Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1985. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Az elégedettség forrása Egészséges ivóvízhez jut Dány Most már elmondhatom: az elmúlt években többször is előfordult, hogy akadozó lett a beszélgetésünk dr. Fabó István dányi tanácselnökkel, ha a község vízellátásáról kezdtünk beszélgetni. No, vég­re megtört a jég! Néhány he­te hírét vettem, hogy meg­alakult a vízműtársulatuk, s már meglévő terv alapján ha­marosan- megkezdhetik a víz­mű építését. Sőt már abból is megvan valami: két mélykutat, ame­lyek üzemképesek, 1978-ban és 1979-ben megfúrattak. Az in­dulás tehát nem rossz. Ennek megfelelően jó a hangulat is, amikor most csak az új lehe­tőségről beszélgetünk. Elvégre ebben a dologban is évszáza­dos elmaradást pótolhatnak végre. Egyöntetű döntés ' — Ezeregyszáz családról van szó, az itt élők még jobb kö­rülményeinek megteremtéséről — mondja a tanácselnök. — Ügy gondolom, aligha szüksé­ges ennél több magyarázat arra, hogy miért fontos a vízmű számunkra. Hagyomá­nyos ásott kútjaink vize igen nitrátos. a csecsemők számá­ra veszélyes. Vízműtársula­tunk február elején alakult meg. — Hogyan sikerült a szer­vezés? — Magunk se gondoltuk vol­na az egyöntetű sikert. Igaz, előtte több falugyűlést is tar­tottunk. aho! elmondtuk, mi­ként alakul az építés, a beru­házás, ha az emberek is vál­lalják, s maid fizetik a maguk részét családonként. így sike­rült. hogy a családok kilenc- vennvolc százaléka aláírta a társulati tagságot, s az, hogy húszezer forinttal hozzájárul az építés költségeihez. — Ezt tíz év alatt kell ki­fizetniük. vagvis évente két­ezer forint a befizetni való — móndia örley Elemér, a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság társulati osztályának főmunkatársa, aki elsősorban felügyeli, s szakmailag is tá­mogatja majd a községet eb­ben a nagy munkában. — A dányi vízmű beruhá­zási költsége 63 és fél millió forint, ebből az építésre for­dítandó összeg ötvenmillió. A lakossági hozzájárulás termé­szetesen csupán tisztes része a költségeknek, amit ráadásul előbb az Országos Takarék- pénztár megelőlegez, hiszen azt is be kell látniuk az em­bereknek, hogy mivel az épít­kezés három évig tart, a la­kosság meg tíz évig fizetheti ki a felajánlott részt. Annál inkább szükség lesz a részle­tek pontos fizetésére. A meg­alakított vízműtársulat műkö­déséhez ez is elengedhetetlen. — Hogyan alakul a kivite­lezés? Mikor s ki lát a mun­kához? — A már említett Kövizig termelési részlege vállalta az építést — mondja dr. Fabó István. — A kivitelezés ebben az évben, hamarosan elkez­dődik, s 1988-ban fejeződik be, amikor az utcák nagy ré­szében lefektetett vezetékek és a közkifolyók üzemelnek. Ad­dig elkészít a kivitelező két százötven köbméteres víztáro­ló medencét az úgynevezett zártkamrával, a kezelőépüle­tet a nyomásfokozóval, egy kisebb: 15 köbméteres szenny­víztárolót, a kétszáz köbméte­res víztornyot és fúratunk egy harmadik kutat is. Elké­szül tizennyolc kilométeren a vízhálózat. A tsz felajánlása — Mennyire becsülik a falu vízigényét? — Csúcsfogyasztásban na­ponta legalább 1600 köbmé­terrel számolunk, a két kút hozzávetőleg ezer köbméterre képes, ezért van szükség a harmadikra, sőt szó van róla, aminek szintén örülünk, hogy a helyi Magvető Tsz a község javára felajánlja az egyik üzemképes, jelenleg kihaszná­latlan kútját, amit azonban még a vízügyi szakemberek­nek ellenőrizniük kell: milyen a vizének minősége, mekkora a hozama. Megyei támogatás — Mások példáját látva tudjuk, részleges üzembe he­lyezést szoktak megvalósítani. Így lesz Dányban is? — Igen. Mi legelőbb a te­lepi rész vízgondját akarjuk megoldani, ott a legrosszabb a víz minősége, s ez ezeregy­száz embert érint. Ugyancsak az első ütemben kapnak ivó­vizet a közintézményeink: az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő. 1985-ben nyolcmillió forintot költünk a kivitelezés­re. — Azt is tudjuk: az ilyen kis község, mint Dány, nehe­zen tudna önerejéből, ekkora beruházásra vállalkozni. Ho­gyan állt össze az anyagi? — Jó, hogy kérdezi. Már említettük, hogy a lakossá­gunk vállalta a hozzájárulást, megelőlegezésként legalább ti­zenhárom millió forint OTP- hitelt kell fölvennie a társu­latnak. Ami azonban döntő: a Pest megyei Tanács 32,7 mil­lió forint támogatást nyújt községünknek, az itt élő em­bereknek e fontos létesítmény megvalósításához. A vízügyi alapból további 4,6 millió fo­rint áll rendelkezésre. A Túrái Áfász 1 milliót ad. Hát így indul hamarosan a dányiak újabb beruházása. A legnagyobb, amelyhez az el­múlt évtizedekben hozzáfog­tak. Sok megértés, jó szándék, türelem kell, amíg minden család otthonában vagy utcá­jában megnyitható lesz az él­tető vizet szolgáltató vezeték csapja. Nemcsak vizet visz persze: hanem az elégedettség újabb forrását is táplálhatja majd. F. I. A pártértekezlef küszöbén politikai tisztánlátás Fontos a Holnap összeül a városi pártértekezlet, hogy megtár­gyalja a XII. kongresszus óta végzett munkát összegző be­számolót, állást foglaljon a kongresszusi irányelvek vitá­jában, megválassza az ú j párt- bizottság tagjait, valamint a megyei tanácskozáson részt vevő küldötteket. Az előkészü­letek napjaiban megkérdez­tünk néhány küldöttet, milyen várakozással mennek vasár­nap az Agrártudományi Egye­tem auláiéba. CSATÁRI LAJOS, a Ganz Árammérőgyár esztergályosa: — A legfontosabb, hogy a párttagok, -vezetők tudják, a jelenlegi időszak semmilyen tekintetben nem könnyű. Az ebben való helytálláshoz kell kidolgozni azokat a világos irányelveket, amelyeket kö­vetve ezután is eredményesen dolgozhassunk az élet minden területén. Nagyon fontos a po­litikai tisztánlátás, aminek erősítéséhez minden bizony- nyai hozzájárul a városi párt­értekezlet. Csatári Lajos életében elő­ször vesz részt ilyen szintű ta­nácskozáson. Nyolc éve dolgo­zik az árammérőgyári tóik­ban, Veresegyházon 'akik Az üzemben választották küldött­nek, s így elsősorban azt kép­viseli a tanácskozáson. —■ A vállalatok küldötteinek is — hangsúlyozta — előremu- tatóan kell szólniuk, állást fog­lalniuk, hiszen a legfontosabb a jövő feladatainak meghatá­rozása. MONORI MIHÁLY, a gö­döllői Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója: — Mint iskolaigazgatónak az a vágyam, hogy a pedagó­gusok az eddiginél több időt és nagyobb erőt fordíthassa­nak az oktató-nevelő munká­ra, ne kelljen ettől távol álló feladatokkal birkózniuk. Sze­retném felhívni a pártértekez­let résztvevőinek figyelmét az önálló pedagógus-alapszerve- zetek jelentőségére. Az a ta­pasztalatom, hogy ezek alkot­ják azt a stabil magot a tan­testületben, amelynek kisu­gárzó hatása nagy és jó. Monori Mihály a pártbizott­ság fegyelmi bizottságának el­nöke. Ebben a minőségében mondta: — A legfontosabb a fegyelem szilárdítása és a megelőzés. A párttagoknak mindenkor segíteniük kell egymást, amiben az is benne foglaltatik, hogy idejében szól­janak, mert a bajt, apró jelek­ből, már korábban meg lehet sejteni. Ebben a tekintetben a taggyűlésnek is nagy a sze­repe és a felelősségé. BAGYIN JÓZSEF, az aszó­di tanács elnöke: — Számomra, mint lokál- patrióiának és tanácselnöknek, az a legérdekesebb, hogy mi­lyen lehetőségei vannak és lesznek Aszódon ahhoz, hogy múltjához, jelenlegi rangjához méltóan fejlődhessék az elkö­vetkező időszakban is. Mit tud tenni ezért a pártértekezlet, il­letve a megválasztandó új pártbizottság? Mindenekelőtt segíthet a lehetőségek megte­remtésében. Egyebek között abban, hogy újabb üzemek te­lepedjenek Aszódra. Élelmi- szeripariak a termelőszövetke­zetre, a malomra, műszeripa­riak az IMI-re alapozva. Milyenek Bagyin József ta­pasztalatai azóta, hogy nincs járási pártbizottság? — Eddig nagyon jók. A városi pártbi­zottság, az apparátus és ve­zetői minden életre való kez­deményezést felkaroltak, tá­mogattak, s remélem, ez a to­vábbiakban is így lesz. Annál is inkább, mert úgy érzem, érdekeink közösek. ÁCS JÄNOS, a Gödöllői Gépgyár pártbizottságának tit­kára: — Arra gondolok, hogy akik a pártértekezleten szót kap­nak. elmondják mindazt, ami az utóbbi időben nehezítette közös munkánkat, s azt is, mit kell tennünk, hogy a jövőben még eredményesebben mun­kálkodhassunk Az írásos anyag nyílt és őszinte, a való­ságnak megfelelő tükröt tart a párttagság elé. Erre alapoz­va lesz elég erőnk megtalálni az újabb eredményekhez ve­zető legjobb utat. Ács János nagyüzemben Kosztüm bakfisoknak Hat évvel ezelőtt épült meg a gödöllői Vegyesipari Szövet­kezet Kőrösfői utcai üzem­csarnoka, amelyben egy-egy kisebb részleg működik: kon­fekció, asztalos- és tekercselő- üzem. Közülük a konfekció­üzem a legnagyobb. Termé­keiket a gyömrői Helios Ru­haipari Szövetkezet megrende­lésére készítik az itt dolgozó asszonyok. Az üzem idei terve 2 millió 400 ezer forint. Jobb oldali képünkön: Losó Judit az éppen elkészült Re­náta elnevezésű bakfis kosz­tümkabátokat vasalja. Alsó felvételünkön: Deák Zoltánná varrónő munka köz­ben. HancsovszkI János felvételei Kedvező eredmény Zárt terű permetező A megszokottól kialakításá­nál, működésénél fogva egy­aránt eltér az a szőlőpermete­ző gép, amelyet a MÉM Mű­szaki Intézetben tavaly vizs­gáltak meg. Az úgynevezett zárt terű permetező -gép bur­koló lemezzel határolja körül haladása közben a szőlősort va?y kordont. Ennek több haszna van. Mi­vel a lemezek megakadályoz­zék a permetesepoek eltávozá­sát. sőt a leveleket nem érő folyadékot felfogják, majd visszavezetik a gép tartályá­ba. a vegyszer előbb-utóbb szinte minden cseppig fölhasz­nálható. Nem hanyagolható el az a tény sem, hogy a zárt terű géppel lehetővé válik a má­sodpercenként kétméteresnél nagyobb szélsebesség mellett is a permetezés. Ez. de máir maga a konstrukció is lehető­vé teszi a környezet jobb vé­delmét. A MÉMMI szakemberei megállapították, hogy a köze­pesen fejlett szölőlomhózat esetén a permetlé tizenöt— harminc százaléka nyerhető vissza, s hasznosítható óira. Ráadásul, ami szakszerűség szempontjából szintén fontos: a permetelosztás is jobb ezzel az új konstrukcióval. A nap programja Február 23-án. Gödöllő, művelődési ház: A körzeti kisegítő iskolák kulturális szemléje, 10 órakor. tevákehykedik. Ebből adódóan mit. tart a leglényegesebbnek? — A politika melletti kiállást, aminek előfeltétele, hogy az eseményeket mi irányítsuk, ne a kész tényeket kelljen ma­gyarázni. A pártmunka de­mokratizmusának fokozását. S nem utolsósorban azt, hogy ne jelentsen hátrányt a szocialis­ta nagyüzemekben dolgozni, vagyis: a termelékenyebb, na­gyobb képzettséget igénylő munka fokozottabb megbecsü­lését. PEKLINÉ JOÓ KATALIN, a városi pártbizottság titkára: — Többekben fölmerült a kérdés, vajon tart-e a lendület a városi pártértekezleten is, maradt-e erő, vélemény, hi­szen az eltelt hónapokban sok politikai tanácskozás volt. Az előzetes jelekből ítélve ma­radt, hiszen vagy tizenöten máris tudatták hozzászólási szándékukat. Ez örvendetes hiszen a korábbi tanácskozáso­kon számos vélemény, észre­vétel hangzott el, ami minden­képpen megérdemli, hogy szé­lesebb nyilvánosság elé kerül­jön. Pekliné Joó Katalin a párt­értekezlet egyik megszervezője is öt a forma is érdekli. — Arra törekedtünk, hogy külső­ségeiben is megfeleljen a vá­rakozásnak az esemény, noha első és legfonlosabb a tarta­lom. Igyekeztünk jól előké­szíteni az értekezletet, hogy méltó keretek között végezhes­sék el feladataikat a városból és a községekből érkező kül­döttek. Reméljük, nem fognak csalódni. K. P. A Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szakközépisko­la szalagavatója, 18 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—15 óráig. IUlad, általános iskola: Kisdobosok farsangi karne­válja 9 órakor. Úttörők farsan­gi bálja, a népek barátsága jegyében, 14 órakor. Február 24-én. Gödöllő, művelődési ház: Művészetbarátok köre, 10 órakor. Kamarazenei stúdió, 10 óra­kor. Városi és körzeti borverseny, 10 órakor. Viktor Rozov Szállnak a darvak, a szolnoki Szigligeti Színház vendégjátéka, 18 óra­kor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—15 óráig. Felújítás Tavaly növekedett az érdek­lődés a GBBR Agrárfejlesztő Vállalat szervizszolgáltatása iránt. Ez vonatkozott a garan­cián túl végzett javításokra is. Mindehhez felkészült szak­emberek, s jó technikai adott­ságok is vannak. A cég diag­nosztikai gépparkja egy kor­szerű vízfékpaddal is bővül. Új szolgáltatásként végzik a Rába-gyártmányú traktorok lé ^kondicionáló rends zsré n ek felújítását. »Moh Február 23-án és 24-én. A holdlakók titka. Színes, szinkronizált belga rajz sci-fi film. Csak 4 órakor. Egy kis romantika. Színes, szinkronizált amerikai—fran­cia film, 6 és 8 órakor. A; o Szombati jegyzet« Körzet Gödöllő vonzáskörzetében száznegyvenezer ember él. Az ő sorsukról, életüknek az eltelt öt évben történt kedvező és kedvezőtlen változásairól, közeljövőjéről tanácskoznak holnap a hat­ezer párttagot képviselő küldöttek az Agrártudomá­nyi Egyetemen. Akár a helyszínt is felfoghatjuk jelképesnek. A város egyik büszkesége az egyetem, ahol a szellemi energia je­lentős mennyisége összpon­tosul, s amelyet a magyar mezőgazdálkodás jövendő szakembereinek képzésére fordítanak. A jalut szolgál­ják tehát? írhatnánk igenlő választ, de csak úgy, hogy rögtön hozzátesszük: a szolgálat kölcsönös. Minden terüle­ten, minden tekintetben, minden szinten. Falu és vá­ros, mezőgazdaság és ipar, tudomány és gyakorlat szá­zadunk vége felé annyira összefonódik, hogy jószeri­vel csak elméletileg, csupán az áttekinthetőség meg­könnyítésére húzhatunk vá­lasztóvonalat a különböző területek közé. Különböz­nek azért? Hogyne. A nyilvánvaló eltéréseket mindenki észre­veheti. A traktoros a sza­badban dolgozik, az oktató a négy fal között, a tanter­mekben, kutatásai során a laboratóriumokban, az ipa­ri munkás állandó telephe­lyen, a műhelyben. Az egyik élőlényekkel, növé­nyekkel, állatokkal, a má­sik ifjú emberekkel, a har­madik élettelen anyaggal, acéllal, gyapjúval. mű­anyaggal foglalkozik. Átfe­dések azonban itt is akad­nak. A traktoros télidőben szintén műhelyben tevé­kenykedik, javítja, előké­szíti masináit a tavaszra. nyárra, az ipari munkások sokaságának ad elfoglaltsá­got a kert, a hétvégi telek, az egyetemi kutató gyakran jelenik meg a mezőgazda- sági táblákon, ellenőriz­ni kísérleti eredményeit, a termelőszövetkezetekben dolgozó szakember az okta­tási intézményben, gyara- pítandó elméleti tudását. Ugyanilyen kölcsönösség figyelhető meg a lakóhe­lyek. a város és a községek között. Fellelhetünk szám­talan hasonló vonást, s ezek is oda-vissza értendők. Városiasodik a falu. Bizo­nyos, a korábban csak a falura, jellemző vonásokat fedezhetünk fel a városi emberek életében. A leg­szembetűnőbbek ezek közül a városperemeken kialaku­ló falusias településrészek, ahol továbbra is vagy ismét kertészkednek, ’ zöldséget termelnek, gyümölcsfákat ápolnak, gyakran még piac­ra is elkerülnek a termel- vények. Megfigyelhető a városban a lakónegyed iránti szere­tet. az érte való fáradozás tudatának az erősödése. Ez ugyan még nem éri el a fa­luhoz való ragaszkodás fo­kát, de abba az irányba mutat. Ez esetben a külön­bözőségek hangsúlyozásá­nak vagyunk tanúi, akár­csak a falu esetében. De ez nem baj. Az azonossá­gok úgyis automatikusan alakulnak ki legnagyobb­részt, mindennapi tevé­kenységünk nyomán. Vol­taképpen ez is kettős fo­lyamat. Az egy-egy terület, városnegyed, falu fejlődését szívügyüknek tekintők arra törekednek, hogy nekik le­gyen minél jobb. miközben folyton a másikat figyelik, az hol tart, Biztosra vehető, hogy a holnapi pártértekezleten is ilyesféleképpen fognak szólni a küldöttek. Szem előtt tartva az egész kör­nyezetet, arról beszélnek majd, mit értek el falujuk­ban. lakónegyedükben, üze­mükben. szövetkezetükben, iskolájukban, mire töreked­nek. mit szeretnének tenni a jövőben, mihez kérnek támogatást, mihez ajánla­nak fel erőt és észt, aho­gyan ezt a korábbi, helyi párttanácskozásokon is ta­pasztaltuk. Kör Pál ISSN 013:—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents