Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

Március 5-6 Tankötelesek beíratása Ének-zene, testnevelés tagozat Készül a fonal a Haaai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyá­rának gyűrűs fonógépén. Az üzemben gyapjúból és szintetikus szálakból naponta 1300 tonna fonalat gyártanak. Kiveszik ré­szüket a termelésből a szakmunkástanulók is. Képünkön: ezt a nagy teljesítményű fonógépet is tanuló, a harmadéves Bozós Ágota kezeli. Ilancsovszki János felvétel« A városi tanács művelődési és sportosztálya a tanköteles korba lépő gyerekek behatá­sának időpontját az idén már­cius 5—6-ra tűzte ki, reggel 8 és esté 6 óra között. A törvény szerint minden gyermeknek iskolába keli járnia a hatodik születésnapját követő szep­tembertől. Az első osztályba azokat kell beíratni, akik 1985. augusztus 31-ig betöltik hato­dik évüket. A szülők kötele­sek gondoskodni arról, hogy a beíratott gyermekük rend­szeresen látogassa az iskolát. Beiratkozáskor a gyermek adatait a szülő személyi iga­zolványával, a gondviselő a gyerek születési anyakönyvi kivonatával igazolja. A tan­köteles korba lépő gyerekek iskolaérettségi vizsgálatát az óvodában, az oda nem járókét a beínatás után az iskolában szervezik meg. A megfelelő korú gyermeket azonban ezek­től függetlenül be keil íratni a körzetéhez tartozó általános iskolába. A gödöllői általános iskolák közül az Erkel ének-zene, a Karikás testnevelés tagozatú első osztályokat indít. Orosz nyelvű tagozatot a Petőfi-isko- la indít, a harmadik osztálytól. Akinek ilyen igényei vannak, jelezze a beírat ásnál. A tago­zatokra történő felvételről az iskolák igazgatói döntenek, s erről értesítik a szülőket. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Játékstúdió, 15 órakor. Emlékhangverseny Bach- Händel—Scarlatti születésének 300. évfordulója alkalmából, a Pest megyei zeneiskolák nö­vendékeinek részvételével, 14 órakor. Kortárs filmklub. Máskor, máshol. Színes, angol film, 20 órakor. . A szociálpszichológiai soro­zat befejező foglalkozása, a Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola hall­gatóinak, 15 órakor. Jazzteázó, 20 órakor. A fegyveres szervek nyug­díjasklubja: ünnepi műsor a nemzetközi nőnap alkalmából. Fellép a bagi Muharay Ele­mér népi együttes, 16 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 15—19 óráig. A bűvös kő és a csodakút. Színes, szinkronizált, NSZK— olasz mesefilm. Csak 4 óra­kor! UFO Arizonában. Színes, szinkronizált, amerikai film, 6 és 8 órakor. Hévizgyörkön a XIII. szá­zadban román stílusban épült, majd az 1700-as években ba- rokkizált templom romjai mellett vitt el az utam. Eszem­be jutott, talán két évtizede annak, hogy táblával jelölték a templom falát: műemlék. Akkor úgy látszott, ami el­pusztult, az odavan, de azért mégis megmarad valami a hévizgyörkieknek az egykori öregtemplomból. Sajnos, a műemlék védelméről szóló törvény nem oltalmazhatta meg a maradék romokat, azok állapota tovább romlott, s -ma már életveszélyes a megköze­lítésük is. — Minden nemzet számára az a műemlék, ami szerves összefüggésben van a múltjá­val — írta egyszer Tersánszky Józsi Jenő. Azt hiszem, hogy ennek az 1945 után rommá vált, s állagában azóta is romló építménynek a marad­ványai, hatalmas kövei szer­ves összefüggésben vannak népünk múltjával, de különö­sen a Galga mentén élő em­berek történelmével, hétköz­napjaikkal és ünnepeikkel. Mégis a szemünk előtt hagy­tuk, szinte beleegyezésünket adtuk, hogy az időjárás vi­szontagságai naponta okozza­nak új és új károkat. Talán, ha tetőt húzunk rá, ha az el­ső félrecsúszott követ meg­igazítjuk, ha a málló vakola­tot pótoljuk, megállíthattuk volna a pusztulást, megszün­tethettük volna a romlást. De nem ezt tettük! Szégyenkezve bevallhatjuk, semmit nem tet­tünk, csak a táblát erősítettük a falra: műemlék. öt éve lehet, hogy a fővá­rosból kiránduló szocialista brigádok tagjai keresték . a templomot. Arra kértek, is­mertessem a vendégekkel a történetét. A kérést teljesítet­tem. A csaknem száz ember közül egy — emlékezetem sze­rint —, körülbelül a követke­zőket mondotta. — Amint vé­gigutaztunk a Galga mentén, mindenütt az országos átlagot meghaladó gazdagságot láttunk. Mondja, nem lehetne valami kalákával, közös munkával újjáépíteni történelmünknek ezt az emlékét? Nem becsülik az itt élők apáikat? Csak általánosságban vá­laszoltam, de igazat szóltam, amikor elmondtam, nem volt n^ég olyan kor ebben az or­szágban, amikor annyi szelle­mi és anyagi áldozatot hoz­tak volna műemlékeinek vé­delmére, mint a mienk. Csak a budlai Vár alapos föltárása, A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 50. SZÄM 1985. MÁRCIUS 1., PÉNTEK A napokban közöltük annak a beszélgetésnek egy részét, amit Túrán, a Galgamenti Ma­gyar—Kubai Barátság Terme­lőszövetkezet elnökével foly­tattunk. Előző írásunkban ar­ról szóltunk, hogy az 5 ezer 867 hektáros termelőszövetke­zeti földterületen, ami az or­szágos átlagnál nagyobb a kö­zös gazdaságok sorában, ho­gyan dolgoznak, mit, milyen eredménnyel termelnek a nö­vénytermesztési főágazatban, valamint az állattenyésztési fő- ágazatot is bemutattuk. Zöldség, hús Ezen főágazatok az alapte­vékenységet alkotják. Érintet­tük akkor az alaptevékenysé­get kiszolgáló műszaki főága­zatot is, ami már egészen kö­zel áll mostani témánkhoz, a kisegítő ipari ágazatok tevé­kenységéhez, amelyek sorába tartozik az IFA-tehergápkocsik szervize, amely tavaly 60 mil­lió forint árbevételt hozott a közös gazdaságnak. Itt emlí­tette meg a szövetkezet elnö­ke, hogy 50 MTZ és öt nagy teljesítményű traktora van a téesznek, amelyek a talajmun- kákat és részben a szállítást végzik, s van negyven külön­féle típusú és rendeltetésű te­herautójuk. Visszakanyarodva eredeti témánkhoz, a kiegészítő ipari tevékenységhez a következő­két mondta el Lévai Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke. — Kiegészítő tevékenysé­günk egyike a Túra és a Gal- gahéviz községekben létesített kereskedelmi hálózatunk, ami két zöldséges, egy takarmá- nyos, egy húsbolt, két borozó révén segíti a lakosság jobb ellátását. E kereskedelmi egy­ségeinkben részben saját, rész­ben felvásárolt termékeinket értékesítjük, a helyi Áfészen keresztül. — Hatvan dolgozót foglal­koztatunk a Budapesti Csoko­ládégyárral kooperációban lé­tesített üzemünkben, ahol évente ezer tonna csokoládét gyártunk bérmunkában. Ott főleg asszonyok dolgoznak. Nyúlszőrfeldolgozó és fonodái üzemünk tavaly augusztusban indult, új munkalehetőséget adva. Már szépen termel, évi árbevétele körülbelül harminc­millió forint lesz. Segélyezés És persze az egész szövetke­zetre vonatkozó adatokat is szívesen vettük. így elmondta az elnök, hogy a termelőszö­vetkezet teljes, 350 milliós ár­bevételéből 260 millió forint termelési értéket értek el, mindezt 70 millió forint mun­kabér mellett. A terveknek megfelelően 30—33 millió fo­rint a nyereség. Ez szép ösz- szegnek tűnik, ám az elmúlt két aszályos esztendő és egyéb problémák rányomták bélye­güket a várható, kifizethető nyereségrészesedésre, de a dol­gozók havi átlagkeresete 1985- ben 5 ezer 200 forint körül lesz. Egyéb tárgyi feltételekről és szociális körülményekről el­mondta még Lévai Ferenc, hogy 300 adagos üzemi kony­hája van a szövetkezetnek. A szociális és kulturális alap rendelkezésére álló pénzössze­geket elsősorban idősek és be­tegek segélyezésére fordítják, valamint másfél száz téeszdol- gozót üdültetnek évente 7—10 napos szervezett turnusokban Harkányban és Debrecenben, természetesen némi térítés el­lenében. Az említett alapból támogatják Túra és Galgahé- víz szociális, és gyermekintéz­ményeit, a művelődési háza­kat, sportköröket. Az 1983. év végén vezették be a téeszfiatalok lakásépíté­sének támogatását, így az erre szánt alapból tavaly tizenhatan kaptak lakásépítési kölese­ként 60 ezer forintot, amit 5 év alatt kell visszafizetniük. Vílígljasűhiíel S még hadd mondjuk el a háztáji és a közös gazdaság integrációjáról, hogy a háztáji sertésfelvásárlást a téesz vég­restaurálása többe került, mint amennyit Magyarországon va­laha is műemlékvédelemre fordítottak. S hol van még a többi? Visegrád, Tác, Eszter­gom, Sárospatak?. A sok száz templom és kastély? Sétám során néztem az egy­re romló épületet. Kísértett az a régi beszélgetés. Mert igaz, egyik kezünkkel nagyvona­lúan, nem kevés anyagi áldo­zattal óvjuk műemlékeinket, de a másik kezünk tétlen. Teljesen mindegy, hogy tu­datlanságból vagy közönyből, de a szomorú igazság mégis­csak az, hogy elherdáljuk nemzeti, népi, művelődési em­lékeink egy részét. A múltun­kat. • Horváth Kálmánná nyugdí­jas a közelmúltban egy leve­let mutatott, amit nagybátyja iratai között talált. A levél­ben arról van szó, hogy Hé- vizgyörk tószögi temploma műemlék és mint ilyen, meg­érdemelné a féltő óvást, azt a gondoskodást, ami a nagyon kevés, de megmaradt műem­lékeinknek kijár. — Nem lehetne valamit ten-' ni? — kérdezte Ilorváthné. Dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója mondta egyik beszéglefésűnk­ben: — Ami föld alá került, ami betemetedött arra való, hogy feltárjuk, és akár véletlenül kerül elő, akár tervszerű ku­tatás útján, csak szerény kár­pótlás mindazért, ami oda­veszett. Tájainkon — az ed­digi feltárások igazolják, hogy a mi vidékünkön is — Egy­másra omolva hever a föld alatt történelmi múltunk. Ta­lán nincs is még Európában ilyen föld, ahol annyi ftiinden elpusztult, és annyi minden elfelejtődött. Hiába a meglé­vők védelmére és a feltáran- dókért hozott szigorú törvé­nyek, ha a bensőnkből vezér­lő, a segíteni akarás kénysze­re nem akar megszületni. Olyan sok igaz ügyért leD kesedő. jóban fáradozó em: bent ismerek a Galga mentén. Talán időben szólt Horváthné, s időben vetődik fel az újabb gond a sok meglévő mellé. Mert ki vitathatná, hogy szükség van utakra, víz- és villanyhálózatra, iskolákra, óvodákra? Senki. De azt sem vitathatjuk, hogy a történel­münket idéző épületmaradvá­nyokat meg kell mentem az utókornak. Tartozunk ezzel elődeink­nek, s az utánunk jövőknek egyaránt. Talán a Hazafias Népfront helyi szervei, össze­fogva a nemesért tenni aka­rók erejét, irányíthatnák, szervezhetnék ezt a munkát. Egy új közösség próbálhatná ki merészségét a ma még ro­mos falak újjáépítése során. Fercsik Mihály zi, ez évente 1 ezer 500 és 2 ezer közötti sertést jelent. A tenyésztőknek , pedig háztáji járandóságként évente 160 va- gonnyi abraktakarmányt ad­nak, ezenkívül állat- és abrak­forgalmazással is foglalkozik a, közös gazdaság. Segítik a háztáji kertészet tevékenységét is agronómusi szaktanácsadás­sal, műtrágyával s palántá­val. A fejlesztésekre rákérdezve pedig jelentős méretekről és számokról kaptunk tájékozta­tást. Elmondta a szövetkezet elnöke, hogy tavaly készült el a 7 ezer 500 tonnás gabonatá­rolójuk világbanki hitelből az IGP-program keretében, 30 százalékos állami támogatást is kaptak. Ez a nagyberuhá­zás azonban sok pénzüket el­vitte, így gépekre kevesebbet tudtak fordítani mint koráb­ban, mindössze 8 millió forin­tot. Aszódi László Antal Még mindig sokan nem ve­szik figyelembe, hogy meg­szűnt a városban, a Szabad­ság téri járműal'katrész-bolt. Aki nem figyel a feliratra, a kirakatra, érdeklődéssel lépi át az újonnan berendezett, új profilú üzlet küszöbét. A bejárat fölött néhány he­te nagyméretű tábla hirdeti, hogy mintabolt, amit nyugod­tan lehetne bemutatóteremnek is hívni. Az üzlet vezetője Tu- sor József, aki éppen árut rendelni Budapesten járt, így helyettesével, Kovácsné Tégen Sárával beszélgettünk. Amint elmondotta a boltot a Jászbe­rényi Hűtőgépgyár, a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a túrái Galgavi- déke Áfész közösen üzemelte­ti. Valamennyi áruját a Lehel szállítja. A közös üzemeltetés eddig bevált. Szétnéztünk az áruk között. Különféle hűtők, mély­hűtők, klímaberendezések és Radal radiátorok találhatók különböző méretben, más-más csatlakozási méretekkel. Ahogy nézem: több áruból csak mintadarab található. Ezekből a vásárló előjegyez­heti, ami tetszik. Megrende­léskor kell fizetnie, ha m ‘gér­kezik, postán értesítik, hogy jöhet érte. És mi1 a biztosíték rá, hogy rövid időn belül így történik? — kérdeztem. Min­dennap több szállítást várnak a gyártótól. Erre az évre 50 millió fo­rintos forgalmat tartalmaz a bolt terve. Igen kelendőek a mélyhűtők és a radiátorok. Vámnak kisebb hűtőik is, mint például a II—60-as, a HB— 125-ös, de találni a közüle­Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mo­gyoródon, Nagytaresán, Péce- len, Szadán, Véresegyházon, Vácegresen március 2-án, szombaton reggel 8 órától március 4-én. hétfőn reggel 8 óráig: dr. Békési Béla, Pá­céi, Szemere Pál utca 17. Te­lefon: 4. Aszódon. Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Úttörőszemle Aszódi nyitány A hét végén, szombaton Aszódon kezdődik az úttörő- szemle tavaszi sorozata. A Galga mente központjában a kisegítő osztályok tanulói mu­tatják be tudásukat, a Csen- gey utcai általános iskolában, reggel 8-tól. Március 10-én lesz a területi vers- és prózamondó verseny Pécelen. Elekor a körzetbeli iskolák úttörői versengenek. Ugyanez a városiaknak 15-én. Ezen a napon , megyei rendez­vénynek is otthont ad Gödöllő. A művelődési központban tartják meg a megye,- kisegítő iskolák kulturális szemléjét Gaígamácsa Építési telkek Űjabb építési telkeket alakí­tottak ki Galgamácsán, elő­segítve a lakók otthonterem­tését. A huszonhat parcella egyenként 250 négyszögöl nagyságú, s a közeljövőben előközművesítik őket. Hogy a tana es valóságos igényeket vett figyelembe, mutatja, ed­dig már tízen jelentkeztek te­lekért. A társközség Vácegre- sen két ütemben 35 telket alakított ki. Tizet olyanok­nak adtak, akik szociális kö­vetelményeknek nem megfe­lelő telepen élnek. Mind itt, mind a székhelyen a nyáron már építkeznek ezeken a te­rületeken. A harmadik köz­ségben, Váckisújfalun is van­nak megfelelő házhelyek. Az addigi építkezéseket figyelem­be véve, néhány évig még ki tudják elégíteni az igényeket. telt számára alkalmas A—12- est is, amely több mint har­mincötezer forint. A nagy ér­tékű gépek mellett tartanak-e filléres alkatrészeket? Vannak, de például a szifonpatron ki­szúrótűjének tömítését csak ígérik számukra. Kilépve az üzletből, magam is jobban végignéztem a vá­rosias képet nyújtó kirakatát. Majd arra gondoltam: jó lesz, ha a hűtőgépgyár ezután is jó ellátást nyújtana a bolt­nak, s nekünk, vásárlóknak. Innen a piacra mentem, ahol újra megállapíthattam: ha a kiskereskedők nem volná­nak ott,. bajban lenne a házi­asszony. Ügy tűnik:, az őster­melők is fáznak, nem bontják meg á prizmákat, ritkán nyit­ják a tárolópincék ajtaját. Áruk és árak: paprika (da­rabja) 8 forint, a tojás 3 fo­rint, az uborka 110—160, a laska 70, a szőlő GO—64, az alma 22, a zöldség 16, a répa 16, a kelkáposzta 24, a cékla 10 forint. A káposzta drá­gult:; a múlt héten 12, most 18 forint. Csiba József Takarékosan Lehet-e anyagtakarékosab ban gyártani a mezőgazdasá­gi gépeket? Erre keresték a választ a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem gépészmérnö­ki karának szakemberei. Le­het. Az úi eljárások bevezeté­se többletköltséget igényel. Hogy mit. miképpen kell más­ként végezni, az arra alkal­mas módszert is kidolgozták. Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon március 2-án, szombaton reg­gel 3 órától március 4-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Ha­mar György, Zsámbok, Deák Ferenc utca 4. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Békési Béla vehető igénybe. , ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Hz alaptevékenységen kívül Ä túrái lakosság szolgálatában Gyapjúból és műszálból Kereskedelmi őrjárat Drágább lett a káposzta Nem beíitják a prizmákat ~ • • — 1 — MgUsYELETBKg A továbbadás kötelessége Romlik a hévizgyörki romfempte

Next

/
Thumbnails
Contents