Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

2 1985. MÁRCIUS 9., SZOMBAT «HUl HÉT VIIÁ6P 0IITIKAI KÉRDÉSI! Minéetihita etm Moszkvai és washingtoni vélemények a genii nyitány előtt Hyugat-európai állásfoglalások a „csillagháborúi'' tervről HÜflA HÉT HÍRE ÍRÁSJEL 0 Az ipargazdasági konferencia iparunk felsza- badulás utáni történelmét tekintette át. ® Kiskőrös adott otthont a szőlő- és gyümölcstermesztési szak­munkástanulók országos versenye döntőjének. © Or­szágos ankét témája volt a faipari anyagtakarékosság. © A hét híre az is, hogy Pécsen kiállítás nyílt Negy­ven év magyar irodalma címmel. Az egész világ fő figyelme ezekben a napokban Genf fe­lé irányul. Jövő kedden kez­dődik a hagyományos svájci konferenciavárosban az a szovjet—amerikai tárgyalásso­rozat. amely — az egész héten át megjelent kommentárok özöne szerint — sorsdöntő le­het az emberiség számára. A legtöbb kommentár elismeri, hogy egyfajta választóvonal­hoz érkeztünk. Most, amikor megközelítő módon a két vi­lághatalom között erőegyen­súly van a rakéta-nukleáris fegyverrendszerekben, ez a tény kiindulópontot jelenthet ahhoz, hogy hozzáláthassanak a csökkentéshez a tárgyaláso­kon létrehozott egyezmények útján. Viszont megvan az el­lenkező lehetőség is: ha ezen a tanácskozássorozaton nem sikerül megállapodást elérni a tömegpusztító fegyverrendsze­rek további felhalmozásának megszüntetésére, a fegyverzet­korlátozás felé tett lépésekben — akkor az egész emberiség számára rendkívül veszélyes fegyverkezési hajsza újabb szakasza következik. Sőt, az eddigi fegyverkezési színhelyek mellett belép egy újabb is: a világűr, hiszen a jelenleg kez­dődő tárgyalások legfőbb tétje éppen az, hogy oda is kiter­jed-e vagy sem a tömegpusz­tító fegyverrendszerek telepí­tése? MI AZ ÜJ A KEDDEN KEZDŐDŐ GENFI TÁRGYA­LÁSOKON? _______________ A nukleáris fegyverek egé­szének ügye még nem került ilyen komplex formában egyetlen összefüggő tárgya­lássorozat keretében csökken­tési célzattal szőnyegre. Voltak külön tárgyalások Géniben a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és a közepes hatótávolságú nukelárís fegy­verrendszerek csökkentésé­ről, de ezek a megbeszé­lések egymástól elválasztva, különállóan zajlottak, s az űr­fegyverkezés problematikája szóba sem került ezeken a ta­nácskozásokon. Ezek egyéb­ként egy helyben topogtak a Reagan-kormányzat magatar­tása miatt, amely arra irá­nyult, hogy egyoldalú előnyö­ket csikarjon ki, és a genfi megbeszéléseket olyan spa­nyolfalnak tekintette, amely alkalmat ad számára a Per­shing—2 rakéták és a manő­verező robotrepülőgépek gyár­tásának megindítására. S ami­kor az első ilyen közepes ha­tótávolságú fegyverek had­rendbe állításra kész állapot­ba kerültek, a washingtoni kormányzat nem is habozott, hogy azonnal megkezdje tele­pítésüket Nyugat-Európa szá­mos országába. Ez — mint közismert — azt jelentette, hogy e telepítések megkezdése időpontjában ép­pen téli szünetre készülő két genfi szovjet—amerikai tár­gyalást — a hadászat} támadó fegyverek és a közepes hatótá­volságú rakétafegyverek csök­kentéséről — úgy napolták el, hogy a Szovjetunió delegáció­ja nem volt hajlandó új konk­rét dátumot kitűzni folytatá­sukra, azaz ezek a megbeszé­lések megszakadtak. A szovjet álláspont iránt nyugati józanabb, a realitáso­kat szem előtt tartó kommen­tátorok és politikusak is meg­értést tanúsítottak. Hiszen — mint rámutattak — a Szovjet­unió a Nyugat-Európába tele­pített rakétafegyvereket ioggal tekintheti biztonságát fenye­gető. hadászati támadó fegy­vereknek, annak ellenére, hogy a közepes hatótávolságúak, s nem a földrészköziek körébe tartoznak. Amíg ugyanis az Egyesült Államokból, vagy a világtengereken cirkáló atom­meghajtású tengeralattjárók­ból kilövendő, úgynevezett földrészközi rakéták mintegy harminc perc alatt jutnak el beprogramozott célpontjaikra, a Nyugat-Európába telepített Pershing—2-knek erre csupán 6—s percre van szükségük. Joggal vetette fel ezek után a Szovjetunió, hogy az Egye­sült Államok értelmetlenné tette a korábbi alapról számí­tott csökkentési elképzelések­ről szóló tárgyalásokat, s in­tézkedéseket tett a Washington által megzavart erőegyensúly kiigazítására azzal, hogy az NDK és Csehszlovákia terüle­tére — az érdekelt államok hozzájárulásával — rakétákat telepített, s az Egyesült Álla­mok partvidékeihez közelebb vezényelte a nemzetközi vize­ken cirkáló, atomrakétákkal felszerelt tengeralattjáróit. így az egyensúly helyreállt ugyan, de az Egyesült Álla­mok kormánya újabb összege­ket kért az amerikai törvény- hozástól, a Reagan elnök által még 1983-ban körvonalazott, úgynevezett „csillagháborús” terv „kutatási programjának” finanszírozására. Ez annyit jelent, hogy az Egyesült Álla­mok ismét, ezúttal a kozmosz­ban * meg akarja bontani a megközelítő erőegyensúlyt, s a világűrre is ki szeretné ter­jeszteni a fegyverkezési ver­senyt. Tekintve azonban, hogy szovjet részről világossá tet­ték: ilyen amerikai program esetén szovjet ellenlépés kö­vetkezik, s az erőegyensúly a felhalmozás magasabb szintjén ismét csak helyreáll, Washing­ton végül is az idén január­ban a Gromiko—Shultz kétna­pos találkozón arra kénysze­rült, hogy elfogadja: leül a tárgyalóasztalhoz, úgy, hogy a nukleáris fegyverkezés mind­három területe egymással pár­huzamosan megvitatásra ke­rüljön a Szovjetunióval, azzal a céllal, hogy a korlátozásban megegyezzenek. Sajnos. Washingtonnak az a magatartása, mely a keddi genfi nyitányt megelőzi, azt mutatja, hosszú, kemény tár­gyalásokra lehet számítani. A Reagan-kormányzat a meg­tárgyalandó témák mindhárom területén olyan lépéseket tett, amelyek rontják a megállapo­dás esélyeit. Hiszen az alap­kérdés, a kiindulópont az len­ne ésszerű módon, hogy amíg ezek a tárgyalások folynak, ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek megváltoztatni kíván­ják azt a megközelítő erő- egyensúlyt, amelyre az eljö­vendő csökkentés épülhet. Ez­zel szemben a Reagan-kor­mányzat a hadászati támadó fegyverzet arzenálját újabb MX-rakéták, a közepes ha- tótávolságúakat több Per­shing—2 rakéta rendszerbe ál­lításával akarja növelni, s nem kevesebb mint 28 milliárd dollárt kért a törvényhozástól az elkövetkező öt évre, a „csillagháborús” tervek meg­valósításának úgynevezett ku­tatási céljaira. Szovjet részről rendkívüli higgadtságot tanú­sítanak mindezek nyomán, de joggal mutatnak rá: ezt min­dennek lehet nevezni, csak an­nak nem,, hogy az Egyesült Államok építő módon készül a genfi tárgyalásra ... MI A HELYZET NYUGAT- EURŐPA VÉLEMÉNYÉVEL A CSILLAGBA RORÉS ELŐ­KÉSZÜLETEK ÜGYÉBEN? Washingtonban „hadászati védelmi kezdeményezésnek” keresztelték el az űrfegyverke­zésre- vonatkozó elképzelése­ket. A Reagan-kormányzat rendkívüli erőfeszítést tett, hogy e tervezet mögött felso­rakoztassa a NATO-kormányo- kat. Ez azonban csak részben járt sikerrel. Az észak-atlanti szövetségesek csupán addig voltak hajlandók elmenni Wa­shington támogatásában, hogy kijelentsék: helyeslik, hogy ilyen kutatásokra sor kerüljön, és nem ellenzik azt. De hoz­záfűzték, hogy az űrfegyverke­zés megakadályozásának ügyé­ben reményeket fűznek a ked­den kezdődő szovjet—ameri­kai tárgyalásokhoz. Mint ál­láspontjukból kitűnt: „zöld fényt” adnak a kutatásoknak, de a fegyverek kifejlesztésére és világűrbe helyezésére ez nem vonatkozik — legalábbis egyelőre. A nyugati magatar­tásban tükröződik a közvéle­mény nyomása, amely rendkí­vül aggódik amiatt, hogy a fegyverkezesi verseny a világ­űrbe is kihelyeződik, annak rendkívül veszélyes következ­ményeivel együtt. Persze, a nyugat-európai szövetségesek magatartása legalább annyira ellentmon­dásos, mint az az úgyneve­zett ..kettős határozat” ügyé­ben emlékezetes. Ez 1979-ben kimondta, hogy folytatni kell a szovjet—amerikai tárgyalá­sokat Genfben, s ha ezek nem járnak sikerrel 1983 őszéig, ak­kor kezdik el a Pershing—2 rakéták telepítését. Arról pe­dig Washington gondoskodott, hogy ezek a megbeszélések egy tapodtat sem menjenek előre. Joggal állapította most meg a Szovjetunió kormánya: ha egyszer már dollármilliár- dak több tucatjait irányozzák elő és költik el egy fegyver- rendszer kikísérletezésére, aligha valószínű, hogy beér­nék ezzel, s a prototípusokat félretennék és nem kezdené­nek a sorozatgyártásukba, il­letve a telepítésükbe. Mint látható tehát, a genfi tárgya­lások az amerikai magatartás miatt rendkívül nehezek lesz­nek. De reménykedhetünk ab­ban, hogy azok az erők, ame­lyek kivívták ezeket a megbe­széléseket, s azok a realitások, amelyek hatása előtt a Rea- gan-kormányzatnak meg kellett hajolnia, tovább hatnak majd. s befolyásolhatják majd Wa­shington politikai lépéseit. Árkus István A nukleáris és űrfegyverze­tekről március 12-én Genfben kezdődő tárgyalásokkal kap­csolatos szovjet és amerikai álláspont között igen nagyok a különbségek, a megállapodás azonban lehetséges, ha mind­két fél tiszteletben tartja a másik jogait és törvényes ér­dekeit, s nem törekszik a már kialakult erőegyensúly meg­bontására — állapítja meg a Pravda az új tárgyalásokkal kapcsolatos szovjet elváráso­kat ismertető pénteki cikké­ben. Az SZKP KB központi lap­ja a jövő héten kezdődő tár­Autóba rejtett nagy erejű pokolgépet robbantottak pén­tek este Bejrút déli külvárosá­ban Husszein Fadlallahnak, a fanatikus Hizbollah szervezet „szellemi irányítójának” háza közelében. A szerkezet épü­letek sorát döntötte romba, nyomában számos helyen tűz keletkezett. A libanoni televí­zió szerint péntek estig negyvenöt halálos és hetven ÉTSÄK fúWDEN... m KÉT VÁLASZTÁST tarta­nak vasárnap az NSZK-ban. A Saar-vidéki tartományi és a hesseni helyhatósági választás választ adhat arra a kérdésre, hogy a politikai erőviszonyok a kereszténydemokrata—sza­baddemokrata vagy a szociál­demokrata—zöld együttműkö­dés irányába fejlődnek-e a Német Szövetségi Köztársaság­ban. FOLYTATÓDTAK pénteken Petr Mladenov bolgár és Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter tár­gyalásai. ÜJ KÜLÜGYMINISZTERT neveztek ki csütörtökön An­golában. Az afrikai ország diplomáciáját a jövőben Al­fonso Van-Dunem Mbinda irányítja. Korábban az MPLA- munkapárt nemzetközi kap­csolatokkal foglalkozó KB tit­kára volt. Scserbickij—Reagan találkozó Valamivel több mint há­romnegyed órás megbeszélést folytatott csütörtökön délután Reagan amerikai elnök a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa hivatalos látogatáson Wa­shingtonban tartózkodó kül- döttségével. A küldöttséget Vlagyimir Scserbickij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán KP KB első titkára vezeti. Mint a megbeszélés után mindkét részről közölték, Rea­gan és Scserbickij elsősorban a jövő héten kezdődő új lesze­relési tárgyalás kérdéseiről. ezen belül pedig a világűr fegy­vermentessé tételének kérdé­seiről fejtette ki nézeteit. Irak-Iran Súlyos karcok Csütörtökön este és a késő éjszakai órákban Irak és Irán egyaránt tüzérséggel lőtte egy­más városait. Bagdadban katonai közle­mény jelentette be, hogy az iráni tüzérség egy harmadik iráni várost, az ország északi részén fekvő Tavilahot is lőtte. Irak és Irán pénteken is folytatta a támadásokat egy­más határ menti városai ellen. Az öbölháború kiszélesedé­sének lehetséges következmé­nyeire utal az a hír, amely szerint a Spanyolországhoz tartozó Palma De Mallorca kikötőjéből péntekre virradóra váratlanul kifutott két ame­rikai hadihajó: az „Eisenho­wer” atommeghajtású repü­lőgép-anyahajó és a „Missis­sippi” romboló. A katari hír- ügynökség értesülése szerint a hajók a Perzsa- (Arab-)öböl felé tartanak. gyalásokkal kapcsolatban rá­mutat arra. hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet nem kínál más lehetőséget. mint azt. hogy a január elején Andrej Gromiko és George Shultz ta­lálkozóján létrejött megálla­podást annak minden részle­téig betartsák. Az általános világméretű hadászati hely­zetben az utóbbi években vég­bement változások ugyanis elkerülhetetlenül szükségessé teszik, hogy a nukleáris fegy­verzeteknek és a világűr miíi- tarizálása elkerülésének kér­déseit egymással szoros össze­függésben vizsgálják meg. sebesült áldozatot számoltak össze. A szélsőséges Irán-barát szervezet bejelentette, hogy Husszein Fadlallah megmene­kült, de családjának több tag­ja is megsebesült, testőrei kö­zül hatan meghaltak. A mentőalakulatok nagy erőkkel kutatnak a túlélők után. A környék útjait lezár­ták, hogy a (mentők könnyeb­ben megközelíthessék a hely­színt. Az ENSZ Biztonsági Taná­csában csütörtökön megkezdő­dött a vita arról a határozat­tervezetről. amely elítéli a Dél-I,ibanont megszállva tartó izraeli erőknek a polgári la­kossággal szemben elkövetett keeye t • en k ed ései t. A BT elé terjesztett tervezet arra szólítja fel a tizenöt tagú testületet hogy ítélje el az izraeli hadseregnek a dél-li­banoni lakosokkal szembeni bánásmód iát. A tervezet sze­rint az izraeliek magatartása sérti a nemzetközi jog nor­máit és ellentmond a polgári lakosság hábérú idején való védelméről szóló 1949-es gen­Szerénynél is szegényesebb leltár ez. A megyében 1983- ban huszonegy falusi könyv­tár létezett, a községekben olyan, hogy könyvesbolt, is­meretlen üzletnek számított. Ki vett volna könyvet? Ki tudott volna megélni abból, hogy könyvet árul?! Az ilyen örökség teszi érthetővé azt, amit a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének Felhívás falujáró mozgalom szervezésére című, 1946. szep­tember 20-án elfogadott doku­mentumában olvashatunk. Így hangzik: „Kultúrcsoportok, ha a falulátogatásban részt vesz­nek, ne csak saját előadásaik- kel nyújtsanak segítséget, ha­nem szervezzenek helyi kul- túrcsoportot, vezessék be őket a munkába és lássák el meg­felelő anyaggal.” Számok. Számok persze vannak. Az ún. utolsó béke­évben, 1983-ban 2438 könyv íelent meg Magyarországon, összesen 9,2 millió példány­ban. A felszabadulás utáni el­ső számvetés 1950: 1880 mű, 20,1 millió példánv. Azóta azután megállíthatatlan a fo­lyam, a kiadott munkák mennyisége most már évente nyolcezer körül jár, a kötete­ké pedig elérte a 100 mil­liót...! Micsoda szárnyalás mélyből a magasba. Valóban az. Bár, ki tudja...? Tavaly a harmadik negyedévben a magyarországi szerzők mű­velnek átlagos példányszáma 19 738 volt. A listavezetők? Az első: Gyilkosság kétmillióért. 150500 példány. A második': Herczeg Ferenc regénye, a Pro Libertate!, 146 350 pél­dányban . .. Persze, nemcsak az olvasók sokfélék, az iroda­lom is az. mert hiszen jó len­ne tudni, mi az irodalom? A regénv. a vers? És az útleírás? A szakkönyv már nem, vagy az is? Az az irodalom, amit olvasnak? Kérdések; kérdőjelek. Nem ez az egyet­len írásjel, mely témánkhoz kívánkozik. A megyében az egy lakosra jutó könyvvásár­lás értéke túlhaladta az évi 300 forintot. Most sok ez vagy kevés? Mihez képest? A Szo­ciáldemokrata Párt XXXIV. kongresszusán — 1945. augusz­tus 18—20. — elfogadott „Munkaterv Magyarország gazdasági, politikai és szelle­mi újjáépítésére” című do­kumentum kimondja: a párt megvalósíthatónak tartja „ol­csó könyvek kiadását az iga­Ausztrália továbbra is ak­tív szerepet kíván betölteni a délkelet-ázsiai problémák megoldásában — jelentette ki William Hayden hanoi sajtó­értekezletén. Az ausztrál dip­lomácia vezetője hasznosnak minősítette vietnami tárgyalá­sait. Hayden az utóbbi három fi nemzetközi egyezmény pontjainak. A vitában több felszólaló élesen elítélte az izraeli csa­patok magatartását és a ha­tározattervezet elfogadását kérte. A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője, Oleg Tro- janovszkij leszögezte, hogv Iz­rael Dél-Libanonban az álla­mi terrorizmus politikáját va­lósítja meg. Az Egyesült Államok már a múlt héten bejelentette, hogy megvétóz minden. Izraelt el­ítélő határozatot. A BT ülését elnapolták. A határozattervezetről szóló sza­vazást hétfőre tűzték ki. zi történelmi, társadalmi, gaz­dasági, irodalmi stb. ismeretek széles körben való terjesztésé­re addig is, amíg az új iskola hatásai nem jelentkeznek Igen, először arról volt szó, hogy tömegek juthassanak hozzá olcsó áron az igazi ma­gyar irodalom nagyjainak al­kotásaihoz. Ennek jegyében 1945 és 1957 között Petőfi Sándor versei 680 ezer, Mik­száth Kálmán regényei 1 407 000, a próza fejedelme, Móricz Zsigmond művei 1 985 000, Ady versei és prózai írásai 214 ezer, József Attila versei 232 ezer példányban jelentek meg...! Valóban il­lik ide a felkiáltójel, az űjabb írásjel, ám vannak vesszők, pontok, pontosvesszők is eb­ben a negyven esztendőben, s kihagyást jelző pontozások. Az MSZMP Politikai Bizott­sága 1957. november 21-i ha­tározata szerint „... helyesli a kulturális területen dolgozó vezetők azon törekvéseit, hogy befolyásukat szélesítsék a nem kommunista írók köré­ben.” Ez a mondatrész az előbb említett kihagyások leg­jelentősebbjeinek egyikét szüntette meg, addig hallga­tásra kényszerült alkotók se­regének kínálva fel a publi­kálást. látóhatárral édesgeti a könyvkiadás az olvasót, hi­szen a regények, elbeszélések szerzőinek negyven százaléka magyar, a többi külföldi. Csakhogy azt is illik tudni — mivel a könyvkereskedelem legjelentősebb raktárai a me­gyében vannak —, amit keve­sebben, kevesebbszer emleget­nek: tíz esztendő alatt meghá­romszorozódtak a könyvkész­letek ... írásjel ez is, eldönt­heti az olvasó, melyik való ide, valóságosan és képletesen egyaránt. Mert igaz, két és félszeresére nőtt a megye könyvtáraiban a kikölcsönöz­hető művek száma, a tényle­gesen kikölcsönzöttefcé azon- han kevesebb most, mint más­fél évtizede! Azaz akkor egy műért évente két és félszer nyúlt az olvasó, most egyszer. Kritika? Hamari felelet lenne az igen. Töprengeni kellene az okokon, az írásjeleken. Azon, hogy tehetünk-e pontot oda, ahová vessző kívánkozik, s észrrvesszük-e, hogv némelv felkiáltójelünk kérdőjellé év mindegyikében találkozott Nguyen Co Thach, vietnami külügyminiszterrel, s ezúttal már másodszor látogatott Hanoiba. Hayden megerősítette: Ausztrália jogosnak ismeri ei Kambodzsa és Vietnam igé­nyét, miszerint a Pol Pot-istá- kat ki kell zárni bármiféle kambodzsai rendezésből. Hoz­zátette, hogy Ausztrália nem követeli egyoldalúan a viet­nami önkéntesek kivonását Kambodzsából, mert az mó­dot adna a Pol Pot-istáknak, hogv az országba visszatérve újabb bűnöket kövessenek el Egyetértett vietnami kollégá­jával abban, hogy garantálni kell a két indokínai állam jo­gos biztonsági igényeit ahhoz, hogv sor kerülhessen a viet­nami önkéntesek Kambodzsá­ból való kivonására. Hayden utalt arra, hogv ‘ ismertette vendéglátóiával Norodom Szi- hanvk elképzeléseit, de eze­ket nem közölte a nyilvános- sáeaal. (Az ellenforradálmi erőket tömörítő koalíeiő veze­tője a múlt héten tárgvalf Canberrában.! Ausztrália eevébként sem a népi kam­bodzsai kormánvt. sem Sziba- nuk koalícióját nem ismeri el. A Pravda cikke Lehetséges a megállapodás Nagy erőkkel kutatnék a túlélők után Pokolgépes merényle Elnapolták a Biztonsági Tanács ülését Izraelt elítélő felszólalások görbül ?! Mészáros Ottó Haydsn hanoi segtóértekezh te Jogos biztonsági

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents