Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

1985. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK ^fgyfgp 5 Zárszámadás Dunabogdányban A szív és értelem is segített Nyereséges az alaptevékenység A harminchatodik gazdasági évét zárta az elmúlt héten tar­tott közgyűlésével a dunabog- dányi Úttörő Termelőszövet­kezet. A 763 hektár művelé­séért felelős kollektíva ötszáz dolgozója kellemes érzéssel hallgathatta Horváth Antal el­nök beszámolóját, melynek alaphangját a ......vártnál és szá mithatónál több nehézséget kellett leküzdenünk, de a tag­ság fegyelmezettsége és szor­gos munkája eredményekép­pen nyereségesek lettünk” — mondatban lehet összefoglal­ni. Leírva Vegyük sorra a pozitívumo­kat! A döntő kérdés az volt, hogy az alaptevékenység mu­tatói jelentősen meghalad- jáik-e vagy sem a tervben meghatározott' összegeket. Vi­lágosabb lesz a megjegyzés tartalma, ha hozzátesszük, hogy az előző időszak tapasz­talatai alapján veszteséget Vártak. Ezzel szemben a mér­leg pozitívra fordult. A tejter­melés még ráfizetéses ugyan, de a hizlalásban elért sikerek kiegyenlítik a veszteséget. Rá­adásul a takarmánygabona, a lucerna és a siló önköltségét átlagosan tizenöt százalékkal sikerült csökkenteni. A mérleg nyelvét tovább emeli a búza hektáronkénti 5,2, a lucerna 8,2, a sálócsaliamádé 31,6 ton­nás terméseredménye. Pedig Dunabogdányban két. és fél éven át nem Hullott jelentős csapadék. Ilyenkor csak a szív és értelem segíthet: a talaj­előkészítés, a növényápolás, a gyors betakarítás. A gyümölcstermesztésről na­gyon röviden, de elkeseredett hangon tesz említést az elnök. Megállapítja, hogy a negyven éve megállíthatatlanul növek­vő vadkár, a turisták között megjelenő tolvajok és az át­vételi árak ezt az ágazatot „le­írták”. Pedig a beszámolóból érződik, hogy a dunabogdá- nyiak nehezen törődnek bele a vereségibe. Hiszen a fásítás, a rekultiváció, a szérűk meg­szüntetése, a ragadozómada­rak pihenőfáinak kihelyezése azt mutatják, hogy a község lakói a szívükön viselik a szántók minden négyzetméte­rének, s a termő fák hozamá­nak hasznosítását. Mentőkötél Az alaptevékenység ebben a téeszben is a „kisebbik” ága­zat. Jelen esetben a bevétel 12,9 százalékát teszi ki. De míg a gazdálkodó egységek többsé­gében veszteségesek, ez nye­reséges. Természetesen arról szó sincs, hogy az ipar forint­jai nélkül élni tudnának. A legnagyobb volumenű a textii- és műbőrfeldolgozó részleg. Az árbevételük meghaladta a harminc milliót. Kisebb nye­reséget hozott a forgácsolás és Előadások fiataloknak Csendes hobby szerelmesei- Még zajlik a Duna, jégpán­cél borítja a halastavakat, de a horgászok már készülnek a kikeletre. Egyesek a folyam­parton telelő csónakjaikat vizsgálgatják, felmérik, hogy milyen javításokra lesz szük­ség, mások a horgászzsinórt cserélik az orsókon, vagy lak­kozzák a botokat. Gyakori vendégek a szakboltokban, ahol horgokat vásárolnak, otthon pedig üres óráikban ér­zékeny kapásjelzőket barká­csolnak. A Szentendrei Horgász Egyesület vezetősége elsősor­ban az utánpótlás nevelésére koncentrál. Vasárnaponként gyakorlati és elméleti ismere­tekből álló sorozatot hallhat­nak e csendes hobby jövőbeni szerelmesei. Az első előadó dr. Győré Andor volt, aki a halakról, a betartandó szabályokról és a környezetvédelemről beszélt. Március harmadikén Baksa László a horgokról, horgász- botokról és a zsinórfajtákról beszél, majd az egyes kötési módokat gyakoroltatja a fia tál érdeklődőkkel. Március ti zedikén Kriston Béla a kesze­gekről és horgászatuknak mesterfogásairól tart előadást. Március 17-én és 31-én Feny­vesi Péter a ponty-, csuka- és harcsafogás titkairól, valamint a csalikészítésről és a beete­tésről beszél. Április 14-én házi vizsgát tartanak, a megszerzett isme­retekről írásban és a gyakor­latban adnak számot a hallga­tók. A vetélkedő után az is is­meretessé válik, hogy kik kép­viselik a szentendrei egyesüle­tet a megyei, esetleg az orszá­gos versenyeken. Itt dől el az is, hogy ki mehet 10 napos tá­borba valamelyik hazai édes­víz mellé. A gondos felkészülésben te­hát nincs hiány Szentendrén. Most már csak a gyors kike­let és a sűrű haljárás hiány­zik. A többi a tudásra meg a szerencsére tartozik. Készülnek a nyugágyak a rugójavítás. A dobozkészí­tőknek nincs lekötve a kapaci­tásuk, a nyomdászok viszont erőteljes árbevétellel és nyere­séggel rukkoltak ki. A rácke­vei Aranykalász Tsz gesztor­ságával működő külkereske­delmi orientációjú gazdasági munkaközösséget felszámol­ták, mert deficites lett. Persze kár lenne azt hinni, hogy az előbb felsorolt ipari tevékenységek minden gond nélkül töltötték a közös zsák­jába a forintokat. A műbőrfel­dolgozóknak például harcot kellett vívni az ipari kesztyű piacáért, mert ezekből annyi volt, hogy a vevők a lábukra is két párat húzhattak volna. A rugójavítás sem lehetett za­vartalan, hiszen köztudott, hogy visszaesett a tengelyen fuvarozás, leállították a ben­zinfaló masinákat, a megren­delők soványabb bugyelláris- sal jelentkeznek. Az alap- anyaghiány miért éppen Du- nabOigdányt kerülné ki? Bi­zony, ma már nem elég elha­tározni, hogy ezt vagy azt a terméket gyártjuk, mert köny- nyen rá lehet fizetni a hebe- hurgyaságra. Kellenek a szak­emberek, gépek, energia, te­lephely, fizetőképes kereslet, engedélyek. Könyvtár A fakanalak és gyógyászati segédeszközökön kívül külön megrendelésre nyugágyakat is készítenek a pomázi Faipari Szövetkezetben. Képünkön Duró Imróné és Bartha Sándorné előkészíti az összeszerelést. Az Úttörő Tsz-ben a tavalyi árbevétel 135 és fél, a tiszta nyereség 12 és fél millió volt. A szövetkezet vagyona erősen közelíti a százmilliót. E fontos számokon kívül egyéb figye­lemre méltó adatokat is felje­gyeztünk. Többek között azt, hogy a nyolc általánost el nem végző dolgozók száma évről évre újratermelődik. Ugyan­akkor 91 szakmunkásuk 40 tanfolyamon vett részt, 87-en közép-, 13-an felsőbb iskolát fejeztek be. Debrecenben, Má- riafürdőn és Hévízen 68 tag üdült. Megszervezték az üzem­orvosi ellátást, támogatják a lakásépítőket, a község intéz­ményeit, a gyermekgondozási segélyen levő anyákat és a kisnyugdí iasokat. A központjukban letéti könyvtárat hoztak létre, a szo­ciális és kulturális költségek­re 550 ezer forintot terveztek. 1983-ban elsők voltak a me­gyében a takarmányozási ver­senyben. A Pest megyei KISZ- bizottság pedig emlákplakettel jutalmazta az ifjúságpolitikai munkájukat. A tagság erre az esztendőre csaknem 140 milliók árbevé­telt s ennek megfelelő nyere­séget határozott el. SZENTENDREI ^/tírían A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Lesi-e oktatási központ ? Házasságban a főiskolával Hosszú tárgyalás és egyez­tetéssorozat után nemrégiben találkoztak a Képzőművészeti Szövetség területi szervezeté­nek tagjai a városi tanács il­letékeseivel, hogy beszéljenek arról a megállapodásról, ame­lyet az Iparművészeti Főiskola rektora, Gergely István és dr. Marosvölgyi Lajos tanácselnök kötöttek. Az egyik oldalon adva van a település központjában a műemlék jellegű Bodor-ház, amelynek megmentését a ta­nács régen tervezi. Mégpedig oly módon, hogy művészeti feladatokat is ellásson. Ma­nuális műhelynek álmondták, vagy a technikatanítás bázisá­nak képzelték. Szó volt arról, hogy átvenné a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, s itt működtetné a kulturális kiscsoportokat. Azonban az összes elképzelés­ről kiderült, hogy pénz hiá­nyában megvalósíthatatlan. Ekkor lépett színre az Ipar- művészeti Főiskola. Persze, nem előzmények nélkül. A fő­iskolás hallgatók évek óta gyakori vendégek voltak a te­lepülésen. Most a szerződésben azt is vállalta az oktatási in­tézmény, hogy Bodor-házban továbbképzési központot hoz­nak létre, később esetleg ki­helyezett tagozatot is működ­tetnek (ebből következik, hogy gyakorló általános iskola ala­kulna), kialakítanak olyan al­kotóműhelyt, amely az itt ké­szült műveknek kiállítóterme lenne. Az együttműködésben rejlő lehetőségek mindeniképpen, fel- émélöek. “ Szentendrén, ahol megkülönböztetett szerepet játszik a vizuális kultúra, a szárnyukat bontogató tehetsé­ges gyerekeknek nagy segítsé­get jelentene a manuális mű­hely létrehozása. Mi, megcson­tosodott lokálpatrióták még arra is gondolunk, hogy opti­mális körülmények teremtőd­nének a felsőfokú intézmények felvételi vizsgáira való felké­szüléshez. Eddig a gyerekek érdekei­nek szempontjából elemeztük a megállapodás előnyeit. Azonban még ennél is többről van szó. Az Iparművészeti Fő­iskola a maga sajátos lehető­ségeivel illeszkedni kíván nemcsak Szentendre, hanem Pest megye tárgy- és környe­zetkultúrájához is, rá kíván épülni szűkebb hazánk jó ha­gyományaira, formálni szeret­né az előbbiek jelenét és jö­vőjét. A társadalmi környezet által nyújtott feltételek figye­lembevételével szívesen hozzá­járulna az életmód és minő­ség, valamint a közízlés javí­tásához. Amennyiben a terv­ből valóság lesz, a főiskola vállalja, hogy hallgatói révén tevékenyen részt vesz a város közművelődési munkájában, ajánlásokat, modelleket, min­tákat készít a település arcu­latának formálásához. E „há­zasságban” Szentendrére vár­nak olyan feladatok, mint a hallgatók tervező-alkotó tevé­kenységéhez, a diplomamun­kák elkészítéséhez témák, ja­vaslatok adása, valamint a Bodor-féle ingatlan kisajátítá­sának lebonyolítása. A város művésztársadalma, az Iparművészeti Főiskola ve­zetői örömmel fognának hozzá a tervek megvalósításához. Neves alkotóink között többen vannak olyanok, akik szívesen bekapcsolódnának a tovább­képző központ munkájába. Mert az magától értetődik, hogy például a fazekas-, ötvös- és kovácsoltvas-műhelyek if­jú tehetségeinek képzésében mindkét fél számít rájuk. Sőt, az épület műemléki helyreál­lítása során is bevonják őket az elképzelések megvalósításá­ba. Villanófény A legutóbbi tanácsülésen, as egyik köztiszteletben álló ta­nácstag felbuzdulva azon, hogy Szentendre városa is csatlako­zik a kötvénykibocsátó telepü­lésekhez, azt javasolta, hogy hasonló módon gyorsítsuk meg egy meleg vizű fedett uszoda építését. Szünetben a felvetett ötletet néhányan tovább dédelgették. Nemrégen nagyobb társaságban beszéltek róla mint szokatlan, de megfontolandó gondolatról. Ássunk mélyebbre a dologban! A Dunakanyar nemcsak üdülő-, hanem fürdöközpont is. Me­leg vizei rejt a föld mélye. Sőt, például a leányfalui medence betonteknője téli úszkáiásra alkalmas hőfokú vizet párolog­tat. Meg sincs fedett uszoda Bé­kásmegyertől Esztergomig. Pe­dig az idősebb korosztály tag­jai szívesen mártóznának meg a gyógyító hatású vízben, nem kellene a fővárosba utazniuk. Egyszóval hasznos lenne egy fedett uszoda a Duna jobb partján. Térjünk vissza a kötvény öt­letéhez! Miért ne lehetne fel­mérni azt, hogy kik vállalná­nak anyagi áldozatot ezért a létesítményért? Hiszen sokan élnek Szentendre körzetében. Nem hajt minket a tatár ebben a dologban. Lehetne nyugod­tan szervezni^ gyűjteni. S a közös pénzhez Könnyebb sze­rezni akkor, ha a költségek egy részét összegyüjötte a la­kosság. A hiányzó objektumokról szólva engedtessék meg még egy kérdés feltevése. Miért nincs Szentendrén totózó? Az ország más, hasonló nagyságú telepü­lésén építettek ilyet. Felmérés híján nem tudom, hogy hányad hódolnak körzetünkben ennek a szenvedélynek. Azt azonban tudom, hogy csak az OTP-ben, bonyolult módon, egyéb ügyek intézése közben foglalkoznak ezzel. Aki nem vállalja a tor­túrát, az utazhat a fővárosba, ahol perceken belül leadhatja tippjeit. Persze nem palotára gondolok, csak egy kisebb he­lyiségre. Akár társbérletben valamely más szolgáltatással. Befejezésül csak annyit? én arra tippelek, hogy nagyon ke­vés pénzből is megoldható len­ne a dolog. Kiállítás Festőművész-pedagógus Március elsején délután öt órakor a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtárban Mucsi András művészettörté­nész nyitja meg Molnár Ber­talan festőművész-tanár kiál­lítását. Molnár Bertalan eredetileg történelem-, ének-zene szakos pedagógus, de évtizedeken át rajzot tanított. Autodidaktá­nak vallja magát. Az első ön­álló kiállítása 1974-ben volt Nagykátán, a Bartók Béla Mű­velődési Házban. Tagja a Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport­nak. 1975-től részt vesz az évente ismétlődő Vizuális Hó­nap tárlatain. Szakmai isme­reteit, művészi tudását a zebe- gényi nyári találkozókon gya­rapítja. Elméleti és gyakorlati ismeretek dolgában Nádasdy Jánost vallja mesterének. Molnár Bertalan kiállítása március 12-ig tekinthető meg. Hírek a város életéből — Pályázatok. Hat cég vál­lakozna a belvárosi gázháló­zat továbbépítésére. A pá­fc’ert nem veit gépír®? Értelmetlen huzavona után Az emberek nem értik, hogy miért nem készült még el az Állami Biztosító szentendrei fiókjának épülete. Pontosab­ban 1984 augusztusáig értet­ték a történteket, mert a munka apróbb megszakítások­kal folyamatosan haladt. Ak­kor azonban megszűnt a moz­gás a teljesen kész épület kö­rül. Vajon miért? A kérdésre Jenei Endre, az Állami Biztosító városi fiók­jának vezető je-'válaszol. — A múlt év szeptemberére elkészült a székház, s mond­hatom, nagy örömmel jártuk be a szobákat, mert a BÉSZ- KU dolgozói kitűnő munkát végeztek. Ügy is mondhat­nám, hogy kisipari minőség­ben. Aztán . a villanyvezetés körül huzavona kezdődött, aminek az okát nem tudom. A kollégáimmal együtt alig várom, hogy költözhessünk, mert bizton mondhatom, nincs a megyében még egy hivatal, amelynek alkalmazottai ilyen körülmények között dolgoz­nak. Mielőtt a történet fonalát továbbgombolyítjuk, írjuk le, hogv Jenei Endre nem túlzott. A zsúfoltság elviselhetetlen, az iratok asztalokon és szé­keken feküsznek, egész télen a rossz olajkályhákat javítot­ták, a padlóra alig lehet ráis­merni, szociális létesítmények nincsenek. A falak máladoz- nak, az ügyfelek nem tudnak leülni. Most pedig hallgassuk meg mit mond a „villanykálváriá­ról” dr. Bajosig Lászlóné, az Állami Biztosító Pest megyei igazgatóságának beruházási fő­előadója. — Ha röviden akarnék vá­laszolni a kérdésre, lakoniku­san azt mondanám: egysze­rűen képtelenek voltunk zöld ágra vergődni a Pest megyei Villanyszerelő Vállalattal. De egyszerűbb, ha idézem a SZÖVTERV-nek, a bonyolí­tónknak, az említett céghez írott levelét, abban megfogal­mazták a lényeget. Az írás szövegét tartalmi idézetben közöljük. Megrendeltük 1982 decem­berében önöknél az Állami Biztosító Pest megyei igazga­tósága szentendrei központ­jának villanyszerelését. 1984 máiusában már dolgozhattak volna. Augusztusban végre volt egy bejárás, ekkor önök szeptemberre ígérték a szer­ződés elkészítését. November­ben közölték, hogy gépíró­hiány miatt később tudják küldeni a dokumentumot. Végre februárra elkészült a szerződés, s ebben az állt, hogy a munkát 1985 első félévében nem kívánják befejezni. Azt már mi tesszük hozzá, hogy 1982-től 1985 február­jáig a Pest megyei Villany- szerelő Vállálat illetékesei egyszer sem mondták, hogy nem kívánják befejezni a sze­relést. Csak nem csináltak semmit. Az Állami Biztosító megún- ta a huzavonát, s a Fővárosi Villanyszerelő Vállalattal meg­egyezett. A budapestiek vállal­ták, hogy március 20-ra átad­ják az épületet. Aztán már csak parkettázni kell. A biztosítósok azt remélik, hogy a felszabadulás negyve­nedik évfordulóján felavathat­ják az új Székházukat. Az ed­digiek azt tanúsítják, hogy sem rajtuk, sem a BÉSZKÜ-n nem múlik a dolog. Mindenki jól jár. A város, a dolgozók, az ügyfelek. Szomorú, hogy minderre nem tavaly augusz­tusban került sor. lyázatot a belső zsűri bírálja el, az eredményt február 28-án hirdetik ki. — Szép eredmény. A me­gyei településfejlesztési ver­senyben kiemelkedő ered­ményt ért el a város lakossá­ga. Harminckétmillió a társa­dalmi munka értéke. Könnyen lehet, hogy ezzel az eredmény­nyel dobogóra kerülünk. Az esetleges helyezéssel pénzjuta­lom is jár. — Jó és rossz. A Csőszere­lőipari Vállalat nem vonult fel időben a gimnázium építésé­hez. A 21-es Állami Építőipa­ri Vállalat munkásai viszont dolgoznak. Dicséret illeti az Élépszer szorgalmát is. A szakemberek megítélése sze­rint még mindig van remény afra, hogy a tantermi szár­nyat szeptember elsejére át­adják. Sokkal rosszabbul áll a tömegszervezet! ház építése. Még a szerkezete sincs kész, s alig tíz hónap van az átadási határidőből. Igen kétséges a decemberi befejezés. — Fiatal szólisták mutatkoz­nak be a Szentendrei Kama­razenekar hangversenyén már­cius másodikán este hét óra­kor a városi tanács dísztermé­ben. A műsoron Vivaldi-, Bre- val-, Schmelzer-, Bach-, Tele­mann- és Mozart-művek sze­repelnek. Vezényel Fenyő Gá­bor. Jegyek a PMKK pénztá­ránál kaphatók. Az oldalt írta' Vicsotka Mihály Fotó. Erdösl Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents