Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-04 / 28. szám
Házikalács a közönségnek Verbunkoló, tüzet ugró mendeiek TAVALY DECEMBERBEN rendezték meg Ajkán a szövetkezetek népi együtteseinek országos versenyét. Ott arany fokozatot kapott a mendei pávakor, pontos nevén a Tápió- völgye Mgtsz népi együttese. Ez az elismerés is sejteti, hogy nem kezdőkről van szó, ezt bizonyította legutóbbi fellépésük is a mendei Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az előadás nem ismételte meg a korábbiakat. Az együttes hazai fellépések új műsorszámait gyűjtötte csokorba. Ugyanakkor budapesti vendégeket is meghívtak, nevezetesen a XI. kerületi párt- és népfrontbizottság munkatársait. Tréfák Jánosné, a népi együttes vezetője a következőképpen jellemezte a kapcsolatteremtést : — Ügy is mondhatom, hogy véletlen ismeretség révén kerültünk kapcsolatba a budapesti XI. kerületi pártbizottsággal és népfront-bizottsággal. Egyik családtagom nyugdíjba ment a népfrontbizottságból. ö javasolta, nézzék meg a mendei népi együttes bemutatóit. Szeretnénk. ha kölcsönösen segíthetnénk egymás munkáját. Huszonhármán jöttek el a XI. kerületi párt- és nép- f ron ^szervezettől, hármó j ukat szólaltattam meg, Vörös Lajosáét, a Hazafias Népfront XI. kerületi bizottsága titkárát és munkatársát, dr. Balogh Jánosnét, valamint Madarász Györgynét, a 26. választókerület tanácstagját. Ők mondták el, hogy a lágymányosi közösségi házban a kerületi pártbizottság hat alapszervezete és a népfront négy körzeti bizottsága működik, ők alkotják az operatív bizottságot. Feladatuk többek között az, hegy figyelemmel kísérjék Lágymányos idős korú embereinek életkörülményeit, ha szükséges segítsenek, akár a segélymegA közönség nemcsak jól szórakozott, a finom házi sütésű kalácsot is megkóstolhatták. Szabó László felvétele I állapításokban, vagy más szo- , ciális területeken, s ' rendszeresen szerveznek az öregeknek kultúrműsorokat. Egy ilyen alkalommal mutatkozott be náluk a mendei népi együttes. Tomboló sikere volt a táncosoknak, énekeseknek, több mint kétszázan voltak az első rendezvényen. A mendeiek különösen akkor lopták be magukat a vendéglátók szívébe, amikor hatalmas házi sütésű kalácsókat hordtak körbe. Másnap meghatódva mesélték: csak édesanyjuk sütött ilyen finomat! Az együttes 1976-ban alakult, ma éppen százan vannak, nagy sikereket arattak műsorukkal szerte az országban. Az IBUSZ munkatársai a kőbányai Pataki Művelődési Központban érdeklődtek vidéki együttesek után, akiket külföldi turnéra hívnának meg. Ott a mendeiket ajánlották, így ez évben Hüfin- genbe a népi együttesek nemzetközi fesztiváljára a mendeiek utaznak ki. — A meghívót már megkapKeüemetlen sarok Együtt bizakodjunk? TJosszú a levél, pontokba szedi a sérelmeket, nyolcán is aláírták.'Azzal fejezik be: „mivel Monoron az egyetlen szórakozási lehetőség idős emberek és sok fiatal számára a mozi, joggal tekinthetjük közügynek a fent leírt problémákat, ezért kérjük segítségét”. A levél szerint a január 26-i vetítés története: jegyet váltottak darabonként 40 forintos áron a Postás mindig kétszer csenget című filmre, elfoglalták helyüket a jéghideg, fűtetlen teremben, hat óra öt perckor megkezdődött az előadás, hétkor 10 perc szünet volt, nyolckor pedig már megjelent a vásznon az utolsó filmkocka. Miért kell dupla helyárat fizetni az egy óra negyvenöt perces időtartamú filmért? S fölsorolják a levélírók a többi irritáló jelenséget is: a Hat gézengúzt úgy kellett nézniük, hogy ugrált a kép, s olykor két filmkocka látszott egyszerre, míg — jó idő elteltével — kijavították. Észrevették, hogy bizonyos ' filmekből — amiket előzőleg már láttak — olykor egész epizódok maradnak ki. Nem ritka a filmszakadás miatti kényszerszünet. És hideg, nagyon hideg van a moziban, egész télen. Ez mind igaz. Nem véletlenül ódzkodott a filmszínház vezetője attól, hogy az idén januártól első kategóriás legyen a monori mozi. Tökéletesen tisztában van ugyanis a hiányosságokkal, amelyek egy ilyen változtatást megkérdőjelezhetnek. Az épület szigetelése rendkívül rossz, a födémen, a nyílászárókon akkor is szökik a meleg, ha gőzerővel fűtenek, s 1 ezer 500 légköbmétert felfűteni úgy, hogy a nézőnek a lába se fázzon, s fából készült széket se érezze dermesztő kínzóeszköznek ,— nem lehet. Akkor különösen, ha húszán ülnek a nézőtéren, mert ilyen is előfordul, ám a húsz ember is joggal várna a pénzéért tisztesebb körülményeket. A megoldás a gázkazán lesz: o.z első lehetséges pillanatban megvalósítják, anyagiakon nem múlik. Nem Monoron határozzák meg, melyik film legyen kétrészes, melyik a „csak” kiemelt helyárú, sőt: a kétrészessé kikiáltott, de valójában alig kétórás filmektől egyenesen félnek, tudják, bizony indokolatlan a negyven forintos helyár, még ha sikerfilmekről van is szó. A filmszakadások valóban kellemetlen kísérőjelenségei egy-egy vetítésnek. De nem az új kópiáknál. Viszont az Óvakodj a törpétől című film Monoron már hetedszer megy sikerrel, a Kék lagúna vetítését most újra ezzel az ódiummal vállalják, hogy a film minősége nem teljes értékű, tehát szakadni fog — de közönség akkor is lesz, minden előadáson. Amelyik film már nyolcszázszor pergett szerte az országban, de itt is várják, még ha háromszor látták is — lehet-e nemet mondani? Hogy a monori mozi első kategóriás lett, ehhez tulajdonképpen csak egyetlen feltételt képes tökéletesen teljesíteni, hogy négy héten bélül bemutatja az országos mozihálózatban megjelenő új filmeket. A fűtéssel kapcsolatos panaszokat jogosnak tartják, de az idei szezonra már nem ígérhetnek változást. Ami a filmek technikai minőségét és kategorizálását illeti — a hibákról valóban nem tehetnek. Ennyiben lehetne összegezni —, s ez nem különösebben megnyugtató azok számára, akik nem kevés pénzért váltanak belépőt a zavartalannak remélt szórakozásra. fi'gy azonban biztos: az előbbre lépés szándékát számtalan mostoha körülmény sem törte le, s a mozi vezetője ugyanúgy bízik benne, mint a kulturáltabb nézősereg: az igények és a feltételek találkozni fognak. K. Zs. tűk — mondja az együttesvezető. — Július negyedikétől 14-ig leszünk a fesztiválon, ebből ötnapos lesz a fesztivál, négyet pedig Svájcban töltünk. A művelődési ház nagyter- ,me zsúfolásig megtelt, több mint kétszázan fértek be, s voltak kíváncsiak a hazaiak szereplésére. HELYI GYŰJTÉSŰ táncokat és dalokat adtak elő, aratóünnepi népszokásokat, mendei lakodalmast elevenítettek föl, a Szendre báró balladáját, verbunkót, német malomtáncot és a szentiványi tűzugrőst táncolták méltón arra a bizalomra, amit az IBUSZ szakemberei megelőlegeztek a Tá- pióvölgye Mgtsz népi együttesének ... Aszódi László Antal Kegykerssck w alóságos totóvásárlási láz volt a múlt héten a vonzáskörzet községeiben is. A tömegkommunikációs eszközök hírül adták, hogy több mint 12 millió forint nyereményalap halmozódott fel. Nosza, gondolták sokan, most mi is megpályázzuk a. főnyereményt. Olyanok is vásároltak totószelvényt, akik nemhogy a csap_atokat nem ismerik, de még fufballmecs- csen sem jártak sohasem. így aztán nem csoda, hogy már kedden nem lehetett kapni jó pár helyen totószelvényt. Még pénteken, az utolsó esedékes napon is sokan érdeklődtek az árusító helyeken, nem kaptak-e újabb totószelvényeket. A zt hiszem, a szokásos to- " tómenonyiségnél jóval több is elfogyott volna. Hiába, Fortuna kegyeibe sokan be akar- snak férkőzni. —ér A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1985. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ Üllőn isznak a fejlődésben Számvetés a pártértekezleten Üllő nagyközség sajátos helyzetben levő agglomerációs település. A 9311 főnyi összlakosságból 4500-an ingáznak Budapestre, hiszen a községben nincs számottevő ipar. Az állattenyésztő vállalat üllői tele- r a Monor vidéki Áfész, a vecsési Ferihegy Tsz.és két kihelyezett üzemrész a Taurus Gumiipari Vállalat és a Papírárukészítő Ipari Szövetkezet részlegei foglalkoztatják a helybelieket. Űtnuitatás Amikor a nagyközség egy- egy számvetés idejét éli, mindezt figyelembe kell venni fontos háttertényezőként. Egyrészt, mert az ingázó lakosság a fővárosban látottakkal, tapasztaltakkal hasonlítja össze lakóhelye fejlődését, ellátását, másrészt mert a fejlődéshez Üllő nem várhat segítséget a községben nem létező nagyobb ipari vagy gazdasági egységtől. Az eredmények talán éppen emiatt különösen értékesek. A példamutatóan együttműködő községi párt- és tanácsi vezetés, a lakosság összefogása az elmúlt esztendőkben is megteremtette mindazt, amit célul tűzött ki, sőt valamit azon felül is. Szombaton pártértekezleten gyűltek össze a művelődési házban a község kommunistái. Jelen volt-Dobos Ferenené. országgyűlési képviselő, Nagy Sándorné, az MSZMP monori városi jogú Bizottságának politikai munkatársa, s jó néhány meghívott vendég, akik ugyancsak részesei a nagyközség életének. Zsila Lászlóné, az MSZMP üllői Bizottságának titkára számolt be öt esztendő sikerrel teljesített feladatairól, s adott útmutatást a kongresz- szusi irányelvekkel kapcsolatos észrevételekhez, vitákhoz. A számvetés nem volt öndicséret, de a jól érezhető és jogos büszkeség csendülhetett ki minden számadat és tény mögül. Hiszen önerőből, több száz ezer forintos önkéntes településfejlesztési hozzájárulással építettek járdákat, bővíte - ték 135-tel a közvilágítási lámpahelyeket, lakótelkeket alakítottak ki. s ingatlanokat vásároltak bölcsődeoővítéshez, intézmények elhelyezéséhez. S az is tény, hogy Üllőnél szebb, rendezettebb, tisztább települést nemigen találni a környéken. Elégedettségről persze szó sincs, ezt tükrözte a számos hozzászólás. Arról például, hogy Üllőn nincs KISZ-élet, a továbbtanulás és az ingázás szétszórja a fiatalokat — akiknek nevében Nagy Lajosné, a KISZ-vezetőség képviselője mondta el: az életbe induló, családalapító, lakásgondokkal küzdő huszonévesek csak akkor tudnának teljes energiával és szívvel kapcsolódni a mozgalomba, ha — mint egy kongresszusi irányelv fogalmazza — nyolcórás munkaidejükön belül kereshetnék meg azt a pénzt, ami megélhetésük és nem is nagy igényeik feltételeit megteremti, nem pedig mellékállásokkal, esti és hétvégi különmunkával. Nyugdíjasok Sokan szóltak a nyugdíjasok gondjairól, arról, hogy a gyakran tapasztalható pazarlás talán rájuk hat vissza a legkíméletlenebbül. Egyetlen példa a sok közül: míg milliók folynak el az áruházakban a tejeszacskókból — nekik a létminimumot is alig fedező nyugdíjból kell a megemelt tejárat kifizetniük ... Az agglomerációból adódó sajátos helyzet vetett fel egyéb gondokat, azt például, hogy bár a Monor Vidéki Áfész nyeresége terhére, is sokat tett a kereskedelmi ellátás javításáért, a lakosság a budapesti példát látja és igényelné, ámbár kétségkívül előnyeit is élvezi a főváros közelségének. Javaslatok Kilenc órakor kezdődött az üllői pártértekezlet, s a kora délutáni órákban még egymást ' követték a hozzászólások, amelyek kivétel nélkül az ország, a község eredményeiről, gondjairól és a közös megoldásról szóltak. A jelenlevők végül elfogadták a pártbizottság beszámolóját, s javaslatokban fogalmazták meg mindazt, ami az előbbrelépést szolgálja, s amely a délutáni órákban megválasztott 31 tagú pártbizottság tennivalója is lesz. Mint Zsila Lászlóné, az MSZMP üllői Bizottságának titkára fogalmazta: megerősített munkakapcsolatokkal, összefogással, a lakosságra számítva a jövőben is egyen- ( letesen, folyamatosan fejlődhet Üllő. A pártértekezlet kilenctagú ' végrehajtó bizottságot is vá- . lasztott, s nyolc küldöttet jelölt. a városi pártértekezletre. Koblcncz Zsuzsa Úttörő-asztalitenisz Lányok és fiák üfőcsafája Ideális körülmények között nyolc asztalon igazi „asztalitenisz paradicsomban” versenyeztek körzetünk legjobb általános iskolás ütőforgatói a dobogós helyezésekért. Amint Bárányok bosszantják a pulikat Mindig gazdagon terített asztal Ősidők óta kíséri a nyájat az Apró család. Lehel nemzetségének, a jászoknak közeli szomszédságában, Tápió- bicskén terelgette a bégető nyájat már gyerekkorában Mihály is, két testvére most is Nagykátán juhászkodik, velük talán ki is hal a nyugtalan állat gondozásának tudománya a környéken, hiszen ma már egyre kevesebben vannak a tudós juhászok, akik még az ősöktől örökölt tudományok alapján az időjárás változásairól is pontosabb prognózist tudnak adni — hosszú időre előreszólóan —, mint a meteorológusok. Akik ma a falkákat terelik, csupán ágazati dolgozók, állatot, munkát szerető „beugrók”, de a 10 órás munkaidő után, a falkára a hodály- ajtót már az éjjeliőr csukja be. A juhászok általában bölcsen hallgató komótos emberek. A rakétalábú puli viszont ért még a szem rebbe- néséből Is, a viháncoló gyapjasok között hamar rendet teremt. Minek hát á felesleges szófecsérlés. Azután meg a terelésben segítő okos állatot minek is kellene figyelmeztetni, az okosabbakra úgyis felfigyelnek, rátalálnak. A múlt év végén Bálint Ágnes televíziós gyermekműsorában az egyik kedvenc be is mutatta kivételes tudományát, . aztán lógó nyelvvel szemezett a kíváncsi kamerával. Apfó Mihály már hosszú évek óta a Ferihegy Tsz jól jövedelmező juhászati ágazatának vezetője sem híve a sok beszédnek, annyit azonban elárul, hogy a közös gazdaság 9 ezres húsmerinói állományát Vecsésen, Üllőn és Péteriben őrzi éjjel-nappal az ágazat 22 dolgozója. A nagy létszámú állomány kondíciója még ebben a takarmányínséges időben is kielégítően jó. A terelést ugyanis mindig úgy irányítják, hogy a falánk állatokat állandóan gazdagon terített „asztal” várja. Az ördöngös motollát mozgató kombájnokat már a nyáj követi, megelőzve a hét barázdát hasító, fordító Rába Steigereket. Vannak gondozott legelők is, vallja a környék utolsó mohikánjának tűnő ágazatvezető. (Fia már hűtlenné vált az ősi mesterséghez, a dísznövénykertész szakmát választotta.) Azután a csöveket potyogtató kukoricabetakarító masinákat követik, l'ucernatarlók, káposzta- és sárgarépaföldek gazdag vá’asztéka is várja még télen is a falkákat Igaz, így kevesebb marad a böngészőknek és a károgó varjaknak, ezzel a módszerrel viszont olcsóbbá, gazdaságosabba válik a jószágtartás. És ez sem elhanyagolható szempont. Ámellett könnyebben, veszteségmentesen vészeli át még ilyen dermesztő időben is a hízott, faggyúsodott állat a telet, még akkor is, ha nincsenek telitöltött etetővályúk a hodályban. Mert a Ferihegyben nem takarmányozzák külön az állományt. És ez a nagy szó. Azért gazdaságos és jövedelmező ebben a közös gazdaságban a birkatartás — hangoztatja az ágazatvezető, annak ellenére, Jiogy országosan hangos a panasz, ráfizetéses ennek a viszonylag igénytelen állatfajtának a tartása. A népgazdaságnak pedig nagy szüksége van a drachmára és a lírára is egyaránt. A Ferihegy is várja a görög és az olasz kereskedőket, 2 ezer pecsenyebárány ficánkolása bosszantja a gyors lábú pulikat. Kiss Sándor ez várható volt, a monori lányok és a vecsési fiúk kiemelkedtek a mezőnyből. EREDMÉNYEK: Lányok. 5-6. osztály: 1. Füri Szilvia (Monor), 2. Nedolai Edit (Ve- csés), 3. Péter Anita (Monor). 7-8. osztály: 1. Horváth Andrea, 2. Bara Éva, 3. Csatlós Andrea (valamennyien monor iák). Fiúk: 5-6. osztály: 1. Nagy János, 2. Szász Attila, 3. Csaj- bók Ferenc (valamennyien ve- csésiekj. 7-8. osztály: 1. ifi Spengler György, 2. Molnár János, 3. Zehetmayer József (mindhármuk vecsési). A megyei döntőn Füri Szilvia második helyezést ért el. Spengler György pedig bronzérmet szerzett. Nem szakadt meg tehát e körzet jó sorozata, ezúttal is érmes lett csapatunk. Sz. A. Köszön-etünket fejezzük tp mindazoknak, akik Bucskó János temetésén Vecsésen részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmunkat ényhíteni igyekeztek. Külön köszönjük az- MSZMP monori bizottságának a messzemenő támogatást. Gyáözoió család. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, barátoknak. ismerősöknek és munkatársaknak, akik szeretett férjem és édesapám, Móhácsi János temetésén Üllőn részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és együttérző részvétnyil'vánítá- sukkal osztoztak a hozzátartozők fájdalmában. Gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét mindazon rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, akik drága férjem, szeretett édesapánk, id. Tóth Károly temetésére Monoron eljöttek, utolsó útjára elkísérték és együttérző részvétnyWvánítás- sal osztoztak a hozzátartozók fájdalmában. Gyászoló család. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)