Pest Megyei Hírlap, 1985. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1985. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Zárszámadás Albertirsán és Törteién Nehéz év végére tettek pontot Idős emberek gyámolítői Átvállalják terheiket Ha a tanyákra is eljuthatnának A törteli Dózsa Tsz elmúlt évi munkájának értékelésekor Fazekas Sándor elnök elsősor­ban azokat a nehézségeket emelte ki, amelyekkel a tag­ságnak szembe kellett néznie. Az elhúzódó aszály kártételeit csak súlyosbította a közgazda- sági helyzet romlása,, ami. többek között az árak emel­kedését és a támogatások csökkentését hozta magával. Míg a Dózsa Tsz 1900-ban 20,4 millió forint adót fize­tett, addig 1984-ben 29 milliót, az ártámogatás az 1980-as 9,7 millió forintról 7,4 millióra apadt, viszont az energiakölt­ség a négy évvel ezelőtti 11 millióról 16 millióra ugrott. E számok ismeretében nem tekinthető oktalanul borúlá­tónak a beszámolóbeli megál­lapítás: a legnagyobb ered­mény, hogy a termelőszövct- Jcezet talpon tudott maradni, teljesítette az állammal szem­beni kötelezettségeit, törlesz­tette hiteleit, és emellett ké­sedelem nélkül fizette ki a munkabéreket. A tsz pénzügyi helyzetében gyakran keletkeztek egyenet­lenségek a gazdasági partne­rek fizetési zavarai miatt. A Nemzeti Bank ceglédi fiókja azonban minden esetben se­gítséget nyújtott. Az évzáró beszámoló szavaival élve: ,.pénzügyi gondjaikat sokszor saját felelőtlenségünk is fo­kozta. Ilyen visszatérő gond, ami évről évre súlyosbodik: a készletgazdálkodás.” A hibát abban lehet keresni, hogy a szövetkezet nem tudja készle­teit szinten tartani. De vajon mi okozza a készletek értéké­nek növekedését? Mindenekelőtt az ipari kész­letek évi gyarapodása, ezen belül is a késztermékeké, amik általában az első ne­gyedévben a piacra kerülnek, ám rengeteg pénzt kötnek le. Itt kell megemlíteni a műtrá­gya, a növényvédő szer és az ipari takarmány felhalmozott készleteinek növekedését. Saj­nos, visszatérő problémáról van szó. Tartalékok A még kihasználatlan tar­talékokról szólva Fazekas Sándor az üzemszervezést, a munkaszervezést, a költség- gazdálkodást, az érdekeltségi rendszert és az energiataka­rékosságot említette. A gépek sokszor járnak feleslegesen, és nem ritka, hogy hárman pró­bálkoznak annak a feladatnak az elvégzésével, amelyet mindössze két dolgozóra mé­reteztek. Ez ideig a bérszínvonal­gazdálkodás nem ösztönözte kellőképpen a nagyobb telje­sítményeket, akadályozta a gépek jobb kihasználását, rontotta a munkafegyelmet Január elsején a bérgazdálko­dásnak ez a formája meg­szűnt. helyette új jövedelem- szabályozást vezettek be a Dó­zsa Tsz-ben. Ez alighanem megnöveli az egyéni és a kö­zösségi felelősséget, hiszen immár valóságos teljesítmény nélkül egyetlen forintnyi mun­kabért sem lehet kifizetni. A jövőbeni megélhetésért kritikával, őszinteséggel aggó­dó elemzés mögött közepes gazdasági eredmények húzód­nak meg, ha a környék szö­vetkezeteinek sorával mérjük össze a törtelit. A szántóföldi növények közül búzából hek­táronként 6,19 tonnát, azaz országos összehasonlításban is kiváló termést takarított be a tsz, viszont a kukorica mélyen a tervezett alatt hozott. A reményteli szőlős- és gyümöl­csöskertekből 1,5 millió fo­rintos bevételt vártak, helyet­te — az Állami Biztosító térí­tésével együtt — 500 ezer fo­rint maradt. Az állattenyész­tésben a sertésekkel foglalko­zó terület járt veszteséggel, ám a juhászat továbbra is el­sőrangúan dolgozik: a 200 százalék fölötti szaporulat és a 8 kilogrammot meghaladó gyapjúhozam önmagáért be­szél. A törteli Dózsa Tsz 1984- ben 21,7 millió forint nyere­séget ért el. Sőven termett Az utóbbi két aszályos év alaposan próbára tette az al- bertirsai Szabadság Termelő­szövetkezetet. Tartalékai nagy részét felélte, de — jelentős erőfeszítések árán — sikerült talpon maradnia. A mérleg­hiányt elkerülték, ám a nye­reség alig több, mint jelké­pes, mindössze 42 ezer forint. Valent Mihály tsz-elnök szavaiból kitűnt a tegnapi zárszámadó közgyűlésen, hogy sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés nem hozta a várt nyereséget. A kalászo­sokkal nem volt gond, terven felül teremtek, ám a kuko­rica a számított 450 vagon he­lyett csak 150-et fizetett, s ez 12 millió forint kiesést oko­zott. A burgonya, amelyet ön­töztek, bőven termett, ezért az idén nagyobb területen foglalkoznak veie. A dinnyé­vel nem volt szerencséjük. A tehenészetben emelkedett a tejhozam, a szarvasmarha- agazat teljesítette a kitűzött árbevételt, bár a takarmányo­zás nem volt könnyű. A ser­téságazat lényegesen elma­radt az elvárástól, gyenge volt a szoporulat, s vezetési hibák is adódtak. A juhászaira nem volt panasz, de csökkentik az anyaállatok számát. A gépja­vító üzemág felelősségét nö­veli, hogy a géppark meglehe­tősen elhasználódott, ezért kö­rültekintően kell javítani és karbantartani minden esz­közt. Az ipari ágazatot nem volt könnyű folyamatosan ellátni munkával, szerencsére a kül­ső partnerek segítettek. Var­rodát állítottak fel, amely a nők elhelyezkedését könnyíti. Az építőrészleg a többi között a községi gyógyfürdő meden­céjének elkészítésében jeles­kedett. A faüzem túlteljesítet­te a tervét. Tavaly 6 millió forint költ­ségmegtakarítást értek el, de ezzel nem tudták ellensúlyoz­ni a jelentős terméskiesést. Az 1985-ös tervek jobb ga­bonahozamokkal számolnak, Burgonyából, lucernából is többet szeretnének pénzelni. A sertéstenyésztésben a fiaz- tató és a battériás épület fű­tését olaj helyett hagyomá­nyos módon oldják meg. A gazdálkodás javításának lehetőségével foglalkoztak a hozzászólások is. Harmati László nyugdíjas a becsületes munka fontosságát hangsú­lyozta. Kőhalmi Mihály, az ipari részleg vezetője fontos­nak tartotta, hogy a partnerek egész évre ellássák őket meg­rendeléssel. Cselovszki Pál, a faüzem vezetője technológiai fejlesztést kért a megemelt terv teljesítéséhez. Erős Ká­roly háztáji agronómus el­mondta, hogy a sertéstenyész­tés javítására tenyészállatokat szereznek be, Banai János munkavédelmi előadó a bal­esetek megelőzésének fontos­sága mellett érvelt. Elkerülte Dr. Czár Menyhért, a me­gyei pártbizottság politikai munkatársa annak a vélemé­nyének adott hangot: a Sza­badság Tsz legnagyobb ered­ménye, hogy elkerülte a vesz­teséget. Keresni kell a gazdál­kodásban rejlő tartalékokat, képesnek kell lennie a meg­újulásra a vezetésnek. A gon­dokból való kilábalás lehető­sége a szövetkezeten múlik. A vezetők, tagok, alkalmazottak igényes munkával, az ipari tevékenységben rejlő lehető­ségek sokoldalúbb kihaszná­lásával, átgondolt takarékos­sággal alapozhatják meg a nyereséges gazdálkodást. Nagy Gábor, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára a szö­vetkezetbeliek közéleti cselek- vökészségét méltatta. Mun­kásőreik, népi ellenőreik, né­pi ülnökeik, tanácstagjaik, vöröskeresztes és népfront­aktíváik sokat tesznek a tele­pülésért. Valamennyien egyetértettek abban, hogy 1985-ben jobban és nyereségesebben kell gaz­dálkodniuk. Varga Sándor—Tamasi Tamás A kertbarátok fórumán Barackíerinesztés, állattartás A kertbarátok klubja feb­ruár 20-án, csütörtökön dél­után öt órakor a ceglédi hely­őrségi művelődési központban tártja legközelebbi összejöve­telét. Nyújtó Ferenc diavetí­téssel kísért előadást tart a kajszibarack termesztéséről, majd Bíró Attiláné, a városi tanács főelőadója az állattar­tásról szóló tanácsrendelet tervezetének a hobbikertekre vonatkozó részét ismerteti. Városunkban 8 ezer, a köz­ségekben 9 ezer 500 olyan em­ber él, aki már túl van a nyugdíjkorhatáron. Nemrégi­ben egy felmérés alkalmával szereztek tapasztalatokat a 75. életévüket betöltötték körében, szociális helyzetüket vizsgálva. Ilyen korúak 1889-en élnek Cegléden, vonzáskörzetében 4365-en. Ezek az idős embe­rek megkülönböztetett figyel­met érdemelnek. Jászkarajenön és Ceglédber- celen az öregek napközi ottho­na fogadja be azokat, akik ott keresnek menedéket. Abony- han, Jászkarajenön és Újszil­váson házi gondozót foglal­koztatnák. Miután a koros em­berek zöme rendezett körül­mények között él családja kö­rében, elsősorban azokra kell gondolni, akik anyagi gon­dokkal küzdenek, tanyán él­nek, s önmaguk ellátása, a napi beszerzés emiatt okoz sokszor leküzdhetetlen nehéz­séget a számunkra. Főleg a magas korúakra jellemző, hogy csak a férjnek van nyugdíja, s abból a kis pénzből kell kijönni kettőjük­nek. Ahol gyerekek vannak, ott elvárható, hogy istápolják szüleiket és járuljanak hozzá kiadásaikhoz is. Sok esetben a tanács szociálpolitikai cso­portja veszi kézbe az idősek ügyét. Mindig az egyén kö­rülményeihez igazítják a se­gítségnyújtás módját, döntik el, hogy anyagi támogatásra, gondozásra, ellátásra van-e szükség. Tavaly a városban 3,8 mil­lió, a községekben 5,8 millió forintot fordítottak rendsze­res szociális segélyekre, s a rendkívüli juttatások összege meghaladta Cegléden az egy­millió forintot, a vonzáskör­zetben elérte a hárommilliót. A Kossuth Étteremben nap mint nap 44-en jelennek meg az ételhordójukkal, mint köz- étkeztetésben részesülő rászo­rultak. Nyolcvanhét idős sze­mélyt a lakásán keresnek fel a gondozónők a városban, öten hivatásszerűen látják el ezt a fe'adatot, 58-an társa­dalmi aktívaként kapcsolód­tak be. A községekben 70 személlyel összesen D5-en tö­rődnek. Fejlődést jelentene, ha idő­vel minden községben lehetne egy-egy hivatásos házi gondo­zónő, aki esetenként más szo­ciálpolitikai tennivalókból is részt vállalhatna. A tanyán élő elesett öregek helyzeté­ben hozna kedvező változást, ha beszerezhetnének egy gép­kocsit, amivel rendszeresen felkereshetnék őket. Azzal még a városbeli öregek nap­közi otthonába is be lehetne szállítani a távol lakókat. A ceglédi szociális otthon 115 személynek ad helyet. Épülete régi és korszerűtlen, szobái zsúfoltak. Hiányzik a közös ebédlő, a szobákban étkeznek. Meglehetősen sokan szeretnének helyet kapni az intézményben, ezért kell kor­szerűsítésére és bővítésére gondolni, amint meglesznek hozzá a feltételek. Február 3., hajnal. Az alak­jában egy KÁF-cmblémára, avagy a mitológiai Küklopsz magányos szemére emlékezte­tő faldarab megadva magát a hullámverésnek, elemeire pattog szét és a földre zúdul. Kevésbé érzelmesen fogal­mazva: a csemői általános is­kola déli végének oromfala az eszeveszett szélviharban lehanyatlik, kidől. Szidni az izmos légáram okozta szívó­hatást. a vákuumot kell, ő a bűnös. Egyébként a hajnal még mindig a legkedvezőbb időpont arra, hogy téglaeső hulljon, ha már muszáj neki, mert így nincs baleset. Térdig lehet gázolni a törmelékben, fönn üresen tátongó szemgö­dör, nyitott sebével a tetőtér. Február 4. A községi tanács vezetői a Pest megyei Beru­házási Vállalat megjelent munkatársaival jegyzőkönyvet készítenek. Ebben egyebek mellett megállapítják, hogy a csonka fal és környéke bal­esetveszélyes, ráadásul egy újabb szélmozgás tovább da­gaszthatná, „betetőzhetné” a károkat. A történtekről táv­iratban értesítik a kivitelezőt, aki válaszában kifejti, hogy a létesítmény megfelel a mű­szaki előírásoknak, terveknek. Előtolulnak a nagy kérdések: vajon a fal megtántorodását tervezési avagy kivitelezési hiba okozta? Esetleg egyik sem, és akkor a vádlottak padján egyedül a rendkívüli időjárás ül. Mert elképzelhető ilyesmi is. A PESTBER szak­emberei rögtön több javasla­tot is tesznek. Legyen helyszí­ni szemle a tervező és a kivi­telező bevonásával, de ettől függetlenül a tanács bízza meg a kivitelezőt a fal felépí­tésével. Ügy is tesznek, a te­lefonbeszélgetés eredménye: a kivitelező ígéri a javítási munka megkezdését. A PESTBER osztályvezetője még aznap táviratban invitál­ja találkára az érintetteket. Február 6. Helyszíni szem­le. Jelen: a községiek, a Pest megyei Tervező Vállalat, va­lamint a beruházók képvise­lője. Hiányzik a kivitelező. Más irányú elfoglaltságára Gyümölcs- és fajtaválaszték Budapesten a Belvárosi Mű­velődési és Ifjúsági Házban rendszeresen működik egy biokultúra klub. Időszakos kiadványokkal segíti tagjai ér­deklődésének kiteljesítését. A tájékoztatóban megjelent cik­kek épp úgy szerepelnek, mint szakelőadásról szóló, ismeret­gyarapító részletek, hírek kül­földi termesztési szokásokról, kísérletekről. A lapban a klubtagok észrevételeit, hoz­zászólásait ki-ki megtalálhat­ja. Szót kap értő, neves szak­ember éppúgy, mint érdeklő­dő kezdő, aki szakszerűen sze­retné ismeretanyagát megala­pozni és aszerint munkálkod­ni — ki hobbiból, ki azért, hogy meglévő vagy leendő kiskertjét jól. kihasználhassa, vagy most jut arra a felfede­zésre, hogy az emeletes ház­ban otthonához tartozó er­kély a napozáson és kacattá- roláson kívül még mi minden hasznos dologra jó, s úgyszin­Fogadóórók Február 27-én, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb- titkára tart fogadóórákat a városházán hivatali szobájá­ban. Halálozás. Mély fájdalom­mal tudatjuk, hogy Czira László, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagja, a munkásmozgalom ré­gi harcosa, a felszabadulásért vívott fegyveres harc résztve­vője 63 éves korában elhunyt. Temetése február 27-én dél­után egy órakor lesz Cegléden az újvárosi (Körösi úti) közte­metőben. Cegléd várost pártbizottság, Cscmő tsz-községi pártvezető­ség. hivatkozva táviratilag menti ki magát. Ez azonban nem lehet akadálya a vizsgálódás­nak, melynek során sok min­den kiderül. Az is, hogy az oromfal nem a kiviteli terv­nek megfelelően készült. Fő­leg az erősítő pillérek háza táján hibádzik valami, mert ezek közül egyik-másik az oromfallal párhuzamosan, és nem arra merőlegesen helyez­kedik el, noha építészetileg ez utóbbi a kívánatos. Tehát efféle, az amatőrök számára teljesen furcsa és rejtélyes- elnevezésű hiányosságokra bukkan a falas bizottság, de nem von le semmiféle követ­keztetést, viszont a PESTBER feladatául szobj-a, hogy járjon utána, vajon milyen sebesség­gel nyargalászott a szél a bal­jós hajnalon, Csemőben. Vég­tére is nem mindegy, hogy az omlás a viharzó légörvény, netán a kivitelező számlájára írandó. Február 12. Kivitelező leve­let ír, melyben addigi meg­nyilvánulásait egyértelműsíti. „ ... a végleges helyreállítási munkára 1985. évben kapa­citást biztosítunk...'’ Ei'ztl szemben a fedélszerkezet nyí­lásának átmeneti lezárását, ami nem kevésbé fontos ....... szakember, anyaghiány és egyértelmű költségvállalás hiánya miatt...” Február 20. A csemői ta­nács kivitelezőt keres. Nem a kivitelezőt. V. S. Koszorúzás Tegnap délután Cegléd fő­terén ünnepi megemlékezést tartottak abból az alkalom­ból, hogy G7 éve alakult meg a szovjet hadsereg. A város párt, állami, tömegszervezeti vezetői, a fegyveres testületek és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak kép­viselői megkoszorúzták a szov­jet hősök emlékműveit és kö­szöntötték a hazánkban ideig­lenesen állomásozó egyik szovjet katonai alakulat tiszt­jeit és katonáit. tén még pincéjéből is szó sze­rint hasznot húzhat, ha ottho­nához pince tartozik. A Biokullúra téli tájékozta­tó számában a pestiek — s mivel egy-egy szám olvasót, gazdát cserélve útra kel és körbe jár —, örömmel fedez­hettük fel dr. Surányi Dezső ceglédi tudományos kutató előadásának írásos anyagát, amely o történelmi és a helyi gyümölcsfajták jelentőségéről, fajtaválaszték-bővítésben ta­pasztalható fontosságáról szólt. Az előadónak az utóbbi évek­ben a gyümölcstermesztéssel kapcsolatban több tudományos munkája jelent meg, s az sem titok, hogy a sor be nem zá­rult. Lételeme az ismeretter­jesztés, továbbra is újabb kiadványok szerkesztésével, tanulmányok összeállításával foglalkozik, szakkünyvet ír. —cs ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Egyszerűbb lesz a munka T. T. Szél ellen Téglaeső hullt az égből Ceglédi szervezővel A biokultúra tudománya A gazdasági vezetés munkáját az év eleje óta számítógép se­gíti a Ceglédi Állami Tangazdaságban. Babái István csoport­vezető és Iluzsvár Attiláné egy áUócszköz-nyilvántarlási programot „futtat” a VT—20-as mikroszámítógépen. Apáti-Tőül Sándor (elvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents