Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

1985. MÁRCIUS 9.. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A gyerekeket is viszik taggyűlésre Magasra állították a mércét — Véletlenül fedeztük föl az új­ságban a pályázatot. Éppen akkor alakult meg a KlSZ-alapszerveze- tünk, gondoltuk, beküldjük a meg­fejtést. Eszünkbe sem jutott, hogy ez lesz a vége. Amikor kiderült, hogy a döntőbe jutottunk, már komolyan kellett venni. De akkor sem a győze­lem járt az eszünkben, csak nem akartunk szégyent vallani. Moszkvák utaznak Az Alkotó örökösök pályázat győz­tes csapatának négy tagjával beszél­getünk. Dr. Horvath Ilona, Pintér Gáborné dr., Mészárosné Lakatos Etelka és Sárfy Józsefné a gödöllői városi tanácson dolgoznak. Örülnek az első helynek, s annak, hogy utaz­hatnak a moszkvai VIT-re. Egymás szavába vágva idézik föl a verseny izgalmait‘és. a felkészülés napjait. — A vetélkedőn nem is nagyon volt időnk figyelni, hogy hányadik helyen állunk. Csak a szünet után tudtuk meg, hogy nekünk van a leg­több pontunk. — A felkészülésben a legnehezebb a megadott irodalom felkutatása és beszerzése volt. Fölosztottuk egymás között a témaköröket. — Mindenki segített, aki tudott, itt a hivatalban is, a könyvtárban és a helytörténeti gyűjteményben. Nagyon jólesett, hogy sokan jöttek szurkolni. Ebből a szempontból előnyös volt a hazai pálya. — Még fel sem fogtuk igazán, hogy utazunk Moszkvába, de azt tudjuk, hogy erre is alaposan fel kell készül­nünk, hiszen mi ott a megyét fogjuk képviselni. — Nagy öröm a győzelem, de ettől függetlenül sem volt haszontalan a vetélkedő. Sok olyan dolgot tanul­tunk, olvastunk, amire egyébként soha nem került volna sor. Már ezért is megérte a befektetett időt és ener­giát. Most már nevetve idézik föl a va­lóban komoly felkészültséget igénylő 1döntő izgalmas pillanatait, a nehe­zebb kérdéseket, feladatokat. Boldog­ságuk érthető; ez a siker számukra különösen jelentős. Hogy miért? Ar­ról a kis csoport szóvivője, a tanács KtSZ-alapszervezetének titkára, dr. Horváth Ilona beszél. — Egyre több fiatal dolgozik a ta­nácsi apparátusban. Az elmúlt évek­ben, különösen az átszervezések ide­jén, kevés figyelem jutott a KISZ- re. Tavaly ősszel határoztuk el, hogy újjászervezzük az alapszervezetet. Huszonhárom taggal alakultunk meg. Ez a pályázat nagyon jó alkalom volt, hogy bizonyítsuk: tényleg aka­runk tenni valamit. S nemcsak az eredményről van szó. A felkészülés, a verseny nagyon sokat segített a közösség alakításában is. A hitelün­ket növelte ez a győzelem, sokan ugyanis kétkedve fogadták nekibuz­dulásunkat, mondván: korábban csak vegetált a KISZ-szervezet. Sokat vár­nak tőlünk a tanács vezetői, de ugyanakkor megadnak minden segít­séget. Igénylik a véleményünket és hallgatnak a szavunkra. Egy vetélkedő első díja önmagában kevés a bizonyításhoz. Tudják ezt a fiatalok is, sorolják, mit csináltak eddig. — Feladatunknak tekintjük, hogy munkakörünkön kívül is segítsük a hivatal munkáját. Föl kellett mérni például az idős korúak szociális hely­zetét, ami háromezernél több látoga­tást jelentett. A két előadó, akinek ez a munkaköre, egyedül ezzel kép­telen lett volna megbirkózni. Mi se­gítettünk előkészíteni a felmérést. — Hasonlóak a további terveink is — kapcsolódik a beszélgetésbe Pin­tér Gáborné —, vállaltuk, hogy rend­be tesszük a város elhanyagolt kato­nasírjait, de készek vagyunk parko­sítási munkákra is. Felül kell vizsgál­ni a város házainak számozását; er­re is ajánlkoztunk. Igaz, nem telje­sen önzetlenül, mert pénzt kapunk érte. Ezzel szeretnénk kiegészíteni azt a hétezer forintot, amit ifjúsági célokra ad a tanács. Forradalmi ifjúsági napok A helyi önállóságra építve született meg a program Ne idegenként — Az a célunk, hogy egymás mun­káját jobban megismerjük, hogy köz­vetlenebb kapcsolat alakuljon ki a fiatalok között — mondja Sárfy Jó­zsefné. — Segíteni szeretnénk azok­nak, akik tovább akarnak tanulni, gondolkodunk előkészítő tanfolyam szervezésén is. Fontosnak tartjuk a rendszeres kapcsolatot azokkal, akik egy év gyakornokoskodás után innen mentek az Államigazgatási Főiskolá­ra. Azt szeretnénk, hogy ne idegen­ként jöjjenek vissza. Nem szakaláng A tizen- és huszonéves fiatalok is megirigyelhetnék a lelkesedést, ten- niakarást. A tanácsi KISZ-esek több­sége túl van már ezen a koron, so­kan feleségek, anyák. Nem ritka, hogy taggyűlésekre a gyerekeket is magukkal viszik. Terveik között te­hát több családi program szerepel. De szükség esetén megszervezik, hogy valaki vigyázzon a kicsikre, amíg anyuka a KISZ-rendezvényen van. Az elmondottak többsége még csak terv. Hogy mi valósul meg belőle, az később derül ki. A fiatalok biza­kodóak, határozottan állítják, hogy több ez kezdeti lelkesedésnél. Indu­lásuk már bizonyíték. A pályázat­tal nagy fába vágták fejszéjüket — sikerhel. A gyors és" látványos ered­mény valóban növelte hitelüket mun­katársaik, vezetőik előtt. De ezzel a mércét is magasra állították. Tisztá­ban vannak vele, s egy csöppet sem bánják. M. N. P. Ez aztán a modern színház! A da­rabot fölkutatta, színpadra alkalmaz­ta, rendezte, es játssza a második cé. A legedzettebb pedagógusok sem em­lékeznek arra, hogy titokban, min­den tanári segítség nélkül ilyesmire vetemedtek volna valaha is a diá­kok. Már az előadás előtt teljes volt a siker. Hát még utána! De egyelőre maradjunk az előzményeknél. A dolgok rendje Történt, hogy egy szép napcn összedugták a lejüket a második es­sek, s úgy határoztak; betanulnak, eljátszanak egy Moliere-darabot. A vitriolos tollú szerző kiválasztását egyszerűen az indokolta, hogy amúgy is szerepel a tananyagban, az előadás megszületését pedig az, hogy az ama­tör színjátszásnak lialado Hagyomá­nyai vannak a monori József Attila Gimnáziumban. Mindig jól szerepel­nek az országos diáknapok rendezvé­nyein, egyéb művészeti szemléken, de kitűnnek a vers- és prózamondó versenyeken is.’Ám eddig az volt a dolgok rendje, hogy tanári irányítás­sal formálódott a produkció, ezúttal azonban teljes titoktartás övezte a készülődést. Aztán egyszer csak elő­álltak vele, elbűvölték, megnevettet­ték társaikat, nemkülönben a tanári kart. A kellemes döbbenetből felocsúdva Bölcső Gusztáv magyar szakos peda­gógus rohanvást vitte a hírt a KISZ Pest megyei Bizottságára, kérvén: hadd mutassák be a Tudós nőket a diáknapokon. A válasz nem lehetett más: jöjjenek, játsszanak! De csak a hivatalos programon kívül, mert egy 70 perces előadást nem lehet beillesz­teni a 15—20 perces műsorszámok közé. Ennyiben maradtak, s Moliére színműve ma este elevenedik fel a váci művelődési központban. Ha er­ről nem is, de egy száraz, azaz kosz­tümök nélküli próbáról beszámolha­tunk. Helyszín: a monori József At­tila Gimnázium. Becsületsértés Az iskola apró színháztermében pezsdítő csivitelés fogadja a látoga­tót. A kamaszok izgatottan, nem kis hangzavar közepette készülnek a próbára, a zongorán gyors futamokat játszik egy lány. A művészetpártoló közönség mindössze kéttagú: Bölcső Gusztáv és az újságíró telepszik le a terem végében. — Azzal színesítjük a magyar­órákat, hogy a gyerekek betanulnak egy-egy részletet a tananyagban sze­replő művekből — mondja a pedagó­gus. — Elsőben az Antigonéval kezdtük, aztán a Szentivánéji álom következett, most pedig eljutottunk Moliére-ig. De nem szóltak egy szót sem, nem tudtuk mire készülnek, szép csendben láttak munkához. A szüreten keresett pénzből jelmezeket kölcsönöztek, bútorokat szereztek és előadták a Tudós nőket. De annyi öt­lettel, olyan megoldásokkal, hogy vi­rultunk a nevetéstől. — Eleinte bemutatóórára tervez­tük, de annyit dolgoztunk vele, hogy önálló előadás lett belőle — mondja Zanthó Kinga, a főszereplők egyike. — Az egész első félévet végigpróbál­tuk, az utóbbi időben pedig minden­nap gyakoroltunk. — Színházban is megnéztük a da­rabot. mégsem változtattunk az ere­deti elképzelésen; szerintünk a szí­Jeleuet az előadásból: a lányok duzzognak, a közönség mulat» Történelmünk sorsformáló tava­szainak ünnepségsorozata hagyomá­nyosan az ifjúsági mozgalom legna­gyobb seregszemléje. Az évfordulók keretei tág lehetőségeket kínálnak: alkalom ez az elődök tetteire emlé­kezni. aktuális politikai feladatokhoz csatlakozni, tudást, ügyességet, erőt összemérni. S természetesen a fiata­los játék, szórakozás ideje is. Az idei forradalmi ifjúsági napok­ra a szokásosnál is jobban készül az ifjúság. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepeljük ezen a tavaszon. Ismét Világifjúsági Talál­kozóra várják a fiatalságot. Mindez növeli az eseménysorozat jelentősé­gét, ösztönöz a még gazdagabb, tar­talmasabb programok szervezésére. Solymosi Sándorral, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárával ar­ról beszélgettünk, hogyan készül me­gyénk ifjúsága a forradalmi ifjúsá­gi napokra? Egy nagyszabású, a megye fiatal­ságát megmozgató rendezvénysorozat szervezése, összefogása nem csekély feladat. Idán mennyiben tér el ez a szokásostól? — A hangsúly természetesen a 40. évfordulón van. Ez azonban bizonyos szempontból megkönnyíti a munkát, hiszen erre nem most kezdünk ké­szülni. A felszabaduláshoz kapcsoló­dó programjainkat már tavaly meg­szerveztük, s ezek most szorosan il­leszkednek a forradalmi ifjúsági na­pok eseményeibe. Jelent-e a kiemelkedő évforduló megünneplése több megyei nagyren­dezvényt is? — Éppen ellenkezőleg. Sokat be­szélünk mostanában a helyi KISZ- szervezetek önállóságáról. Éppen ezért úgy gondolkodtunk, hogy keve­sebb olyan központi rendezvény le­gyen, amire egyszerűen csak elutaz-, nak az érdeklődők. Inkább a helyi programokra helyeztük a hangsúlyt. A fiatalok szervezzék meg maguk­nak a programokat saját igényeik és lehetőségeik szerint. Meggyőződésem: így sokkal aktívabban és sokkal töb­ben kapcsolódnak be a munkába. nészek komikus maszkírozása helyett az amúgy is szellemes szövegre kell helyezni a hangsúlyt — teszi hozzá Tóth Judit. — Azon is vita volt, hogy Illyés Gyula, vagy Gábor An­dor fordítását játsszuk. Végül elegyí­tettük a kettőt, amire azért volt szükség, hogy a nekünk megfelelő, közvetlen hangú legyen az előadás. Kevés fiú van az osztályban, nem tudtunk mindenkit megnyerni, ezért három nekik való szerepet lány for­mál meg. — Tizenkét kötetet vettünk, aztán másoltunk — mondja Tóbiás Károly, az osztály tréfamestere. — A próbák hevessége olykor „becsületsértésbe” torkollt, de azért senki sem bántó- dott meg. Egyébként, ha kiabálást hallasz, az a súgó lesz — teszi hoz­zá a pódium felé lépkedve. Micsoda társaság Ami a színpadon történik, az több bájos kamaszok hancúrozásánál. Lát­szik, hogy magukénak érzik, átélik, önfeledten játsszák a darabot. A színvonalra jellemző, hogy nyelvbot­lás nem fordul elő, és minden ellen­kező híresztelésre rácáfolva, a súgó­nak sem kell kiabálnia. Csintalan diákok módjára sugdolódzunk Böl­cső tanár úrral, aki szerint illetlen­ség volna bárkit is kiemelni. Igaza van, mert nagyon jól szórakozunk és vastapssa! jutalmazzuk a produkciót. A szereplők szerényen, de öntudato­san nyugtázzák a sikert, hozzátéve: azért nagyobb közönség előtt jobb játszani. Erre van is lehetőség, hi­szen meghívták őket a helyi műve­lődési házba. Kiderül még, hogy lesz folytatás, újabb előadás. De hogy mi? Az titok. Az viszont nem, hogy miért bolondoznak, mitől érzik jól magukat. Már az első tanítási nap után ezzel a felkiáltással mentek haza az iskolából: micsoda társaság! És ez a produkció már két eszten­deje tart. Amikor búcsúzom. Bölcső tanár úr utánam szól: Ne dicsérje őket na­gyon, mert még elkapatják magu­kat. De ha egyszer muszáj! Azért bizonyára a megye is ki­rukkol valamivel? — Természetesen. Kivételesen & végén kezdem. A legnagyobb ren­dezvényünk a májusi megyei ifjúsági találkozó lesz. Ez egyben a FIN zá­róakkordja is. Egész napos programot szervezünk. Közös úttörő—KISZ akadályverseny lesz az elmúlt negy­ven esztendő történetéhez kapcsolód­va. Nagygyűlés, táncház, koncert, amatőr együttesek bemutatója sze­repel még a terveink között. A ta­lálkozó időpontja május 12. Az alkal­mas helyszínt még most keressük. Ügy tudom, ezen a napon lesz a KISZ KB által szervezett országos VIT-vetélkedő megyei döntője is. — Igen. A megyei döntőket min­denütt ezen a napon rendezik meg. A feladatokról, a kérdésekről még nekünk sincs fogalmunk, minden a helyszínen derül ki. Alaposan föl kell készülni a negyventagú csapatnak. A továbbjutók között négy helyszí­nen, öt-öt megye részvételével te­rületi döntőn választják ki azt a négy csoportot, akik a televízió kamerái előtt versengenek majd május 19-én a Moszkvába való utazásért. Nagyon előreszaladtunk az időben. A befejezés valóban izgalmasnak ígérkezik. És ami ezt megelőzi? — A forradalmi ifjúsági napokat mindenütt márcus 15-éhez kapcso­lódva nyitják meg. Megyei meg­nyitónak a szentendrei városi ünnep­séget neveztük ki, de a hagyomá­nyoktól eltérően most nem hozunk csoportokat a megye többi települé­séről. Ezenkívül még egy központi rendezvényünk lesz: Ligeti Károly emlékművének a megkoszorúzása az Omszki parkban, március 21-én. A helyi rendezvények mit kínál­nak a fiataloknak? — Az évfordulókat természetesen mindenütt megünneplik. A cél a há­rom történelmi sorsforduló jelentő­ségének, tanulságainak érzékeltetése és tudatosítása. A hangsúly értelem­szerűen április 4-én van, de nem ha­nyagoljuk el a március 15-i és 21-i megemlékezéseket sem. A rendezvé­nyeknek igazodniuk kell a KISZ- szervezetek sajátosságaihoz, a tagság érdeklődéséhez. S az a jó, ha lehető­séget nyújtanak a cselekvő részvé­telhez és újszerű, vonzó formákkal segítik az értelmi és érzelmi azono­sulást e sorsformáló történelmi ese­ményekkel. A FIN nem pusztán politikai prog­ramokból áll. — Bár a'derekán járunk már, de a FIN-hez kapcsolódik a megyei diáknapok rendezvénysorozata. A legkülönbözőbb műfajokban tevé­kenykedő amatőr csoportok mutat­kozhatnak be, mérhetik össze felké­szültségüket. Rendkívül népszerűek a különböző sportversenyek. Ugyan­csak szívesen vesznek részt a fiatalok a városismereti vetélkedőkön és az Országos Diákkör túráin. Mindez persze csak ízelítő a sokszínű kíná­latból. Mindenképpen szeretném fel­hívni a figyelmet a budaörsi ifjúsági napok programjaira: évek során for­málódó, mindinkább gazdagodó ese­ménysorozat ez, amely nagy népsze­rűségnek örvend a környék ifjúsá­gának körében. M. NAGY PÉTER A FIN MEGYEI MEGNYI­TÓJÁNAK PROGRAMJA A SZENTENDREI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN: 14.00: Az abonyi Somogyi Im­re amatőr színpad be­mutatója 14.30: A Kék Duna Táncegyüt­tes műsora 15.00: Filmvetítés A könyvtárban: zenés irodalmi játék fiatalok­nak 16.00: Magyar táncház a Pen- taton együttes közremű­ködésével 17.00: Voga János—Turnovsz- ky Tamás műsora 18.00: Fáklyás felvonulás (PMKK-parkoló—HÉV- megálló) 18.00: A HÉV-megálló parko­lójában pol-beat bemu­tató 20.00: Varga Miklós Band koncertje A rendezvény ideje alatt a Sasad Tsz virágkokár­dákat készít K. L. Ilyen még nem volt, de lesz A szellemes szövegen a hangsúly

Next

/
Thumbnails
Contents