Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Ára: 1,00 forint 1985. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ MA:-----------------­Ki esek keli a íssgf&győxfes ? (3. sMsr i) Rozs®, rózsa, tearózsa levele (41. oldal) Sport (é—7. oldal) Baleset Cegléd határában (8. oldal) Hazánkba látogat Raif Dizdarevics Március 11-én Szegeden magyar—jugoszláv külügymi­niszteri találkozóra kerül sor. Raif Dizdarevicset, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszte­rét dr. Várkonyi Péter hívta meg baráti látogatásra. Nemzetiségi együttesek Seregszemle Hat megye — Komárom, Pest, Győr-Sopron, Fejér, Veszprém és Vas — német nemzetiségi művészeti egyút- . teteinek; bemutatóját rendez­ték meg vasárnap az oroszlá­nyi városi művelődési köz­pontban. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére még a múlt évben kulturális seregszemlét hirdetett meg a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége. A ren­dezvény iránt országszerte nagy volt az érdeklődés: több mint kétezren neveztek be a kulturális versenyre, s min­denütt telt ház előtt mutatták be a műsorokat. Szüleik ha­gyományait ápolva számos nemzetiségi gyermekegyüttes is színpadra lépett a helyi be­mutatókon. A német nemzetiségi hagyo­mányokat őrző öntevékeny művészeti együttesek területi, illetve megyei bemutatója or­szágszerte befejeződött. A va­sárnapi oroszlányi fesztivál­lal kezdődtek meg az országos döntők. Míg Oroszlányban az északi megyék képviselői sze­repeltek, az egy hét múlva Szekszárdon megrendezendő döntőn a déli megyék együtte­sei, szólistái vetélkednek. A két országos döntő legjobb együttesei kapnak meghívást a Budapesten március végén A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárainak dolgozói az idén is vállalták, hogy szom­bat-vasárnapi munkával segí­tik a termelés növekedését, a sajátház-építők anyagellátását, így a tröszt az év elején ösz- szességében azzal számolhatott, hogy az iparág az önként vál­lalt pótműszakokkal és az év közben befejeződött téglagyári fejlesztések révén csaknem 100 millió téglával többet, együttvéve 2 milliárd 70 mil­lió téglát ad az országnak. A januári-februári nagy hideg­ben jéggé dermedt agyagbá­nyákban leállt a munka, és az energiakorlátozás is rövddebb- hosszabb időre tétlenségre kár­hoztatta a téglaégető kemen­céket. Ezért az érintett gyá­rakban — ahol csak lehetett — a kényszerszünet egy részét a február végére és márciusra ütemezett nagyjavítások előre­hozásával igyekeztek áthidalni. A jelentős erőfeszítések elle­nére is az év első két hónap­jában 81 millió darab téglával és csaknem hárommillió tető­cseréppel termeltek keveseb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. Tegnap a solymári 1-es szá­mú téglagyárban már azt ta­A tanácskozásokon jelen voltak és felszólaltak: Buda­pesten Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagjai; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Marólhy László, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese; Csongrád megyében Ko­rom Mihály, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára; Fejér megyé­ben Németh Károly, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Győr- Sopr'on megyében Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára; Nógrád megyében Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT el­nöke; Somogy megyében Lo- sonczi Pál, a Politikai Bizott­ság tagja, az Elnöki Tanács elnöke; Szabolcs-Szaímár me­gyében Berecz János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Nép- szabadság főszerkesztője; Tol­na megyében Bénite Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szer­pasztaltuk, hogy a termelő- munkában nincs fennakadás. A három évtizede itt dolgozó Kiss János és Hauszmann La­jos égetők délben elmondták, hogy már tizenhárom kemen­cekocsi rakománya érkezett meg a technológiai sor végére. Egy kemencekocsira ezer­nyolcvan Uniform típusú tég­la fér el, tehát a délelőtti ter­melés tizennégyezer-negyven darab volt. amely hetvenkét- ezer-kétszázhúsz kisméretű téglának felel meg. A gyár hűséges dolgozói sze­rint a régi és a mai termelést össze sem lehet hasonlítani. Hiszen az egykori nagyon megerőltető fizikai munkát teljes egészében elvégzik a ve­zérlőpultnál irányított gépek. Ma már itt a falazóanyag úgy készül, hogy emberi kéz nem is érinti. A nyerstéglák szállító kocsin az előmelegítőbe, majd az egyre nagyobb hőfokú égetőke­mencékbe, s végül a hűtőzóná­ba jutnak el, s közben elnye­rik végső formájukat. A solymári téglagyár termé­kei három osztályba soroltan kerülnek a vásárlók elé. A nagy szilárdságú úgy cseng, mint az acél, az első osztályú kesztő bizottságának elnöke; Vas megyében Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke; Veszprém megyében Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára; a BM Határőrségnél Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára; a Külügymi­nisztériumban Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Az új pártbizottságok ala­kuló ülésükön többek között megválasztották a tisztségvi­selőket, köztük az első titká­rokat. A budapesti pártbizottság első titkára: Grósz Károly; Borsod-Abaúj-Zemplén: Fejti György; Csongrád: Szabó Sán­dor; Fejér: Takács Imre; Győr-Sopron: Lakatos Lász­ló; Nógrád: Géczi János; So­mogy: Klenovics Imre; Sza- bolcs-Szatmár: Varga Gyula; Tolna:' Péter Szigfrid; Vas: Horváth Miklós; Veszprém: Gyuricza László; BM Határ­őrség: Kun István vezérőr­nem tartalmazhat belső repe­déseket. a harmadosztályú igen. Másodosztályú Uniform ebben a gyárban nem készül. Megérkezett Genfbe a nuk­leáris és az űrfegyverekről folytatandó szovjet—amerikai tárgyalásokan részt vevő szov­jet küldöttség. Viktor Karpov, a ' szovjet küldöttség veztője a genfi re­pülőtéren nyilatkozatot adott. Kijelentette, hogy a tárgyalá­sok alapját a szovjet és az amerikai külügyminiszter kö­zött idén januárban a tárgya­lások tárgyáról és céljairól született megállapodásában foglaltak alkotják: nevezetesen a nukleáris és űrf egy vérzettel kapcsolatos kérdéseinek ösz- szességének és azok kölcsönös összefüggéseinek áttekintése és megállapodások elérése. Ez megfelelő alapot szolgáltat a termékeny munkához, és olyan megállapodások elérésé­hez, amelyeknek célja az űr­fegyverkezés megakadályozása és a földi fegyverkezés beszün­tetése, a nukleáris fegyverek korlátozása és csökkentése, a hadászati stabilitás megszilár­dítása. Az e kérdéskörökben kidol­gozandó messzemenő intézke­dések és azok végrehajtása fontos lépést jelentene a való­ban történelmi cél, a nukleá­ris fegyverek végső soron tel­jes és átfogó megsemmisítése felé. Erre fog törekedni a tárgya­lásokon a szovjet küldöttség, amelynek a szovjet vezetéstől kapott felhatalmazása szerint tárgyszerűen, konstruktív mó­don, a felvetett kérdésekben kidolgozandó hatékony megál­lapodásokra törekedve folytat­ja majd a megbeszéléseket. A szovjet küldöttséget a tárgya­lásokon következetesen az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság vezérli, és ez kizárja, hogy a tárgyalásokon bármely nagy; Külügyminisztérium: Varga István. A budapesti pártértekezle­ten tegnap felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke. Átadta a Központi Bizottság és a kor­mány jókívánságait, személy szerint Kádár János üdvözle­tét. Köszönetét mondott a fővárosi kommunistáknak, munkahelyi kollektíváknak, mindazoknak, akik hozzájá­rultak Budapest s az ország előtt álló feladatok megoldá­sához. A kongresszusra készülés fővárosi és országos tapasz­talatai egyaránt azt mutatják, hogy a párt politikája népünk bizalmát élvezi, e politika folytatása közóhaj — hang­súlyozta a továbbiakban. Köz­véleményünk várakozással te­kint a XIII, kongresszus elé; azt várja a legfelső pártfó­rumtól, hogy választ ad éle­tünk nagy kérdéseire, irányt mutat, programot nyújt a jö­vőt illetően. Ezután a szocialista építő­munka megnehezedett külső feltételeiről, a feszültebbé vált nemzetközi viszonyok hazán­kat is kedvezőtlenül érintő hatásairól szólt, majd előre­haladásunk itthoni körülmé­nyeit elemezte Lázár György. Elmondotta: miként e tanács­kozáson is kifejeződött, to­vábbra is az azonosulás a po­litikával, a tenniakarás hazai viszonyaink legfőbb jellemző­je. Népünk az elmúlt évek­ben politikailag is érettebbé vált, felelősebbén, ugyanak­kor igényesebben, kritikusab­ban is gondolkodik. Ez termé­szetes is, hiszen a politika maga ösztönzi, hogy növeked­jék a közügyek iránti érdek­lődés. fél egyoldalú előnyökre tegyen szert — mondotta Karpov. Max Kampelman — aki a Genfbe szombaton érkezett amerikai tárgyalóküldöttséget vezeti a leszerelési tárgyalá­sokon — repülőtéri nyilatko­zatában óva intett a túlzott derűlátástól a kedden kezdődő genfi tárgyalásokon való gyors eredmény elérését illetően. A két fél álláspontja között nagy a különbség — mondta Kampelman, de hozzátette, hogy mindent el kell követni egy „tisztességes és méltá­nyos” megállapodás elérése érdekében. Reményét fejezte ki, hogy a tárgyaló felek egyet­értenek a tárgyalások végső céljában; egy atomfegyverek­től mentes világ megvalósítá­sának elérésében. Kampelman hétfőn, a tár­gyalások kezdete előtt Brüsz- szelbe utazik, ahol a NATO- tagállamok képviselőit tájé­koztatja az amerikai tárgyalá­si álláspontról, a Genf ben elő­terjesztendő részletes amerikai elképzelésekről. ★ Csupán az Egyesült Államo­kon múlik, hogy sikeresek lesznek-e a kedden Genfben kezdődő új szovjet—amerikai tárgyalások, sikerül-e megálla­podásra jutni a nukleáris és űrfegyverek kérdésében — ál­lapítja meg vasárnapi számá­ban több szovjet lap. Az Izvesztyija arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg döntő fontosságú a világűr militarizálásának megakadá- lyotása. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor a tömegpusztító fegyverek gyarapítása minő­ségileg új jelieret ölt, s a fegy­verkezési hajsza minden terü­leten ellenőrizhetetlenné vá­lik. Az Egyesült Államokban (Folytatás a 2. oldalon)------------------------------------------------------A JÚNIUS 8. C sütörtök volt, 1944. de­cember 21-e, a szó szoros értelmében tör­ténelmi pillanat. Az ideig­lenes nemzetgyűlés elfogad­ta a magyar nemzethez in­tézett szózatot. Ebeién olvas­hatjuk: „Szabadságot, széles körű politikai jogokat biz­tosítunk a dolgozó tömegek­nek, hogy megvédhessék ér­dekeiket és hallathassák szavukat az ország ügyeinek eldöntésében." Az azóta el­telt negyven esztendő ter­mészetessé, megszokottá tet­te azt, ami akkor felemelő, meghatottságot keltő elha­tározás volt, a politikai jo­gokat, az ország ügyeibe va­ló beleszólást. E természetesség, megszo- kottság okán nincsen semmi különleges abban a közle­ményben — lapunk szom­bati számában volt olvas­ható —, amely azt tudatja, hogy a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa 1985. június 8-ra, szombatra tűz­te ki az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok ál­talános választását. A vok­solás szükségességét a köz­vélemény tudta, hiszen is­meri az öt esztendőre ter­jedő megbízatás — az ún. ciklus — rendszerét, s most már, a pontos időhöz kötött választással azt is tudomá­sul vette, hogy a következő hetekben, szűk negyedévben megélénkülnek a munka- és lakóhelyi közéleti tevékeny­ség körei. Mégis, a termé­szetességen, a megszokottsá- gon belül most új vonások serege színesíti majd a vá­lasztási előkészületeket, benne a jelölőgyűléseket, azután a szavazatok leadá­sának napját, hiszen az új választójogi törvény változ­tatások, módosítások soka­ságát foglalja magába, dön­tően éppen arra a társadal­mi vitára visszavezethetően, amely a törvénytervezetről szólt. A többes — de leg­alább kettős — jelölés az április 15. és május 15. kö­zött megrendezendő jelölő­gyűléseket a választópolgár számára is felelős fórummá teszi, mert hiszen nem állít­hat párba olyanokat, akik tudása, képzettsége, ráter­mettsége lényegesen eltérő, mivel ezen a módon máris egyenlőtlenné változtatná az , esélyeket. Ami csupán egyetlen a lehetséges hibák, a jelölés, a választás új módszereinek esetleges té­ves értelmezése közül. K ülönösebb jóstehetség nélkül is bizonyosnak tartjuk, a választás előkészítésének időszaka egyben a településeken o számvetésnek is az ideje lesz, mire jutottak öt év alatt, mi maradt a teendők között, ki hogyan töltötte be tisztét, ki miként felelt meg a bizalomnak s így tovább. Nincsen ok a települések döntő részén álszerényke- désre! A ciklus alatti öt év sok mindent mozdított előre, fentebb, hiszen — a népgaz­daság ismert egyensúlyi gondjai ellenére is — a ta­nácsok minden korábbinál nagyobb összeget használ­hattak fel a megyében fej­lesztési célokra és a társa­dalmi munka értéke is eb­\ ____________________________ be n a fél évtizedben volt a legmagasabb valamennyi középtávú program ilyen eredményeit mérlegelve. A megyében az öt esztendő alatt tető alá került hatizáz új általános iskolai tante­rem, az üzletek alapterüle­tének több mint 30 ezer négyzetméteres bővítésé, a megye mezőgazdaságában — egy pillantást vetve a termelő ágazatokra — a főbb növények termésátla­gának tetemes növekedése részelemek egy folyamat­ban, s ez a folyamat meg­győző választási agitációhoz szolgáltat példatárat. E meggyőzés, meggyőző­dés azért lehetséges viszony­lag könnyen, mert nem szo­rítkozik puszta szavakra, tények seregét vonultatja fel, olyan tényeket, amiket bárki meglelhet, hiszen a megyének nincsen olyan te­lepülése, ahol az eltelt majdnem öt év, az 1980 jú­niusában lezajlott általános választások óta legalább egy valamiben ne jutottak Volna lényegesen előbbre. H amis irányba vinne persze az az okosko­dás, amely szerint mert választásokról van szó, domináljanak az eredmé­nyek, a gondok, a hibák emlegetése, a bírálat ilyen­kor nem aktuális. Fényt és árnyékot egyszerre kell lát­ni! Az együttes mérlegelés mutathatja meg, élt-e le­hetőségeivel a közösség, a tanácsi testület, megtette-e mindazt, ami módjában állt. S ami igaz a testületre, az igaz a személyekre úgyszin­tén, hiszen náluk sem lehet más a mérce,1 mint a meg­tehető és a megtett. Létezik természetesen á választási előkészületeknek egy — az alkotmány, a vá­lasztójogi törvény rendelke­zései által előírt — formai része, így a választói név­jegyzékek összeállítása, a választási elnökségek meg­alakítása, a szavazatszedő bizottságok létrehozása, a jelölőgyűlések megszerve­zése. Óvakodjunk a hamari ítélettől, ne gondolja senki, hogy ezeknek a formai teendőknek nincsen súlya, jelentősége a választási elő­készületek politikai légkö­rének alakításában! Forma és tartalom szorosan össze­függ, ahol a formát mellé­kesnek látják, láttatják, ott bizonyosan baj van, baj lesz a jellemző tartalmi jegyek­kel is, azaz például a legal­kalmasabbak kiválasztásá­val a jelöltek közé. Ezért tartjuk a szocialista demok­rácia kemény próbájának mindazt, mi június nyolca­dikét megelőzi, s aminek legfőbb gondozója, őre a Hazafias Népfront kell, hogy legyen. Érettebb, kri­tikusabb — mert sokféle ta­pasztalatot összevető — a választópolgárok közössége most, mint volt öt évvel korábban. Ez szabja meg a június nyolcadikához kötő­dő munka minden mozza­natát, hiszen a döntés újabb öt esztendő feladataihoz társítja azokat a személye­ket, akiknek a közösség ne­vében, képviseletében majd határozniuk kell. Kiss János és Hauszmann Lajos a vezérlőpultnál. Veress Jenő felvétele sorra kerülő tavaszi fesztivál­ra. Kemencébil kemencébe megy a tégla vasárnap is Emberi kéz séftől nem érinti Az egyenlőség legyen a kiindulópont fi küldöttségek Centben Lázár György beszéde a fővárosi kommuidsták előtt Véget értek a megyei pártértekezletek Szombaton folytatódtak és vasárnap befejeződtek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII. kongresszusát előkészítő pártértekezletek. Budapest, tíz megye, a BM Határőrség és a Külügyminisztérium kom­munistáinak küldöttei értékelték az előző kongresszus óta végzett munkát, összegezték a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek működési területükön lezajlott vitáit, megválasztották az új pártbi­zottságokat és párt-végrehajtóbizottságokat és a küldötteket a XIII. kongresszusra.

Next

/
Thumbnails
Contents