Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-06 / 30. szám
6 1985. FEBRUÁR 6., SZERDA Jogi tanácsok • Ha a szülők külön cinek, a családi pótlék annak a szülőnek jár, akinek a háztartásában van a gyermek. A szülők elváltak, és a há. zasságukból született egy gyermek az anya háztartásában él. Mindkét szülő egyedülálló. Az apa alkalmazott egy szövőgyárban, és rendelkezik a jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel. Az anya munka- viszonyban nem álló előadóművész, így családi pótlékra jogosító ideje nincs. A családi pótlék mindig annak jár, akinek a háztartásában van a gyermek. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a szülők külön élnek, illetve elváltak. A jogszabály szerint, ha a gyermek olyan különélő szülő háztartásában van, akinek nincs meg a szükséges biztosítási ideje, a közös gyermek után a másik szülő jogán jár a családi pótlék, ha ez a szülő rendelkezik a jogosultsághoz szükséges idővel (egy naptári hónapban 21 nap biztosítási idő), az a szülő pedig, akinek a háztartásában van a gyermek, a jogosultság egyéb feltételei, vei rendelkezik. (Egyedülálló, Vagy legalább két, családi pótlékra jogosító, vagy fogyatékos gyermek van a háztartásban.) A fentiek értelmében a kérdező olvasónk esetében az egy gyermek után a családi pótlék az anyának jár, a különélő apa jogán. Ez megilleti az anyát akkor is, ha az apa tartásdíjat fizet. Hasonló az eset egy másik olvasónknál, azzal az eltéréssel, hogy a házasságból két gyermek született, egyik az apánál, másik az anyánál van elhelyezve. Itt is az a probléma, hogy csak az egyik szülő rendelkezik a biztosításhoz szükséges idővel, a másik viszont nem. Náluk a két gyermek után járó családi póriék fele-fele arányban megosztva jár (710—710 forint). • A temetési költség, a gondolás! költség. B. L. gödöllői olvasónk te- mettette el gondozottját, kérdezi, ezeket a költségeket hogyan kaphatja meg az örökösöktől? Amennyiben hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, olvasónk hagyatéki hitelezőként ott felléphet. A hagyatéki tárgyalásra vigye magával ezzel kapcsolatban igazoló iratait. Az örökösöknek a tárgyaláson nyilatkozniuk kell, hogy elismerik-e olvasónk bejelentett igényét. Mint írja levelében, nem tartja valószínűnek, hogy az örökösök hajlandók lennének a gondozási költséget megtéríteni, mert szóbeli tárgyalásaik alapján csak a temetési költség megfizetésére vállalkoztak. Amennyiben a hagyatéki tárgyaláson js így nyilatkoznak az örökösök, olvasónk igényét a gondozási díjat illetően az eljáró közjegyző sem ismerheti el, ezért emiatt külön kell majd pert indítania. Az örökösök részére az örökség átadását nem befolyásolja olvasónk igénye. • A telekkönyvi térkép határvonalához Igazodik az Ingatlan határa. Olvasónk megvásárolt egy telket, közel egy évtizede. A telek haszná)L.ta aszerint történt, ahogy az eladó az ingatlan határvonalát kijelölte, illetve megmutatta. Ennek meg. felelően került sor azután a telek körülkerítésére, A szomszéd teleknek úi tulajdonosa lett, és vitatja a telekhatárt. Olvasónk ügye bíróság előtt van, kérdezi, mire számíthat. Mint már többször megírtuk, nem szívesen mondunk véleményt folyamatban levő ügyről, mert hiszen egy-egy ügy elbírálása a rendelkezésre álló bizonyítékok gondos és körültekintő vizsgálata alapján történhet. Ez sokszor hosszadalmas eljárást igényel. Mi viszont ilyen lehetőséggel nem rendelkezünk, de nincs is erre hatáskörünk. Éppen ezért csak általánosságban mondhatunk ezzel kapcsolatban némi útbaigazítást. Abban igaza van olvasónknak, hogy a kerítést a mezsgye, határon lehet létesíteni. Csak az nem mindegy, hogy a mezsgyehatár hivatalosan lett-e megállapítva, vagy csak olvasónk szemrevételezésével, mert hiszen vásárláskor az eladó mutatta meg azt, hogy ettől- eddig terjed a telekhatár. Ezt hivatalosan kellett volna a földhivatali szervek útján kiméretni, és akkor most nem lenne vita a szomszéddal sem. Mert ugye az természetes, hogy a szomszéd telkére semmiképpen sem lehet a kerítést helyezni. Ha már most az a vita tárgya, hogy jó helyen van-e a kerítés, akkor a föld- hivatali vagy telekkönyvi térkép lesz a mérvadó, és ha a kerítés nem jó helyen van, a bíróság annak áthelyezését el fogja rendelni, A telekkönyvi tulajdoni határtól eltérő, külön, úgynevezett használati határt megállapítani nem lehet. Használati határ megállapításának csak közös tulajdon esetén lehet helye, a használati megosztás rendezése esetében. Dr. M. J. Az év elefétől a munkaerő 1985. január elsejétől új bérszabályozási rendszer lépett életbe, amely tovább drágítja a munkaerőt. Erre utal az is, hogy 1986. január elsejétől az úgynevezett városi és községfejlesztési járulékot bérhez kötötten fizetik be a közös kasszába a vállalatok. Ezen rendelkezések együttes hatásaként várhatóan mind több vállalat dönt anyagmozgató gépek vásárlása mellett, a hórukkmunkások alkalmazása helyett. Annál is inkább, mert létszámcsökkenéssel is számolni kell. Mindezen túlmenően az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Ipari Minisztérium közösen a hetedik ötéves tervidőszakban megvalósítandó fejlesztési tervet dolgoz ki 1985. június 30-ig. A fejlesztési terv készítői pontosan meghatározzák, mit kellene először korszerűsíteni. Várhatóan a raktártechnológia, az anyag- mozgató berendezések, a pneumatikus szállítás és a robot- technika fejlesztését szorgalmazzák leginkább. A vásárlók védelmében A gazdasági bírság kiszabása A gazdaságirányítás korszerűsítésének jegyében elfogadott törvények és rendeletek a korábbinál jóval szabadabb kezet adnak majd január elseje után a vállalatoknak és a szövetkezeteknek. Nemcsak saját nyereségük felhasználásáról dönthetnek önállóbb módon, hanem áraik megállapításáról is. Ám, mint minden piacra orientált gazdaságban, tovább kell fejleszteni nálunk is az ellenőrzés szerepét, hogy a tisztességes verseny szabályait a .gazdálkodók egymással szemben, és természetesen, velünk, vásárlókkal szemben is betartsák. Ennek egyik fontos eszköze a gazdasági bírság kiszabása. A bíróság dönt Ezt a szankciót akkor lehet alkalmazni, ha a vállalatok vagy szövetkezetek, vagy éppen a kisvállalkozások valamelyike vét a rá vonatkozó jogszabályok ellen, s ezzel jelentős haszonra tesz szert nagy versenytársait, illetve vevőit károsítja. Ez természetesen csak általános elv. Egyébként a gazdasági bírság eddig sem volt ismeretlen fogalom a különböző szankciók között. Bár korábban a tárgyalótermek nem egyszer élénk vitától voltak hangosak, az egyes hatóságok r.em egyformán ítélték meg egy-egy gazdálkodó tevékenységét. Az új rendelkezések, illetve a tisztességtelen gazdálkodói magatartást tiltó törvény a korábbinál jóval tisztább helyzetet teremtenek. így valószínűleg a gazdasági bírság is jobban betöltheti a neki szánt funkciót, azt, hogy visszatartsa a gazelhullása Nagy mennyiségű naposlibát szállított egy mezőgazdasági szövetkezetnek az egyik állami gazdaság. Közülük azonban rövid idő. alatt kétezer- hatszáz darab betegségben elhullott, ezért a tsz a gazdaság ellen pert indított. Állategészségügyi szakértői vélemények alapján a Legfelsőbb Bíróság kimondta: az elhullást előidéző betegség fertőzött törzsállományból származott, ezért a gazdaság kártérítéssel tartozik. Törvényes követelmény ugyanis, hogy az állatok minden olyan betegségtől mentesek legyenek, ami a felnevelésre való alkalmasságukat hátrányosan befolyásolja. Nem lehet felfogadni azt a védekezést, hogy a törzsállományt vakcinálták, és ezzel szerintük mindent megtettek a betegség megelőzése érdekében. — Egymagában a vakcináiéi nem elég, azt is bizonyítani mikökell, hogy az oltóanyag nösége, kezelése az előirt vetelményeknek megfelelt — hangzik tovább az ítélet. A szakértő szerint a vakcinálás későn történt. Ezt a műveletet ugyanis kétszer háromhetes időközben úgy kell elvégezni, hogy a második kezelés a tojásrakás kezdete előtt egy hónappal történjék. Figye-- lembe kell venni azt is, hogy a vakcinázott törzsállomány Lmmuiwédelmét számos körülmény befolyásolja. Így például az oltóanyag és a takarmány minősége, a madárinfluenza. Homogén és magas- fokú immunitás esetén a fertőzésre jellemző nagy számú elhullás nem következett volna be. A Legfelsőbb Bíróság az állami gazdaságot az elpusztult állatok ellenértéke, tartása, a takarmányozási költségek és az elmaradt haszon megfizetésére kötelezte. dálkodókat a jogszabályok, az üzleti tisztesség megsértésétől. A gazdasági bíróságról szóló minisztertanácsi rendelet élesen elkülöníti egymástól a büntetésként fizetett pénzt, illetve a kártérítést. Egyértelműen leszögezi, hogy függetlenül a gazdasági bírság kiszabásától, az okozott kárt meg kell téríteni, illetve a jogtalan előnyt vissza kell fizetni. Amennyiben nem lehet megállapítani a károsultak . kilétét, akkor az újonnan létrehozott, a központilag kézéit" Piaci Intervenciós Alapot illeti meg a pénz. . A bírság kiszabása pedig, ahogy korábban is, már a bíróság feladata. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a visszaélést megállapító szerveknek — például az Országos Anyag- és Árhivatalnak, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának, stb, — igaza van, a bíróság megítélheti a bírságot, amelynek legalább 30 szá- százalékkal meg kell haladnia a jogtalanul szerzett előny, illetve az okozott kár összegét. Ettől a mértéktől csak különös méltánylást érdemlő esetekben tekinthet el a bíróság. Kern lesz elnéző Az eddig ismertetett szabályok alkalmazásának valószínűleg nagy szerepe lesz a további években, miután nemcsak az állami és szövetkezeti szektor cégei, hanem a kisvállalkozások, a magánkisiparosok és kereskedők törvénysértő tevékenységét is lehet ily módon büntetni. A gazdasági bírság kiszabása nemcsak a vevőket becsapó kereskedőket, a munkát felé- be-harmadába végző cégeket fenyegeti, a jogszabály felsorol ettől eltérő eseteket is. Már eddig is különböző szankciók, kai néztek szembe az ebbs a körbe eső gazdálkodók, most a rendelet egységes szempontok szerint rendelkezik a rájuk kiszabható bírságról. S hogy melyek ezek? Például bírságot kell fizetnie annak a cégnek, amelyik engedély nélkül, avagy a jogosítványában meghatározott föltételektől eltérő módon vesz részt a külkereskedelemben is. Ha a devizagazdálkodásra vonatkozó szabályok sze. rint engedélyhez kötött tevékenységet e dokumentum hiányában, avagy az előírásoktól eltérő módon végez. Nem számít bocsánatos bűnnek az sem. ha valamelyik cég jogosulatlanul folytat valamc' tevékenységet. S az alkatrészekkel, a tartozékokkal való ellátást, a javítószolgálat fenntartását is komolyabban kell majd a cégeknek venniük; amennyiben e kötelezettségei' k nem tesznek eleget, gazdasági bírságot szabhat ki rájuk a bíróság. , Ugyanígy nem számít bocsánatos tévedésnek a minőség- rontás sem, s a munkavédelmi előírások súlyos megszegéséért is a bíróság elé állhat egy vállalat. Tisztességesen Az ismertetett jogszabályok valószínűleg híven tükrözik a kormányzat szándékát, a következő években a nagyobb szabadság a szigorúbb ellenőrzéssel, és ha kell, megfelelő szankciókkal, jár majd együtt. S ez nemcsak a vállalatok, ha-. népi, a fogyasztók érdekgjt is szolgálja, akik sokszor kiszolgáltatottnak érzik magukat a monopol helyzetbe-» levő nagv és kis cégekkel szemben. De remélhetőleg a gazdálkodók többsége inkább a törvény adta keretek között, vagyis tisztességesen próbál majd tisztes haszonhoz jutni. Lakatos Mária Hitelekkel bűvészkedtek Lyukkal foltozgattak Múlt év végén jelent meg lapunkban a Pest megyei és a Budapesti Rendőrfőkapitányság közös felhívása, hogy jelentkezzenek, akik az állattartással és bérhizlalással foglalkozó Gór Nagy Józsefnek, Sárost Andrásnak hiteleztek, előleget adtak, velük szerződéses kapcsolatban álltak. A két vállakoző 1984. október 3—4-én került előzetes letartóztatásba. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy óriási ösz- szegekikel károsították meg a társadalmi tulajdont és egyéni hitelezőiket. Aki mer, az nyer A nyomozás még folyik. A vizsgálat eddigi adatai szerint az ügyben érdekelt 10 termelő- szövetkezetnek és az Egyesült Zagyvavidóki Áfésznak együttesen 20 millió forintos kár szerepel a számláján. ötven egyéni hitelezőjük pedig nem kevesebb, mint 23 millió forintos tartozást szeretne behajtani a két férfiútól. Nem kisstílű üzletről volt tehát szó, bár mint az eddigiekből is kitűnik, az érdemes állattartók mások pénzét vitték a, vásárra. A vállalkozás Gödöllőről indult, az Isaszegi út 57—59. számú házból. Ezen a helyen volt korábban Sárosi András édesapjának jól menő csirkegazdasága. Gór Nagy József, aki a családba házasodott, apósa halála után, 1980 telén társult a sógorral. Ekkor határozták el, hogy aki mer az nyer alapon fejlesztik, kiterjesztik az üzletet. Az előzmények pedig, legalábbis ami az egyik üzlettársat illeti, nem tűnhettek túl biztatónak.1 Gór fíagy' Józsefnek, aki korábban a ka- rácsondi Kossuth Termelőszövetkezet fővárosi kisvendéglőjének vezetőjeként dolgozott, már voltak különböző próbálkozásai. A munkáltatójától fel- \ stt hétszázezer forintos előlegből KAHYB anyakocákat és berendezést vásárolt, és sertés- fiaztatót csinált, de a várt nyereség elmaradt. A termelőszöfl$8£. fanuár 1-íal A szülési szabadságról A Munka Törvénykönyve szerint, szeptember 1. napjától az eddigi 20 hét szülési szabadság 24 hétre emelkedik. Ennek megfelelően, a terhességi-gyermekágyi segély — közismerten szülési segély — ettől a naptól 24 hét időtartamra jár. A segély megállapításának alapja itt is a nyugdíjjárulékkal csökkentett kereset. Akik ez év január 1. napja után kezdik meg szülési szabadságukat, azoknál a terhességi-gyermekágyi segély naptári napokra jár, akik ez időpontban már folyamatosan részesültek szülési segélyben, a jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések szerint részesülnek ellátásban. Az új rendelkezés szerint, akik ez év első napjától kezdték meg, illetve veszik igénybe a szülési szabadság idejére járó segélyt, azokat a nettó kereset egy napra jutó teljes összege illeti meg. Ennek feltétele, hogy a jogosult a szülést megelőzően kát éven belül legalább 270 napon át biztosított volt. Ha kevesebb biztosítási idővel rendelkezett, de volt legalább ’80 napi biztosítási ideje, akkor 65 százalék a segély összege. A szülési segélyhez is jár a havi 310 forint általános bérpótlék. A kórházi ápolás időtartamára a táppénzhez hasonlóan a segély teljes összege illeti meg a jogosultat. A kétgyermekes egyedülállók, a három- és többgyermekesek, a súlyosan fogyatékos, továbbá az állami gondozásba vett gyermeket eltartó nevelőszülők családi pótléka januártól emelkedett. A rendelkezés értelmében ezenkívül minden családi pótlékot és a gyermek után járó jövedelempótlékot is 40 forinttal emelték. Ennek megfelelően január 1-től a családi pótlék és a jövedelem- pótlék. összege egy gyermek után a gyermek hatéves koráig 410 forint, egy gyermek után egyedülállónak 710 forint, egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két gyermek után járt a családi pótlék 710 forint. Két gvermek után gyermekenként 710, összesen 1420 forint, két gyermek után egyedülállónak gve-mekenként 840, ösz- szesen 1080 forint, három és minden további gyermek után gyermekenként 840 forint jár. Esmmm Tu nap kende létéi mEmi Az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásáról a Magyar Közlöny 4. számában jelent meg az 1/1985. (I. 24.) OP—PM. számú rendelet. Az iparjogvédelmi munkáról a vállalatok önkormányzati típusba történő besorolásáról irányelv, illetve előzetes javaslat jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 26. számában. A belföldi társaságok költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek pénzügyi rendezésével kapcsolatban a Pénzügyi Közlöny 18. száma ad tájékoztatást. A gyógyszert tartalmazó ipari takarmányokról, a 3/1985. (II. 1.) MÉM. rendelet rendelkezik. (Magyar Köziöny 5. száma.) vetkezet végül csak hosszú huzavona után tudta behajtani a követelését. Előleg több helyről Egy ugyancsak korábban megkötött kacsahizlalási szerződés anyagi terhei is nyomták a vállát. Ebből eredően a gödi Dunamenti Termelőszövetkezetnél 1982 végére hétmillió forintos tartozása keletkezett. De ami a továbbiakat illeti, ez is csak egy csöpp az adósságok tengerében. Gór Nagy József és Sárosi András trükkje az volt, hogy mindig újabb termelőszövetkezetekkel kötöttek sertés-, illetve marhahizlalási szerződést, és vettek fel ugyanarra az állományra több helyről is nagy összegű előlegeket. Így például a Rákosvölgye Termelőszövetkezetből kihelyezett sertésekre az érdi Benta-völgye Termelőszövetkezet, az ócsai Vörös Október és több más gazdálkodó egységnél is kötöttek hizlalási szerződést és vettek fel előleget. Üzletfeleik közé tartozott az említetteken kívül a Szilasmenti, a fóti Vörösmarty, a sződi Vi- ágzó, a dányi Magvető, a Gal- ga-parti összefogás és a karta- li Petőfi termelőszövetkezet. S hogyan próbálták teljesíteni a leadási kötelezettségeket? A Lajosmizse környéki tanyákon felvásárolták a gazdáktól azokat a hízókat, melyeket az Állatforgalmi Vállalat, mint szabványtól eltérőket alacsonyabb összegért vett volna át. Ilyenformán szállítottak valamennyit, amikor már nagyon sürgetett a határidő, de a teljes mennyiséget soha. Esetenként csúszópénz Felmerült a kérdés; hogyan lehetett ezt hosszú időn keresztül csinálni? Több körülmény is közrejátszott abban, hogy végül mammutméreteket öltött a több mint kétes vállalkozás. Az üzlettársak néhány év alatt számos telephelyre tettek szert, melyeket esetenként megvásároltak, máskor béreltek, anélkül, hogy a bérleti díjat kifizették volna. Telephelyük volt a gödöllőin kívül Bagón, Csornádon, Hatvanban, Mátraverebélyen és kettő is Lajosmizsén. Ilyenformán üzletfeleik — akiket esetenként végigvezettek néhány helyen — fel sem tudták mérni, hogy mekkora állatállománynyal rendelkeznek. A vizsgálat azonban más tényezőkre is fényt derített. Esetenként nagy összegű csúszópénzek is szerepet játszottak abban, hogy a tsz-iigy- intézők szemet hunytak az elmaradt teljesítések felett, és korlátlanul adták a hitelt. Ám ez sem volt elég, mert végül Gór Nagyék már lyukat lyukkal foltoztak. így került sor a maszekhitelekre, melyeknél magintcsak korlátlan volt az irántuk tanúsított bizalom. A jól menőnek hitt üzlet, a megtévesztő látszat több százezer forintos kölcsönöket hozott, de olyan maszek „csirkés” is akadt, aki hátmillió (!) forintot fektetett a vállalkozásba. Az adósok pedig nem tudtak fizetni. Gór Nagy József végül már, mikor hitelezői keresték, beteget jelentett, s így próbáit eltűnni a porondról, ahol sokáig sikeresen produkálta szemfényvesztő bűvész- mutatványait. A maszek hitelezők polgári peres eljárások útján próbálnak érvényt szerezni követelésüknek. A két üzlettárs jelenleg négy városba jár a börtönből bírósági tárgyalásaira. Ami pedig a társadalmi tulajdonban okozott kárt illeti, a nyomozás folyik tovább, és sor kerül a két bűntárs mellett az ügyben szereplő termelőszövetkezeti vezetők, ügyintézők felelősségének tisztázására is. Gál Judit Családi pétiék különélésnél ® Gondozási segély megítélése • A vitatott telekhatár
