum a városi tanácsnál. Je­len voltak a KLKF SE, a Pe­tőfi SE, a Vízmű SE és a VG V szépek, jó minőségűek, ennél­fogva kül- és belföldön egy­aránt keresettek. A kertbarát, virágkedvelő mozgáskorlátozottak és rok­kantnyugdíjasok klubja ben­sőséges ünnepség keretében köszöntötte nőíagjait a nem­zetközi nőnap alkalmából. A Felszabadulás lakótelep klub­jában tartott találkozón az is­kola II/A. osztályának kisdo­bosai köszöntötték a résztve­vőket. A gyerekek zenéltek, verset mondtak, sőt, Horváth Imre, a szigetmonostori iskola tanulója színvonalas bűvész- trükköket is bemutatott. Köz­ben Szabó Sándorné, a PEVDI orvosasszisztense meg­mérte minden idős klubtag vérnyomását. A találkozó csak a klub há­zigazdájának okozott gondot, mert az eddig minden esetben bőven elegendő harminc csé­sze kevésnek bizonyult a teá- zóknak. Ez azt mutatja, hogy mind látogatottabbak a fog­lalkozások. A vezetőség Tnin- den kedden 2—4-ig ügyeletet tart a Hazafias Népfront iro­dájában (Kossuth Lajos u. 5. szám alatt), foglalkozás pedig minden hónap első péntekjén van a Felszabadulás lakótelep N épületének klubhelyiségé­ben. A legközelebbi műsorok: április 3., férfi napi. május 3. anyák napi megemlékezést tar­tanak. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes Megbízása a választásig szól Vonzotta a nagy feladat Kurdics Erika magyar— népművelő szakos tanárnőt megbízták azzal, hogy a választásokig irányítsa a városi KISZ-bizottság mun­káját. A fiatal pedagógus nehezen vált meg a gyere­kektől, de ponzotta a na­gyobb feladat, amely arra motiválta, hogy ismét pró­bára tegye erejét az ifjúsá­gi mozgalmi munkában. Ismét, mert már gimna­zista korában, később a fő­iskolán tudományos diák­köri elnökként, majd a KISZ-bizottság tagjaként dolgozott. 1983 óta a Lenin úti iskola pedagógus KISZ- szervezetenek titkára, 1984- ben vezető propagandista­ként tevékenykedett. Ötö­dik éve párttag. Az iskolában ö vezette a nyolcadikosok KlSZ-klub- ját. A mozgalom történetét tanította, a szervezet fel­építését ismertette, a hon­védelmi nevelésben vállalt a megszokottnál többet. Kurdics Erika úry lá.tia. hogy városi KlSZ-titkár- ként a területi munka erő­sítése, a politikai-ideológiai nevelés jobbítása, a kultu­rális programok vonzóbbá tétele lesz a legfőbb fel­adata. Tevékeny segítséget vár a KISZ-bizottság tag­jaitól. Nehéz időszakban vette át a munkát. Sok rendezvény lesz az elkövet­kező időben, így a forra­dalmi ifjúsági napok meg­nyitója. Szentendrén rende­zik a megyei ifjiisági talál­kozót, s készülni kell a VIT-re is. Hat hónap múlva pedig választás. Nem hagyhattuk ki a kérdést: mi lesz, ha nem kap bizalmat? — Visszamegyek taníta­ni. A katedrára szereztem képesítést. Egyébként úgy kell dolgozni, hogy termé­szetes legyen a megválasz­tásom. A rizikó vállalása elkerülhetetlen. Dinamikus fejlődés a sportegyesületben Saját nevelésű edzőket! Kobniáiok Visegrádról szép ás tartós bútor pinczinger Ferenc munka közben

Next

/
Thumbnails
Contents