Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

\ ' Műszakonként körülbelül 6 ezer apró alkatrészre vág me­netet az úgynevezett mángor­ló gépen Garda Gedeonná, a Ganz Kapcsolók és Készülé­kek Gyárának monori rész­legében. A hiánycikknek szá­mító termékeket elsősorban saját szerelvényeikben hasz­nálják fel. oumsm Gyomron, a művelődési ház­ban szerdán, 16.30-tói: Jazz- botondok. Vecsésen, 17.30-tól és 19.30­tól: Nosíeratu, a vámpír. Monoron, 18-tól és 20-tól: Aranyoskám. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM 1985. MÁRCIUS 13., SZERDA Ha munka-, illetve baleset- védelemről beszélünk, a leg­több ember azonnal a veszé­lyes üzemekre gondol. Keve­sen veszik figyelembe, hogy a dolgozók egészsége, testi ép­sége olyan helyeken is ki van téve kedvezőtlen hatásoknak, ahol ez az első pillanatban ész­re sem vehető. A gombai köz­ségi közös tanács végrehajtó bizottsága mai ülésén olyan intézmények, illetve a Fáy András Termelőszövetkezet munkavédelmi felelőseinek az hoz. Az feltétlenül előnyös mindenkinek, hogy a környék­belieket közvetlenül a helyi gyárak lássák el téglával, cse- réppei. — Ön említette az előbb a téglagyári rekonstrukciókat, s még ezeken kívül is felsorol­hatnánk tucatnyi beruházást, amelyek majd a hiánytalan építőanyag-ellátást szolgálják. Ilyenkor sokan arra gondol­nak, hogy a vállalatok majd áremeléssel „hozzák be” a hatalmas költségeket. — Ezt természetesen nem engedhetjük, és az indokolat­lan áremeléshez az Árhivatal­nak is volna egy-két szava. A vállalatoknak takarékos gaz­dálkodással- és műszaki-szer­vezési intézkedésekkel kell az árakat tartaniuk, s már a be­ruházások indításakor a ke­vésbé költséges megoldások mellett döntöttek. Új gyárak építése helyett a régieket bő­vítették, s üres, kihasználat­lan csarnokokba tették be a gépeket. Az áremeléseknek amúgy is sok gátja van, s 1883-ban is mindössze 30—40 százalékát engedélyezték az árhatósá­gok, holott a többinek is meg­volt az indoka. Több termék gyártása ugyanis már nem gazdaságos, de a gyár nem emeli az árait, vagy legalábbis késlelteti az áremelést. Egyéb­ként az eddigi hat hónap he­lyett ezután egy évvel koráb­ban kell bejelenteni az ár­emelési szándékot. A vállala­tok ma már nem is áremelé­sen gondolkoznak, hiszen be­látták, hogy van más út Is, ami ráadásul járhatóbb is. — A* új üzemek más, kor­szerűbb termékeket is gyárta­nak majd, amelyek drágáb­bak, mint a hagyományos épí­tőanyagok, köztük a betoncse­rép. — Látszólag valóban így van, de ha utánaszámolunk, akkor már nem is ilyen rossz a helyzet. A betoncserép 16— 17 forintba kerül, míg a ha­gyományos piros cserép, álla­mi dotáció mellett 6—7 forint­ba. de epv négyzetméternyi tetőre a betoncserépből csak tíz kell, míg a másikból tizen­hat. A betoncserép ugyanak­kor tökéletesebben is zár, és szebb, színesebb, mint a ha­gyományos. — A falazó- és tetőfedő anyagokból, valamint a nyí­lászárókból az idén is lesz import, ám ezek gyakran drágábbak, mint a hazai, ter­mék. — Néhány panasz hozzánk is eljutott, van hely, ahol csak 16 forintos jugoszláv, cserepet lehetett kapni, s ezt fölöttébb drágállották, hiszen a békés­csabai piros cserép csak 6 fo­rint 30 fillér. Az import ter­mékek azért látszanak drágá­nak, mert annyiért árulják, amennyibe kerül. A magyar cserép, tégla vagy éppen ce­ment még ma is állami dotá­cióval kerül a piacra, tehát ol­csóbban. Ez a magyarázata az alacsonyabb árnak. D. L. előterjesztését vitatja meg, amelyeket a közvélemény vi­szonylag veszélytelen munka- területnek ismer. Lshetclsg azonnal Ebből az alkalomból a ta­nács saját portáján is körül­nézett. Azt elégedetten állapít­hatták meg, hogy üzemi bal­esetük ez idáig nem volt, mi­vel az évenkénti ellenőrzések alkalmával feltárt hibákat le­hetőleg azonnal orvosolják. Gondot jelent viszont, hogy az apparátusban egyetlen olyan ember sincs, aki munkavédel­mi képesítéssel rendelkezne. Ezt a hiányosságot már cs*ak azért is pótolni kell, hogy el­lenőrzési feladataiknak mara­déktalanul eleget tehessenek. A gombai általános iskolá­ban 24 erre kötelezett dolgozó közül húszán rendelkeznek ér­vényes munkavédelmi vizsgá­val. Az ő felelősségük különö­sen nagy, hiszen nemcsak sa­ját maguk, hanem a rájuk bí­zott tanítványaik testi épségé­nek, egészségének védelméről is gondoskodniuk kell. Az ez­zel megbízott pedagógus nem csupán a technika-, a testne­velés-, fizika-, kémiaórákat, a spprtkör munkáját vagy a ki­rándulásokat ellenőrzi 'baleset- védelmi szempontból, hanem az igén gyakori társadalmi munkaakciókat is. Sajnos, vpnnak_ régóta húzó­dó hibák, amelyek kijavítása, elsősorban anyagi okok miatt nem történt meg. A régi épü­letekben például érintésvédel­mi felmérést és felújítást kel­lenne végrehajtaná. Szükség lenne az iskolaudvarok burko­lására is. Segítőkész szülők A bényei, kávai összevont általános iskolában öt pedagó­gus tett munkavédelmi vizsgát Monoron, kilencen pedig hely­ben vizsgáztak le. Évente két alkalommal egy tanárokból álló bizottság mindkét intéz­ményben szemlét tart, hogy felmérhessék a megoldásra váró feladatokat.' Legutóbbi szemléjük alkalmával megál­lapították, hogy Káváéi az is­kola pincéj ének új be-, illetve lejáratot kell építeni. Mindkét helyen szükségesnek látnák az udvarok portalanítását. Káván is, Bényén is hiá­nyoznak még védőrácsok a tornatermekből, illetve a nap­közikben levő mosogatók elől. Ezekben a tennivalóknak az elvégzését részben már meg is kezdte a GAMESZ. Az össze­vont iskolákban a villamos­biztonságtechnikai méréseket már 1983-ban elvégezték, a hi­bákat kijavították. A múlt tanévben nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők is hozzájárultak ahhoz, hogy a bényei, kávai összevont isko­lában egyetlen baleset sem történt. Társadalmi munkában a technika tantárgy tanításá­hoz egyszemélyes munkaaszta­lokat alakítottak ki, így a gye­rekek jobban elférnek, nem zavarják és nem veszélyeztetik egymást. Leállított gépek A Fáy András Termelőszö­vetkezetben a termelőmunka jellegéből adódóan már több — összesen húsz — üzemi bal­eset történt a múlt évben. Szerencsére ezek között halá­los kimenetelű, vagy csonku- lással járó sérülést senki sem szenvedett. Az előírt munkavé­delmi képesítés megszerzésén túl, a múlt esztendőben a meg­előzésre is nagy hangsúlyt for­dítottak. Korszerűbbé, egysze­rűbbé vált az anyagmozgatás azzal, hogy kettő hidraulikus kézi emelőt állítottak munká­ba, s ugyancsak ilyen emelő­berendezéssel láttak el két MTZ-t. A foglalkozási megbe­tegedéseket okozó ártalmak megszüntetése érdekében a termelőszövetkezet faüzemé­ben felszerelték a szükséges védőberendezéseket. Sajnos, számos intézkedést az anyagi lehetőségek késlel­tetnek. 1984 decemberében, két állványos köszörűt és egy lég- kompresszort vont ki a terme­lésből balesetveszély miatt a megyei munkavédelmi fel­ügyelő. Különböző munkavé­delmi mulasztásokért két dol­gozót kellett felelősségre von­niuk, viszont öten kaphattak éppen ilyen irányú kiemelkedő tevékenységükért pénzjutal­mat. V. J. VAN, AKI a sportoldal szemrevételezésével kezdi a napi sajtó átböngészését. Akad, aki ezzel befejezettnek is véli azt. Sok embert isme­rek, aki napilapot nem is ol­vas, csak Népsportot, de azt aztán Á-tó.1 Zs-ig. Ezek az em­berek bámulatos tájékozott­ságra tesznek szeri a sport terén, szinte iehengérlik a kör­nyezetüket, jóslataik bejön­nek, ezzel szinte elégtételt vesznek görbe tartásukért, el­hízott testükért, tüdő- és szív­bajukért. A sport a kultúra részévé vált, páratlan mág­nesessége a stadionokba és a tévékészülék mellé vonzza a rajongókat. Lehet öröm és dühforrás egyszerre, és nem utolsósorban hálás téma egy- egy pofa sörnél való megvita­tása. Sokan e népszerűséget an­nak tudják be, hogy a sport­ban minden mérhető: az idő, a távolság, a magasság, pon­tosan lehet tudni, mi a leg­jobb és mi a legrosszabb. Ezek az emberek azonban külső szemlélői egy jó pár ezer ember bámulatos kira- lcatteljesítményeinek. Az örömmámor, a dicshimnusz csak közvetetten az övék, a harcos vetélkedés, a változa­tos küzdelem, a nagy igyeke­zet vagy a nehéz pillanat nél­külük is lezajlott. A sport közkedveltsége nem azt jelenti, hogy a sportolás­sal teltek volna meg az em­berek hétköznapjai. Halljuk, hogy Józsikát nem engedi a mamája focizni vagy szerve­zett sportkörre, mert rossz jegyet kapott az iskolában. Vagy azért nem szervez a család hétvégi túrát, mert a hétköznapok — éppen a moz­gáshiány miatt — kiszívták a szülők energiáit. A gyerek azért nem kap korcsolyát vagy kerékpárt, mert mindig akad egy jó kis indok. Persze, korántsem állítom, hogy ez általános szemlélet. Sokkal komolyabb oka van e problémáknak, minthogy egy- egy család rossz szokásának tudjam be. A sportolás azért nem lopta be magát minden ember hétköznapjaiba, mert í Újra divatba jöttek a pe’ rinek — főleg a bakfisok körében —, így a pilisi Ruházati K jzovcíkezeí máris megkezdte varrásu­kat. Jelenleg egy 880 darabos széria készül. Rizmaycr Mihályné a gomblyukakat szegi be. Jánosit Istvánná pedig az utolsó öl­téseket végzi el a praktikus ruhadarabon. Hancsovszki János felvétele Levelesládánkból /" Ha hideg van, az a hm... Ügy tűnik, míg ember lesz az ember, semmi sem lesz jó neki. Ha hideg van, az a baj, ha meleg, akkor az, ha nincs valami, hiányolja, ha lehet kapni, sokallja érte a' pénzt. Nem sorolom, mennyi bajunk' van a világgal, a természettel. Egy dolgot említek csupán, s nem is biztos, hogy csak a ter­mészet tehet a dolgokról. Sőt... ’ íme, az egyik: csak egy autóbuszról tudok beszélni, ne­vezetesen arról, amelyik reggel fél nyolckor indul Rákoske­resztúrra. Ezzel járok át ugyanis munkahelyemre. Az bizonyos, hogy a szokatlan hi­degért a természet a felelős. Fagyoskodtunk eleget az idén, s hogy a íagyoskodás időtar­tama tovább nőjön, gondosko­dik róla a monori Volánbusz. Az tudniillik, hogy a szabad­ban várakozó utasokra miért mindig csak egy-két perccel az indulás előtt gondolnak a nyilván meleg irodákban le­vő buszosok, kissé bosszantó. Felfoghatatlan, miért nein állhat be 10 perccel előbb az egyébként meleg autóbusz az indulási helyre? 'Annak a hölgyutasnak, aki már évek óta úgy ér a busz­hoz. hogy az már mozog, gya­korlatilag elindult. Neki min­dig megáll. Ez tisztességes do­log. De mi lenne, ha minden utas így érkezne. Azt hiszem, á pilóták megbolondulnának. Mi meg naponta tízen-tizen- öíen didergőnk öt-tíz-tizenöt percet, s ehhez már nincs, köze a természetnek. línltiirális program Ecsercn, szerdán 9 órától matek-szakkör, 10-től: nyitott ház, 17-től: autóvezetői tanfo­lyam, 18-tól: ifjúsági klubfog­lalkozás. Gyömrőn, 17.30-tól: német nyelvtanfolyam az úttörőház­ban, 14-től: a tornász; 16.30- tól: a fotószakkör összejövete­le. Monoron, 17-től: a Métisz színjátszók próbája, 17-tői és 48-tól i szárnítástechni.ka. Pilisen: a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ bútorkiállítása és vá­sára. A 14 éven felüli lakosság ré­szére kötelező tüdőszűrést március 25-től április 24-ig tartják meg Gyömrőn, a rend­őrség épületében, a Steinmetz kapitány utca 1. szám alatt. A szűrések hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön reggel fél nyolctól 12-ig, illetve dél­után egy órától fél hatig tar­tanak. A nagyközségi tanács ez­úton is értesíti a lakosságot, hogy a szűrésen .való megjele­nés mindenkinek kötelező, akár kaptak értesítést, akár nem. IVJNK-mérkőzések iái labdarúgás MNK-MÉRKÖZÉSEK, ma, szerdán: Monor—Dány, Ho­nor, 14 óra 30 perc. Vezeti: Kálmán P. (partjelző: Máié, Tóth K.), Pilis—Dabas, Pilis, 14 óra 30 perc, Szarka (dr. Varga, Rojik). nincsenek nálunk a tömeg­sportnak hagyományai. Hiá­ba az inspiráció, az orvosi jó tanács és akár az igénye, ez még nem teremt uszodát, sportcsarnokot, focipályát, vagy „dühöngőt”, ahol szer­vezetten és immár részeseként lehetne a sportot szeretni és megszerettetni másokkal. EGY KISKÖZSÉGBEN épp­úgy korlátozott az emberek sportolási lehetősége, hacsak nem azt a nézetet vallják, hogy „a láb mindig kéznél van”. Vasadon úgy tűnik nem a szemlélettel, hanem a hely- lyel van probléma. Az általá­nos iskolás fiatalok a tanári szoba előterében bukfencez­nek és állnak tótágast. Csak a jó idő hoz megváltást, ami­kor kimehetnek az udvarra, és onnan már nem zavarja a tanítást a munkazaj. A diák­otthon vezetőnője minden hé­ten egy adott időpontban buszra vár, hogy kislányát művészi tornára vigye Monor- ra és vissza. A felnőttek szervezett sport­körét kérdezve kifürkészhetet­len hallgatásba torkollott a helyi tanácselnökkel való be­szélgetésem. ■ Megtudtam vi - szont azt, hogy Csévharaszt központjában egy bitumenes KRESZ-park építését tervezik és ugyanott egy játszótér »s nyílik. Kalandos fordulatod ötlött ki a községi .„sportpangás” megszületését.' illetően Vámos Éva, a csévharaszti iskola tanárnője, aki javaslatot tett a művelődési ház melletti tér futballpályává való átalakítá­sára. Megnyerte az ügynek a község KISZ-eseit, akik társa­dalmi munkában szívesen el­készítenék a küzdőteret. A probléma csupán a?, hogy a terület a pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet tulajdonát képezi. KÉZENFEKVŐ KÉRDÉS te­hát az, hogy ki szabad-e vonni egy pályányi területet a termelésből. Lesz-e olyan hasznos a sportlétesítmény, mint a tuskóérlelés? A tsz a telken lévő fákat gyökér fe­lett kitermelte és az most parlagon hever. A helyiek re­mélik. kérésük megértésre ta­lál, s összefogva megteremt­hetik az aktív sportolás lehe­tőségeit. T. Zs. (ISSN 0133—26S1 (Monori Hírlap) A bajt jobb megelőzni A munkavédelem mindenütt gond Kötelező tiidőszőrés A láb azért mindig kéznél van Szabad pályákat szeretnének Az idén is sok család vál­lalkozik majd házépítésre, s bizony sok gondjuk lesz. Túl azon, hogy tokét kell gyűjte- mük a legnagyobb családi vállalkozáshoz, s kőműves- mestert kell szerződtetniük, vagy eppen kalákát szervezni a rokonokból, ismerősökből, még az építőanyagot is meg kell vásárolniuk. S ez utóbbi miatt bizonyára már most sokan aggódnak, hiszen mostanában mindig ke­resett volt egy-két hiánycikk, ami miatt esetleg állt az épít­kezés, és az utóbbi években az árak is gyorsan szöktek fel­felé. Igaz, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1985-re kiegyensúlyozott ellá­tást és ágaáati szinten legfel­jebb 5,5—6 százalékos ár­emelkedést ígér. — Képes lesz-e a miniszté­rium a. szokatlanul optimista ígéret megtartására, s vajon ,mi módon vélik ezt elérni? — A múlt év végén a Bel­kereskedelmi Minisztérium vezetőivel együtt' áttekintettük az építőanyag-ellátást, s úgy értékeltük, hogy sokat javult, és 1985-re importtal kiegészít­ve, várhatóan zavartalan lesz — mondja Trefil István, az ÉVM építőanyag-ipari főosztá­lyának vezetője. — Természe­tesen ehhez az kell, hogy min­dén a tervek szerint alakuljon. Az import anyagoknak pél­dául még az első-félévben meg kell érkezniük. Megbeszélé­seink szerint a kereskedelmi vállalatok soron kívül felad­ják import megrendeléseiket. 1985-ben talán nem történhet meg a tavalyi eset, hogy von­tatottan érkezzenek meg a külföldi cserépszállítmányok. Továbbra is főleg tetőcse­repet és kisméretű téglát im­portálunk majd. A téglaipari vállalatok egyébként tavaly már november 28-ra teljesítet­ték tervüket, és az év végéi.g mintegy. 159 millió téglával túlteljesítették termelési elő­irányzatukat. Többek között szombat-vasárnapi munkával érték el ezt az eredményt. Az idén megközelítőleg 64—85 ezer magánerős lakás épül, s ezek közül 85 ezer a hagyo­mányos családi ház. — Az egyensúlyról talán ér­demes külön is szólni, hiszen az elmúlt évben egyes vidé­keken már annyi volt a tégla, hogy nem győzték eladni, míg másutt az új szállítmányokat lesték az építkezők. — Valóban már tavaly is előállt az a helyzet, például a tiszántúli téglagyárakban, hogy nagyobb volt a kínálat, niint a kereslet. Néhol az el­adatlan készletek már a ter­melést is akadályozták. Egyéb­ként is arra törekszünk, hogy lehetőleg minél több csator­nán jussanak el az anyagok az építkezőkhöz, s egyre több gyár árulja majd a por­tékáját. A vevőnek így még olcsóbb is. A holtszezonban pedig újra és újra kedvezmé­nyeket kell nyújtani, hogy kedvet csináljunk a vásárlás­Lesz-e elég építőanyag 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents