Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-08 / 32. szám
mr JMKGWi 1985. FEBRUÄR 8., PÉNTEK Ä tájékoztatáspolitikáról Szerkesztőségünk vendége volt Szerkesztőségünk vendége volt tegnap Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Bányász Rezső a Pest megyei Hírlap vezető munkatársai előtt beszámolót tartott a tájékoztatáspolitika időszerű problémáiról és válaszolt kérdéseikre. Az államtitkár beszélt arról, hogy mint tesz a hivatal erőfeszítéseket arra, hogy növelje az újságírók tájékozottságát egy-egy fontos problémakörben, fokozza a közvetlen és rugalmas kapcsolatokat a sajtó irányító szervei és az újságok szerkesztőségei között, mint munkálkodik azon, hoigy a Magyar Üjság- író Szövetséggel együttműködve érvényesítse az MSZMP Politikai Bizottságának tájékoztatáspolitikái határozatát, javítsa a szerkesztőségek dolgozóinak munkakörülményeit. Új mlreiltüzem Próbatermelés Befejezéséhez közeledik a próbatermelés az albertirsai mirelit üzemben, amely a helybeli Micsurin Termelőszövetkezet és további tizennégy gazdaság, valamint egy vállalat összefogásával épült fel mintegy nyolcszáz millió forint költséggel. A beruházás célja az volt, hogy a környékbeli gazdaságok gyümölcsét — a többi között a málnát, a szedret, a ribizlit — a termőhelyhez minél közelebb dolgozzák fel. Ezzel számottevően csökken a termelési költség, s biztonságosabbá válik az értékesítés is. A hűtőházban jelenleg óránként tizennégy, tonna gyümölcsöt dolgozhatnak fel, tavasszal ennél többet, csaknem tizenhét tonnányi árut mélyhűtenek. Az alapítók között húsipari vállalat is van, amelynek áruit a mezőgazda- sági szezonon kívül tárolják itt. Megválnak a rosszul dolgozóktól Amitől vastagabb a boríték Ha egy képzeletbeli gazdálkodási versenyben kellene rangsorolni a váci vállalatokat, a dobogó legfelső fokára mindenképpen a Váci Kötöttárugyár kollektívája állhatna fel. Ez a hely már csak azért ás őket illeti meg leginkább, mert immár tartósan a köny- nyüipar legjobbjai közé tartoznak. Pedig nem volt köny- nyű idáig eljutniuk, hiszen az idén a 100. születésnapját ünneplő váci gyár két évtizede még valahol a középmezőnyben volt található. A termékek minősége, kelendősége akkoriban ugyanis a középszernél nem volt sokkal jobb. A múltat a jelennel összehasonlítva joggal nevezhetjük tehát egyedülállónak és hatalmasnak a mégtett utat. Nincs statisztika Hg most azt kérdeznénk a vállalat' vezetőitől, hogy mi változott az utóbbi időben, akkor a felsorolásban bizonyára az első helyen említenék az újszerű, a piac igényeire gyorsabban reagáló irányító szervezetet. Mert ez mindennek az alapja: ma már a kockázat- vállalástól sem riadva vissza, rendszeresen figyelemmel kísérve a konkurrencia eredményeit. kiemelkedő eredményeket érnek el a belföldi ellátásban és az exportban. Hogy csak egy példát említsünk: tavaly mintegy 200 millió forintos nyugati kiszállítással számoltak, ám a legfrissebb adatok szerint ezt mintegy 40-50 millió forinttal túlteljesítették. Az . idén már a 300 milliós határ elérése a cél. Persze, a sikerek mögött, számokkal alie merhető erőfeszítések vannak. Mert a fejekben lezajlott változásokat, a hoszszas, olykor parttalannak látszó vitákat egyetlen statisztika sem tartja nyilván. Azt azonban feljegyzi a történelem, hogy az utóbbi években külföldi szervezési szakemberekkel együttműködve jelentősen korszerűsítették a termelést. Ebbe belefért az Is, hogy például a szövődében néhány munkafolyamatot, fogást újra tanítottak a dolgozókkal, s az is, hogy az irányítási apparátus korszerűsítésével alaposan meggyorsították a döntéshozatalt. E mellett most már csaknem egy évtizede folyik az a beruházási program, amelynek az a célja, hogy a vállalatnál nemzetközi mércével mérve is korszerű berendezések és gépsorok segítsék a munkát. Fes- tödéj ükben például a vevő igényének megfelelően oly módon színezik a kelméket, hogy azok felvehetik a versenyt bármely nagynevű tőkés konkurrensük árujával. Több bérfejlesztés A kötöttárugyáriak, mint már említettük, sikeres évet zártak tavaly. Mintegy 1 milliárd 250 millió forintnyi termelésből 130 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el. Tavaly jelentősen javult a minőség is, hiszen az első osztályú áru részt.ránya meghaladta a 96 százalékot. A jő munka gyümölcse azonban még le- aratásra vár. A bérszínvonal ugyanis, bá,r 1984-ben a, növelése meghaladta a 3 százalékot, vállalati szinten mérve, más iparágakhoz hasonlítva még mindig meglehetősen alacsony. Ezért mostanában viszonylag nehéz képzett szakembereket kapni a kilépők helyére, még akkor is, ha az idén a keresetszint-szabályozás Országgyűlési bizottságok ülése Az adatok jogvédelme Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága csütörtökön Cselőtei László elnökletével a MÉM-ben ülést tartott. Az ülésen részt vett Sarlós István, az országgyűlés elnöke. A bizottság tagjait Vánesa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, illetve a vízügy idei feladatairól és a gazdálkodás feltételeiről. Csütörtökön Cajdócsi István elnökletével kihelyezett ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban. Barta Barnabás, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese fogadta a vendégeket, és tájékoztatta őket az állami népesség-nyilvántartás helyzetéről. Kéry András hivatal- vezető ismertette a népességnyilvántartási rendszer kialakítását és a fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Hozzászólásában több képviselő a szakember-utánpótlásról, a tervezést segítő szolgáltatások bevezetéséről, az országos népesség-nyilvántartási hálózat kiépítéséről tudakozódott. Mások az adatok jogvédelmével, az ingatlan-nyilvántartással, a megyéi adatfeldolgozó központok létrehozásával kapcsolatban érdeklődtek. A kérdésekre válaszolva Kéry András elmondotta: Fontos feladat az adatok jogvédelmének megoldása: a jövőben olyan szabályozást kívánnak bevezetni, amely megfelel a Polgári Törvény- könyv s a témával kapcsolatos rendeletek előírásainak. Az ingatlan-nyilvántartással ösz- szefüggésben tervezik, hogy néhány év alatt olyan kapcsolatot hoznak létre, amelynek révén a személyi szám alapján az ingatlanok adatai is lehívhatók. mintegy ötszázalékos differenciált bérfejlesztést tesz lehetővé. s a tervek szerint a prémiumok egy részét is alapbé- resítik. A szabályozók most arra ösztönzik a gazdasági vezetést, hogy a tartósan rosszul dolgozóktól megváljanak. Szeretnék elérni: egy-egy termék gyártásának megkezdése előtt mindenki tisztában legyen azzal, hogy adott teljesítménynyel mennyit kereshet. Kire van szükség? Nincs tehát könnyű helyzetben a Váci Kötöttárugyár kollektívája. Egyrészt nehéz feladatok előtt állnak, amikor a tőkés export növelése mellett foglalnak állást, másrészt jcjg-. haza is nagy az igény termékeik iránt. S most már, az üzemi demokrácia formális elemeitől megszabadulva, állást kell majd foglalniuk abban is, hogy kinek a munkájára van, s kiére nincs szükség. A döntés körültekintő értékelést és nagy-nagy felelősséget kíván. Ám, hogy meg kell tenniük ezt a lépést, azt ma már senki sem vitatja. Mert tudják. hogy a boríték vastagsága ettől is függ. . F. Z. Széles körű véleménynyilvánítás alapján Számvetés öt év munkájáról Gödöllő városban és körzetében — hasonlóan az ország más területeihez — január hónapban zajlottak a vezetőségválasztó taggyűlések. Kiemelkedő jelentőségű, az elkövetkező öt évet meghatározó eseményei ezek a pártszervezeteknek. Feladatuk volt, hogy az alapszervezeti vezetőségek megválasztása mellett véleményt mondjanak és állást foglaljanak a XIII. kongresz- szus irányelveivel kapcsolatban. A taggyűlések előkészítése december hónapban kezdődött. Ekkor kerültek kézbe az MSZMP KB kongresszusi irányelvei. Párttagjaink párt- csoportértekezleteken fejtették ki gondolataikat saját tapasztalataik alapján és fogalmazták meg javaslataikat az elkövetkező időszak feladataival kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan megkezdték munkájukat a beszámoló taggyűlések alkalmával megválasztott jelölőbizottságok. Elbeszélgettek valamennyi párttaggal, véleményt kértek a vezetőségek egészének és tagjainak munkájáról, javaslatokat gyűjtöttek a vezetőség összeállításához. A pártcsoportértekezletek és a jelölő bizottságok jó alapot adtak a januári taggyűlések színvonalas lebonyolításához, melyek többségükben érdemi munkát végeztek, jó szellemben, hangulatban zajlottak le. Területünkön január 2-a 24-e között megtartott alapszervezeti taggyűlések során 179 alapszervezeti titkárt és 646 vezetőségi tagot választottak. Jelentősebb hányadukat ismételten megválasztották, közülük néhány több ciklus óta tölti be ezt a funkciót. A vezetőségi tagok egyharmada elsőízben nyerte cl a párttagság bizalmát. Az új titkárok többsége olyan elődtől veszi át a feladatot, akik hosszabb, vagy rövidebb időn keresztül jól irányították alapszervezetüket, de gazdasági munkájuk, más irányú leterheltségük, megromlott egészségi állapotuk miatt nem vállalakoztak annak további folytatására. Kisebb azoknak a száma — de ilyen is akad —, akik munkájuk során nem tudtak a megnövekedett feladatokhoz alkalmazkodni. Ezeken a területeken a párttagság fogalmazta meg az alkalmasabb vezetés iránti igényt, melyet a választások eredményei igazoltak. Elvégeztük az első összehasonlításokat az 1980. évi vá lasztások eredményeivel. Néhány különbség mélyebb elemzés nélkül is látható. Egyrészt a jelenlegi választások során erőteljesebb mértékű cserélődés zajlott le, másrészt a most megválasztott vezetőségek politikai felkészültsége magasabb az előzőekénél. Még az utolsó taggyűlések folytak, amikor január 21-én megkezdődtek és 30-án befejeződtek a pártvezetőségek irányításával dolgozó területeken az összevont taggyűlések. A választások ezeken a területeken is rendben megtörténtek. Három hélyen új pártvezetőségi titkárt választottak: a KKMV-ben Bokor Árpád, a HFSZ Kerepestarcsai Gyárában Petrik László, a Flór Ferenc Kórházban dr. Kricsfalvi Péter elvtársakat. A lezajlott alapszervezeti és összevont taggyűlések alapján véleményt tudunk formálni arról, hogyan fogadta és értékelte párttagságunk a XIII. kongresszus irányelveit. A tapasztalatunk az, hogy a dokumentum megjelenését érdeklődés kísérte és élénk vita követte. Arról nincsenek adataink, hogy a pártcsoportértekezleteken kik és hányán nyilvánítottak véleményt. Ismerjük azonban az ezek alapján készített taggyűlések vitaindítóit és állásfoglalásait. Tudjuk, hogy a taggyűléseken a párttagság egynegyede, közel 1500 ember mondott még további véleményt. Az elhangzott észrevételek, felvetések többsége egybecseng jól összegezhető. Nemcsak egyetértést fejeznek ki a leírtakkal, hanem számos javaslatot is megfogalmaznak melyek tovább gazdagíthatják, pontosíthatják az irányelvekben foglaltakat. Az elhangzott vélemények többsége foglalkozott a béke kérdésével, a tulajdon- viszonyokkal. Élénk vita folyt az értelmiség, az ifjúság, a nyugdíjasok, a család helye, szerepe megítélésének kérdésében. Nem maradtak el a kisvállalkozásokkal kapcsolatos vélemények. Szóltak a társadalomban végbement — jövedelmi viszonyokon alapuló — polarizálódásról és arról az igényről, hogy napi 8 órában végzett munkával lehessen a* átlag életszínvonalat biztosítani. Megoldandó feladatként vetették fel a lakáskérdést, különösen a fiatalok körében. Nő az igény a több, gyors és hiteles információ iránt, a tömegkommunikációs eszközök munkájával kapcsolatban. Kiemelten foglalkoztak az oktatás-nevelés, közművelődés kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy í pártmunka mozgalmi jellegét, az alapszervezetek önállóságát növelni szükséges. Javuljon a fiatal munkások körében végzett taggánevelő munka. Sokan foglalkoztak a KISZ helyével és szerepével. Több területen tapasztaltuk azt a nagyon határozott igényt a párttagság részéről, hogy mindazt, amit elmondtak kerüljön továbbításra, járuljon hozzá a határozat kialakításához. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy nem mindenütt értették és értelmezték helyesem mii is az aliapszervezet feladata az elhangzott véleményekkel kapcsolatban. Ezért fordult elő, hogy olyan gondolatok is megfogalmazódtak és az alapszervezet által megerősítést nyertek, melyek nem reálisak, felvetésük nem időszerű, vagy hiányos ismeretekre utal. Azon gondolkodunk és keressük a módját, hogyan lehet a taggyűléseken elhangzott és elfogadott minden álláspont sorsáról visszajelzést adnunk a partalapszervezetek felé. Jelentős részük természetesen megejelenik majd a városi pártértekezlet állásfoglalásában. Február 24-én tartja a városi pártbizottság pártértekezletét 220 fő küldött részvételével. A küldöttek egy részét az alapszervezeti és összevont taggyűléseken már megválasztották. A többit a jelenleg folyó közbenső pártbizottságok pártértekezletein választják. fl több hónapos előkészítő munka tehát jó politikai eredményekben térül meg. Az alapszervezetek reálisan értékelték ötéves munkájukat, határoztak további tennivalóikról. A feladatokra alkalmas friss, pártvezetőséget választottak. Érzelmileg és gondolatilag is fokozott figyelem, várakozás előzi meg a városi, rnegvei pártértokezletet, s a párt XIII, kongresszusát. PEKLINÉ JOÓ KATALIN, az MSZMP gödöllői városi Bizottságának titkára Küldöttek a tagság bizalmából Üjabb jelentős szakaszhoz érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát előkészítő munka Pest megyében is. Február 9. és 24. között tartják meg a városi és városi jogú páríértekezleteket. A tanácskozáson a pártbizottságok beszámolnak a XII. kongresszus óta végzett munkáról, s c fórum meghatározza a további tennivalókat. A párt- értekezletek résztvevői megvitatják a. Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, hangot adva az alapszervezeti taggyűléseken elhangzott észrevételeknek is. A régi tűz lobog tovább Jövőre lesz hatvan éve annak, hogy az akkor húszéves Szabó János a párt soraiba lépett. Élete azóta annyi próbatételt és váratlan fordulatot sűrített magába, hogy ha egyszer megírná, egy izgalmas történelemkönyv kerekedne ki belőle. Szentendre pártértekezletén most vesz majd részt hatodik alkalommal, hiszen még jelenleg, hetvenkilenc éves korában is tagja a város pártbizottságának. A külsőre meglepően fiatalos, szellemiekben friss veterán szavait leányfalui otthonában hallgatva, két epizódot jegyeztünk fel. — Negyven évvel ezelőtt, az első debreceni pártiskolán Rudas László, az ismert filozófus azt kérdezte tőlünk: Ki a jó kommunista? Felpattant helyéről H. J,, és azt mondja: aki gondolkodás nélkül végrehajtja a párt utasításait. Nem! — válaszolja erre Rudas László. — Az a jó kommunista, aki jól megérti és gondolkodva képviseli politikánkat szavaiban és tetteiben egyaránt. Azóta is ehhez az útravalóhoz igyekeztem tartani magam. — A közelmúltban meghívtak első párttitkárságom színhelyére, a főváros XVII. kerületébe — halljuk a következő történetet —, összetalálkozom a régi harcostársakkal. Mondom nekik: mintha túl csendesek, fásultak lennétek, hová lett a régi tűz lobogása? Amikor mi a küzdelmet kezdtük, a börtönt és a kínzást is vállalva, csak munkát és kenyeret szerettünk volna. A mai jólétre még legmerészebb álmainkban sem mertünk gondolni. Mi az oka hát, hogy most, amikor egykori vágyainkat a valóság messze túlszárnyalta, oly sok emberből hiányzik a lelkesedés? Szabó János lelkesedése ma is a régi. Mint mondja, megöregedni nem ér rá a munkától. Most a Szentendrén és vonzáskörzetében élt 19-es kommunisták életének tényeit, adatait kutatja a Pest megyei pártbizottság megbízása alapján. 1966-ban a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjeként vonult nyugdíjba, kommunistaként viszont sohasem akar nyugdíjba vonulni. Vonzó mintát nyújtani Mayer István, a Csepel Autógyár 1. számú gyárának fizikai csoportvezetője egyike a vállalati pártértekezlet 140 küldöttének. A harminchét éves fiatalember három gyermek édesapja, felesége gyesen van, nemrégiben költöztek ú.[ szövetkezeti lakásba. Saját bőrén érzi tehát a nagyüzemi munkásfiatalok gondjait. Abban sem tér el az átlagostól, hogy főállásban megkeresett pénze kevés a család megszokott életnívójának fenntartásához, így tehát vgmk-ban is dolgozik. Mayer István Vas megyéből származott a Pest környéki településre; a Csepel Autógyárban — a felesége és családtagjai nyomdokain — 1972 óta dolgozik. Érettségivel a zsebében tanult szakmát; először hegesztőként, majd különbözeti vizsga után gyártástervező technikusként dolgozott a jelenlegi munkahelyén, a présüzemben. Közel négy éve cserélte fel a gépek irányítását az emberekével, hisz’ azóta csoportvezető. Az emberekkel foglalkozni nehezebb, mint a masinákkal, de — ahogyan mondja — szép! Közvetlen környezetében tíz munkás tartozik hozzá, de ennél sokkal többel is jól szót ért: tekintélye van mint munkásőr szakaszparancsnoknak is, jóllehet, e minőségben a legfiatalabbak közé tartozik. 1972-ben húzta magára az acélkék mundért, mint kifejti, a remek, összeforrott kollektíva csábította a munkásűrök közé. Ma, a többiekkel együtt, neki kell olyan közösséget teremteni, olyan példát adni, amely vonzóvá teszi az önkéntes fegyveres szolgálatot. Mayer István úgy látja, nehezebb mostanában „megfogni” a munkásfiatalokat. Egyik sajnálatos okát ennek abban látja, hogy az iskolából szinte politikai ismeretek nélkül lépnek az életbe; s amit elmulasztanak a tankönyvek, azt az úttörőszervezet sem pótolja. S még valami! A kétségtelenül összezsugorodott szabad időre oly sokféle program kínálkozik. Annak idején — 1962-ben lett KISZ-tag. majd 6 éven át KISZ-titkár —. egy-egy kirándulás, táncmulatság, focimeccs, amelyet az ifjúsági szervezet rendezett — esemény volt A múlton persze nem érdemes merengeni; a módszereket kell a jelen követelményeihez igazítani — vonja le mindjárt a következtetést. A küldöttértekezleten részt venni megtiszteltetés. A tagság bizalmát, megbecsülését igazolja. És ez legalább olyan fontos a Mayer Istvánhoz hasonló közösségi ember számára, mint azok az elismerések, amelyekkel a gazdasági és politikai felettesei ismerik el tevékenységét, s amely közül a legutóbbit — a kiváló parancsnok kitüntetést —■ januárban, az ünnepélyes egységgyűlésen vehette át. Cs. S. —; Sz. T. J 1
