Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-12 / 59. szám

Magasba kilszó torony' Iff A napokban fejezték be Monori-erdőn a pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet vasipari ágazatának szakemberei a 27 mé­ter magas világítótorony összeszerelését. Adler Gyula, Kardos István cs Lcndvai Miklós lakatos a peremartoni vegyipari gyár részére készülő, egyedi megrendelésű térvilágító torony utolsó csavarjait húzza meg. Hancsovszki János felvétele Sikerült a visszavágás IFI: Bugyi—Gyömrő 1-1, A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 59. SZÁM 1985. MÁRCIUS 12., KEDD Az ellátás hangulatot formál A vásárló a minőségért utazik tkm színes tévét várnak a kis holtokban 1 Minden ember áruviszonyban él a környezetével. ^ A napos asztal a kertvendéglőben, a jó szövet a boltban, % az ízletes hús a hentesnél, mind áruvá válik — túl ^ azon, hogy az árnyékos asztal, a rossz szövet, a rossz í hús is árucikk. \ 4 Embere válogatja, ki, mikor, milyen előrelátással, í avagy az utolsó pillanatban vásárolja-e meg a hét végi Z közös ebéd belevalóit. LABDARÚGÁS, MEGYEI II OSZTÁLY A-CSOPORT: Pilis—Hernád 5-1 (0-1). Hen­nád 200 néző, vezette: Dar- nyik (jól). Az első félórában á vendégek irányították a já­tékot, s előbb Boigula, majd Haluszka lövését hárította a helyiek portása. Ezt követően fölénybe kerülitek a herná­diak, s egy szögletrúgás után a 143, percben középcsatáruk, Molnár K. a hálóba fejelt. Kevesen gondoltak arra, hogy a második félidőben beindul a pilisi henger, pedig így tör­tént. Csatáraik sokmozgásos, szellemes játékkal szinte fel­őrölték ,a helyi védelem ide­geit, s percenként alakítottak ki helyzeteket. A 48. percben jogos büntetőhöz jutott a Pi­lis, s. a megítélt lehetőséget Borgula szentesítette. A 61. percben Haluszka beadását Sedrö fejelte a hálóba. Há­rom perccel később ismét Ha­luszka volt a főszereplő, nagy­szerűen adott be, s ezúttal He- y qadűs S. vette be a helyiek kapuját. Több kimaradt lehe­tőség után a 84. percben Ha­luszka. maid eay perccel ké­sőbb Hegedűs S. növelte az előnyt, s így alakult ki a fö­lényes. de teHesen megérde­melt pilisi győzelem. Alaposan sikerült tehát a visszavágás a pilisieknek az őszi, hazai pályán elszenve­dett fiaskóért. Juhász kapus, Toth T. és Hegedűs S. voltak a csapat legjobbjai, de a töb­biek is dicséretet érdemelnek. IFI: Pilis—Hernád 4-3. G. F. Bugyi—Gyömrő 1-0 (1-0), Bugyi, 200 néző, vezette: Bí­ró (mintaszerűen). A körül­ményekhez képest kitűnő ta­lajú pálya fogadta a csapato­kat. A 18. percben született a találkozó sorsát eldöntő egyetlen hazai találat. Egy elesen belőtt labda az egyik gyömrői védőn megpattant, s a berobbanó hazai csatár kö­zelről — nagy erővél — a bal sarokba bombázott. Szünet után negyed órán keresztül a gyömrőiek irányí­tottak, . akadt is egy-két ke­csegtető gólszerzési alkalmuk, de nem tudtak élni a lehető­séggel. Az utolsó félórában viszont kidomborodott a bu- gyiak nagyobb technikája és erőnléte, egymás után alakí­tották ki a jobbnál jobb hely­zeteket, de azokat elpuskáz­ták, illetve Csató kapus több­ször robinzonádda! hárított. A 70. percben még egy megítélt és jogos tizenegyest is védett. A több tartalékkal felálló gyömrőiek a vártnál nagyobb ellenállást tanúsítottak. JÖ: Csató (a mezőny leg- ^ jobbja), Simon, Kanyó, Szűcs, gól: Sándor Z. G. J. Kiskunlacháza—Monor 2-1 (0-0), Kiskunlacháza, 200 né­ző, vezette: Máté. Egyenlő erők küzdelme folyt a pályán az első 45 percben, mindkét oldalon több kihagyott hely­zettel. A 60. percben a mono- ri Ohátot felvágták a 16-oson belül, s a megítélt 11-est Béres a bal sarokba helyezte. Nem sokáig örülhettek a mo­nonak, mert 60 másodperc múlva egalizáltak a hazaiak. A 75. percben Rikter három lépésről a felső lécre fejelt, s az ellentámadásból a ha­zaiak megszerezték a győztes gólt. Mindent megpróbáltak a vendégek, de nem sikerült egyenlíteniük. A csúszós, mély pályán lejátszott mérkőzésen a vendégek legalább a döntet­lenre rászolgáltak volna. IFI: Monor—Kiskunlacháza 5-4 (0-2), gól: Csizmadia (2), Bódi, Zsíros. Magócsi. Kakues—Üllő 4-3. (Részletes beszámolót nem kaptunk a mérkőzésről.) F. J. Hogyan is mérhetnénk a szívet? Nagy szívű, jó szívű, vagy szívtelen ... Kit milyen­nel áldott vagy vert meg sorsa. Néha mégis felfigyelünk egy-egy rendkívüli jelenségre. Jó és rossz értelemben. Az utóbbi: gonddal felnevelt gye­rek, iskoláztatás, szeretet. A gyerek felnő, házasodik, az anya megosztja velük ottho­nát. Boldog, hogy magány, unalom helyett, nyüzsgő élet veszi körül. Húzódik egyre összébb, hátrább. Hadd ala­kítsák, formálják kedvükre a már unokákkal megnöveke­dett nagy család fészkét. Egyszer csak az anya érzi, útban van. Nem jól szól. Ak­kor hát nem szól. Hallgat. Ménekül kicsi zugából. El a mán nem otthon, otthonból Szerencse, van hely számára az öregek napközijében. Gon­doskodás, szeretet veszi körül. Beszélgetés a gyerekekről; akinek van ... Jó eldicseked­ni: „Szép a lakása, szépek az unokák” — meséli az egyik. „Jól keres, most építettek nyaralót” — sorolja a másik. Diplomás a lánva, veje. Kül­földön nyaralnak. Milyen árukínálat várja Vasad és Csévharaszt vá­sárlóit az üzletekben? Akad­nak-e gondjaik a beszerzés­sel és ha igen, mennyit és hová utaznak az áru megvá­sárlásáig? Ezekkel a kérdésekkel tar­tóztattam fel a bevásárló há­ziasszonyokat és férfiakat az említett községekben. Vála­szaikból kiderült, hogy az ABC-üzletek kiegyensúlyozott ellátást biztosítanak számuk­ra élelmiszerekből és élvezeti cikkekből. A csévharaszti üzletben mostanában jó a húsellátás, új hurkafélével is találkoz­tak, jócskán akad száraz- kolbász és feldolgozott áru is. Mindegyik boltról elmondható az, hogy háztartási és vegyi­árukban is bővült a választék. A két község egy-egy ABC- üzletén kívül két vegyesbolt. is feltöltötten áll a vevők szolgálatára. Szűk raktárak A lakosság megszokta azt az ellátási színvonalat,- ame­lyekkel ezek az üzletek bír­nak, és természetesen mint mindennapos bevásárlók a vegyesboltok iparcikkei közé sem várnak színes tévét vágj' fürdőkádat. Szembetűnő ugyanis az, hogy a vásárlótér mindegyik üzletben kicsiny, kimondottan szűkös és maxi­málisan kihasznált. — Hogyan ítéli meg a he­lyi kereskedelem jelen hely­zetét a vasadi községi közös tanács elnöke, Magda Gyula? — Az elmúlt évben Vasad kettes számú külterületén épült egy új vegyesbolt, amelynek területe körülbelül összeáll a kép, kiről-kiről. De vannak, akik csendesek, nem szólnak. Mosolyognak. Nem dicsekszenek, nem pa­naszkodnak. Nekik nagy a kö­tényük, mindent eltakar. Amíg lehet... Amíg egyszer csak nem jönnek. S ha nagy soká­ra előkerülnek, hintőpor, pú­der takarta bőrük jelzi, vala­mi történt... Hogy mi ? Éppen jeges (volt az út és... És épp a szeme alatt?... Igen az elesés. Majd elmúlik — vi­gasztalják a többiek. Azok tudják, hogy a „nagy kötényt” megint felvette ... Sajnálják. A gyerektelenek ilyenkor nem a kárörömtől, de megvi­gasztalódnak. Hogy hiányzott a gyermekáldás az életük­ből? Most vigasznak, az öreg­ség magányában milyen jó áltatni magukat: igen, ezért jó, hogy nincs gyerek. RRI önáltatás persze, s nem is oldódik meg senki helyzete tőle. De van, s lehet is más megoldás, s mert a többség szeretetben él, a család és a társadalom nyújtotta kényel­mes körülmények között. A kevesebbek számára az el- színtelenedett, elszívtelenedett száz négyzetméter. Úgy gon­dolom, amennyiben a lakosság lélekszáma nem nő, ez a je­lenlegi ellátás meg fog felelni hosszú távon is. A helyi igé­nyeknek tehát megfelelő az árubiztosítás és a választék is. További nagyszabású építke­zésre és boltavatóra esetleg a következő ötéves tervben vál­lalkozhatunk csak. Kenyérgondok A vasadi ABC-üzletben ép­pen a vásárlótér bővítésének munkálatai folynak. A csév­haraszti üzlet vezetőnője két éve várja az épületbővítéshez szükséges tanácsi verdiktet. Ennek az üzletnek a raktára szűkös, így szükségmegoldás­ként a göngyölegeket is kény­telenek az élelmiszerekkel együtt tárolni. Azt tartják a ma emberé­ről, hogy „kenyérgondjai” nincsenek, csak a kenyérrel vannak gondjai. Pontosabban annak beszerzésével és minő­ségével. A pénteki nap már majdnem kulcsfontosságú dá­tum, határidő ahhoz, hogy a „mindennapi kenyerünket” hét végére a kenyereskosárba — hogy vasárnapig ki ne szá­radják — komótosan becso­magolva tudjuk. Úgy tűnik tehát, hogy éppen ezen a na­pon látott üres délelőtti és délutáni kenyerespolcokat fel kell hogy rójam a szállítónak, ugyanis nem leltem vigaszom a háromnapos, pult alatt szá­radó kőkemény kenyérben. Volt olyan vásárló is, aki arról panaszkodott, hogy a szódásüvegek cseréjét meg­szüntették az italboltban, és a leraka tokban való árusítás költségei felháborítóan maga­sak. Az üzletekben az árusítás családi körből az út a szocá- lis otthonok felé vezethet. Anyagi háttér? Több-kevesebb nyugdíj, vagyon. A szülőért viselendő költség tudjuk, csak kis hányada a tényleges, egy- egy főre jutó költségnek. Az emberséges gondoskodás érde­kében még n,agy áldozatot kell hoznia a társadalom egészének. Pest megyében is útjára in­dult egy mozgalom, hiszen szűkebb pátriánkban az or­szágos átlagnál is jóval több szociális otthonbeli helyre lenne igény. Az akció során — amelyet a Vöröskereszt kezdeményezett — húszfo­rintos címletű nyereményje- gyeket árulnak. Ha csak egyet is vásárol valaki, már áldo­zott a nemes célért. Május 8-án, a Vöröskereszt világ­napján lesz a sorsolás. Volt már hasonló S. O. S. akciója a Vöröskeresztnek. A mostanit is lehet betű szerint értelmezni: segélykérésként. Hogy ne legyenek a mi tár­sadalmunkban sokáig „hajó­töröttek" az idős, szociális ott­honra szoruló emberek. Fekete Gizella éppen az említett szűk rak­tárrészek miatt körülményes, így e probléma megoldatlan azoknak, akik a széndioxiddal alaposan feldúsított vizes­üvegnek a vételéhez szoktak a gyakran gyengén „szissze­nő” patronos házi szódavíz­gyártás helyett. Déváit gyakorlat A lakosságnak megszokott gyakorlata, hogy felsőruházati termékért, különböző szakbol­tokban árusított iparcikkekért, exkluzív lakberendezési tár­gyakért és általában a „minő­ségért” utazik. A monori városi jogú nagy­községi közös tanács vb ható­sági osztálya értesíti a lakos­ságot, hogy Monoron az ebek veszettség elleni kötelező vé­dőoltására ezen a héten kerül sor. Március 14-én, csütörtökön, 15-én, pénteken reggel 8-tól 12 óráig, illetve 13-tól 16 óráig. Havonta körülbelül 120 má­zsa úgynevezett mártott édes­séget — például bonbont — készítenek a gombai Fáy And­rás Tsz édesipari üzemében. Dobrovinszki Józscfnc, az egyik legrégebbi dolgozó, ott- ,jártunkkor éppen mázzal von­ta be a csemegét. Hancsovszki János felvétele Közgyűlés Az úttörőházban A Gyömrői Sportegyesület közgyűlését március -14-én, csütörtökön este hat órakor nem a sportszékházban, ha­nem a Ságvári Endre úttörő- házban tartják meg, amelyre várják a sportbarátok minél nagyobb számban való meg­jelenését. 16-án, szombaton 8-tól 12 órá­ig lehet az ebekét beoltatni s volt TÜZÉP-telepen az Ady Endre utca 15. szám alatt. Akik ebben az időpontban nem tudnák elvégeztetni a2 oltást, azok részére a pótoltás — ugyanott — március 22-én 8-tól 12 óráig, illetve 13-tól 16 óráig és március 23-án 8-tól 12. óláig lesz. Jegyzet Baráti találkozó A ligha akad manapság ” olyan, a munkásőrök­ről szóló ünnepi beszéd, amelyből hiányozna az a fordulat, hogy az acélszür­ke egyenruhás testületben vállalt szolgálat a legszebb és legnehezebb pártmegbi- zatások közé tartozik. Bárki bárhol mondja is ezt. igazat beszél. De, hogy ennek az igazságnak a kimondója mennyire őszintén, mekko­ra belső meggyőződéssel közli e dicséretet, arról az ünnepek közötti hétközna­pokon tehet tanúbizonysá­got. A közelmúltban egy pa­rancsnok elmondta: mun­kásőrei évente legalább százhúsz órát áldoznak sza­bad idejükből a kiképzési és szolgálati feladataik ellátá­sára. Kiszámítják-e vajon a munkásőrök, hogy ha ezt az időtartamot kisvállalko­zásban, háztájiban töltenék el, mekkora összeg ütné a markukat? Meglehet, hogy kiszámítják. S mégis az ön­zetlen szolgálatot választ­ják a különjövedelem-szer- zés helyett. Mert saját bol­dogulásukat csak a népha­talom biztonságával, csak a közösség anyagi és szellemi javainak megóvásával együtt tudják elképzelni. Ezért mondja az igazságot, aki dicséri őket. A közelmúltban a gödöl­lői Ganz Árammérőgyár nagytermében a fehéraszta­lokat civilruhás munkás­őrök ülték körül, feleségeik­kel együtt. Vendégségbe, vacsorára jöttek. A vállalat vezetői látták el a házigaz­da tisztét. Itt ez az esemény sok-sok év óta rendszeresen ismétlődik. Szép beszédet mondott Szabó István igazgató is, Sződi Sándor pártbizottsági titkár is. S közben a mun­kásőrök — miként a vacso­ra utáni baráti beszélgeté­sek során, s a tánc szünetei­ben elmondták — emlékez­tek arra is. hogy a vállalat vezetői akkor is köztük vol­tak, amikor a koncentrált kiképzésen, tábori körülmé­nyek közepette, a szélsősé­ges időjárási viszonyokkal dacolva gyakorlatoztak. Ak­kor ott, a sáros terepen a vállalati vezetők jelenléte, baráti gesztusa, keresetle­nül őszinte szava lelkesített, s megalapozta az ünnepi szónoklatok hitelét. Az árammérőgyári példá­val csak azért hozakodunk elő, mert azt szeretnénk, ha az ilyen példák általánossá válnának. Vagyis, ha az üzemek, intézmények, szö­vetkezetek vezetői minde­nütt megtalálnák a módját év közben is, hogy a- náluk dolgozó munkásőrökkel éreztessék: az ünnepeken az általuk elmondottakat nemcsak az eszük, hanem a szívük is diktálta. Nemrégen az egyik szö­vetkezetben valami össze­jövetelt tartottak, s ott egy férfiú feltette a kérdést: Minek kellenek még ma is a munkásőrök? Felpattant erre a helyéről egy trakto­ros, mellesleg munkásőr, s azt mondta: azért van ránk szükség, mert még mindig akadnak, akik ilyet kérdez­nek. Megtapsolták. V iszont az olyan vállalat­nál, ahol a vezetők nemcsak szónoki fordulat­nak tekintik a munkásőri szolgálat iránti elismerést, az említett kérdés el sem hangzik. Hiszen az okot tudja is, érti is minden tisz­tességes munkásember. Cseri Sándor (ISSN 0133-2651 (Monori Hírlap) Segítség nyereményjeggyel A múló idő hajótöröttjeiért Tönköly Zsuzsanna Közlemény Kötelező eboltás lesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents