Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1985. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Állandóan mérlegei gazdálkodás Mérlegzáró kezgyiésí tartanak az Építőipari Kisszövetkezetben Az Építőipari Kisszövetkezet városunkban igen előkelő helyet vívott ki piagának az utóbbi időkben elért eredményeivel, gazdálkodásával. Az idei esztendő zárszámadása is megerősíti az eddigieket, hiszen újra sikeres évről adhattak számot. Az minden gazdálkodó egységnél szokásos, hogy ne csak egy év, hanem a tervidőszak elfogadott kívánalmaihoz viszonyítsák a pillanatnyi helyzetet, vagyis az éves eredményt. Ezt úgy végezték, hogy részletesen elemezték költségeiket, ezzel is segítséget nyújtva egyfelől a vezetői döntések előkészítéséhez, másfelől a VII. ötéves tervet megalapozó fő tervcélok kitűzéséhez. Az évente változó közgazdasági szabályozó rendszer, a beruházási piac szűkülése követeli a még körültekintőbb gazdálkodást, a veszteségforrások minimálisra csökkentését, emellett a termelékenység fokozását, s a költségek ésszerű csökkentését. A fentiek tükrében megállapítható, hogy a VI. ötéves tervet az idei esztendő eredményes végeztével valószínűen 93 százalékra teljesítik. 1934-ben némileg elmaradtak saját terveiktől, ha az; összes árbevételt vizsgáljuk, ám jelentősen meghaladják azt, ha a nyereség értékét nézzük. \r Az Építőipari Kisszövetkezet' tevékenysége az utóbbi időben valamelyest eltolódott a fenntartási jellegű munkák irányában, és az manapság köztudott, hogy nagyobb élőmunka-igénybevétellel jár. Ugyanakkor az is igaz, hogy az anyagköltség kisebb, ami jó tendencia, hiszen a nyereséget az élőmunka teremti meg. Egy fontos mutató, az úgynevezett árbevétellel arányos nyereségük a tervezett körüli, vagyis várhatóan csaknem 20 százalék lesz. Az előbb egy másik mutatóra azt mondtuk, hogy a tervhez képest lemá- rad. Ennek okai szintén erre vezethetők vissza, hiszen több anyagigényes munkájuk elmaradt, illetve áthúzódott a következő évre. A kisszövetkezet létszáma tovább csökkent. Ezért ezt meg szeretnék állítani. Ugyanakkor hozzáteszik: természetesen hatékony munkaerővel. Az egyre növekvő általános költségek nyereségcsökkentő hatását csak így tudják ellensúlyozni. Mint ahogy idetartozik az is, hogy továbbra is fő törekvésük marad a felhasználási anyagnormák szigorú betartása és betartatása. Ez mindannyiuk érdeke, hiszen az ebből adódó nyereség év végén többletjövedelmet hozhat létre. Már elemeztük egyik fon- jtos mutatószámúkat, de kiemelést érdemel az egy főre jutó anyagmentes termelési értöég mindig cl:s3 Húszéves a tsz-üdiíltetés NEMRÉGIBEN faluszerte megszólták azt, aki üdülni indult. Az utóbbi- időben azonban már nem ritkaság a termelőszövetkezeti tagok üdülése. A mezőgazdasági dolgozók között az eletforma-változás- sai együtt az üdülés is egyre természetesebb igénnyé vált. Hiszen a termelőszövetkezetek mintegy félmilliós dolgozó tagsága fiatalodott, és az ő életvitelük már más, mint elődeiké. De a csaknem ugyanennyi nyugdíjas tsz-tag, és a több mint százezer alkalmazott közül is egyre többen keresik a beutalójegyeket. Akik egyszer már megízlelték a gondtalan kikapcsolódás örömét, azok szívesen megismétlik. A parasztság üdültetése húszesztendős múltra tekinthet vissza. A termelőszövetkezetek megerősödése után, 1964- ben épült fel a tsz-ek százágyas első üdülője. Kezdetben szinte meg kellett kedvel- tetni az üdülést. Egy idő után mindjobban elterjedt a beutalás híre. Hatása nyomán több kisebb üdülő bérelésére, vásárlására került sor. A termelőszövetkezeti tagok üdülését elősegítette az is, hogy tíz esztendeje a TOT is részt vesz a szakszervezeti mozgalom által kezdeményezett társulásos üdülőépítkezésekben. A megállapodás eredményeként évente mintegy háromezer termelőszövetkezeti tag kap SZOT-beutalót az ország különböző összkomfortos balatoni, magaslati és gyógyüdülőibe. Az utóbbi időben az üdülőfejlesztés felélénkült. Harkányban 1930-ban elkészült a korszerű, 250 ágyas szövetkezeti társulás keretében működő gyógyház. A termálvíz mellett létesült pihenőházat érthetően az idősebb korosztály kedveli leginkább, mivel közöttük sok küszködik ízv’e- ti panaszokkal. A gvermekes családok és a fiatalok", ba módjuk van, a balatoni nyaralást választják. Az igényeknek megfelelően a TOT magánházaknál bérel a főszezonban Balaton melletti szálláshelyeket, ahol ezer személy nyaralhat. A Balatonhoz hasonlóan kedvelt a fővárosban a Szabadság hegyen két éve megnyitott TOT Továbbképzési és Üdültetési Központ. A minden igényt kielégítő zöldövezetben, az Olimpia Szálló szomszédságában épült, a város zajától távol fekvő, korszerű létesítmény, kettős feladatot lát el. Továbbképzés mellett, nyaranta és a szünidőkben, valamint a hétvégeken egyszerre 300 személyt fogadnak a kétágyas, pótágyaz- ható szobákban. A vakációban 10 csoportban családokat üdül- tetnek. Szeptembertől április végéig, az oktatás idején péntek estétől vasárnap estéig ví- kendüdülésre várják a vidéki beutaltakat. A pihenés mellett színes és vonzó kulturális, valamint kirándulási programokat ajánlanak. De a mezőgazdasági dolgozók részt vehetnek külföldi csereüdültetésben is. A csehszlovák testvérszervezet az idén mintegy 500 személyt látott vendégül cserebeutalásra meleg vizű gyógyhelyeken. Egy csoport pedig a bolgár tengerparton nyaralhatott. A TOT AZ ÜDÜLÖK kényelmi fokozatai szerint állapította meg a térítési díjakat. A számlázás a beutaló szerv részére mindig önköltségi áron történik. De a vendégek által fizetett térítési díj — a most növelt összegben is — többnyire kevesebb, és termelőszövetkezetenként változó lehet. Ugyanis a belső önkormányzati rendszer döntése alapján a szociális szempontok figyelembevételével az önköltségi ár mérsékelhető. Az idén már több mint 50 ezer termelőszövetkezeti tag és családtagja üdülhet. B. J. ték növekedése. Hiszen ez az élőmunkával való hatékony gazdálkodást jelenti. Az csak látszólagos ellentmondás, hogy az egységnyi munkabérre most már csökkenő nyereség esik, viázont gondoljuk meg, ez a közgazdasági szabályzókról a köznapi élet nyelvezetére lefordítva azt jelenti: évek óta intenzív bérfejlesztést hajtanak végre. Készletük ugyan a tervezett szint fölött van, ám nem ok nélkül. Egyrészt ezzel kivédhetik az anyagellátás rendszertelenségét, másrészt idei munkáik zökkenőmentesen indulhatnak. A kisszövetkezet részlegeinek teljesítményét is mérik. Megállapítják, hogy kőműveseiknél a legmagasabb kieső idő a különböző hiányzás, valamint a 100 százalék alatti teljesítmény. Az is kiemelésre kívánkozik, hogy költségeik összességében a tervciklusban szinten maradtak, aminek értékét növeli, hogy a bérek járuléka az elmúlt négy év alatt több mint két és félszeresére emelkedett. A kisszövetkezetben dolgozók nem panaszkodhatnak. Kemény, megfeszített munkával ugyan, de bérszínvonaluk jónak mondható, hiszen meghaladja az évenkénti 57 ezer forintot. Ez az adat azt is jelenti, hogy az 1981-hez képest közel harmadával többet nyom a havi boríték. A fentiek bizonyítják, hogy az építőipari szövetkezet tagsága annak idején helyesen döntött, hogy a kis szót odailleszti működési formája megnevezése elé. Ez a három betű (s természetesen a mögötte húzódó munka, a nagyobb fegyelem, az állandóan mérlegelő gazdálkodás), meghozta gyümölcsét, s a tagság jövedelme átlagszint fölött növekedhetett. B. O. Új a szemlélet a hatásági munkában Mesterek, engedélyek, jegek Tavaly január 1-én a városi tanácson belül hatósági osztály jött létre. Ez a feladatok megosztásához vezetett a magánki&iparasak tevékenységével kapcsolatban is. Az osztály adja ki többek között az iparigazolványokat és a működési engedélyeket, illetve visszavonja azokat. Ugyanakkor az ellenőrzési és felügyeleti tevékenység egésze — árellenőrzés, kontárok ellenőrzése stb. — a városgazdálkodási osztályhoz került. A hatósági osztályhoz tartoznak a különböző gazdasági munkaközösségek jóváhagyásai is. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen éppen azt vizsgálták, milyen az iparügyi hatósági munka. formálissá vált A kisiparosok helyzetét, tevékenységét viszonylag új jogszabályok határolják be. A módosítások az időközben végbement társadalmi, gazdasági változásoknak megfelelően jelentős szemléletmódbeli eltérést tükröznek. A leglényegesebbet az jelenti, hogy az új szemléletnek megfelelően az iparjogosítványok kiadása nem függ a hatóság mérlegelésétől- még a KIOSZ véleményét sem kell kikérni, amennyiben a kérelmező megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, semmilyen indokkal nem lehet megtagadni az engedély kiadását. Ezzel az iparhatóság feladata formálissá vált. Föltehetjük a kérdést, ki lehet kisiparos? A jelenleg érvényes szabályozás szerint a nagykorú, az előírt szakképzettségű, illetve gyakorlatú, a KlOSZ-tagságú és állandó lakhellyel rendelkező állampolgár. Gsr.k-iigyek Továbbra is léteznek képesítéshez kötött és anélkül gyakorolható iparok, bár az utóbbiak száma, valamint előfordulásának gyakorisága egyre csökken. Az iparjogosítvány- .ngk. két fajtája,,, van. Úgymint: iparigazolvány és kisipari működési engedély. Ezek közül azt kell kiadni, amelyiket a kérelmező igényli. Érdekesség, hogy munkaviszony melletti kisipari tevékenység esetén nem szükséges a munkáltató hozzájárulása, a dolgozónak csupán bejelentési kötelezettsége van. Ennek ellenére a munkáltató az ipargyakorlást megtilthatja, és ez egyben az iparengedély kiadását is kizárja. A kiadások mellett az osztály intézi a megszüntetés és a szünetéltetés engedélyezését. A megszüntetést leggyakrabban a magas társadalombiztosítási járulékra és jövedelemadóra hivatkozással jelentik be az iparosok. S ezt az osztály vizsgálat nélkül köteles tudomásul venni. A hatósági osztály úgy véli, indokolt lenne szorosabb kapcsolat kiépítése az adóhatósággal, mert így időben szereznének tudomást az adó- és társadalombiztosítási hátralékról. A már említett okok miatt az osztálynak nincs befolyása sem a kisiparosok létszámának, sem pedig szakmánkénti megoszlásának alakulására. A hiányszakmák (cipész, taxis) csökkentésére megoldást jelentene az erről történő tájékoztatás. Évente nagyjából annyian kérnek ipart, mint amennyien leadják. így jelenleg Nagykőrösön a kisiparosok összlétszáma nem változó, vagyis 270 körüli. Miután az iparjogosítványhoz való jog állampolgárivá alakult, a KIOSZ együttműködő szerepe jelentősen csökkent. Hiszen a legfontosabb kérdésekben véleményüket nem kell kikérni. Így most legfontosabb feladatuk éppen az, hogy feltárják, közvetítsék és képviseljék az általuk képviselt réteg érdekeit. A már többször idézett új jogszabályok sorolták az osztály feladatai közé a gazdasági munkaközösségekkel kapcsolatos ügyek intézését. Gyakorlatilag a társasági szerződéseket érvényesítik. Érdekes, hogy. a gmk-kra jóval enyhébb előírások vonatkoznak, mint a kisiparosokra: elég, ha egy tag legalább szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik. (Egy kisiparosnak ugyanehhez a szakmához esetleg mester- vizsga kellene. Nem közismert az sem, hogy Nagykőrösön 14 vállalati és 14 magán gazdasági munkaközösség tevékenykedik. A város életéi szélesen átfogva dolgoznak. Folyamatosan A tanács végrehajtó bizottsága határozatában a hatósági osztály számára lakossági tájékoztatók szervezését írta elő, főleg a hiányszakmák ügyében. Ezenkívül az adófizetési kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérését, s a nem fizetőkkel szemben soron kívül intézkedést kapták feladatul. B. O. Sporthírek Körösi pefegágtsssiarek A Pest megyei oktatásügyi dolgozók XXI. sporttalálkozójának városunk adott otthont. A Toldi-aulában Haness László, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára köszöntötte a 17 alapszerv képviseletében megjelent ötszáz főt. Ezután Pásztor István, az MSZMP városi Bizottságának első titkára az e vetélkedőnek először otthont adó Nagykőrös nevében kedves szavakkal fogadta a vendégeket Ezután 8 színhelyen és 5 sportágban megkezdődtek a versenyeké A versenyen közvetlen családtagok is indulhattak. Körzetünkből 38-an küzdöttek a jó helyezésekért. Asztaliteniszben 13, egyenként 3 főé férfi és 11 két fős női (utóbbiak DC-rendszer- ben) küzdött, jó színvonalban. A körösi férfiak (Erdey Pál, Pusztai Péter, Zana Ernő, Iván István) jól játszottak, több győzelem és egyetlen minimális vereség után másodikok lettek. A körösi nők Mindig, mindenről tudnunk kell Szabó Balázs (34 éves), az Arany János Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese, küldöttként vesz részt a Pest megyei pártértekezleten. Nyársapáti születésű s a Gó- gányban nevelkedett. Cegléden a Török János Mezőgazdasági Technikumot már a termelő- szövetkezet ösztöndíjasaként végezte, s ugyanígy került — egyik iskolapadból a másikba — a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara növényvédelmi, üzemmérnöki szakára. Az ezt követő két év katonaság eltelte, vagyis 1975-től folyamatosan az Arany Tsz tagja. Kapcsolata, mint már az előbb is írtuk, korábbi. Hisz édesapja is nyugdíjasként ugyan, de itt tag, Így a kötődés érthető. Az is látnivaló, hogy húsz éve követheti — | fiatal kora ellenére — a tsz I életét. Érdekes az erre vanat- I kozó megjegyzése: — Sokan ; mondják, hogy nehéz ma a ■ gazd sági egységet vezetni. I Régen sem voltak ám jobbak a körülmények, nem voltak mankóknak szabályzók. Szabó Balázs növényvédelmi | agronómuskánt kezdte. Később ágazatvezető lett, felelt az összes mezőgazdasági kemikália felhasználásáért. 1983-ban bízták meg az alaptevékenység irányításával, mint megbízott termelési főmérnökhe- lyettest. E.sy éve, a zárszámadó közgyűlés választotta termelési elnökhelyettessé. Amikor vezetői tulajdonságairól kérdezem, eigondolkoA nagykőrösieket szókimondásuk is jellemzi Varga Irén felvétele dik: — Talán a legfontosabb az emberismeret, s az emberekkel való bánni tudás méh lett jól informáltanak lenni, S ez az információ-birtokosság adhat önbizalmat, s szerezhc 1 egyben bizalmat is az ember- nek. Ez már' szorosan összefügg a párt politikájának gyakorlati megvalósításával. Hiszen Nagykőröst ahogy Szabó Balázs fogalmaz, igen szorgalmas emberek lakják. Ragaszkodnak a földhöz, amit az is bizonyít, hogy a megyében sehol sincs annyi zártkert, mint éppen itt. Fontos tehát számukra a termelési biztonság, hiszen nem csak saját részükre, de piacra is termelnek, ami mindenképpen jó dolog. — Szorgalmukon felül a nagykőrösieket szerintem szókimondásuk, közlékenységük, kapcsolatteremtő képességük is jellemzi. Ez mindenképpen figyelembe veendő, bár az is lehet, viznnak akikben ez vegyes érzelmeket kelthet. A fiatal szakember mozgalmi munkában is igen aktív. A termelőszövetkezet KlSZ-alap- szervezetének két évig volt titkára. Az 6 ajánlásukkal kerülhetett a pártba 1979-ben. Tapasztalatait a versenybizottság elnökeként kamatoztathatja, illetve a nagykőrösi párt- értekezlet után a gazdaság és szövetkezetpolitikai munkabizottság tagja. Szabó Balázs jól látja munkahelye gondjait. Feltétlenül javítani kell valamilyen módon az alaptevékenység jövedelmezőségét. Nálunk például a nagyüzemi zöldségtermelést, bár kapcsolatunk a konzervgyárral korrekt, a jövő útja- ként mindenképpen egy végtermék érdekeltségű termelési összefogást szorgalmazunk. Égy véljük, ez egyfelől a tsz- nek, másfelől a gyárnak is hasznosabb, jövedelmezőbb, mint a jelenlegi rendszer, s nem utolsósorban a népgazdaság is jobban járna így. Ballai Ottó (Zana Ernőné, Iván Istvánná) az ötödik helyén végeztek. Tizenegy női kosárladba-csa- pat 2x10 perces találkozókon a gimnáziumi Labdajáték- és tornateremben, valamint a Kossuth-iskoLai tornateremben mérkőzött. A helyiek (Kiss Judit 60, Takács Judit 24, Hor- váthnó Hanny Judit 16, Lányi Krisztina 14, Molnár Zsu-' zsa 8, Horváth Szilvia 1, Csontos Ilona, Wagner Vanda, Varga Lóráritné) ugyancsak kitettek magukért és selejtezőben elért 3 és a döntőbeLi 2 győzelemmel elsők lettek. A férfiaknál a Toldi- és a Petc'fi-tornacsamokban inkább a küzdő jelleg domborodott ki. A hazaiak 3 győzelem és 2 vereség után a negyedik helyen végeztek. Közülük Molnár Béla volt a legeredményesebb. Sakkban 11, egyenként 4 fős férfi és 7, két személyes női csapat vetélkedett körmérkőzéses rendszerben, 2x10 perces játszmákban. A körösi férfiak (Zöldi»Zoltán, Csípő Balázs, Jauch József, Tatai István) a szoros élmezőnyben a harmadik, a nők (Szolgáné, Gáspárné) a hatodik helyen végeztek. A sportlövők légpuskával a tormási lőtéren versenyeztek, A férfi csapatversenyben 9 induló: 1. Nagykőrös (Tóth Tibor, Fodor Ferenc, Kovács László) 30/217. A nőknél (8): 1. Nagykőrös (Fodor Zsuzsa, Kőházi Ferencné) 20/157. A helyi MHSZ egyénileg is jutalmazta a résztvevőket, s ott is hazai sikea-ek születtek: a férfiaknál Tóth Tibor 10/79-cel, a nőknél pedig Fodor Zuzsa 10/84-gyel bizonyult a legjobbnak. Tekében most először, a te- metőhegyi pályán vetélkedtek a nevelők. Az öt férficsapat közül a nagykőrösiek (Kenyeres Béla és Molnár Bálint) bizonyultak a legjobbaknak. A nőknél nem indultak körzetiinkbeliek. Minden színhelyen példásan sportszerű volt a légkör. A körösiek szervezésben kiválónak bizonyultak. VersenyzőinK nagyon jól szerepeltek: a 10 első helyből 4-et itthon tartottak, a további haton pedig 1-1 más körzet osztozott. S. Z. bq Mozim A nagyteremben A város hercege I-II. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás csak 5 órakor. Figyelem! Az ATI nagykőrösi iskolája személygépkocsi-, motor- kerékpár- és segédmotor-kerékpár- vezetöt tanfolyamot indít március 1-én. Jelentkezés: a központi újságárusnál. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap)
