Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

1985. FEBRUAR 7., CSÜTÖRTÖK A látnivaló önmagáért beszél Varsa Sándor saját termésű borával kedveskedett a vendégeknek. Erdős! Ágnes felvételei A Budatej feldolgozd üzemében dr. Kerek Zoltán (jobboldalt) kalauzolja a vendégeket (a bal oldali képen). A Bentavölgye Termelőszövetkezet húsüzeme. A képen balról jobbra: Krasznai Lajos, Abrar Jarli- kapov, Vszevolod Murahovszkij, Georgij Razumovszkij (a jobb oldali képen). (Folytatás az 1. oldalról.) ható állatok számát, hogyan oldják meg a takarmányellá­tást: mennyit termelnek ma­guk és mennyit vásárolnak. Az is szóba került az immár kö­tetlenné váló beszélgetés során, milyen úton-módon csökkent­hetők a termelés fajlagos költ­ségei. Az eszmecsere befejezése­ként Vszevolod Murahovszkij elmondta, hogy harmadik nap­ja ismerkednek a magyar me­zőgazdasággal, s tapasztalják, milyen jelentősek az eredmé­nyek. Rámutatott, hogy a problémákat is megismerve vi­lágossá vált, van olyan, amit Magyarországon, van olyan, amit a Szovjetunióban sike­rült jobban megoldani. Sajá­tosságainknak megfelelően köl­csönösen hasznosíthatjuk tehát a tapasztalatokat. Szovjetunió­ban most az élelmiszerprogram végrehajtásának meggyorsítása a cél, s ebben jelentős szerep­hez kell jutnia a termelésben dolgozók érdekeltségének. Ez­zel kapcsolatban a mostani'ta­lálkozó számos hasznosítható tapasztalatot adott számunkra. A vendégek útja ezután a Budatej GT törökbálinti tej- feldolgozó üzemébe vezetett. Itt dr. Kerek Zoltán igazgató ka­lauzolásával megtekintették a tejcsomagolót és a jégkrém- részleget. Megtudták a tájékoz­tatóból, hogy a napi 80 ezer liter tejet feldolgozó és mint­egy évi kétszáz vagon jégkré­met előállító üzemnek milyen szerepe van a környék és a főváros ellátásában. A délelőtt folyamán az érdi Bentavölgye Tsz-be is ellá­togatott a delegáció. Itt Dé­káni/ István elnök és Gellert István, a szövetkezet pártalap- szervezetének titkára fogadták a vendégeket s adtak rövid tájékoztatót a gazdaságról. Különös érdeklődést tanúsítot­tak a látogatók a szövetkezet húsvertikuma iránt. Megtekin­tették az évente 30 ezer sertés 50-féle készítménnyé feldol­gozó • húsüzemet, ahová az alapanyag kétharmada a da- bási és az érdi körzet háztáji gazdaságaiból érkezik, tízezret pedig a társult állami gazdasá­gok és szövetkezetek szállíta­nak. Elfogadván a tsz-vezetők in­vitálását, a szovjet pártmunká­sok felkeresték Varga Sándor háztáji gazdaságát is. Mint a vendégek kérdéseire a gazda — a szövetkezet építőrészle- gének munkása — elmondta: II kocát tartanak, az éves sza­porulat csaknem száz süldő, s átlagosan 25 hízót is leadnak évente. Nemrégiben nyerte el a szövetkezet kiváló háztáji gazdáknak járó plakettjét és jutalmát, melyből minden év­ben ötöt adnak ki. Varga Sándor és felesége — aki ugyancsak kiveszi részét a munkából — szinte alig győ­zött válaszolni a gazdálkodás csaknem minden részletére ki­terjedő kérdésekre. Milyen arányban használ szemes ta­karmányt és tápot, ki intézi a szállítást, mit tud adni a tsz, hogyan alakul a haszon és a jövedelem; ezekről mind-mind szó esett. A szovjet pártmunkás-dele­gáció látogatása a Bentavöl­gye Tsz-ben ebéddel zárult, melyen Krasznai Lajos és Vszevolod Murahovszkij mondott pohárköszöntőt. M. J. A lakosság jogos óhaja szerint A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése Tegnap a megyeházán Ba­logh László tanácselnök veze­tésével ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület napirend­jén szerepelt az állami ellen­őrzés megyei koordinációjának tavalyi tapasztalatairól szóló jelentés és a megyei végrehaj­tó bizottság idei ellenőrzési tervének javaslata, a megyei levéltár helyzete, fejlesztésé­nek további feladatai. A má­sodik napirend tárgyalásakor meghívottként jelen volt Hor- sik József, a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Pest me­gyei Bizottságának titkára, il­letve Molnár József, a Műve­lődésügyi Minisztérium levél­tári osztályának képviseleté­ben. A végrehajtó bizottság tagjai a napot a Pest megyei Levéltárban kezdték, megis­merkedtek a körülményekkel, s beszélgettek az éppen szol­gálatban levő dolgozókkal munkájukról, terveikről. Tovább javult az együttműködés a különböző ellenőrző szervek között Az államigazgatás tavalyi átszervezése alapvetően módo­sította az ellenőrzés rendsze­rét is. A volt járási hivatalok ez irányú feladatai a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak hatáskörébe kerültek, il­letve a szakigazgatási szervek tennivalói közé. Üj vonást je­lent ez utóbbi munkában a nagyközségek és községek közvetlen ellenőrzése, amibe bevonhatók a városok, vala­mint a városi jogú nagyközsé­gek szakigazgatási szervei. Az állami ellenőrzés területi ösz- szehangolása a megyei tanács és a helyi tanácsok s a terü­leti szervek vizsgálatainak koordinációja révén valósul meg. A szóban forgó koordi­nációban részt vesz a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a Pénzügyminisztérium revizori főosztályának megyei kiren­deltsége, a Központi Statiszti­kai Hivatal Pest megyei igaz­gatósága és a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Pest megyei igazgatósága. A megyei szakosztályok együttműködése a tervjavasla­tok egyeztetésével kezdődött — melynek során a vizsgála­tok témájának és idejének összehangolására törekedtek —, munkájuk elsősorban a felügyeleti ellenőrzésekben, cél- és témavizsgálatokban valósult meg. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság már a tervkészítéskor közös tevé­kenységeket jelzett. Együttes vizsgálatot folytattak például a kereskedelmi osztállyal a szállítási szerződések megkö­Megviíatia az országos tanács Békevédelmi feladataink Az Országos Béketanács szerdán Budapesten tartott ülésén tájékozta­tót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd megvitatta az OBT idei munkaprogramját. A tanácskozást Sebestyén Nándomé, az OBT elnöke nyitotta meg. Külpolitikai kérdésekről szólva Péter János, az ország- gyűlés aielnöke a többi között arról beszélt, hogy a békemoz- gaiom szempontjából jelentős esztendőnek ígérkezik 1985. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy píilllanatnyÜag nincs fon­tosabb feladat a nukleáris ka­tasztrófa elhárításánál, és min- dent meg kívánnak tenni en­nek érdekében. Fod-'r István, az OBT titká­ra, a munkaprogram-javaslat előterjesztője szóbeli kiegészí­tésében hangoztatta: az OBT arra törekszik, hogy megfelel­jen a konferencia előkészítése során országszerte tapasztalt figyelemnek és várakozásnak. A programtervezet vitája so­rán Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára rámutatott, hogy a bákemozgalom mélyen gyöke­rezik társadalmunkban. téséről és a társadalmi tulaj­don védelméről, együttműköd­tek a mezőgazdasági, illetve a pénzügyi osztállyal a külön­böző szakcsoportok munkájá­nak ellenőrzésében. Tovább javult az együttmű­ködés a közérdekű bejelenté­sek vizsgálatában. A Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság eredményesen fogott össze a MÉSZÖV-vei, a TESZÖV revizori irodájával és a nép­fronttal az ellenőrzések tár­sadalmi bázisának növelése érdekében. Megküldte a me­gyének idejében tavaly az el­lenőrzések ütemtervét az Or­szágos Anyag- és Árhivatal, az ipari, a közlekedési, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi, az építési és városfejlesztési minisztérium, valamint a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la s az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal is. A megyei ellenőrzési igazgatóság erősí­tette kapcsolatait a megyei fő­ügyészséggel és a megyei bíró­sággal. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága az idei el­lenőrzési tervjavaslat tárgya­lásakor bizonyos súlypontokat határozott meg, az MSZMP Politikai Bizottságának múlt év februári határozatát s az azon alapuló szeptemberi Pest megyei párt-végrehajtó­bizottsági állásfoglalást figye­lembe vévé. Kiemelten fontos vizsgálni az idén is a gazdál­kodás hatékonyságának alaku­lását, a gazdaság növekedésé­nek feltételeit, a társadalmi tulajdon védelmét, az anyagi ösztönzés és a teljesítmények összhangját, a beruházások előkészítettségét, tervszerűsé­gét, rentabilitását, az erőfor­rások ésszerű hasznosítását, a takarékossági irányelvek érvé­nyesülését, a pénzügyi fegyel­met, a vezetői tevékenység színvonalát, az ellátás hiá­nyosságait s minden egyebet, ami olyan jelenségek keletke­zésére adhat alkalmat, ame­lyek irritálják a lakosság igazságérzetét. Külön szót ejtettek a végre­hajtó bizottság tagjai az ár- ellenőrzésekről. Kiemelték, hogy ez a munka az eddigiek­ben nem hozta meg azt az eredményt — az erőfeszítések ellenére —, amit joggal vár­nak el az állampolgárok. Se­gítség remélhető e tekintetben az idén életbe lépett új tör­vény révén, amely nem csu­pán a tisztességtelen haszon, hanem a tisztességtelen ár jogi fogalmát is meghatároz­za. Felhívta a megyei tanács végrehajtó bizottsága az ille­tékes szervezetek figyelmét arra, hogy sokkal célraveze­tőbb inkább kevesebb ellen­őrzést beütemezni, de a ko­rábbiaknál mélyebb tartalom­mal dolgozni. Meg kell oldani a levéltári anyagok időálló, biztonságos megőrzését A Pest megyei Lelvéltárról szóló előterjesztés részletesen tartalmazta mindazokat a gondokat, amelyek égetően sürgetik az előrelépést. Az in­tézmény hármas követelmény­nek hivatott eleget tenni: bi­zonyos igazgatási feladatokat lát el, jogbiztosító funkciót tölt be, s meghatározott tudo­mányos tevékenységet folytat. Ezenközben figyelemmel kísé­ri — a történeti érték meg­maradásának érdekében — il­letékességi területén a meg­őrzendő anyagok születési he­lyén az iratkezelést, -tárolást és -selejtezést, a tizenöt éves­nél régebbieket átveszi, a do­kumentumokat szakszerűen őrzi, s azokból az arra jogo­sult érdeklődőknek adatokat szolgáltat, az anyag rende­zésével elősegíti az ügyfelek tájékoztatását és a kutatók munkáját. E szerteágazó fel­adatkörből jelenleg az iratok megőrzése okozza a legtöbb fejtörést, mivel — amint erről már lapunkban is szó volt — új levéltár építésére a közel­jövőben nem lesz módunk, a régit pedig, a két fióklevéltárt is figyelembe véve, kinőttük. A végrehajtó bizottság te­hát úgy határozott, hogy a je­lenlegi intézmény továbbfej­lesztésének koncepcióját kell haladéktalanul kidolgozni, as anyagi lehetőségeket elsősor­ban a megőrzést szolgáló tech­nikai eszközök beszerzésére, az azokhoz szükséges személyi feltételek megteremtésére kon­centrálva. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága előtt jó minősítést nyert a levéltár kollektívájának eddigi mun­kája, helytállása. Figyelemre méltó az az áldozatos tevé­kenység — igen gyakran mun­kaköri kötelességeket megha­ladóan —, amelyet a levéltár dolgozói folytatnak az irat- mentésben, a feldolgozásban, A fejlődéshez szükséges lenne, hogy a Művelődési Miniszté­rium is segítsen találni a fő­városban olyan épületet, ame­lyet nem nagy ráfordítással alkalmassá lehetne tenni e fontos — történelmünk tariú- ságtételét hordozó — anyagok megőrzésére. B. I. az első munkahelye. A műsze­res analitikai laborbán megol­dott feladatairól éppoly szen­vedéllyel és magávalragadóan beszél, mint felelős pórtmeg- bízatásairól, amelyeket jó pár esztendős ifjúsági mozgalmi múlt tapasztalatával a tarso­lyában, 1975 óta folyamato­san végez. Nehéz ma az agi­tációs munka — halljuk sok­szor —, különösen az a fia­talok körében, akiket csak a szórakozás, a pénz érdekel. Nos, ez az általánosító nézet az, ami Győri Gábornót, úgy is, mint egy kamasz fiú édes­anyját, kihozza a sodrából. Agitálni ugyanis — vallja — sohasem könnyű, kivált, ha általánosságokkal akarjuk meggyőzni a fiatalokat. Ám ha egyenrangú partnerként, érvelve és nem okítva állunk eléjük, nem marad el az ered­mény. S amit nagyon fontos­nak tart: az agitációs és propagandamunka nem lehet reszortfeladat; a politikánk és céljaink melletti kiállás va­lamennyi kommunista min­dennapos kötelessége. Sz. T. lőszövetkezetektől. Egyszer je­lentkezett itt egy új partner, s kérte, vegyünk tőlük is. Rendben van, mondtam, de csak kiváló minőségű árut ve­szünk át. Néhány nap múl­va telefonon hívtak a kony­hához. Mutatja a raktáros, hogy a saláta nagy része ro­hadt. Közben ott álltak a ko­csi körül a rakodáshoz ren­delt elítéltek. Nem miattuk, de értük tettem, amit tettem: visszaküldtem az egész szál­lítmányt. s megtiltottam, hogy ettől a szövetkezettől vásárol­junk a jövőben. Ennek hamar híre ment, s ez egy kicsit növelte az itt dolgozók tekin­télyét. S ez sokat jelent a számukra. Mégis ott bujkál bennem a kérdés, hogy vajon van-e ér­ielme az egésznek? Ám még- serq teszem fel, mert a szigo­rított őrizetesek kprében vég­zett nevelőmunka nehézségeit, és a pedagógiailag jól felké­szült tiszteket megismerve, úgy i.s tudom a válaszukat: nem. nem meddő munka a miénk... Ahogy ba’lagok kifelé rá­csokba. bezárt ajtókba ütkö­zöm. De erre. a szabadságba vezető úton vannak kilincsek, amelvek eavszer a még visz- fzafördítbatatlanul lezártnak hitt ajtókat is kinyitják. Ha... Furucz Zoltán (Vége) Én már jó néhány éve dolgo­zom ezen a pályán, de még most is találkozom váratlan dolgokkal. Lassan húsz esz­tendeje foglalkozom az elítél­tekkel, ám sohasem tűztem magam elé azt a célt, hogy száz százalékos sikert érjek el a nevelésükben. A feladat az, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a visszakerülés esélyét. — A statisztika szerint, bár a közbiztonság jó, lassan nö­vekszik a bűnözés. A közvé­lemény egy része sokkal na­gyobb szigort szeretne látni. — Előre kell bocsátanom, a magyar büntetésvégrehajtás állja a nemzetközi összeha­sonlítást. Á.mi pedig a meg­jegyzését illeti: ez valóban komoly dilemma. Jó, legyünk szigorúbbak, de hogyan? Mi­nél több ugyanis a kénysze­rítő elem a fogvatartásban, annál nehezebbé tesszük a szabadulás utáni beilleszke­dést. Nem meddő munka... — Van egyáltalán valami, amit tisztelnek ezek az embe­rek? — Talán a tisztességes, be­csületes, törvényes bánásmód­nak még van valamekkora sú­lya náluk. S erre hadd em­lítsek egy példát. Évente több mint tízmillió forintért vásárolunk élelmiszertr'lerme­ahogyan az agitációs és pro­pagandamunka egyik erőssé­ge — minősítették felettesei —, ugyanúgy lelkes tagja a Winkler Lajos szocialista bri­gádnak, amely sokszoros aranykoszorús, s kétszer nyer­te el a vállalat kiváló brigád­ja címet. Tudvalevő, hogy mindezért nem elég kiemelke­dőt nyújtani a gazdasági mun­kában, hanem sok-sok szabad órát is fel kell áldozni. Bár az áldozat kifejezés ellen alighanem élénken tiltakozna Győriné, mert a brigád szá­mára mi sem természetesebb, mint hogy patronálják az ál­talános iskolákat, kommunis­ta műszakokon vesznek részt, ha kell, fásítanak és így to­vább. Az ózdról származó Győri Gáborné a technikum elvég­zése után — 1968 ban — köz­vetlenül a DKV-ba került; ez nek idejébe — és persze energiájába — annyi minden belefér, mint amit beszélge­tőpartnerem felsorolt, és ami valószínűlég nem is ölelte fel tevékenysége egészét. A derűs, kiegyensúlyozott asszony két­gyermekes családanya, a DKV egyik legnagyobb pártalap- szervezetének vezetőségi tagja immár a harmadik ciklusra megválasztva, szocialista bri- gádíag, angoltanfolyamra jár és a számítógépek basic-nyel- vén tanul. Ha mindenütt csak jelen lenne, már az sem ke­vés. Ám ez nem ő lenne. Mert Ezen a szombaton sok száz Pest megyei kommunista nem családja körében tölti idejét; szűkebb vagy tágabb munka­helyi közösségét képviselve a pártéi;tekezleteken vesz részt. A százhalombattai tanácskozás egyik küldötte Győri Gáborné, a Dunai Kőolajipari Vállalat kutatási főosztályának techni­kusa. A nap mindenkinek huszon­négy órából áll, ha az alvás­időt leszámítjuk, jóval keve­sebből. Mindig bámulattal adózom a Győri Gábornéhoz hasonló embereknek, akik­Űjabb jelentős szakaszhoz érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát előkészítő munka Pest me­gyében is. Február 9. és 24. között tartják meg a városi és városi jogú pártértekezleteket. A tanácskozáson a pártbizott­ságok beszámolnak a XII. kongresszus óta végzett munkáról, s e fórum meghatározza a további tennivalókat. A pártér­tekezletek résztvevői megvitatják a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveit, hangot adva az alapszervezeti taggyűlé­seken elhangzott észrevételeknek is. A küldettek kiziii egy Az agitáció nem lehet reszortfeladat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents