Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1D85. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ [(őrisi tavasz 1985 Hagyományteremtő rendezvényei Bár még alaposan benne járunk a télben, Nagykőrös kulturális életének irányítói arra a nagyszabású rendez­vénysorozatra készülnek, melynek Körösi tavasz az el­nevezése. A műsorfolyam részleteiről dr. Makai Katalint, a Nagykőrösi városi Tanács végrehajtó bizottság művelő­dési, egészségügyi és sport- osztályának vezetőjét kérdez­tük. A tévé közvetíti — Hagyományfolytató és ha­gyományteremtő rendezvénye­ket terveztünk a március el­sejével kezdődő és április 18- án befejeződő időszakra. Eb­ben Nagykőrös középfokú in­tézményei, a művelődési köz­pont, valamint osztályunk a szervező. Az első rendezvény március 2-án és 3-án a ff. Arany János balladamondó verseny. — A megyei döntőkön már túl van a mezőny, s a váro­sunkban lévő országos vetél­kedőről a televízió is részle­teket fog adni. A kétnapos program az elődöntővel, majd 3-án a döntővel folytatódik. Neves szakemberek alkotják a zsűrit, melynek elnöke Bánfy György, tagjai dr. Bécsi Ta­más, Gálos Tibor, Boldizsár Gábor, Nobel Iván, Debrecze- ni Tibor, valamint Hars György és a művelődési osz­tály képviselője. — Időrendben a Falvak, mezővárosok az Alföldön cí­mű tudományos ülésszak ren­dezvénye a következő. Erre március 20—31-e között kerül sor az Arany János Múzeum rendezésében. Március 29-én megnyílik a 1. nagykőrösi grafikai tárlat. Ez április 14- ig tekinthető meg a Toldi Mik­lós Élelmiszeripapi Szakközép- iskola aulájában. Bizonyára mindenki emlékszik a KISZ- galéria tárlataira, nos ez a nagykőrösi grafikai tárlat — mely a hagyományteremtést célozza — az előbbi folytatá­sa, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója részvételével. Eiőedások — A levéltár ad otthont a Nagykörös 40 éve című kiál­lításnak, amely a városi ta­nács évfordulós megemlékezé- si, intézkedési tervének része. Cáfolat ez a délután is Az ifjúsági ház és a gyer­mekkönyvtár az elmúlt hét végén rendezte . meg szokásos vídSn íáísatigi mulatságát. Sajnos igen kevesen kaptak kedvet ahhoz, hogy ötletes jelmezbe öltözzenek, de a jel­képes díjak így is gazdára találtak. A vendég szovjet kislányok és kisfiúk tanáraik kíséreté­ben érkeztek meg. A rendez­vény tiszteletére mindany- nyian ünnepi kisdobos-egyen­ruhájukat viselték. A lányok hosszú hajfonataiban üde színfoltként hatottak a hatal­mas fehér masniköltemények, míg a fiúk sötétkék öltönyeik­ben mértéktartó eleganciával tűntek ki. Teázgatás és süte- ményezés közben többnyire csak közös összefogással szü­letett meg egy-egy orosz mon­dat. A vendégfogadó gyerekek gyakran kérték Gyóni Ilona tanárnő segítségét, aki a dél­után fáradhatatlan tolmácsa volt beszélgetésben és közös programokban egyaránt. A ház KISZ-alapszervezetének fiatal gimnázistái nemcsak gondos és figyelmes házigaz­dák, hanem minden esemény lelkes résztvevői is voltak. A közös játékokban és versengé­sekben oroszul és magyarul hangzottak el lelkesítő kiáltá­sok. Az izgalomtól kipirult, ne­vetős arcok, a csillogó szemek a jó hangulat külső jelei vol­tak mindvégig. A zene ütemé­re nagy körben folyt a tánc, kicsik és nagyok egyforma ügyességgel adták át magukat a dallamok kívánta mozgás­nak. Czira Petemé, a ház veze­tője, Sipos Ildikó, a gyermek- könyvtár munkatársa és még néhány felnőtt sokat dolgo­zott azon, hogy minden részt­vevő számára emlékezetes maradjon ez a délután. A vá­ros minden iskolájából jöttek gyerekek, ha nem is a várt létszámban, pedig a szerve­zők időben és sokféle módon jelezték a rendezvényt. Mi, akik ott voltunk, na­gyon jól éreztük magunkat azon túl, hogy váratlanul szép emléktárgyakat kaptunk a szovjet pajtásoktól. A vi­szonzásul adott dekoratív ké­peslapokat, mint hallottam, a Natasák, Válják, Ludmillák és Igorok haza szeretnék kül­deni az otthoni szeretteiknek. Talán éppen e délután ese­ményeiről írnak majd Har- kovba, Frunzéba, Novoszi- birszkbe, Leningrádba, ahova a nyári szünetben majd ha­zautaznak. Míg a gyerekek vidám szó­rakozásának és barátkozásá- nak tanúja voltam, gondol­tam azokra a gyerekekre is, akiktől gyakran hallottam, hogy ebben a városban nem lehet, sőt nem érdemes el­menni sehova. Cáfolat erre ez a délután is, mely a közös szórakozáson és ajándékozá­son túl alkalmas volt más nemzetiségű pajtásokkal való ismerkedésre és annak átér- zésére is, hogy a néha unot­tan tanult, haszontalannak vélt nyelvtudás milyen lehe­tőségek forrása. Többen is él­hettek volna ezzel a nem túl gyakori lehetőséggel, mely a kikapcsolódásnál lényegesen többet nyújtott. Szcndrödi Judit iparcikkből nagy kínálat A hét végén a tízfokos hi­degben ismét kis piac volt. Kereskedő már csak kettő árul, s a termelők kevesen hoztak portékát a piacra. A kocsis piacra többen hozlak vágott tűzifát, melynek 140 fo­rint volt mázsája. Az ipari piacon élénk volt a kínálat ru­hafélékből. A háztáji szemcstérmóny- piacon esek egy termelő áruit. A kukorica literjét 7, a búzát 6 forintért adta. Napraforgó- magot a piacon 16 forintért árulták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 10—16, a héjas dió 34, a burgonya 6, a kelká­poszta 12—15, a fehérkáposzta 10—12, a gyökér 18—20, a sár­garépa 12—15, a vöröshagyma 12, a fokhagyma 40, a gomba 110, a sülttök szeletje 12—14, a petrezselyem zöldje csomón­ként 6 forint volt. A baromfipiacon csak tyú­kot é.9 kakast, s néhány csir­két árultak. A tyúk párja 180—20Ö, a kakas darabja 150—160, a csirke kilóra 50— GO forint volt. Tyúktojást most is sokat kínáltak, darab­ját 2,80—3 forintért. A vágott baromfit a kereskedő 55 fo­rintért árulta. Április 3-tól 18-ig tekinthető meg, s a tanács művelődési osztályának koordinálásával a levéltár, a múzeum és a mű­velődési központ anyagát mu­tatja be. — A pedagógiai napok im­már hagyományos előadásaira április 5. és 12-e között körül sor. Ötödikén iskolatörténeti kiállítás nyílik a művelődési központban, majd a pedagó­giai pályázat eredményhirde­tésére és a már szintén meg­szokott felolvasó ülésre kerül sor. Pedagógusbál — Kilencedikén vendégünk a Jászberényi Tanítóképző Főiskola. Dr. Fábián Zoltán kandidátus főigazgató a peda­gógusszerepek változásairól, dr. Nagy J. József főiskolai ta­nár főigazgatóhelyettes a kö­zépiskolások élőbeszédének fejlődése és fejlesztése, majd Fábiánné dr. Kocsis Lenke docens az érzelmi nevelés sze­repe a személyiség fejlesztésé­ben címmel tart előadást. Áp­rilis 12-én újra visszatérő ren­dezvény, a pedagógusbál szó­rakoztathatja az érdeklődő ne­velőket. — Igyekszünk a legszélesebb érdeklődésű területet, vala­mint korosztályt mozgósítani, felkutatni. Nem titkolt remé­nyünk, hogy a kétévenként visszatérő, ám részleteiben megújuló rendezvénysorozat az Alföld közepén kulturális vonzerejénél fogva az érdek­lődés homlokterébe állítja vá­rosunkat. Raliz i Otío Tagértekezfetek A Nagykőrös és Vidéke Áfész a március elején sorra kerülő küldöttközgyűlése előtt, mint minden esztendőben, az idén is tagértekezleteket tart. Ezeken a tagokkal megismer­tetik a szövetkezet 1984. évi munkáját és a közgyűlés elé való terjesztésre meghallgat­ják észrevételeiket. A taggyűléseket a követke­ző sorrendben tartják, minde­nütt 17 órai kezdettel: február 25-én, a bokrosi iskolában és a volt alszegi egyletben, feb­ruár 27-én a Kinizsi úti isko­lában, február 28-án a Rákóczi iskolában, március 1-én a Deák téri Kinizsi Sportotthon­ban. Kocséron: február 25-én 15 órakor a kultúrházban. Nyársapáton március 1-én 14 órakor a községi tanácsnál. Az értekezletek ajándéksorsolás­sal végződnek. 1 Anyakönyvi Hírek i Született: Hegedűs Ferenc és Szabó Mária: Mariann; Sá­rai Szabó József és Száraz Katalin: Dénes; Nóniusz Sán­dor és Angyal Mária: Anita; Madár- Sándor és Kicsi Ágnes: Ágnes; Józsa Béla és Lévai Ágnes: Ágnes; Benke István és Megyesi Edit: Zsolt nevű gyermeke. Házasságot kötött: Irházi Ferenc és Farkas Ildikó; Tóth József és Kovács Ida; Magyar Sándor és Száraz Anna. Meghalt: Biczó Pál (Gógány dűlő 40.); Barhács János (Bá­rány u. 10/a); Urban János (Szőlő u. 12.); Forgács István­ná Nagy Erzsébet (Abonyi u. 63.); Kaivzala Lajos (Csipvári u. 14.); Gere József né Bekő Terézia (Petőfi u. 43.); Mihá­lyi József (Hosszúhát u. 7.); Kovács Józsefná Mihók Rozá­lia (Árbóz u. 14.); Piskor Ba- lázsné Bujdosó Eszter (Kárpát u. 50.); Macska István (Kórház u. 1.); Faragó Dénesné Szabó EteLka (Ilosvai u. 5.); Szaki János (Eáthory u. 14.); Bűznék Antalné Csapó Erzsébet (Sza­badság tér 10.). üa Színház A ,kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor: Faustus doktor boldogságos pokoljárása. Bérletszünet. Zártkertben és körülötte Gyógyír a barnatörésre Az idén kemény telet kap­tunk, amitől már elszoktunk az elmúlt esztendőkben. Annál nehezebb ezt elviselni, mert a nagy hidegperiódusok általá­ban hosszabbak, mint más esz­tendőkben. Miután mélyén fagypont alatti hőmérsékleteket muto­gat a hőmérő és még senki sem igen járogat ki a zártkert­be, van időnk elgondolkozni a bajokon, panaszokon és hogy miként lehetne azokon segíte­ni. Többen panaszkodnak, hogy a nyári munkák idejére el­pusztul a bor, amikor szükség lenne egy kis frissítésre. Diák koromban három évig Kecs­keméten jártam iskolába, s az ott megjelenő Szőlészeti és Borászati Lap szerkesztőjénél voltam kosztos diák, akivel gyakran kijártam a Mathiász szőlőtelepre. Ott láttam, ho­gyan gyógyítják a bőrbetegsé­get.-- Mi is az a barnatörés? — Olyan borban lép fel, melyben sok voilt a pusztult és penészesen felhasznált sző­lő. — Hogyan ismerjük fel? — A beteg bor sárgás, vagy sötétbarna színű, s kiforrva aszalt gyümölcs vagy kenyér­héj ízét veszi fel. A betegséget úgy lehet felismerni, hogy ez­zel a kiforrott borral félig megtöltünk egy színtelen, fe­hér üvegből készült palackot és azt jól felrázzuk, szobahő­mérsékletű helyre állítjuk. Ha két nap múlva felülről lefelé bámulni kezd, akkor a bor barnatöréses. Ha tiszta marad, nem beteg. Ha barnásodik, or­vosolni kell. A barnásodás mértéke sze­rint hektónként 15—20 gramm borként keverünk a borba, úgy, hogy először lefejtés előtt egy liter borban oldjuk fel a kánt. Néhány nap múlva újra törési próbát csinálunk, s ha még mutatkozik bámulás, a kénezést erősebb adaggal meg­ismételjük, ami a legtöbb ecetben gyógyulást hoz. Elha­nyagolt barna törés esetén szokták a bort zselatinnal és csersavval is deríteni és gyó­gyítani, de az már komplikál­tabb művelet. Márciusban következik a gyümölcsfaoltás ideje. Sok nyári alma és más nehezen eladható gyümölcs fáját jó volna átoltani órtékesíthetőbb fajtára. De ennél nagyon vi­gyázzunk, mert ha előtte meg nem szedtük a vesszőt, a nagy fagyok és ónos esők sok kárt tettek a vessző rügyeiben, me­lyeket oltás előtt kettévágva jól vizsgáljunk meg. Az oltá­sokat jó volna a kiszáradó és fertőzéseket okozó sár helyett a régen használt oltóviasszal bevonni, mely azonban évek óta nem kapható. De csinálha­tunk magunk is. Csikai Pál, a kertbarátklub elnöke mon­dott egy jó receptet. Kell hozzá 10 deka méhvi­asz, 20 deka hegedűgyanta, 10 deka étolaj és 10 deka dena­turált szesz. Megfelelő nagysá­gú bádog- vagy zománcos edényben gyenge tűznél mele­gítsük fel az étolajat, keverjük bele a porrá tört gyantát. Mi­előtt forma, folytonos keverés mellett tegyük bele a méhvi­aszt. Ekkor vegyük le a tűz­ről és keverjük hozzá a dena­turált szeszt, s ha kihűlt, dobo­zokba tölthetjük. Az oltás ezzel az oltóviasz- szal való zárása biztosabb ere­dési jelent. Méhviaszt a méhé­szektől lehet szerezni. Kopa László Emelik a képzés szintjét Az Arany János Termelő- szövetkezetben csaknem 200 nő dolgozik, akiknek érdek- képviseletét a szövetkezet tár­sadalmi szervezeteivel szoros együttműködésben igen ered­ményesen látja el a nőbizott­ság. A nők számarányuknak megfelelően helyet kapnak a vezetésben, s mind többen Gombó Pál: ^Jdeíij eálílett doßaozat hcrSITI SzéfN-tl, én rossz dolgozatot írtam. Még gyermekkoromban, az elemiben, akkor nem is mondta a tanító néni, hogy rossz, el­lenkezőleg, egyest adott, ami, ha hiszik, ha nem, akkor a legjobb osztályzat volt. Hanem ma már másként látom a dolgo­kat, és nehogy az utókor elítéljen, kényte­len vagyok megtagadni akkori álláspontomat. Sőt, már magát azt a tényt, hogy elfogad­tam a dolgózatcím céltudatosan torzító, lak­kozó megfogalmazását... nos, már ezt is mélységesen szégyellem és jellemem gyönge- ségének tulajdonítom. Mert mi az, hogy Az ősz örömei? Objektív feladatmeghatározás-e vajon? Tartalmazza-e a pártatlanság és el­fogulatlanság tudományos ismérveit? Nem, kérem, ez manipuláció, eleve mazsolázásra szólít fel bennünket, arra, hogy tessék va­lamiféléket fogalmazgatni az őszről, de csakis az örömeiről. Vagyis ahelyett, hogy ennek az évszaknak lényegéről és megnyil­vánulási formáiról, továbbá előnyeiről és hátrányairól való elmélkedésre ösztönzött volna, eleve, ámde burkoltan elfogadtatta ve­lünk azt a tételt, hogy az ősz jó dolog, amellyel nem is lehet más probléma, mint hogy mi tudjuk-e részletezni az örömeit, avagy nem tudjuk részletezni. És én, kérem, ennek bedőltem. Azt írtam, hogy ősszel a fák levélszőnyeget terítenek lá­bunk alá, az aranyló szőlőt vidám szüreti mulatságokon dalolva tapodják nemes nedű­vé, a felhők látványos alakzatokat rajzolnak agyunk képmezejére, este duruzsoló kályha meleg parazsánál hallgatjuk a mesét, anyu­káink. apukáink szép őszi kabátot öltenek, és abban vásárolnak nagy zacskóval patto­gatott kukoricát, amiből is a család egy szív­vel, de sok kézzel szemelget a szájába. Hát ezt írtam én, miközben mi a tárgyila­gos valóság, amelyet most például ezen ősz végén számba vehetek? Nos, nézzük meg a dolgokat mindkét olda­lukról, ahogyan ezt Jusztícia tanította, akinek ugyan be van kötve a szeme, de a mérlegnek is két vége van. Szemléljük meg például a leveleket, amelyeket nehéz ugyan megfogni, mert a szél elhordja, mikor éppen utána nyú­lunk. Ezen levelek szépek a fákon, ámde rondák a sárban. Továbbá nem képeznek szőnyeget, részben, mert, mint említettem, szétfúvatnak, mely esetben kalapunkra és gépkocsinkra ragadnak, részben, mert az ugyancsak említett sárral egyetemben ci­pőnkre tapadnak, amiért az asszony veszek­szik. Hasonló objektivitással mérlegelve az aranyló szőlőt, abból először must készül, - amiből ugyan kigyógyít az enteröszeptól, ám utóbb létrejön azon nemes nedű, mely ellen mindnyájunknak állampolgári kötelessége harcot folytatni, mivel öí, butít és nyomorba dönt, a közbeeső szakaszokban pedig tántorog- tat, lábtörést okoz és májzsugort, továbbá tartásdíjat és hálapénzt. A felhők látványos rajzolatából pedig savas eső zuhog, napokig-hetekig hol loccs, hol poccs, ami bomlasztja a nemzeti egyetértést. Ugyanis az autósok a pocsolyából is, a locso- lyából is lefröcskölik a járókelők szép új őszi kabátját, míg az autósok hol jobbra csúsznak, hol balra csúsznak, és ilyenkor a gyalogosok az ő sérelmükre röhögnek. Egy­szer aztán befagy, minek következtében im­már nemcsak az esősav marja kalapunkat, hanem a köztisztaságiak által gépesítve út­jainkra elhelyezett sav cipejeinket is. Amit előbb fehér lepedőkből konstatálhatunk, majd a műbőr és az álvarrás felrepedéseiből. Továbbá ott van, illetve ott nincs a duru­zsoló kályha. Van távfűtés, mely csak úgy ontja a félhideg levegőt, míg a forró vizet csepegteti a padlóra. Meg működik etázsfű- tés, központi fűtés, amelyek míg alszunk, ad­dig is fosztogatják a pénztárcáinkat. Meg nyomaszt egy titkos, ám globális gondola­tunk, hogy mi lenne, ha nem lenne áram vagy gáz? Bizony megfagynánk, szomjan halnánk, például háború esetén, hacsak te­szem azt, egy atombomba nem előzi meg a dolgot. Ezen gondolatok igazi őszi gondolatok, ám nem okoznak örömet. En mostan m^r abba is hagyom valaha volt dolgozatom elemzését, nem is részlete­zem, hogy drágul a pattogatott kukorica, pont az ne drágulna, azt sem, mibe kerül egy kabát államiban csúszópénzzel, kiárusí­tásban átszabással, maszekban kalkuláció­val. Nem szólok új elemként a nátháról és szövődményeiről sem, inkább el akarom vet­ni azon lehetőséget, hogy helyesbített dolgo­zatom, melyben a mérleg másik végét ragad­tam meg, újabb önkritika tárgya lehessen. Ezért utóiratként ideiktatom: az ősz olyan, amilyen, miként egyéb emberi dolgaink is, mert sem a valódi természet, sem az emberi természet leigázásában nem jutottunk el a harmóniáig, amelyről a Schiller—Beethoven duó oly szépen zengett, hogy öröm, bűvös égi szikra. vesznek részt a társadalmi fó­rumok munkájában is. De az asszonyok szorgalmát, tenni- akarását a termelő munka vo­nalán érezni igazán. A nő­bizottság a jövőre nézve igen fontos feladatnak tekinti az aktivitás fokozását, s elsősor­ban a fiatal nődolgozók to­vábbképzésének szintjét, és lehetőségét kívánják fejlesz­teni. Sajnos itt is az alaptevé­kenységben dolgozók magas átlagéletkora jelent gondot. A szövetkezetnek jelenleg mint­egy 360 nyugdíjasa van, a szociális bizottsággal közösen rendszeresen figyelemmel kí­sérik életüket. Tavaly 40 csa­ládot látogattak meg, s 11 eset­ben javasoltak nyugdíjkiegé­szítést, amit az illetékesek meg is kaptak. A nőbizottság gondot fordít a dolgozók pihenésére is, az 5 éve kialakult üdültetési formát évente 10 héten át mindig többen veszik igénybe. A Tél­apó-ünnepen nem feledkeznek el a gyerekekről sem. A ki­emelkedő munkát végző asz- szonyait komoly anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti a kollektíva. Tavaly 2 főt kül­földi utazással jutalmaztak, 1 fő miniszteri kitüntetést ka­pott, hárman pedig a munka­hely kiváló dolgozói lettek. Ny. J. fi fejlesztésről Február 25-én, hétfőn 14 órai kezdettel a Technika Há­zában dr. Molnár Béla, a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztő és Fejlesztő Vállalat főigazgatója Tennivalóink a gyümölcstermesztés fejleszté­sében címmel tart előadást. A rendezők minden érdeklődőt szívesen látnak. bh Mozi A nagyteremben Aranyoskám. Színes, szink­ronizált amerkiai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Farkasok ideje. Színes, szinkronizált mexikói film, fél 6-kor. L. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents