Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

4 1985. FEBRUAR 6., SZERDA Magyar—szovjet együttműködés Kulturális rendezvények cseréje ísmKiállítóte rmekbőlb Megid ézett eszmék és tá jak Rembrandt: József és Puttfárné Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Georgij Ivanov szovjet kulturális mi­niszterhelyettes kedden Moszk­vában aláírta az 1985. évi ma­gyar—szovjet kulturális együtt­működés jegyzőkönyvét. A kulturális és művészeti cseréket rögzítő dokumentum szerint országaink együttmű- kiJdésében az idén kiemelt sze­repe lesz a magyar kultúra áp­rilis elején Moszkvában meg­rendezett napjainak, s az ok­tóberi budapesti szovjet kul­turális napoknak. A nagysza­bású tavaszi rendezvénysoro­Hofmannstal osztrák költő és drámaíró írta valahol, hogy a jelenkor gesztu­sának nézem a könyvet tartó embert, mint ahogy más kor gesztusa az összetett kézzel térdelő ember volt." Igen. A könyvet tartó ember korunk jelképe is lehetne —- de csak lehetne, mert néha úgy tűnik, meg kell maradnunk a felté­teles módnál. Hiszen gyerme­keink — a jövő nemzedéke — között egyre több olyan van, aki még kamasz korára sem kötött barátságot a betűvel. Nem tudják, mit jelent az ol­vasás gyönyörűsége. Ahhoz, hogy ez másként legyen, so­kaknak sok mindent kell ten­niük. Ebből az átfogó megha­tározásból ragadjunk ki egy konkrétumot: a könyvtár, a könyvtáros szerepét! A.Z ádag alatt Megyénkben az elmúlt több mit tíz esztendőben jelentő­sen javultak a könyvtárak működési feltételei. Jelenleg összésen 934 tanácsi, szakszer­vezeti, illetve iskolai könyvtár van szűkebb pátriánkban. Ta­nácsi-társadalmi összefogással 90 településen és 24 nagy­üzemben korszerűsítették vagy bővítették a bibliotékákat. Üj könyvtár épült például Szent­endrén, Százhalombattán, Bu­dakeszin, Erden, Pándon, új helyre költözött és bővült többek között a váci, az abo- nyi, a dabasi, a pilisi, az ócsai és a zsámbéki könyvtár. Ennek ellenére — mint ahogy azt a megyei tanács vb is megállapította — az ezer la­kosra jutó alapteriilet szem­pontjából elmaradásunk az országos átlagtól alig csök­kent. Helyiséggöndokkal küsz­ködünk, a gyermekkönyvtárak többsége iskolai könyvtári használatra alkalmatlan, s egyes körzetekben az olvasói arány tartósan és mélyen a megyei átlag alatt van. A vél­hető okokról Szente Ferencet, a Könyvtártudományi Mód­szertani Központ Igazgatóját kérdeztük. — A magyar népesedési térkép furcsa torzulást mutat — kezdte a választ a fölso­rolt gondokra az igazgató. — A tízmilliós lakosság közel egyharmada Budapesten és környékén él. Ez a népsűrűség minden szempontból sajátos helyzetet teremt. Ha a műve­lődési infrastruktúra feltéte­leit nézzük, azt kell látnunk, hogy a főváros és a körötte elhelyezkedő városok, közsé­gek az országoshoz képest kedvezőtlen helyzetben van­nak. Érvényes ez az intézmé­nyekre, a bibliotékák alapte­rületére és a könyvtárosok számára is. Tudom, ez nem vigasz, de hasonló problémái vannak Budapestnek, mint Pest megyének. Az ismertetett kórképet még egyéb körülmé­nyek is bonyolítják, hiszen a zsúfoltság ráadásul át meg át van szőve szociális és művelt­ségben hátránnyal. Emögött az reilik, hogy Biharból, Sza­bolcsból vándoroltak föl oda az emberek, ahol amúgy is ne- he*ek voltak a szociális viszo­nyok. Igv húsz év alatt eze­ken a területeken háromszo­rosára növekedett a lakosság száma. Az elmondottak tükré­ben az a fejlődés, amelyet a megye könyvtárügye az eltelt másfél évtizedben magáénak mondhat, valóban imponáló. zatra Moszkvába érkezik és a Cédrus című darabbal lép fel az Állami Operaház balett­együttese. A Nemzeti Színház társulata Bornemissza Péter Magyar Elektrájával ismerte­ti meg a szovjet színházláto­gatókat. A Vígszínház művé­szei a Jaltában rendezendő Csehov-ünnepségeken vesznek részt. Hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból fotódokumentumokból nyí­lik kiállítás. Külön tárlat mu­tatja be Somogyi József szob­rászművész munkásságát. A szovjet kultúra napjaira Sokat behoztak a lemaradás­ból, de eleve késésben van­nak: az ezt megelőző tizenöt esztendőt nehéz ledolgozni. Innen ered a hátrány. S ami a legnagyobb baj: éppen a le­dolgozás neheze van hátra. Most kellene intézményeket építeni, pénz viszont nincs rá. Státusszimbólum — Akkor mi a megoldás? — Ami viszonylag könnyen megoldható: emelni a könyv- vásárlásra fordítható összeget. Ügy tudom, Pest megyében az egy lakosra jutó beszerzési keret 10,2 forint, ami kedve­zőbb az országos átlagnál, sőt a könyvbeszerzési keretet itt emelték a legjobban. Javít a helyzeten az az elképzelésük is, hogy évente 10—10 új ta­nácsi, illetve gyermekkönyv­tárost alkalmaznak. Ám 300- nál több gyermek vagy fel­nőtt olvasónál már egy füg­getlenített könyvtárosra lenne szükség. A lakóhelyi biblioté­kákban van a legtöbb főállá­sú könyvtáros, de csak tízezer lakosra jut egy, míg például Somogybán háromezerre. Pest megye azonban éppen az is­mert nehézségei miatt oly iz­galmas területe a modern könyvtártudománynak. Racio­nális szervezésre van szüksé­gük, hogy viszonylag keve­sebb ráfordítással magasabb minőségi követelménynek tud­janak megfelelni. Ezért fi­gyelemre méltóak azok a kez­deményezéseik, mint a könyv­táron belüli integráció, a bib- liobuszok mind szélesebb kö­rű beállítása, a központi rak­tárból történő könyvtárellátás. Ez utóbbi városi szinten a leghatásosabb. Ennek a racio­nalizálási folyamatnak egyéb­ként a vállalati könyvtárak állnak a legjobban ellen. Gya­kori, hogy a legújabb külföl­di szakkönyvek és folyóiratok az igazgató vagy a főmérnök fiókjában hevernek — afféle státusszimbólumként, s az ér­deklődők nem juthatnak hoz­zá. Helyiség sem igen van a könyvek számára. Pedig a műszaki könyveket egy jól hozzáférhető helyen kell tar­tani. Hazánkban is a számító­gépeké a jövő. Ám a számí- tógépoark megköveteli a sta­bil, jól szervezett gyári hátte­ret — s ez csak könyvtár le­het. A nép gazdája A művelőd éspolitiKa két legfontosabb területe az isko­la és a könyvtár. Véleményem szerint minden más csak ez­után következhet. A könyvtár funkciója az iskolával egyen­értékű; nem lehetnek meg egymás nélkül. Elsődleges te­hát a nagyvárosok és nagy­községek helyzetének javítása (ahol magas a lakosság szá­ma). Ne harminc helyen akar­janak egyszerre könyvtárat fejleszteni. Inkább válasszák ki, melyik az a négy telepü­lés, ahol a legtöbben élnek — hiszen ha az százezer em­bert jelent összesen, már se­gítettek a megye lakosságá­nak egynyolcadán. S hogyan látja azt az or­szágos gondot, hogy egyre csökken az olvasók száma? — Kezdjük a gyerekekkel. Kétféle fordul meg belőlük a könyvtárban. Az egyik a könyvfaló, a másik valamifé­le szakterület szerelmese. A Magyarországra érkezik a Moszkvai Nagy Színház balett­együttese. Vlagyimir Szpivakov hegedűművész és karmester vezetésével ad hangversenye­ket a Moszkva virtuózai nevű kamarazenekar. A kulturális napok esemé­nyeitől eltekintve is gazdag lesz az országaink közötti mű­vészeti csere. Szovjetunióbeli vendégszereplésre érkezik a magyar barokk trió. A Cir­kusz és Varieté Vállalat mű­vészei nyáron a VIT rendez­vényein vesznek részt. harmadik, az úgynevezett kö­zépmezőny viszont eltűnőben van. Persze, beléptek az isko­lai könyvtárak s elszívják a diákok egy részét. A nebulók pedig elpártolnak a nem túl izgalmas gyermekkönyvtárak­tól. Hogy mit lehet tenni? Te­ret kell teremteni a könyvhöz és a jóízű időtöltéshez. Ami a felnőtteket illeti: egyre na­gyobb szükség van a könyv­táros empátiájára. Arra, hogy akárcsak régen a tanítóhoz, az emberek hozzá is fordul­hassanak ügyes-bajos dolgaik­kal, hogy a nép gazdája le­gyen. Persze ehhez elhivatott­ság is kellene — némi anyagi megbecsüléssel alátámasztva. Nem véletlen, hogy annyi könyvtáros ment el tanítani a pedagógusfizetések rendezése óta... — Az emberben akaratlanul fölmerül a kérdés: ebben a mi rohanó világunkban mi lehet a könyvtárak jövője? — Óriási a változás — sőt mondhatni, ijesztő — a szel­lemi termékekhez való vi­szonyban. Ezért kell egyre erősebben racionalizálni a könyvtári szervezetet Ma­gyarországon 400 olyan tele­pülés van, ahol tízezernél többen laknak. Itt legyen könyvtár, a többi helyre pe­dig járjon bibliobusz. Előbb- utóbb kiépül nálunk a korsze­rű hírközlési rendszer, lesz minden kisebb településen, is­kolában telex-, számítógép- alállomás, ahonnan lehet könyvtári kérelmet indítani, a központi raktárakba. Nem ár­tana a könyvtárakat szakosí­tani. Centrumként egy könyv­tár elegendő lenne a kézi­könyveknek és a szakiroda- lomnak — de mindennek! S azt hiszem, elérkezett annak is az ideje, hogy engedélye­ket adjunk ki magánkönyvtá­rak létesítésére... Körmendi Zsuzsa Űj oktatási formát vezetnek be ősztől a dolgozók általános iskoláiban, az úgynevezett tan­kötelesek osztályát. A minisztérium szakemberei elmondották: amíg a „nappali” iskolákban nem tudják elérni, hogy a tankötelezettség telje­sítése teljes körű legyen, amíg hiányoznak az e gyermekek életkorát és magatartását fi­gyelembe vevő sajátos pedagó­giai módszerek, addig — át­meneti megoldásként és nem oktatáspolitikai célként — a dolgozók általános iskoláiban teremtik meg azokat a szer­vezeti és pedagógiai kereteket, amelyek e korosztály eredmé­nyes neveléséhez módot ad­nak. Az oktatásügy illetékeséi — a közoktatás fejlesztési prog­ramjának megfelelően — új jogszabályt készítenek elő a dolgozók általános iskoláiban folyó egységes képzés életkor szerinti differenciálására. A tervek szerint az ifjúsági ta­gozaton belül szervezik meg a tanköteles osztályokat. Itt ta­nulnak majd tovább azok a diákok, akiket az általános is­kolákból átirányítanak, illetve azok, akik a gyógypedagógiai intézményekben, kisegítő isko­lákban tanultak. A 7. és 8. osz­> Berekméri Zoltán fotói j az Ernst Múzeumban feb- '/, ruár 10-ig tekinthetők meg, ^ a Szépművészeti Múzeum- j ban március végéig látha- í tők a Biblia világát idéző metszetek. A Helikon Ga- í lériában február 17-ig vár- ^ ják a vendégeket Nagy ^ András és Kováts Imre gra- •/ fikái, könyvtervei. Belső környezet Kováts Imre és Nagy And­rás, a Helikon Könyvkiadó tervezői minden tekintetben felkészültek. Nemcsak rajzi ér­telemben, hanem alázattal is, amely az iparművészet sark­pontja. Csak így tud szolgálni fontos ügyeket; elsősorban lel­kületűk belső környezetvédel­mét. Pallérozott színkezeléssel, kellemes rajzzal, ökonomikus tipográfiával. Mindketten bir­tokolják ezt az összetett ké­pességet. Kováts Imre címlap­jai tisztázottan kulturáltak, rajz és betűkép nemesen al-l’i- terál egymással olyan aprólé­kossággal, amely az összképet szolgálja. Sehol nem ágál kü­lön a címlap, elhelyezkedik a könyv karakterében, s azzal párhuzamosan válik hatásos­sá. Nem külön főszereplőként. Mit mutat ez? Azt, hogy Ko­váts Imre tehetségének egyik nélkülözhetetlen és gyakorolt eleme az aszkétikus fegyelem. Nagy András hasonló hozzá, csupán egyénisége eltérő. Haj­lik a címoldalak emblematikus összefoglalásaira, a rajz mar­káns erővonalaira. Ez teszi emlékezetessé Kós Károly Az országépítő című könyvének borítólapját, s a belső illuszt­rációik szoborszerűen épített sorozatát. Külön grafikai lap­jai a kiállítás érdekességét és minőségét emelik. Valamit tályos tananyag elsajátítására az eddigiektől eltérően a 320 helyett 512 órát fordítanak majd. A kulturális igények felkeltését, a tanultak elmé­lyítését fakultatív közművelő­dési programok is segítik. A tanköteles osztályokban jelentős szerepet kap majd a termelőmunka. A szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók általános iskolái gya­korlati foglalkozásokat szer­vezzenek diákjaiknak. A jog­szabályt előkészítő munka so­rán eredményesen valósították meg az oktatás és a termelő- munka összekapcsolásának számos formáját. A tárca illetékes vezetői hangsúlyozták: a tankötelesek új oktatási formája csak egy alternatíva a probléma meg­oldására, és nem helyettesít­heti a nanpali általános isko­lai képzést. A 16—20 éves fiatalok, akik a tankötelezettség korhatárát már átlépték — tehát önálló munkavállalók — a dolgpzók általános iskolájában a 320 órás esti tagozaton tanulnak. A 20 éven felüliek a felnőtt­tagozaton sajátíthatják el az általános iskola tananyagát. Számukra tantárgycsoportos képzést alakítanak ki. még indokolt csöndesen meg­jegyezni: Nagy András az im­már klasszikussá vált Nagy László és Szécsi Margit fia — ténylegesen is, nemcsak szelle­mi értelemben. Méltó hozzá­juk, így lehet az iparművészeit a költészet folytatása. A biblia világa Mivel a biblia az emberi történelem egyik alapdoku­mentuma és forrása, annak képi átköltése meghatározta több mint egy ezredév európai képzőművészetét, így grafikai vonulatát is. A Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményé­ből összpontosított válogatással siet szolgálni a közérdeklődést. Kiderül, hogy milyen gazdag képanyaggal rendelkezünk, amely reneszánsz és barokk értelmezésekkel szinte végig­kíséri az ótes tarnen tűm esemé­nyeit. Az is tanulságos, hogy milyen általános műgonddal történt a vizuális műfordítás a németalföldi, itáliai, német, cseh, francia, spanyol műhe­lyekben. Megfontolt kompozí­ció Annibale Carnzcci Zsu­zsanna és a vének című réz­karca, s Israhel van Mecke- nem rézmetszetén: az ókori történet mellett ott van a kö­zépkori város is. Más hely, más idő: együtt. Albrecht Dü­rer tiszta tökélyű rajzvonalai és Rembrandt eszközökben is megnyilvánuló emberi mélysé­ge a két sarkp-ont Minőség­ben, irányban egyaránt, Ők jelentik az értékrendet —■ füg­getlenül korunk más eszmé­nyeitől és törekvéseitől — a mértéket. Megközelítendő óriá­sok. Rend és tisztázás Berekméri Zoltán fotói szá­zadunk önarcképét vizsgálva, rendre és tisztázásra váró gon­dokra is utalnak. Olykor idiilil- re, máskor riasztó emlékezés­re, vidám parádéra és egy láb­törlő stadionnak látszó monu­mentalitására. Drámai, amikor az őszi szél kukoricaszárakat táncoltat, költőd rezdülés, ami­kor a fűcsomók zsendülését láttamozza. Bármit vizsgád Be­rekméri Zoltán, egyenletes ko­molysággal teszi, — ezért nem­csak keres, hanem talál is. Kincseket, a valóság rejtőző értékeit, amelyeket tudatos csoportosítással alakit világot megörökítő képsorrá, Losonci Miklós MOZIMŰSOR FEBRUAR 7-TGL 13-IG ABONY 7: Sztárok bűvöletében* 8: Nehéz fiuk* 9—10: A férfik aland elmarad 11—12: Gengszterek sofőrje* BUDAÖRS 7—10: Bomba jó boikszoló* 11—-12: Yerrna* CEGLÉD, Kamaraterem 7—13: Hair* 9—10: Donald kacsa és a többiek (du.) CEGLÉD, Szabadság 7—10: A fekete paripa (du.) A nőstényfark&s kísértető** (este) 11—13: Piedone Egyiptomban (du.) Dühöngő bika* (este) DASAS 7— 8: A vadon szava 9—10: üjra szól a hatlövetű 11: 25 millió fontos váltságdíj DUNAHARASZTI 7— 8: Vigyázz, kígyó! 9—10: Hat gézengúz 11—12: öld meg a sogunt!** DUNAKESZI, Vörös Csillag 7— 8: Szamurájok és banditák I—II.*» 8— 10: Az amberevő medve (du.) 9— 10: A szenzáció áldozata (este) 11: Aranycsapat DUNAKESZI, József Attila 7: Nőrablás** 10: Egy kis romantika 11: A 3. számú űrbázis** 13—14: Kelly hősei I—II. ÉRD 7: Eszmélés* 8: Sörgyári capriccio* 10: Gengszterek sofőrje* 11—14: Bombajó bokszoló* FÓT 7— 8: Pereputty* 8— 10: A kcfrra napja** 11—12: Gyanútlan gyakornok GÖDÖLLŐ 7—13: Bambajó bokszoló* GYÁL 7: Egy trombitás Szocsiban 8: Ulzana 9— 12: A vadon szava (du.) Lady Chatterley szeretője*** (este) KEREPESTARCSA 7— 8: Gengszterek sofőrje* 9—10: A nagyrozsdási eset 11—1B: Akiket forró szenvedély hevít*» MONOR 7— 8: A férfikaland elmarad S—10: A beszélő köntös (du.) Gengszterek sofőrje* (este) U—12: Seriff az égből 13: Sztárok bűvöletében* NAGYKÁTA 7— 8: Nevem: Senki 9—10: A pap, a kurtizán és a magányos hős 11—12: Pereputty NAGYKŐRÖS, Arany János 7— 8: Szirmok, virágok, koszorúk 9—10: Seriff az égből 11—13: Hiúz a vadászösvényen (du.) A nőstény fankas kísértete** (rt>te) NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 7—10: Tekinteteik és mosolyok* 9—10: Jöjjön vendégségbe! (du.) 11—13: Nehéz fiúk* PILISVÖROSVÁR 7— 8: Gyanútlan gyakornok 10: Ulzana (du.) Finnen kis bordély»» (este) 11: Harctéri regény» POMÁZ 7— 8: Harctéri regény* 9—10: Szexis hétvége** 10: Tündér Lala (du.) 11: Az umber, aki lezárta a várost* RÁCKEVE 7— 8: Katasztrófa földön-égen I—II. 9—11: No. megállj csak! (du.) 9—10: öld meg a sogunt!** (este) 11—12: Hat gézengúz SZENTENDRE 7—10: A király és a madár (du.) Yerma* feste) 11—13: Fele-barét-nőm* Az éjszaka** fente) SZIGETSZENTMÍKIÓS 7— 8: Hat gézengúz 9—10: Tizeinkét hónap (du.) Mindhalálig zene** (este) 11: Fszmélés* 12? A banda fogságában TAP'Ő.«:7ELC 7—*t: Hing Kong» V4C, Kultúr 7—13: Az istenek a felükre estek VÁC, Madách Imre 13: Az a’iső nagy vonatrablás VECSÉS 7— 8: Akiket forró szenvedély hevft** 9—10: A hold lakók tWka (du.) Forróvérű kísértet (estei 11—12: A nagyrozsdási eset • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 1(5 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. A neheze még hátravan A könyv korunk jelképe lehetne Átmeneti megoldásként Tanköteles osztályok

Next

/
Thumbnails
Contents