Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1985. FEBRUÁR 5., KEDD Pártértekezlet Aszódon A példás ei íységre alapozva Aszód nagyközség pártértekezletét a kastély dísztermében tartották. A Himnusz hangjai után a helyi iskola úttörői köszöntötték a küldötteket verses-énekes műsorral, majd megválasztották az értekezlet bizottságait és tisztségviselőit. Az írásos beszámolóhoz Huszár dános, a pártbizottság titkára fsizött szóbeli kiegészítőt. Megjelent az értekezleten Herczenik Gyula, a gödöllői pártbizottság első tiíkára. Máté Imre. a megyei pártbizottság munkatársa. Huszár János három kérdéskörrel foglalkozott. Az utóbbi években történt gazdasági változások nyomán kialakuló nagyobb jövedelmi különbségekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezeket sokan nem értik meg és nehezen fogadják el. A nagyközségi alapellátást elemezve megjegyezte, hogy az még sokáig nem lesz fővárosi szintű, azt azonban joggal várja el a lakosság, hogy tejet, kenyeret, péksüteményt, húst, hentesárut ne csak a nap egy-két órájában lehessen kanni. A választéknak is sokkal jobbnak kellene lennie. Lakossági többiét A pártbizottság írásos beszámolja szintén a gazdálkodás helyzetének az elmúlt öt évben . történt változásait tagjaiig elsőként. Bonyolultabb és nehezebb körülmények közepette is helytálltak az'itt működő üzemek, szövetkezetek, noha némelyikük komoly gondokkal küszködik. Talpon maradtak, megőrizték, többségében megerősítették stabilitásukat.-Jelentős,haladásról adhattak számot az anyag- és energiatakarékosság területén, de nem mondható el, hogy ez valamennyi helyen központi kérdéssé vált volna. Az új szervezeti formák adta lehetőségekkel sem éltek megfelelően. Mindössze egy gazdasági, munkaközösség és egy szakcsoport jött létre. Mind a pártbizottság, mind a- alapszervezetek nagy gondot fordítottak a községfejlesztés. az ellátás kérdéseire. A beszámolási időszakban 121 milliós feljesztési alap állt a tanács rendelkezésére, amit 36 millióval növelt meg a lakosság és az üzemek társadalmi munkája. Az üzemekben öt év alatt nyolc százalékkal csökkent a létszám. A három településen, Aszódon, Domony- ba-n. Ikladon az aktív keresők ' 25—30 százaléka Gödöllőn és Budapesten dolgozik. Javult a lakáshelyzet. A tervciklusban felépült, illetve épülőben van húsz célcsoportos lakás, elkészült 239 családi ház. A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya az 1979. évi 18-ró! 66 százalékra nőtt. Jó az egészségügyi ellátás. Domonyban három munkahelyen orvosi rendelő épült. Aszódón bővítették a gyermekorvosi rendelőt. Jelentősen fejlődtek a gyermekintézmények. Minden jelentkezőt felvehetnek óvodába. Űj iskola épült Aszódon, négy teremmmel bővítették a meglévőt Ikladon. Mind a három településen egy műszakos a tanítás. A hibák ellen A beszámoló további fejezetei a pártélet különböző területeivel, a párt kapcsolataival foglalkoztak. A szóbeli kiegészítőt követő hozzászólók valamennyi területet érintették. Bagyin József tanácselnök kifejezte reményét, hogy a gazdaság élénkülésével együtt jár majd újabb ipari üzemek idetelepülése, s csökkenhet az ingázók száma. Soós István, a költségvetési üzem személyzeti és oktatási felelőse, jólesően nyugtázta, hpgy egyre többen kapnak pártíel- adatot. Rámutatott, vannak azonban olyanok, akik csak a látványos feladatokat szeretik. Klausmann Ferencné kollégiumi igazgató a család szerepéről szólt. Hangoztatta, elsősorban otthon kell megteremteni a rendet, fegyelmet, nyugalmat. Az iskola, a KISZ csak elmélyítheti azt, amit a gyerek otthoniéi hozott. Raf- fai Sándorné domonyi pedagógus hangsúlyozta, a hibákat sosem szabad elhallgatni, hiszen fejlődés csak azok kijavításával lehetséges. Dicse János üzemvezető a munkához való erkölcsi viszony és az érdekeltség ösz- szefüggéseit boncolta. Rámutatott: a spekuláció, a jogtalan előnyökhöz jutás rontják a szocialista erkölcs terjedésének esélyeit. Nyiry Tiborné aszódi pedagógus arra hívta fel a figyelmet, hogy nehezebb helyzetben még fontosabb a párt melletti kiállás, de az csak felkészülten, érvelve, ■ türelemmel hatásos. Ehhez nélkülözhetetlen a jó információ, a párt álláspontjának tüzetes ismerete. Küldöttek Túrosán István, KISZ-titkár kifejtette-, az utóbbi időben kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek a fiatalokat szolgálják. Említette az iskolabővítést, a tanuszoda építését. Javítani kell a szórakozási lehetőségeket. Herczenik Gyula az aszódi pártszervezetnek a teleoülés- politika kialakításában és érAnyakönyvF hírek Házasságot kötött: Lőrincz1 bajos és Kralovics Judit, Vi- ' -ág Mihály és Hölbling Piros- ; ía Ilona, Sebestyén Lajos és 1 Lovasi Melinda. Elhunyt: Pruzsinszky 1st- ] zánné Major Mária, Gödöllő, ( Pacsirta utca 12., Kovács An- ,alné Sáránszki Erzsébet Mária, Gödöllő, Illés István út 12., Petróczy Józsefné Csatlós Erzsébet, Gödöllő, kastély, szűcs Gábor, Gödöllő, Martinovics utca 3., Juhász József, Södöllő, Peres út 16., Bökö- nyi Lajos, Gödöllő, Szilágyi Erzsébet utca 58., Botlik Sándor, Gödöllő, Városmajor utca 15., Olajos Sarolta, Gödöllő, Vörösmarty utca 1., Varga Erzsébet,, kastély, Kristóf Istvánná Kovács Zsuzsanna, Gödöllő, Röges utca 26., Bátori Béla, Gödöllő, kastély. Elek János, Gödöllő, Bajcsy-Zsi- linszky utca 18., Videmann Aranka, Gödöllő* kastély, Juhász Istvánná Benkovics Ilona, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 2., Jámbor Lajosné Szem-erei Mária, Gödöllő, Éva utca 18., Gavaldik Józsel'né Kis Mária, Gödöllő, Zrínyi utca 9., Nagy Kálmán, Gödöllő, János utca 12/B., Bán Lajos, Gödöllő, Radnóti utca 2., Kovács Zoltán, Gödöllő, Korvin Ottó körút 13., Vince Jánosáé Palya Erzsébet, Gödöllő, Mátyás király utca 1/a. vényesítésében játszott jelentős szerepére mutatott rá a többi között. Kiemelte, hogy ebben a nagyközségben olyan egység tapasztalható, amely erősebb, mint a másutt meg- nyilván-való. Valószínű azonban, hogy ezen a területen ís vannak még tartalékok, amelyek mozgósításával a. még nehezebb feladatok is megoldhatók. A hozzászólások után a pártértekezlet elfogadta a beterjesztett dokumentumokat, majd megválasztotta, az új nagyközségi pártbizottságot és azt a tizenhárom küldöttet, akik a városi pártértekezleten képviselik a három települést. A pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a végrehajtó bizottságot és a testület titkárát. A pártbizottság titkára ismét Huszár János lett, A végrehajtó bizottság tagjai: Dicse János, a helyi költségvetési üzem vezetője, Bagyin József tanácselnök, Csobán Pál nyugdíjas, Járjapka Zsuzsa domonyi pedagógus, Ecker János, ikladi lakatos, Kommár- né Gerőcs Edit aszódi iskola- igazgató. Parkó Pál MÁV-for- Palmlsta, Grandelisz László főmolnár. Kör Pál Tavaszi szimfónia. Színes szinkronizált NDK-film. 4 és ~6' órakor. Valaki figyel. -Színes magyar film. Csak 8 órakor. az írott szó hitele estisek nem n ak bele A Pest megyei Hírlap az egyik legolvasottabb sajtótermék a megyében. Ezt nem mi, tolli'orgatók állítjuk, hanem a terjesztéssel foglalkozó postások. Állításukat statisztikával is bizonyítamii tudják. Nemrég Isaszegen jártunk, s Farkas József, a postahivatal vezetője (aki egyben a hírlapfelelős is) elmondta, hogy a hírlapterjesztési irányszámokat 150 százalékra teljesítették. Részleteiben ez azt jelenti, hogy ma a nagyközségben 424 előfizetője van a Pest megyei Hírlapnak, egy híján százzal több, minit, volt 1983-ban. E sajtótermékből Pest megyéből pedig áruspéldánnyal együtt összesen 11 ezer 390-et vásárolnak meg az olvasók egy- egy hónapban. Személyes kapcsolat Jól fogy a Népszabadság is, 445 előfizetője van. összesen 119-fajta lapot és egyéb sajtóterméket terjeszt az isaszegi postahivatal, ez havonta 51—52 ezer érkező példányt jelent. A hírlapok árának emelése érzékenyen érintetté a hivatalt, de a postások nem nyugodtak bele abba, hogy elveszítettek zázhuszonnyoilc előfizetőit. Szerveztek, agitáltak, a volt előfizetőknek heteken keresztül bemutatták a színes lapok áruspéldányait, s egy hétig a napilapokat. Végül is a régi előfizetők többsége visszatért a korábbi lapvásárlási formához, előfizetéshez, megelőlegezve a pénzt s a bizalmat. Így a lemondásoktól függetlenül 120 előfizetőt szerveztek be a kézbesítőik. Előfordult olyan eset is, hogy egy helyen egyszerre öt- vemen fizettek elő a Pest megyei Hírlapra. Igaz, ezt az akciót a megyei hírlapiroda munkatársai hajtották végre, a helyszínen, a Ligmifer Ipari Szövetkezetnél meggyőzve az embereket, ám ehhez a sikerhez nem jutottak volna az isaszegi postahivatal vezetőjének személyes kapcsolatai nélkül. Vagy inkább mondjuk úgy, hogy az Isaszegi postás-ok jó munkája volt az előfeltétele egy ilyen eredménnyel záruió az.ció sikerének, annak a tekintélynek, amit Farkas József vezetese alatt elértek falujuk lakossága szemében a dolgos évek során. Az iskolai oktatást szolgáló sajtótermékekről is beszélgettünk a hivatalvezetővel. Elmondta, hogy meglepetésként érte ezek árainak emelése, hiszen közvetve a diákok anyagi lehetőségeit csökkenti, s talán nyelvtanulási készségüket is befolyásolja. Ugyanis 30—40 féle külföldi, magyar és idegen nyelvű lapot is terjesztenek Isaszegen. A gödöllői városkörzetben legtöbb ifjúsági liapot terjesztők közié tartozik a hivatal. A nyelv tanulását elősegítő Nyelvmesterből (kétnyelvűből) 260-at adnak el, a nésynyelvűből negyvenet. Az isaszegi postahivatal által terjesztett alkalmi kiadványok, például kalendáriumok is jól fogynak, még a Buda- pestvidéki Postaigazgatóság területéről, más megyékből is ide érkezik az el nem fogyott példány, s az is elkel. Plafon nincs Beszélgetésünk végén érdekes gondolattal kanyarodott vissza Far-kas József hivatal- vezető a hírlapterjesztés lehetőségedre. — Korábban azt hittem, hagy a hírlapterjesztésben van egy plafon. De rájöttem, hogy ez nem igaz! Az emberek információéhsége egyre növekszik, és nemcsak a televízió, meg a rádió révén akarják ezit az igényüket kielégíteni. Nagy az írott szó hitele, tekintélye, vonzereje. Gyarapodó tábor — Korlátlan lehetőségek vannak még a hírlapterjesztés területén, nincs megállás a fejlesztésben. Ezt példáikkal tudom bizonyítani! — hangoztatta Farkas József, s mindjárt kiterítette a kézbesítőfüzet, lapjait, s úgy mutatta, hogy vannak méig fehér foltok. Mert, ha nem lennének, akkor nem lenne a címlista szerint egy-egy utcában 3—4, olykor 10 házszám is bejegyezve előfizetés nélküli rubrikával. Maid újabb bizonyítékkal szolgált, miszerint valóban korlátlanok a lapterjesztés lehetőségei. Hiszen nemrég 110 telket osztottak ki nem helybelieknek, akik hamarosan építkezni s letelepedni fognék Velük nemcsak megnövekszik Isaszeg tízezres lélekszáma, de gyarapodik majd a Hírlapra előfizetőké is. . . Aszódi László Antal A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Űj kezdeményezések a köz- művelődésben, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Is-kolaotthonos és napközis foglalkozás: Oktatófilmek vetítése (környezetismeret), 12 órakor. Játszókörök a napköziben. 14 órakor. Művelődéstörténeti játszóház 5. osztályosoknak. 19 órakor. A mogyoródi farsangi találkozó közönsége a művelődési házban ülve bejárta az országot, sőt még határainkon is túl kirándult. Az asszonykórus hagyományos, de mindig frissen tanult dalokat bemutató műsora között fővárosi vendégek is szórakoztatták a telt házat. A Csutorás táncházi együttes és a Gutenberg művelődési ház tán akarónak két párja a dunántúli hagyományoktól a mezőségi, széki népzenei örökségig mindent bemutatott, ami egy szűk órába belefért. A szatmári táncokat, azok közül is a verhunkot kiváltképp megtapsolta a lelkes hallgatóság és újrázást is kért, kapott. A farsangi esten a fóti Gyermekváros színjátszói is felléptek, hasonló sikert aratva. Amikor a színpadon véget ért a program, a nézőtéren folytatódott a mulatság. Népviseletbe öltözöttek és öltönyösök, estélyi ruhások kart karba ölelve táncoltak, énekeltek. Szórakoztak. Balázs Gusztáv felvételei A teljesítménnyel arányban Jövőt alapozó döntés É vtizedek óta először beszéltem olyan vállalatvezetővel, aki fenntartások nélkül dicsérte az új keresetszabályozási rendszert, hozzátéve, hogy az év elejétől érvényes szabályozás adta lehetőségek kihasználása most valóban a vállalatokon múlik. Tudni: Ilik, ha nem mozdul meg végre a vállalatok belső ösztönzési rendszere, ha a gazdálkodó egységek továbbra is a hagyományosan merev bérpolitikát és bérgazdálkodási gyakorlatot folytatják, akkor valóban magukra vessenek; akkor nincs az a központi szabályozás, amely valóban kedvező lehetőségeket ígér a teljesítményarányos bérezés megvalósítására. Más jelek is arra utalnak, hogy a vállalatoknál minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki az új keresetszabályozási rendszer, mi több: minden eddiginél komolyabban veszik a szabályozást. Sorra érkeznek a hírek a különböző próbaszámításokról, modellezési gyakorlatokról, amelyek közös lényege: eldönteni, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik szabályozási formát válasszák. Nehéz a döntés. Ha valahol a legprogresszívebb modellt — tehát a keresetszint-szabályo- zást — választják, akkor nagyon megfontolandó, hogy e rendkívül radikális ösztönzési eszközzel előállxtható-e annyi nyereség, amiből viszonylag könnyedén fizethetők a bérek adóterhei, úgy, hogy közben elegendő pénz marad a fejlesztésre is. Ha a keresetnövekmény-szabályozást választja a vállalat — mert óvatosabb, s nem bízik az adóviselő képességében —, akkor meg kell békülnie a ’viszonylag szerényebb ösztönzési lehetőségekkel, s legfőképpen azzal, hogy számára, lényegében, nem szűnik meg a sokat kárhoztatott bázisérdekeltség, mert nem szűnik meg az átlagbér-ellenőrzés sem. És a további dilemma: érdemes-e választani — átmenetileg — az úgynevezett szigorított központi bérszabályozási modellt, felkészülve a jobb időikre, az eredményesebb gazdálkodásra, mely felkészülés közben a bérek csak szolid mértékben emelhetők, de semmiképpen nem kell azzal számolni, hogy a ikeresetek csökkennek. Másképpen fogalmazva: eddig — tehát a január elsejéig érvényes bérszabályozás yzerint —. például. 100 forint értékű anyagmegtakarításból mindössze .5—8 forintot fordíthatott a vállalat bérre. A ke- resebszint-szabályozás révén akár 40—50, a növekményszabályozás révén pedig 15—25 forintot béresíthet. De nagyon megfontolandó, hogy elérhető-e az a bizonyos 100 forint anyagmegtakarítás — és nemcsak ma, hanem a közeljövőben is! —, mert ha ennek reményében valahol például a keresetszint-szabályozást választják — a nagy adóterhekkel együtt —, s az előzetes számításokban tévedtek, akkor számolni kell azzal, hogy ez a szabályozási forma nem garantálja a már elért bérszínvonalat. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei — előzetes számítások alapján — úáy becsülik, hogy a vállalatok és a szövetkezetek 40 százalékánál választják meg a legkockázatosabb keresetszintszabályozást, húsz százalékánál, a növekményszabályozást, s a többiek — értelemszerűen — a központi keresetszabályozási formába kerülnek. Milyen szabályozási formát válasszon a vállalat? A döntéssel kapcsolatos alapkérdés: vajon sikerül-e a teljesítménynövelésre ösztönző keresetszabályozást úgy megvalósítani, hogy a főmunkaidőben is lehetővé tegye a kiemelkedő teljesítmények tisztességes, vagy éppen kiugró összegekkel való megfizetését? Sikerül-e ehhez igazítani a vállalati belső ösztönzési rendet? Sikerül-e megbízhatóan prognosztizálni, hogv a manapság esetleg kedvező gazdasági pozícióban levő vállalat — fejlesztési lehetőségeit, termékstruktúráját, piaci helyzetét illetően — néhány év múltán változatlanul kedvező gazdasági pozíciókra számíthat-e? Y/ agyís: sikerül-e megvaló- ” sítani az annyira hiányolt stratégiai tervezést, mégpedig olyan biztonsággal, hogy arra már most felépíthető legyen a hosszú éveken át működő — és a választott keresetszabályozási formához igazodó — ösztönzési, rendszer. V. Cs. ISSN 0133—1957 ‘(Gödöllői Hírlap)
